Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-31 / 198. (2419.) szám

Romániában kitört a nyílt sajtóháboruság a regáti és az erdélyi románok között A Regét a „fölszabadítottak1' uralma ellen — Erdélyben lenézik a regáti románt — A kormány lapja védelmébe veszi a régi magyar uralmat Bukarest, augusztus 30. Erdély és a régi királyság (Regát) egye- aülóséoek eled, mámoros éve után egyre élesebben ütköznek ki azok a különböző sa­játságok, melyek a regáti románt az erdélyi Tonnán tói élesen elválasztják. Az erdélyiek mentalitása, politikai nevelése, kulturálté (fölénye szöges ellentétben van a regáti ro­mánok bizánci gondolkodásmódjával, balká­ni politikájával és paraszttömegeinek ha­tártalan tudatlanságával. Ezek a differen­ciák az évek folyamán nem hogy eltűntek volna, hanem egyre jobban kiélesedtek és ■állandó súrlódási felületeket alkottak. Ma már szinte ellenségként áll szemben egymással a Rnatianu és Averescu tábor­nok körié csoportosult regáti románság és a Mamin zászlaja alá tömörült erdélyiek. Jellemző erre a heves testvérharcra az a sajtóháboruság, amely a legutóbbi napok­ban folyt le a bukaresti lapok hasábjain. „ft SSegát nem bírja további" Az Ordinea cimü lapban, amely Bratia- nuék sajtóorgánuma, nagy feltűnést költő vezércikk jelent meg. A cikk fölött a követ­kező különös cim ékeskedik: „Amit eddig kimé létből senki nem mon­dott ki, de aminek meg kell szűnnie, mert a Regát nem bírja tovább." A vezércikk ezután igy folytatja: — Az egyesülés szegény rokonokat hozott a házunkba: Besszarábiát az értéktelen ru­belekkel és Erdélyt a koronákkal. Hogy testvéreinken 9egit9ün'k, katasztrofális cse­rét eszközöltünk, az akkori időben még jó lejt odaadtuk komisz papírokért. Rossz üzlet volt ez, amelyet rubel- és koronacsemipé- 'zek tettek azzá. Miután vérünket adtuk tetstvéreimlkért, odaadtuk nékik vagyonúnkat is, mert végeredményben a becserélés annyit jelentett, hogy az ő javukra lemondottunk vagyonúnkról. Azóta máról-holnapra élünk. A testvértartományok azonban, amelyek a régi királyság családjába léptek, a Bánát ki vételével nem hoznak annyit, mint amennyit értünk kifizetünk. Erdély átlagosan a 80 százalékát, Bukovi­na 75 százalékát és Besszarábia 60 száza­lékát hozza be annak, amit az állam értük kifizet. Egyedül a Bánát adott több mint 100 száza­lékot. — A lefolyt tizenkét esztendő azonban rettenetes helyzetbe hozta a Regátot. Eddig nem szólhattunk, mert testvérek között kö­telező az áldozat. De a regát ma már zsák- uccába jutott. Nem adhat többet, mert nincs miből és a költségek fedezésére kétségbe­esetten keres kölcsönöket, mint akármelyik züllött és a társadalom aljából való ember. Ezek a zálogkölcsönök tönkretétellel fenye­getik az országot. Vessünk hát véget a mos­tani állapotokon, mindenki dolgozzék és igazságos, egyenlő módon járuljon hozzá az állam fenntartásához. Amig ezt valóra nem váltják, addig az ország gazdaságilag nem jöhet rendibe. Eddig kíméletből nem mond­tuk meg ezeket az igazságokat, de a helyzet kényszerit arra, hogy igy kiáltsunk: — A regát nem birja tovább! A továbbiakban kifejti a vezércikk, hogy a csatolt tartományok nem panaszkodhat­nak, mert a szegény rokonokból — ha nem is mindből, de legalább is a vezetőkből — gazdag emberek lettek. Akik a magyarok vagy oroszok alatt nem kaptak pozíciót,' most magas állásokba ju­tottak, metropoliták, püspökök, táborno­kok, minisztereik, államtitkárok, sőt al- királyok lettek a Regátbau. Most elérkezett a munka és visszafizetés ideje — fejezi 'be az Ordinea — a Regát el­szegényedett ugyan, de semmi áron sem akar az Örvénybe zuhanni. „Ellenzékként kecelik Erdélyben a regáti románokat" A liberális lap súlyos szemrehányásaira a kormány hivatalos lapja, a Dreptatea vála­szol, amely felsorakoztatja az ismert erdé­lyi politikusokat, akik sorban támadják meg az Ordimeát állításai miatt. Az erdé­lyiek azzal vádolják meg a liberális lapot, hogy a csatolt területekről való lemondás élvét1 propagálja és végül bolondoknak nevezi a lap vezetőit Az Ordinea vezércikkel válaszol ée tiltako­zik az ellen, hogy az uj területekről való lemondás gondolata felmerült volna benne. A lap kijelenti, csupán az volt a célja, hogy az uj területek legalább annyival járuljanak hozzá az államháztartás fenntartásához, mint