Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-31 / 198. (2419.) szám
1930 augusztus 31, vasárnap. ^RAGAlMAG^ARHIRLaif 5 teni, hogy erre neked nem az jut eszedbe, hogy téged viszont a Böske jobban szeretett, ugylátszik, mert neon is kérte azt az izét, hanem dühbe jössz és megrémülsz a gondolattól, hogy a feleséged tetszik a Bélának és ezt a feleséged tudja — és itt nem az a probléma többé, hogy a féleségednek is tetszik^e Béla, hogy jobban tetszik-e vagy kevésbé, mint te: hanem csak az, hogy a Béla hajlandó lesz-e meghozni az áldozatot, amivel hozzájuthat egy önmagában kamatozó értékhez. Ez az önmagában kamatozó érték a nőnek az a, korunkban igazolt tapasztalata, hogy a férfiak önérzettelen és ostoba versengése az ő női mivoltát tőkének tekinti, aminek árát (kamatait) annyiban szabhatja meg, amekkora szüksége van ná a vevőnek. Tiszta üzlet helyett, melyben a szerelemnek egyetlen ellenértéke a szerelem lehet csak, felár és opció, árverés és kamat — csupa jellemző tünete a testtel és lélekkel kalmárkodó kapitalizmusnak — mit tehet mást a nő, mint hagy síppal és dobbal, reklámmal és ruhával és panfömmel és tánccal és flörttel felkínálja magát ezen a fordított tőzsdén, ahol a hitelező a kizsákmányolt szolga s az adós a korlátlan diktátor? * Hol látott strindibergi gyűlöletet cikkemben, asszonyom? Hiszen nem győztem hangoztatni, hogy a strindbergi tévedést éppen abban látom, hogy a bajokat a nő természetében keresi. Én a férfigyávaság, férft- önierzetlenség áldozatának tekintem Frant és Dodsworthot egyképpen s embernek érezvén rabszolgát is és zsarnokot is, embergyilkos s igy öngyilkos hatalom hirdetem lenni azt a hatalmat, amit nem arravaló s a hatalmat nem is igénylő kezekbe adott a gyengeség és ostobaság. S amág az élet meg nem győz, hogy tévedtem — itt állok, mást nem mondhatok, Isten engem úgy segéljen. Foldesi Gréte úrnőt, parfümériánk vezetőjét Berlinben az Elizabeth-Arden-Salon rövid láto- g-atá a után beavatták az Elisabeth-Arden-Sa- lon tudományos kezelésébe és autorizálták a helyes bőrkezelésben való tanácsok adására. Főldesi Gréte úrnő szívesen ad hölgyeknek díjmentesen tanácsot a szépség- és testápolásra vonatkozólag. Egyedüli antorízált egyedárusitás Bratislavában PARFÜMÉRIA D. ENGEL BRATISLAVA, Nyerges aicca G. Az Eliaabeth-Ardeií szépségápolásáról szóló könyvecskét mindenkinek szivesen bocsájtjnk rendelkezésére. — A vörös bőrű indiánok százhatévá legfőbb főnöke repülőgépen. Londonból jelentik, hogy „Fehér Sas nagyfőnök", akit a kanadai vörösrézbőrü indiánok legfőbb főnökének tekintenek, angliai tartózkodása alatt kisebb repülőkirándulást is tett. Egy repülőgépen felszállt a brooklandsi repülőiskola fölé s annyira el volt ragadtatva a légiut gyönyöreitől, hogy leszállás után a pilótát, H. D. Davies kapitányt a helyszínen kinevezte „Bora nagyfőnök“-nek. Fehér Sas egyébként elmesélte, hogy a walesi hercegnek is legutóbbi kanadai útja alkalmával a nagyfőnök méltóságot adományozta „Reggel csillaga" néven, hozzátette, hogy még nem viszonozhatta Londonban a látogatást, tekintettel a trónörökös nagy elfoglaltságára. Magyarázatként nevetve jegyezte meg: „Fiatal emberek, mint a walesi herceg és én, sok időt töltenek a repüléssel". Fehér Sas nagyfőnök tudniillik éppen 106 esztendőé. „Uj Széchenyi kellene!”, — mondja Rázus Márton, a nagy szlovák iró Beszélgetés irodalomról, politikáról, néplélekről és megértésről a szlovákok pap-költőjével Breznóbánya, augusztus vége. Rázus Márton, a szlovákok egyik legkiválóbb élő írója, parlamenti képviselő, nem is oly régen került a hreznóbányai