Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-31 / 198. (2419.) szám
9 Hgfl magpsaéns SÍ, vasárnap. MÓRICZ ZSIGMOND a magyar irodalom külföldi kilátásairól Balatonparti beszélgetés a nagy Íróval müveinek fordításáról, legújabb regényhőséről, Bethlen Gáborról s a magyarok és csehek történelmi viszonyáról Ral&tonhóviz, augusztus vége. Móricz Zsig.mond két hét óta Balatonhévi- zen nyarai feleségével, Simonyi Máriával. A hatalmas platánfákkal beárnyalt forraszon fogad a mester ismert derült, finom nyájasságával. Egy volt, igen tehetséges tanítványomat ajánlom pártfogásába, aki magyar Írókat szeretne németre fordítani s kérem, hogy mint a „Nyugat" főszerkesztője, aki a magyar Írók legjavával áll Ssszokött etében, .jelöljön ki a fiatal kezdő számára megfelelő feladatot, hogy ővele is eggyel több hidacska legyen nemzetünk irodalma és a külföldi, idegen óivá pő közön ség között. Miéri idegenek Európának a magyar írók ? A dologgal kapcsolatban megkérdezem a mestert, mit gondol, hogyan lehetne a legjobb magyar irodalmi alkotásoknak idegen nyelvekre való átültetését rendszeresebbé, bizonyos értelemben intézményessé tenni. Nem lehetne-e valami szélesebb alapon előké- tett akcióval — lehetőleg egyszerre — annyi válogatott magyar munkát jó fordításban a külföldi könyvpiacra vinni, hogy azok már mennyiségükben is meglepjenek és imponáljanak. — Ennek egy igen nagy akadálya van egyelőre — hangzik a válasz. — Pénzkérdés talán? — Az is, de egy még nagyobb baj is van. Nem értenek meg bennünket a nem magyar olvasók! Minél magyarabb egy regény, annál kevésbé, már pedig, ugye, nem volna sok értelme csupán általános emberi vonatkozású, konvencionális ideológiája müveket bemutatni annak az olvasónak, aki a hasonló zsánerű dolgokat saját, nemzete Íróitól is megkapja, hanem azt kell nyújt.írniuk elsősorban, amit várnak tőlünk: magyar levegőjű, magyar mi- liőijü könyveket. ,De éppen ez az, ami egyelőre legalább, túlságosan idegen és igy több- kevésbé érdektelen a másajlcu olvasó számára. Igv például nekem sincs szerencsém. Négy müvemet fordították, németre: „A fáklya", „Farsang", „Nem élhetek muzsikaszó nélkül!" és az „ÁnvaIányok"-at, amely utóbbihoz Thomas Maim is gratulált, egyébként azonban egyiknek sem volt különös sikere. Olyanformán van velünk a külföld, mint mi voltunk sokáig az orosz irodalommal. En csak akkor kezdtem bensőiéig megérteni és élvezni az. orosz írókat, amikor Jolsván töltöttem néhány hetet s ott a szlovák nép lelkivilágához is közelebb jutottam, ügy vélem tehát, hogy amíg más nációk egyikének-mési- kának nem kell valami politikai vagy gazdasági okból velünk sűrűbben érintkeznie vagy éppen törődnie, ameddig e tekintetben quan- tité négligeable maradunk a számukra, addig a mi szellemi termékeink inkább csak csemegeszámba mennek s korántsem szellemi táplálékszámba. — Nem méltóztatik gondolni, hogy éppen viszonyainknak és irodalmunknak ez a relatív exceutricitása képezi az idegen olvasó számára azt a varázst, amely az érdeklődést s idővel a megértést és elismerést is megszerzi majd? — Kétségkívül. A magyar irodalom hatása és útja sokban hasonlít a magyar zenééhez. S hogy a magyar nemzet mentalitása bizonyos tekintetben mégis közelebb jutott idegen fajok leikéhez, abban elsősorban a magyar zenéé az érdem s a rádió, illetve közvetlen utón interpretált magyar muzsikának a jövőben is igen-igen fontos feladata lesz. Mert lássa, a magyar nóta már régen megvan, de csak az intenzív propaganda óta tudja az idegen