Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-31 / 198. (2419.) szám
ELSODORT MILUáRDOK A POZSONYI POTEHKIN-FALAK MÖGÖTT Irta: MURÁNYI LÁSZLÓ Mialatt StocLoIa-|Poteru-kin ur ragyogó kulisszákkal kápráztatja ©1 a pozsonyi Duna- vásár kényszeredett gyér közönségét, gondosan elleplezve a koromipai, losonci, liptó- saenumiklósi, s a Poprád, a,Dunajec, a Her- nád, a Rima, a Sajó, a Garam, nos, és a Vág mentén íeketéliö ipari romokat s az általános nagy leszegényedésben gyönyörűen föiMzott öhanteclair módjára kukorékolja Le a régi „szemétdombokat**, amedyéken tagadbatatlaniul kevesebb volt a diivid©nda- és tantiem-szerzésri lehetőség, de volt becsületesen nivelláló gazdaságpolitika, mely nem dezindusztriált, kanom iparosított, hogy a hegylakó népek számára is biztosítsa a méltó egész kenyeret: azalatt a pozsonyi ünnep ineste r séges h angtszerelését súlyo- san s már a centralizmus szlovenszkói sajtójára átharapózóan megzavarja Szlovensz- kó nagy válságának kakofóniája. Medveoky Lajos dr. a Slovensky Derűikben éppen a Duoavásár megnyitásának napján kezdett cikkezni a mezőgazdasági válságról s nyilvánosságra hozza, hogy a Nemzeti Bank tanácsában már az óv elején megfontolásra ajánlotta a kereskedelmi helyzet megbeszélése során s összefüggésben különösen a szlovenszkói agrárkrízissel a következő kérdéseket: 1. Szloven-szkó és a történelmi országok mezőgazdasági válsága közötti különbségek. 2. Vájjon a szlovenszkói mezőgazdasági válság nem annak-e a jele, hogy az egész gazdasági életünk beteg és nem csupán a mezőgazdaság? 3. Vájjon egész gazdasági életünk eme betegségének oka nem a hitelviszonyok rendezetlenségében s nevezetesen a magas kamatlábban xejlik-e? Medveoky elmondja, hogy a Nemzeti Bank ülésén elfoglalt álláspontja szerint gazdasági életünk beteg voltának okozójául a magas kamatlábat tartja, amely a legnagyobb mértékben veszélyezteti és támadja a földművelést, mint a gazdasági élet olyan ágát, amely betegséggel szemben a legérzékenyebb és a legkevésbé ellentállőképes. A probléma kifejj tése során rámutatott aTra, hogy Szlovenszkőn érvényben van az a kodifikált jogelv, — Magyar- ország régi törvényei szerint — hogy aki nyolc százaléknál magasabb kamatot vesz, az visszaél az adós szorult gazdasági helyzetével s uzsorát követ el. Ezeu az alapon tette meg indítványát a kamatláb leszállításának elóseg ütésére egyéb indítványaival együtt, amelyek közül különösen figyelemre méltó az az ötlete, hogy a földművelő nép számára moratórium biztosittassék egészen a termés behordásáig g azonfelül létesítsenek olyan államilag támogatott gazdasági intézményeket, amelyek a beteg mezőgazdasági vállalkozásokat segítsék. A fölvetett prepozíciók közül a Nemzeti Bank tanácsa egyedül a kamatláb kérdését tartotta disz- kutálbilisnak s átirattal fordult a szlovenszkói gazdasági tanácshoz (poradny sbor pre otézky hosrpodárské na Slovensku), hogy foglaljon állást a kérdésben. A poradny abor pénzügyi albizottsága, amelynek vezetése kommerciális bankszellemű és nincs elég megértése a nép pénzszükségletei iránt, azt válaszolta, hogy a kamatláb kérdésében a helyzet, kialakulásába való beavatkozás — fölösleges. Ehhez a tényhez még csak Medveoky második cikkének azt a végső konklúzióját fűzzük: „A cseh országrészekben az agrárválság csökkenti a mezőgazdasági vállalkozás rentabilitását, ezzel szemben Szlovénsz- kón az agrárkrízis a rentabilitás csökkentése mellett csirájában veszélyezteti az egyes mezőgazdasági vállalkozások életét, amit úgy lehet egyszerűen kifejezni, hogy Szlo- venezkón az egész mezőgazdaság válságban van." Íme, egy őszinte kisérő motívum a Duna- vásár csinnadrattás apótfhe-ózásához. Nem ellenzéki hang, hanem egy tize-nhár ampróbás centralista politikus hangja, aki ezzel a címmel repeszti a potemkániáda papirfalait: „Magas kamat — mezőgazdasági válság — forradalom*'... # Ugyancsak a ragyogó pozsonyi cécó napjaiból kelt az a memorandum, amelyet a szlovenszkói kereskedelmi és ipari központi szövetség intézett a kormányhoz s amelyben „a leghatározottabban állást foglal a kormánynak a gazdasági krízis és az abból következő fizetésképtelenségek és csődök ellenére tervezett adóemelése ellen. „Kizárt dolog, hogy a pénzügyminiszter ur a tervezett kiadások fedezetére a már most is összeroppanó kereskedelmi és ipari osztályok elviselhetetlen terheit még emelje.** A memorandum emlékeztet arra, hogy a pénzügyminiszter 1927- ben az uj adótörvények tárgyalásakor kijelentette, hogy a tervezet a lehető legmagasabb adóterheken alapszik, ezért az újabb adóemelés teljesen kizárt dolog s rövidesen az adók és terhek fokozatos leszállítása következik. Rámutat arra, hogy a forgalmi adót, ezt a szerencsétlen szükségtörvényt, amit az államalakulat legsúlyosabb évében csak két esztendőre terveztek, máig is fenntartották, érvényét háromszor is meghosszabbították, jóllehet, amitől előre féltünk, az árak emelkedése és sok exisztencia tönkretétele bekövetkezett. A memorandum kimutatja a szerencsétlen szükségtörvény „árdrágító s meg- semmisitő** káros hatását, amely ellen a kereskedők és iparosok hiába folytatták a legel kósered eltebb harcot anélkül, hogy még csak a pausalirozást is sikerült volna elér- niök. A pénzügyminiszter, valamint a kereskedelemügyi miniszter személyesen és képviselőik utján is határozottan megígérték a segítséget, de mindezeknek dacára a mai terhek alatt roskadozó kereskedőket és iparosokat a pénzügyminiszter újabb adósulyos- bitással és adóemeléssel készül sujvani a nagy gazdasági krízisben. A nyilvánossági a hozott memorandum a következőleg végződik: „Ez igy nem mehet tovább, A kereskedők és iparosok végre kénytelenek észbekapni és megfelelő védelemről gondoskodni. A költségvetés tárgyalásakor kijelentette a pénzügyminiszter ur, hogy nagy pénzkészletek vannak. Ezekből az eldugott tőkékből kell a fölemelt kiadásokat fedezni. Inkább a sokszor fölösleges egyéb költségvetési tételeknek a megtakarításából fedezzék, de ne mindig a kereskedő és iparososztály rovására növeljék a kiadásokat, amely már nem képes újabb emeléseket teljesíteni.** A memorandum súlyos megállapításait méltóképpen egészíti ki az ’a Matousek kereskedelmi miniszterhez intézett nyílt levél, amelyben két organizáció szögezi le a nemzeti demokraták pozsonyi lapjának hasábjain bogy „úgyszólván egyetlenegy tétel sincs az összes költségvetésekben, amely a kiskereskedelem támogatását szolgálná, ellenben vannak ellenőrző szervek, melyek teljesen fölöslegesen keserítik el az életét.** Ez a két idézet is azt példázza, hogy ami a Duna partján végbemegy, az csak az üres hiúság vására és magakelletése és semmiképpen sem hü képe a romlásban s panaszban fuldokló és termelő erejében mégfogyatkozott szlovenszkói életnek. Stodola ur agrár- párti politikus társa állapítja meg Szloven- szkó általános s benne a mezőgazdaság különös válságát, a kereskedők és iparosok fizetésképtelenségek és csődök fekete listájával vonulnak föl. Válságban a mezőgazdaság, válságban az ipar és a kereskedelem, mi az hát, ami virágzik? Amivel Potemkin-Chante- clair ur hivalkodhaíik? Talán a bojtorján és a keserű lapu, ami ott nőtt a korompai és losonci romokon? # Hasonlóan centralista orgánum, a csehszlovák néppárti Ludová Politika állapítja meg: „Elég rámutatni a mostani Dunai mintavásárra, amely mindent inkább képvisel, csak a szlovenszkói ipart nem. A történelmi országok iparának nagyszerű termékei vannak ott kiállítva s a vásár inkább egy muzeális kiállítás, mintsem a piaci forgalom képét mutatja." Érdemes azt is elmondani, hogy a Ludová Politika milyen apropóból jut el ehhez a megA lengyel parlamentet föloszlatták November 6-án u! választások — Piisudszki sikere az államfőnél Indok: az alkotmányrevizió Varsó, augusztus 30. A lengyel államfő ma éjszaka több óra hosszat tárgyalt Pdl- sudszki miniszterelnökkel, majd rendeletet adott ki a parlament azonnali felosztására. A szejm uj választásait november 6-án tartják meg Lengyelországban, a szenátusét november 23-án. Az államfő rendelete hangsúlyozza, hogy a parlament feloszlatása szükségessé vált, mert az alkotmány alapvető megváltoztatása nélkül az országban nem lehet a rendet helyreállítani. Mivel Pilsudszki miniszter- elnök a jelenlegi parlament segítségével nem végezhette el a fontos munkát, a® államfőtől a parlament feloszlatását kérte. A kormánysajtó lelkesen üdvözli az államfő elhatározását és Mjelenti, hogy az ország alaptörvényeinek megváltoztatása nélkül jogi káosz támadnak Lengyelországban, amely a nemzetet katasztrófába taszíthatná. A hanem légi hadsereg tragikus napjai Újabb súlyos szerencsétlenségek - Felháborodás az országban - & gépek rosszak és öregek P á r i s, augusztus 30. Tegnap este a francia katonai léghajózás katasztrófasorozatát újabb két szerencsétlenség gyarapitotta. Az első katasztrófa Chalons közelében történt, a második Rochefort sur Merben. Az ottani katonai repülőiskola egyik pilótája 300 méter magasságban repült át a város fölött, amikor gépe hirtelen tüzet fogott. A pilóta ejtőernyőiével kiugrott a gépből. A francia légi flotta biztonsági intézkedéseinek tökéletlenségére jellemző, hogy az ejtőernyő derékgyürüje tulbő volt, a pilóta átcsúszott rajta és háromszáz méter magasságból lezuhant a város főuccájára és természetesen holtan terült el a kövezeten. Az égő repülőgép csakhamar egy ház kertjébe zuhant, ahol a város egyik előkelő kereskedője feleségének és gyermekének társaságában éppen vacsorázott. A lezuhanó gép mind a hármukat megölte. A tegnapi nap szomorú mérlege tehát öt halott és egy súlyosan sebesült. Ugyanakkor, amikor az uj szerencsétlenségek hire Párisba érkezett, a hadügyminisztérium hivatalos vizsgálóbizottsága közölte vizsgálatának eredményét, amely egyenesen megsemmisítő a hivatalos körök számára. Bebizonyosodott, hogy az elmúlt napok hatalmas szerencsétlenségei egyedül a légi flotta vezetőinek gondatlanságára vezethetők vissza. A chavonnesi és a dijoni szerencsétlenségeket, amelyek — mint ismeretes — tiz ember halálát oT< ’.k, ?. repülőgépek tökéletlensége okozta. Az első esetben a motor mondott csődöt repülés közben, a másodikban a magassági kormány törött eL A hadügyminisztérium a vizsgálat eredményének hatása alatt elrendelte, hogy annak a repülőtipus- nak gépeit, amelyhez a használt gépek tartoznak, azonnal vonják ki a szolgálatból. A sajtó természeteseti élesen megtámadja a minisztériumot és érthetetlennek mondja, hogy a tragikus szerencsétlenségszériát okozó gépeket csak most vonják ki a forgalomból, amikor a szakemberek már hónapokkal ezelőtt megmondották, bogy használhatatlanok. íf-*Ne fogadja el a lapot a mélynyomása S oldalas képes melléklet nélkül mm számat a képes héttel 28 auwi ára a Korona IX. évf. 198. (2419) szám a Vasárnap » 1930 augusztus 31 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A 1 1 * * • 7 '• J1 •! • ' i T Szerkesztőségi Prága n, Panská ulice 12 évre 76, havonta 26 Ki: külföldre.- évente 450, A SZÍOVenSzkoi GSrUSZltlSzkoi ellenzéki B. .matat - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kt politikai napilapja Pr‘9’ P ° " *,k ‘ '2 111 fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több lOSSetkesSlO. r reieiOb óSerKeSSlO* Telefon: 34184, Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-— Ki DJOIRAN^J LASXLG FORGAC.h GÉsíA SŰRQÖNYCIMi HÍRLAP, PR AH A