evangélikus egyház élére s rövid idő alatt ez a fiatal, híres tiszteletes a városka minden lakosának szeretetét kivívta. Ember-szere le tévéi és közvetlen modorával lassan kint lefegyverezte azt a frakciót is, amely szívesebben látott volna talán más papot e lelkes autonomista helyett s alig néhány hónap alatt szlovákok és magyarok egyforma szeretettel nyilatkoznak Breznóbánya uj tisztele tesérőL Meglepően fiatal emíber még, nyírott bajuszával, telt arcával inkább tanáremberre basonüt, aki vakációzik, de dolgozószobája puritán egyszerűségében a könyvek tömege s az Írógépbe tett regényfejezet mutatják, hogy még ebben az augusztusi melegben sem keresi a vakáció örömeit, hanem dolgozik buzgó kedvvel. Lekötelező szívességgel fogad. A szlovák irodalom jelese s a szlovenszkői magyar írás egyik szerény képviselője találkozásában lehetetlen szimbólumot is nem találnunk: a (közeledés utjai, ha lassan és tapogatózva bár, de itt is, ott is különféle viszonylatokban megindulnak lassankint s hogy most Rázus Márton az augusztusi délután meleg csöndjében a maga nézeteit, filozófiáját kifejti, kitűnik, hogy nincs oly áthidalhatatlan nehézség a szlovák és magyar lélek egymásra találásában s ahol ez körülményesnek látszanék talán, egy kis jóakarat hirtelen pilléreket ád és szilárd lábakat a hid alá... Rázus — a mankóiról Az Írógépben megkezdett regény. Ahogy ellesem: sűrűn beszéltető részt kopogott éppen: karácsonyra kikerülő történelmi regényének egyik lapja, Breznóbánya 1010- 20-as éveiből való, sok levéltári kutatás után. — Sok verset, drámát irtaim — kezdi — nagy sikere különösen az utolsó, négykötetes műveimnek volt, a Svety címűnek, amelyek szinte ÖdmÉtotograífiák Szlovenszkóról, 1918-ban. Ezt a mostan írott munkámat azt hiszem a magyar közönség is szívesem olvasná, olyan személyeik szerepelnek benne, akiket a magyar olvasó is jól ismer. \ A szlovák-magyar kulturérintkeaés egyik jó anyaga lenne s talán érdekes volna megtudni, hogy a történelmi idők másik oldaláról a szlovák iró hogyan néz? Kulturérintkezésünk (— Képviselő ur hogyan gondolná a szlovák-magyar fculbunéri ntkezést ?) — őszintén megvallva, nem volt időm ezzel a gondolattal még koncepciózusán foglalkozni. Egyházam, az újságírás, irodalom, politika annyira lekötött, hogy ezeken kivül másra bizony nem jut időm. Ami itten az én gondolatom volna, az az, hogy a viszonosság elve alapján nagyon ezeret- mő'k, ha a magyarok is érdeklődnének a szlovák irodalom és művészeit iránt. Nekünk például nagyszerű Mikszáth-fordításaink vannak, mert Mikszáth nálunk, már hangja és télmái miatt is, igen népszerű, szeretik; Jókait, Madáohot megtalálhatja szlovák fordításban, számos más írójukat ismerjük: ismerjenek most meg bennünket a magyarok, hisz nagyon jelentős íróink, költőink vannak 1 Az étet mindenütt egyforma B most arról kezd beszélni, ami közéleti munkájának s Írásainak is főrugója: az életharcról, a népeik békéjéről, arról, hogy az élet mindig s mindenütt egyforma. Szlovák és magyar fájdalom: egyek s Adyt idézi: — Hogyan is mondta az önök Adyja, hogy román, szerb, szlovák, magyar bánat örökre egyforma marad? Amerre jártam Európában s amikor csak elmélyedtem Írásaim közben a történelemben, egyre jobban úrrá lett rajtam az a meggyőződés, hogy az emberi rendetlenségeik, bánatok, fájdalmak mindig s mindenütt, minden népnél egyformák voltak is, most is ások s lesznek is. „Struggile fór litfe" — mindig egyforma, erre most jöttem rá s minden munkámban ezt szeretném érzékeltetni. S felmerül a kellemetlen, örök kérdés: mi végre változik akkor a föld? A nép íetke — Nagyon szeretem a népemet, ősi, opti- misztikus filozófiája, nagy művészi készsége van, a klasszikus kalokaiagathia nyilvánul meg benne. A nép okos. Természetes okossága több, mint az intelligens ember magára szedett bölcsessége, s a nép biztosabb itéletü a maga életét illetően, mint mii Micsoda bölcs életlátást fejez ki ez a mondás: „Hogy vagy? — Jól, ha van egészségem!": a derű, az optimizmus csillan fel benne, tanulnunk lehet tőle. Művészi érzéke óriási. Mióta jobban megismertem a nép lelkét és cselekedeteit, azóta sokkal jobban tudok dolgozni i.s. A magyar nép lelke, intelligenciája is kitűnő. A népek közös lelkét kell megismerni, a paraszti pszichében rejlő jóságot. Az ősi adottságok alapjait vizsgálva kell egymást is megértenünk s egymáshoz közelednünk, ez volna a legpompásabb knitur- éirintkezés, kérem! Elhallgat, aztán pontosan precizirozza azt, amit óhajtani szeretne: — Magyarország most olyan magyar, mint sohasem volt még. Komplett. A nemzetiségi kérdés most ránézve nem veszedelmes. Mi, szlovákok, azt szeretnék, hogy az odaát élő szlovákoknak minden kulturális lehetőséget megadjanak, rekomipenzációra várunk, hogy mi is re kompenzálhassunk, döntsük le a válaszfalakat: érdeklődjenek a magyarok a Szlovákok kulturális élete iránt a akkor részűnkről is minden kulturális közeledéshez szivesen nyújtunk kezet! Természetes, hogy minden népnek megvan a maga nemzeti érzése, áan ezen az érzésen belül szükséges, hegy más nép érzését ia szeretettel megértsük. örülök, ha a fiatal szlovenszkői magyar irodalom ehhez az érzéshez közeledik. Alakítsák ki a fiatal magyar irók a maguk szép, uj világát, alakítsák M egyben a megértés viliágát is, alkossanak maguknak uj, sajátos koncepciót, de ne csupán a zárt magyar glóbust hangoztassák, hanem kívánom, hogy más népekkel egyetértőén, vállvetve dolgozzanak a világ javulásának utján! Uj Széchenyi keltene! — Magyar iskolákat jártam s a magyar nemzeti hősökről is sokat tanultam, megismertem őket. így aztán egyre erősebben élt bennem az az óhajtás, vajha a szlovákoknak is lennének olyan nemzeti hőseik, mint a magyaroknak. Nem ismerek nagyobb embert, mint Széchenyi! Kossuth nem volt szerencsés politikus én- szer intem, sem pedig Deák, aki a nemzeti tragédia okozója volt. A nagy ember Széchenyi volt! Nemzetgazda és kulturember egyszerre. Az igaza politikát ő űzte. Hidat épített, Vaskaput szabályozott, irt, agitált, felserkentette a nemzetét s ami legfőbb: kenyeret adott a kezükbe! Éle tét-vérét adta a magyarságért: diákkoromban ezt a magyar héroszt övezetem nimbusszal körül s most is azt kívánom, hogy Csehszlovákiának is meglenne a maga Széchenyije! Széchenyi és Eötvös József-: ennek a két embernek emlékét hoztam magammal az iskolából. Kenyér, foglalkozás: ez kell a népnek s e két nagy magyar ilyen irányban akarta megmenteni a nemzetét. Csodálom is, hogy önök nem foglalkoznak annyit Széchenyivel, mint jelentősége megérdemelné! Az egyedüli politika (— Képviselő ur, ha már itt tartunk, nem volna szives a politikájáról is nyilatkozni?) — Kérem, kérem, megmondom őszintén: jobb dolgozni, mint a politikáról beszélni. Első és legfontosabb kérdés számunkra a gazdasági kérdés s ez minden lakosára a republikának fontos! Egy érdekünk van s ez közös érdek is: a rendes megélhetés ebben a roppant gazdasági versenyben! Ismét Széchenyit idézem itt: a gazdasági kérdés szoros összefüggésben van a (kulturális kérdéssel, a kettő egymásnak függvénye s a kultúrát úgy tökéletesíthetjük, ha van megélhetésünk. Ennyit a peliiii káról A szlovák kulturális élet — A szlovák kulturális élet egyre élénkebb tiz év óta. A szlovák könyvnek van vevője, vers, próza, művészet: kitűnő. Csak szlovák operára, drámára volna szükségünk. Fontos, hogy a fiatal szlovák iró- és festő- nemzedék idegembe kerüljön, külföldre « onnan hozza magával Európa éltető levegőjét. A nép kulturális érdekében sokat tesznek a községi közkönyvtárak, azt hiszem, ezt önök, magyarok is kuitiválják. Sajnos, ki kelj jelentenem, hogy a csehek alig vesznek szlovák könyvet s nem ér- deli lödnek úgy a testvérin emzet kultúrája iránt, mint ahogy mi érdeklődünk a csehek kulturális élete iránt. A Matica gyűjti az étnograíiíkus érdekességeket, sajnos, minálunk is, mint önöknél, már csak a maradékot menthetjük meg. Bartók Béla volt az egyetlen, aki gondolt a szlovák dallamokra is. A dallamok fennmaradtak, de például a szlovák-magyar kurucnóták szlovák szövege elveszett, pedig hozzánk érzésben csakolyan közel voltak a kumcidők nótái, mint önökhöz. Uj mű vészgeneráció váltotta fel a régit. Dolgozunk. Sajnos, kis nemzetek költőit alig ismeri a nagy világ, ez az önök sorsa is. Prága is alig törődik Telünk. A szlovák szellemi élet azonban még csak most fogja kiforrni duzzadó gyümölcseit Szeretnénk, ha a szlovák szellemi életet Budapest is ismerné és szeretné. Jó szándék jószándékot nevel. Mi nagyon örülnénk en— Epe- és májbetegségeknél, epekő és sárgaság eseteiben a természetes „Ferenc Józsefi keserüviz a hasi szervek működését élénkebb tevékenységre serkenti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy az otthoni ivókúra különösen hatásos, ha a Ferenc József vizet kevés forró vízzel keverve, reggel éhgyomorra isszuk. A Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogériákban és fűszer- üzletekben kapható. nék. Nem katonasággal, hanem kultúrával kell harcoljon az uj Európa, minek a világot újból s újból lerombolni? Építsük ki nemzeti kultúránkat, éljünk békében és gazdasági jólétben egymás mellett, nem ez volna-e a nemzetek legszentebb kötelessége? Tanuljunk a régi hibákon, hogy uj jót építhessünk. # Lassan egészen bealkonyodott. Lent a késő délutánban zajog a kisváros, autók dudálnak, tehenek térnek meg, harang üti az órákat Ebből az emeleti dolgozószobából messzire ellátni térre, uccákba, házakra, Garampartra, hegytetőre: az iró, a pap, a poüitiiküs, aki beszél, még messzebbre ellát: a népek békéjének és jólétének útját keresi megértőén. Itt, ahogy igy ülünk és diekuráknak, két kis néptörzs fia vagyunk Európában: egyiknek vannak legalább hatalmas testvéreii, a másiknak rokonai is alig akadnak valahol. Egyformán el vagyunk azonban zárva a nagy világtól, Európához mi mindig elmegyünk, hozzánk azonban sokkal kevesebbszer tér Európa frissítőért. Két kis nemzet s ráadásul egyiknek országában a másik kölcsönösen kisebbség, politika, kultúra, népiélek, gazdasági harc bonyolult fonala tokeredik körénk s fonja egymáshoz a kezünket, A szlovák kultúra iránit való rajongás, a megújhodásában érzett öröm szól minden szavából ennek az embernek, mikor iró, de a megértés és szeretet szava is kicseng belőle, mert pap is s ahogy kedvesen, minden jót kívánva útnak enged, az az érzésem, hogy nincs elrontva semmi: az ut a megértés s az együttdolgozás felé még csak most kezdődik, valahol találkoznunk kell, talán az európai lélek utján, vagy ami még valószínűbb, a két nép közős lelki együtthatóinak kiegyenlítő, összekötő platformján, mert nem lehet, hogy meg ne értse egymást két nép, ha az egyesek már egymást megértették, ideáljuk egyforma s Széchenyi nagy lelke mind a kettőben egyképpen élő valóság! Szombathy Viktor. 1 eímuii