élvezni, amióta belátja, hogy a magyar zenét éppen, mert olyannyira más, mint minden egyéb zene, ezért a specifikus voltáért kell és lehet értékelnie. — Eszerint tehát mégis megvan a remény arra, hogy szépirodalmunk, nevezetesen elbeszélő költészetünknek jellegzetesen magyar része megtalálja majd az utat a nemmagyar olvasók szivéhez is. Mi volna ennek érdekében a legcélszerűbb kezdeményezés? — Röviden megmondhatom: Esztétikai ismertetések külföldi lapokban, Georg Brande- ?ek minél nagyobb számban. Egyelőre nem annyira tömeges fordítások, hanem kritikai ismertetések, persze, olyan egyéniségeknek a tollából, akiknek hazájukban elég tekintélyűk van ahhoz, hogy rólunk formált kedvező megállapításaiknak hitelt adjanak s addig is, mig magyar író könyve kerül a kezükbe, méltányló értékítéleteiket nekünk előlegezzék. Természetesen azoknak, akik ezeket a tanulmányokat írják, elegendőképpen ismerniük is kell irodalmunkat, de éppen ott van a bökkenő, hogy az ilyen külföldi kiválóságoknak kevés a számuk. Pedig, mint mondottam, elengedhetetlennek tartom, hogy a külföldi ni- va sóközön ségnek már eleve beszuggerálják. j hogy dacára az idegenszerűségnek és sajátosságoknak, amelyek egy izig-vérig magyar mü bői a mi népünkkel és viszonyainkkal ismeretlen olvasó felé áradinak, a könyv, amit kezében tart, mégsem kuriózum, hanem becses szellemi alkotás. Hiába, reklám nélkül semmiféle uj árunak nincsen jó keletje, különösen áll ez a könyvre, mint árura a mai tul- produkció és hallatlan verseny idején. Bethlen Gábor, Móricz regényhőse A beszélgetést a nagy iró legújabb regényére, a „Nyugatiban folytatásokban megjelenő „Nagy fejedelemére terelem. — Főiszerkesztő Uram azt írja „Légy jó mindhalálig!" cimü regényében egy tanárról, hogy az Bethlen Gáborról hallatlan ostobaságokat irt össze. Ezeket és hasonló tévedéseket akar-e a regényben helyreigazítani, s ezt a költő ösztön- szerű intuíciója, vagy exakt forrástanulmányok ■alapján akarj a-e megtenni? A Mesternek fönt idézett passzusa egy pillanatig nem jut eszébe, majd mosolyogva bólint. — Igen, emlékszem már! — mondja. — Nem, én nem törekszem a Nagy Fejedelem alakjának merészen újszerű megvilágítására. Egyszerűen benső, emberi jelemének rajzát akarom adni és pedig az összes hozzáférhető források alapos áttanulmányozása alapján. Magának Bethlennek mintegy ezer levelét olvastam el. Mindezekből nemcsak emberi, egyéni kiválóságát, de óriási politikai kvalitásait s különösen messzelátó diplomáciai képességeit is érzékeltetni akarom, mint például az ismeretes „lipcsei esetiben, amlkoTÍa a fejedelem egy békeszerződés értelmében átadja a töröknek a Maros-balparti erősségeket « midőn saját kapitányai erre nem hajlandók, seregével maga veszi el tólük ostromban, mert — úgymond — néhány „varjufészek" árán békét akar teremteni Erdélynek, ami tényleg, 16 éves kormányzása alatt sikerült is neki. Magyarok és csehek Bethlen Gábornak a csehekkel való összeköttetéseire térünk ezután, amelyeket a regény későbbi fejezetei fognak tárgyalni. —• Mit méltóztatik gondolni — kérdezem —, mi az oka annak, hogy két olyan nemzet, mint a magyar és a cseh, amelyek nemcsak az évezredes szomszédság és sűrű összeköttetések folytán, hanem már csak a közös babsburgi elnyomással szemben is egymás kölcsönös segítségére voltak utalva, mégis állandóan keresztezték egymás törekvéseit s kritikus időkben egymás ellen és Becs mellé álltaik, persze, végtelen kárára mi ndk e ttöjüknek ? Találó hasonlattal kapom meg a magyarázatot. Ennek a csakugyan föltűnő ellentétnek, amelynek megértésére valóban a két né plélek lényeges különbözősége sem elegendő motívum, az egy házban lakó felnőtt testvéreknek és sógoroknak botor, de nagyon általános féltékenysége és irigysége adja meg a kulcsát. Balatoni kirándulások A Nyugatnak mint a magyar szellemi egység hivatott orgánumának szlovénszkói elterjedtségéről beszélgettünk ezután. Az eddigi eredmények szép reményekre jogosítanak. A Mester igen megörül, amikor figyelmébe ajánlóm a keszthelyi Balatoni Múzeumot és annak kitűnő gondozóját s nagyrészt tulajdonosát is. Csák Árpád dr.-t. Megkérdezem Hévíz illusztris vendégét, hogy mit szód, mint páciens, a fürdő vénéhez. Azt mondja, amit a betegek tizearei: A* iszap hatása tényleg meglepően jó, etteuben alkalmazási módja, károsan, sőt veszedelmesen primitív. Egy fedett medence oleegedhetet&e* volna. Másnap Sümegen, az Állami Damay-Muzewm- ban találkozik társaságom Móricz Zéróin ondókkal, akik Nagy Endre és egy híres orvos kíséretében rándultak ki ide. Be nem tudunk telni Magyarország leggazdagabb magángyűjteményének kincses szépségeivel és megteremtőjüknek, Damay Kálmánnak egyéniségével. A mozgékonyságával és lelkesedésével magas korát meghazudtoló öregur nemcsak kiváló archeológus és prehiszférikus, hanem Ismert szépiró is. Máskülönben Magyarország legelső kormányfő- tanácsosa., akinek Bethlen miniszterelnök kine veztetésekor kedélyesen mondotta.: „Tudod, kérlek álátssan, ezt az uj cimet rajtad próbáltuk ki!“ Megtekintjük még a püspöki kastély belsejét is és a két, gyönyörű freskókkal és fafaragvá- nyofekal ékes templomot s Kisfaludy Sándor szobrát és egykori lakását a hatalmas várrom árnyékában. Utána az elmaradhatatlan fényképezés, miközben Móricz Zsigmond lelkemre köti, hogy örökítsem meg a hévízi nevezetességeiket: a gyönyörű lótuszmezőt és az óriási topolyafák koronájában fészkelő gólyafészkeiket., amelyeket, különben ő maga Is megörökített már páratlan irótollával. Esteledik, pedig a várromot is meg alkarjuk még mászni. Mindenki 'tele van uj, de máris mély impresszióval, talán maga a művésznő legjobban, de viszont eszébe jut, hogy az országút rossz, semmi kedve sincs múltkori autó- kalandját, megismételni, amikor is egy defektus következtében a társaság hajnali négyig vesztegelt az ut szélén. Erélyesen indulást vezényel tehát; általános búcsú zkodáfi! Móricz Z-sigmond és Damay Kálmán csókkal pecsételik meg a frissen kötött barátságot. Elnézem a Mester szemeit, amint mindenkihez intéz még néhány igézőén barátságos szót, vagy mosolyt a eltűnődöm rajta, hogyan lehet ennek a csaknem mindig pess zim isztrkusan, sötéten látó költőnek a tekintetében annyi meleg derű. Vagy talán éppen ezek a fénysugarak a szemében bizonyságai annak, hogy irnie hűen, mert nagyon is világosan látja ennek a zavaros életnek minden odúját, zugát, örvényét?! Szelíd zengésű hangja pedig mintha szavak nélkül i« azt fejezné ki. hogy: „Tout eomprendre, c’est font pardonner!“ — Mindent megérteni annyi, mint mindent megbocsátani!... Kozlay Kálmán. W' ^TWjxdoA^ jobb szabóságban- Licf&ata, fi | óügytdjon, a b^ssaÜr védjegyre.! Curtius német kül&gyminiszter elájult egy badeni választási beszéd alatt Azonnal megszakította választási körútját Tizenhat beszéd négy nap alatt Baden-Baden, augusztus 30. Curtius dr. német külügyminiszter tegnap egy bad«n- badieni választási beszéde közben elájult. A miniszter a badeni német néppárt és a néme t állam párt közös választá si gyűlésén emelkedett szólásra s a túl töm ott teremben beszédének közepe felé hirtelen érezte, hogy az ájulás környékezi. Alig szakította félbe beszédét és megindult a kijárat felé. összeesett, a teremben csaknem pánik tört ki. A minisztert a szomszédos szobába vitték, ahol magához tért és a gyengeség! roham elmúlt. Curtius dr. a történtek után nőm folytatja badeni választási körútját, hanem még ma visszatér Berlinbe. A külügyminiszter vasárnap indult útnak a német fővárosból és a badeni választási körút rendkívül megerőltetőnek bizonyult. Néhány nap alatt a miniszter 16 hosszú beszédet mondott, esténként kettőt-hármat. Delnőmé tors zárban óriási bőség uralkodik és a 35—38 fokos nappali melegek aláásták Curtius egészségét. A külügyminiszter szervezete különben sem tartozik a legerősebbek közé. Detroitban készen átt m Justicefór Hungary, az » repülő magyar gép A két pilóta egyhuzamban akarja megtenni á Detroit-budapesti utat Newyork, augusztus 30. Bnders és Magyar, a „TuStice tor Hungary" vezetésére kiszemelt két magyar pilóta, akik hosz- szabb ideje Amerikában tartózkodnak, tegnap próbautat tett az oceánrepiilés réljára épített gépen és Detroitban az ottani repülőtéren szállott le. A repülőgépei egy-két utolsó próbának vetik alá, azután startképes állapotba helyezik. A két pilóta reméli, hogy két héten belül startolhat Budapest felé. Egyelőre még bizonytalan, hogy Ujfundlamban megszakítják-e Htjukat, hogy ott tüzelőanyagot vegyenek fel, vagy pedig levegőben történik meg az utántöltés. Nem történt még döntés abban a kérdésben sem, hogy az ir partvidék elérése után földre száll-e a magyar repülőgép, vagy megszakítás nélkül folytatja útját egészen Budapestig. A pilóták mindenesetre egyhuzamban szó retnék az utat megtenni és remélik, hog\ ennek a tervnek nem lesznek technikai akadályai. Drobny országos elnök lemond? Pozsony, augusztus 30. (Pozsonyi szerkesz- iőségünk telefon jelentése.) Az egyik pozsonyi déli lap ma nagy szenzációként közli, hogy Drobny János országos elnök lemondani készül hivataláról. A lap a lemondást azzal indokolja meg, hogy az országos elnök elkedvetlenedett a hivatalában ért számtalan politikai támadás miatt s legutóbb diszharmóniáiba került a prágai kormánnyal. A hirt eddig sem meg nem erősítették, de meg sem cáfolták, mi mindenesetre fenntartással közöljük. lemondott o lengyel légi flotta parancsnoka Varsó, augusztus 30. Rajskzy ezredes, a lengyel katonai repülészet főparancsnoka a Kisantant és Lengyelország körrepülésének kedvezőtlen eredménye miatt lemond, állásáról. A lapok jelentése szerint a körrepülés egyenesen katasztrofális volt a lengyel katonai légiflotta számára és kényszerűségből felmerült a lengyel katonai légii flotta teljes átszervezésének terve. Kecskemét üdvözli Gömböst a királykérdésben elfoglalt álláspontjáért Kecskemét, augusztus 30. A város törvényhatósági bizottsága tegnapi ülésén egyhangúan kimondotta, hogy Gömbös Gyulát a király-kérdésben tett ismételt nyilatkozatával kapcsolatban ért támadások alkalmával üdvözli és a város szinmagyar lakosságának nevében 'bizalmáról biztosítja. A közgyűlés egyhangú határozattal, nagy megelégedéssel I vette tudomásul a honvédelmi miniszternek a leg- I többi puccsfaírekkel kapcsolatban tett intézkedéseit, mert azt tartják, hogy ebben a kérdésben az ország érdekein kívül más érdekek nem vehetők figyelembe. I A | SALVATOR FORRÁS rheumatikus betegségeknél (kőszvény, csuz) elismerten kitűnő gyógyító 1 Hatású. Elsőrangú, emésztést elősegítő asztali viz. I