amennyibe kerülnek. Az ettek ti v rá­fizetést számokkal tudja beigazolni. A cikk, amelyet Burileanu Mihály, a lap főszerkesz­tője irt, ismét az erdélyieket vádolja ellen­séges indulattal, majd ezt mondja: — örömtüzefk gyultak ki Erdélyben, ami­kor Bukarestben meghalt az erdélyiek felszabad Rója, Bratianu Jón el. A regátia- kat ma rosszul kezelik Erdélyben és el­lenségként bánnak velük. Bolondoknak neveznek, ha azt kérjük a testvérektől, hogy dolgozzanak és járuljanak hozzá egyenlő mértékben az ország fenntartásá­hoz. Hogyan kell akkor nevezni azokat, akik Erdélyt a regát iák számára büntető kolóniává alakították át? Rabszolgák voltak-e a románok a magyar uralom alatt? Ugyancsak nagy vihart keltett A veresen marsallnak a külföldön is ismert nyilatkoza­ta, amelyben többek között a következőket mondotta: ~— Látta-e már vtalaki valaha, hogy a fel­szabadítottak kormányozták volna a fel­szabadítókat? Vájjon az elzásziak meré­sze inénieik-e törvényeiket eflőimi Francia- ország többi részének? A kormány félhivatalos lapja Averescu ge­nerális e szavaiban az ország többségének súlyos inzultusát látja. Nagyromániában a „felszabadítottak" tiz millió lelket számlál­nak a Regát hét vagy nyolc milliónyi lakos­ságával szem-ben. Ettől eltekintve — úgy­mond — emlékeztetni kell Averescu mar­sait arra is, hogy még mielőtt a világháború sorsa eldőlt, az uj provinciák románsága ke­zet fogott a régi királyság románságával. Azok a politikusok tehát — írja tovább a félhivatalos — akik illetéktelenül osak ma­guknak követelik azt a jogot, hogy az orszá­got kormányozzák és a „felszabadító" zeng- zetes díszítő jelzőjével rácom ázzák fel ma­gukat, az ilyen kijelentésekkel meggyaláz­zák azon román hősök emlékét, akik az egyesülés létrejöttéért áldozták fel életüket. — De vájjon az erdélyiek valóban leigé- zottak, rabszolgák voltak-e? A magyar uralom szigorúságának elleniére az erdé­lyi románok aktív részt vettek Magyaror­szág politikai életében, teljesen járatosak voltak a parlamenti élet labirintusában és szabadon megtarthatták román nemzeti jellegüket, a legutolsó paraszt épp úgy, mint az erdélyi román intellektuel. Nem akadályozta meg a magyar kormányzat, hogy az erdélyi románok gazdasági és po­litikai szervezetekbe tömörüljenek és te­vékeny részt vegyenek a közéleti harcok- ban. Ennek eredménye volt, hogy kulturá­RECORD Szörtelenitö gyökeresen eltávolítja a szőrzetet RECORD púder a Ma púdere. Teljesen ártalmatlan. A legkényesebb arcbőrnek megfelel. Orvosilag is ajánlva. Szörtelenitö Kő 18‘— Púder .... Kő 15*— Minden szaküzletben kapható. Nagybani árusítás. D,ENGEL,BRATISLAVA Grössling-ucca 9. lis téren is lépést tartott az erdélyi román nép a civilizációval. Az analfabéták kis száma, az erdélyi és bá­náti román falvak tisztasága, a parasztlaká­sok csinossága, szívélyes, udvarias modoruk mind azt bizonyítják, hogy a ,^olsmbaditotf népnek magasabb mű­veltségié volt. — Rabszolga volt-e az a számtalan ro­mán intellektuel, akik szóval, tollal a ro­mán nemzeti érdekek szolgálatában állot­tak —- folytatja a kormány lapjia. — Rab­szolga volt-e Mamin Gyula, Vajda-Vojrod, Prága, augusztus 30. A kormány tagjai tegnapi tanácskozásukon elhatározták, hogy a nemzetgyű­lés mielőbbi összehívása érdekében lépéseket fognak tenni. Még néhány nappal ezelőtt ngy volt, hogy a nemzetgyűlés szeptember végén ül össze, de közben megállapították, hogy a parla­mentre már előbb néhány fontos munka vár, miért is a mértékadó körök úgy határoztak, hogy a képviselőházat szeptember közepére fogják egybehívni. Az összehívás legfőbb oka, hogy a parlament­nek el kell intéznie a r o k kan t járu lék ok feleme­Lima, augusztus 30. Diplomáciai körök­ből származó jelentések szerint Leguiat, Peru. exelnökét még ma beszállítják a St. Lorenzo sziget börtönébe, ahonnét később a limai fegyházha kerül. Sanchez Oerro, az ország uj elnöke nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy az uj perui kor­mány nem szakítja meg a diplomáciai vi­szonyt a Vatikánnal, mint egyes körök je­lentették és nem szándéka megváltoztatni a vallásra vonatkozó érvényben levő tör­vényeket. A kormánysajtó felszólítja a la­kosságot, hogy ne bosszulja meg a múltat Leguia fegyvertársain, mert az ország nyu­galma nem bírná el az újabb erőszakosko­dásokat. Buenos Aires, augusztus 30. Irygoyen köz­Rudapest, augusztus 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefon-jelen tése.) A szeptember elsején tartandó muníkásfel- vonulásokkal kapcsolatban a gyártulaj- dotnotsek elhatározták, hogy ezen a napon Budapesten, valamint a főváros környé­kén és a vidéki nagyobb gyárakban szü­neteltetik a munkát, hogy a munkások ne a gyárakból vonuljanak ki az uocára. A székesfőváros és a vidéki városi ha­tóságok minden óvintézkedést megtettek, hogy hétfőn a rendet mindenképpen biz­tosítsák. Több vidéki törvényhatóság a legutóbbi időben előfordult sorozatos gyújtogatá­sokra s rablásokra való tekintettel újból kihirdette a még érvényben lévő statáriá- j lis állapotot. * 5 Pop-Csiosó István, Goldis László és a töb­bi román képviselő, aki a magy ar parla­mentben nem egyszer viharos jeleneteket provokált? Rabszolgák voltak-e azok, akik a magyar parlamentben elhangzott ke­mény beszédeikkel megerősítették a ro­mán tömegek eszményi credoját? A román hadsereg itt egy szervezett, kultu­rált népet talált, amely tisztában volt céljai­val é6 amely neki testvéri jobbot nyújtott. Nagyromámia megteremtése nem egyik rész­nek a kiváltságos érdeme. Ami pedig az el­zásziakat illeti, miért ne kormányozhatná Franciaországot egy arra mindenképpen rá­termett, kiváló elzászi politikus? A jelenle­gi román kormány feje az erdélyiek leader- je, öt millió erdélyi szószólója. Az ő pártja a regáti parasztpárttal fuzionált ée együtt a választók 80 százalékát foglalja magában. Ez a nagy többség — fejezi be a lap — amely Maniu Gyulát a kormány élére állí­totta, nem jogosítaná fel őt arra, hogy . az országot kormányozza? Csak azért, mert er­délyi születésű? léséről és a postatakarékpénztárról wóló tör­vényjavaslatokat, melyeket a szenátus már elfo­gadott és áttett a képviselőháího*. A képviselő­ház, ügyviteli szabályzatának 77. szakasza értel­mében köteles a szenátus által elfogadott törvény- javaslatot három hónapon belül letárgyalni, mert ha három hónapon holül nem hoz határozatot, akkor a szenátus által elfogadott javaslat a kép­viselőház hozzájárulása nélkül is törvényerőre emelkedik. A képviselőház elnöksége jövő héten ül össze és kitűzi az első ülés dátumát­társasági elnök ötszáz pártlhAve és az elnök politikai ellenfelei között tegnap véres lefo­lyású uccad lövöldözésre került a sor, mely alkalommal többen megsebesültek. Irygoyen hívei tüntető felvonulást rendeztek a város­ban, amikor a tömeg közé hirtelen befutott egy autó, melyen öt személy ült, akik sortü- zet adtak le a tömegre. A merénylők a nagy zűrzavarban elmenekülhettek. A tüntetők er­re a város főuocáira vonultak és az Avenue de Mayoron a köztársasági elnököt éltetve szétoszlottak. A város főuccáin négy óra hosszat szünetelt a forgalom. Általános feltű­nést keltett, hogy a járdán alig akadt néző és akik véletlenül az uccán tartózkodtak, hi­degen fogadták a tüntetőket és nem csatla­koztak az éljenzéshez. Budapest, augusztus 30. (Budapesti szerkesztőségünk telei o n jelentése.) A szociáldemokrata szakszervezetek vezető­ségének tegnap esti értekezleté^ elhatá­rozták, hogy a hétfői budapesti munkás- felvonulásom 150.000 munkás fog részt- vemni. A rendzavarás ok megakadályozása céljából a fővárosban lévő karhatalom már vasárnap éjszaka megszállja az uccá- kat. Közel négyezer rendőr, hétszáz de­tektív és több század csendőrség fog a rendre felügyelni. A vidéki városokból érkezett jelentések szerint a pécsi, szegedi, debreceni, mis­kolci és székesfehérvári szociáldemokrata munkásság is elhatározta csatlakozását a budapesti munkásság mozgalmához. A rendőrség azonban sehol sem enaiedé- lyeste a tüntető felvonulásokat, I Enyhe, kellemes illatú, radikálisan óid minden olajos vagy kormos szennyet a kéztől vagy ruüáról, a PocsáíkoSubiíol szappan! Már szeptember közepéit ül össze a ÉÉpfiseiiiáz Először a roSsisantjáralékelk leMésérSI és a postatakarék­pénztárról szóló törvényjavaslatok kerülnek sorra LEGUIAT egy perui börtönbe szállították A budapesti munkásság magit megtartja tüntető felvonulását? A gyárakban hétfőn szünetel a munka - A vidéki vá­rosok szot.-dem. munkássága is csatlakozik a tüntetéshez 1930 xugnsztns 91, vasárnap. ............... l r ciiuii mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom