Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-29 / 196. (2417.) szám
o 1980 augusztus 39, péntek. Román elismerés Magyarországról Bukarest, augusztus 28. Az Epoca „Milyen a külföldi propaganda1' cím alatt panaszkor dik, mennyire nem értenek a románok a külföldi propagandához s hogy ezzel szemben a magyarok milyen fényesen csinálják. „A háboru után a magyar nemzet, amelynek hazafiassága igen sok nemzetnek szolgálhatna példaképül, nem vesztegette idejét, hanem munkához látott és igyekezett vélt igazáról a világot meggyőzni. Elsősorban a magyar diplomáciai kar — amely kizárólag hazafiakból és kompetens elemekből áll — állott a külföldön helyzetének magaslatán, aminek legjobb bizonyitéka az, hogy Magyarországnak most a legjobb erkölcsi és anyagi hitele van az egész világon. A nyugati ember, aki átutazik Magyarországon, jóleső érzéssel tapasztalja a közigazgatási szervek udvariasságát, az utak és a szállodák kitűnőségét, amelyek vetélkedhetnek a világ legjobbjaival. Az idegeneknek román rendszer szerint való kihasználása Magyarországon ismeretlen fogalom. Mindenkivel a legmesszebb: menő udvariassággal bánnak, ami követendő példával szolgálhat nekünk is. A nagyar-iogosziáv pénzügyi vegyesbizottság befelezte munkáját Zágráb, augusztus 28. A múlt napokban közöltük, hogy a magyar—jugoszláv vegyes bizottság összeült a trianoni békeszerződéssel megosztott megyék és városok vitás pénzügyi kérdéseinek felszámolása céljából, A bizottság teljes eredménnyel tegnap fejezte be a munkáját s az illetékes szerződést, illetve egyezményt tegnap aláírták. Sincero pápai Iegáius és Bethlen bucsu-támratváltása Budapest, augusztus 28. Sincero bíboros, pápai legátus Magyarország határáról a következő távirattal vett ■búcsút Bethlen István gróf miniszterelnöktől: „Mielőtt elhagynám Magyarország határát, mély hálával és szeretettel küldöm üdvözletemet, nagyrabecsülésem kifejezését azon Mi kívánsággal, hogy Excellenciádat és a vezetésére bizott nemzetet az Isten tartsa és áldja meg. — Sincero Alajos bíboros, pápai legátus." Bethlen miniszterelnök a bíboros hozzá intézett búcsúszavait az alábbi táviratban köszönte meg: ^Mélységesen átérezve azokat a barátságos érzelmeket, amelyeket Eminenciád az ország határának átlépésekor hozzám intézett táviratában kifejezni kegyes volt, nagy örömömre szolgál biztosi thatni EminencM- dat arról, hogy a magyar nép, valamint a magyar kormány azt a látogatást, amellyel Föm-a-gasságod országunkat megtisztelte, kitörölhetetlen emlékezetében fogja megtartani. Súlyt helyezek arra, hogy közöljem Eminenciáddal, mily nagyra becsüli a magyar' nemzet azt, hogy a pápa őszentsége Emineuciádat küldte el képviseletében Magyarországra és hogy mennyire hálás ez a nemzet a Szentatya szeretedének minden megnyilvánulása iránt, melyet Fő magas Ságod által irányunkban tanúsított. Remélem, hogy Eminenciád magyarországi tartózkodását és ennek az országnak a Szentszékhez való gyermeki ragaszkodását kedves emlékében fogja megtartani. Kérem Emineuciádat, fogadja legőszintébb tiszteletem és hódolatom kifejezését. — Bethlen gróf." ScfiOrff m agrárblotikrél Becs, augusztus 28. Schürff dr. volt kereskedelemügyi miniszter a Neue Freáe Presse munkatársának nyilatkozatot adott az államszővet- kezések kérdéséről. Schürff dr. megállapítja azt, hogy ( az agrárállamok megszervezésére irányuló kombinációk közül egy sem válhat be. Egyetlen helyes megoldási mód a magyar, osztrák, német és svájci vámunió volna, amely különösen az ipari kérdésekben jelentősen javíthatná a helyzetet. Befolyásos európai agrárkörökben különben megállapították, hogy Magyarország nélkül eeutóniféle komoly agrár- blokk nem jöhet létre. 591 millió lejnyi adót titkolt el a legnagyobb román kóo!al?á^a!at Bukarest, augusztus 28. A román pénzügyigazgatás rájött arra, hogy az Astra Romána nevű kőolajvállalat igazgatósága 500 millió lei adót titkolt el. Ez a vállalat, mely nagyrészt külföldi tőkével létesült, Romániának legnagyobb petróleum vállalata. A hatóságok az eljárást megindították. Varsó, augusztus 28. Mint ismeretes, a parlament és a választék többsége Lengyelországban az ellenzéki pártok mögött áll. A nép erejében bízva a lengyel ellenzéki pártok megkisérlik, hogy Pilsud- szkv diktatúráját, amely éppen néhány nap előtt erősödött meg, az ősz folyamán megdöntsék. Nem félem Üti meg őket a diktatúra megerősödése, s a hat ellenzéki, baloldali és középpárt ma közös felhívást intézett a memzeíthez, amely a krakói paraszt- és munkáskongriesszus jelszavait határozottabb formában megismétli. Szeptember 14-éh Lengyelország 32 nagyobb városában óriási arányú tüntetések lesznek Pilsudszky ellen. A felhívás szerint a krakói kongresszus óta az ország külső és belső helyzete még rosszabbá vált és a lengyel határ revíziójára törekvő külföldi akciók megerősödése mutatja, hogy mily gyöngén tudja Lengyelország mai kormánya érvényre juttatni a külföldön az ország érdekeit. A határrevizióra irányuló törekvés és az ország belső szétesése könnyen katasztrofálissá válhat. A szeip- tember 14-ikí tiltakozásokon a nép a következőket követeli: A sze|jmet azonnal össze kell hivni és a diktatúrának azonnal el kell tűnnie. -? Lengyel körökben feszülten várják, hogy a kormány mit válaszol az ellenzék újabb előtörésére. A kormány egyelőre azzal felel, hogy a rendőrség élére visszahelyezte Pilsudszky szélsőséges híveit, akiket a Bartel-kor- mány alatt máshová helyeztek át egyik vezércikkében foglalkozik a lengyel diktatúrával és hangsúlyozza, hogy tulajdonképpen csak kisebbfajta változásokról van szó, amely ekkel a kormány azt reméli, hogy az ellenzéket jobban sarokba tudja szorítani. A sok pártrendszer Lengyelországban megnehezíti a kormányzást, épp úgy, mint Németországban, ahol természetesen a fejlettebb rendszer el tudja kerülni a diktatúrát. A sok párttal Herriot párhuzamot von az amerikai .. , és az európai egyesült államok kozott Hiábavaló időtöltés - Pánemőpa a francia lapokban - A földrajzi előfeltételek megvannak Páris, augusztus 28. A genfi európai konferencia küszöbön álló összeülése előtt a francia lapok fokozott mértékben foglalkoznak Briand Páneurópa-tervével. Föltünést keltett Herriot cikke, amelyet a volt miniszterelnök és a radikális szocialista párt vezére az Ere Nouvellében irt. Herriot állást foglal az európai szövetség céljait rendkívül lazának és fölhigitottnak látó pesszimisták ellen. Herriot Igenis az európai államok szoros szövetségének a hive s olyasféleképpen képzeli el az európai uniót, mint az északamerikait. Francia részről ezt a szigorú interpretáJlást a szerény szándékú terv kompromittálásának tartották, de a volt francia miniszterelnök nyíltan kijelenti, hogy a végső cél csak ez lehet. Érvelő cikkét szigorúan akadémikus hangnemben tartja és igyekszik megcáfolni az ellenérveket, amelyek szerint Európa földrajzi és geopolitikai struktúrájában annyira különbözik az U. S. A.- tól, hogy az amerikai összefogáshoz hasonló föderáció az ó kontinensen elképzel hetetlen, Herriot idézi a múlt század derekának amerikai és európai államférfiait, akik közvetlenül az északamerikai szövetség megalakítása előtt a következőket jelentették ki az akkori tervről: „A kölcsönös ellenszenv és az egyes amerikai államok érdekellentétéből származó konfliktusok, továbbá a kormányformák külön- félesége, a különböző mentalitás és erkölcs, lehetetlenné teszik az északamerikai államok bármely formában történő összefogását és azt az utópiát, hogy az északamerikai kontinens államait egy központi kormány igazgassa/4 Herriot párhuzamot von a múlt század hetvenes éveinek Ész akaró erikája és a mai Európa között. Akkoriban Észak háborúja Dél ellen teljesen kimerítette Amerikát, a gazdasági megrázkódtatás óriásinak bizonyult és a rendkívül laza barátságos szövetség megalapítását bel- és külföldön határtalan pesszimizmussal fogadták. Mégis ebből a gazdasági kényszer hatása alatt keletkezett szövetségből nőtt ki a mai hatalmas északamerikai unió. Európa ma ugyanilyen helyzetben van. Geográfiai és etnikai szempontból Északamerika nem egységesebb, mint az európai kontinens és Norvégia és Spanyolország között a földrajzi különbség nem oly nagy, mint Florida és Alaszka között. A mai yankeekat megelőző amerikai népkeveredésben ugyan az angolszász vezetett,de a nyelvek és fajok nagy összevisszasága nem nagyon különbözött a mai Európától. Amerikában nincs kisebbségi kérdés és sikerült mindent a gazdasági érdekek jegyében megoldani. Az európai gazdasági kartellek egyre növekvő száma igazolja, hogy az európai közgazdaság centralizálódni akar. Az eddig történt összefogások alapján könnyebnek látszik az európai ■szövetséget megteremtem, mint amilyen toiaaat vob a hetvenes” években az amemkaaumot megtervezni. Oly nagy különbség, mint annakidején a protekciós rendszerre aiapitott Észak és í szabadkereskedelmet űző Del között volt ma sincs Európában. Objektív szempontból tehát az európai egyesült államok megalapításának útjában nincs akadály. Helytelen dolog, ha a genfi konferencia előkészítését a hivatalos közegek tuló valósan és félénken végzik. P©!6ifi ieisi . . feltűnő tartalmú nyílt levelet intézett Zichy János grófhoz ennek nyílt levele miatt Bethlen magánlevélben válaszolt Zichy nyílt levelére Budapest, augusztus 28. (Budapesti szerkesztőségünk te lefon jelenté se.) Polónyi Dezső, ismert magyar jogász és politikus a Pesti Napló mai számában nyílt levelet intézett Zichy János grófhoz ennek Bethlen miniszterelnökhöz intézett nyílt levele tárgyában. Polónyi nyílt levele egyebek között a kővetkezőket tartalmazza: „Az 1921. évi XLVH. törvénycikk a Hábs- burg-házat jogerősen megfosztotta a magyar tróntól s ezzel a szabad királyválasztás joga visszaszállott a nemzetre. Ez a törvény szabályszerűen lett kihirdetve, ezért azt mindenkinek tisztelettel és fenntartás nélkül el kell fogadnia, elsősorban a vezető tényezőknek. Csakis az érvényes törvénnyel szembeszállva lehet azt az álláspontot hirdetni, hogy nekünk valami törvényes örökös királyunk volna. Az ilyen álláspont hirdetése a jogrend megvitatásához vezet. Minden törvény lehet jó, vagy rossz, de rangsort nem lehet fölállítani. Aki vindikálja magának azt a jogot, hogy a törvények között válogathasson, az ezt a jogot másoktól sem tagadhatja meg. Ezen nem helyezheti felül egy politikai párt mé? olyan tiszteletreméltó óhaját sem melynek megvalósítását esetleg a nemzet nagy többsége kívánatosnak tartja. A nyílt levél igen nagy feltűnést keltett s azt különféleképpen kommentálják. Beavatott helyről szerzett értesüléseink szerint Bethlen miniszterelnök magánlevélben fog válaszolni Zichy grófnak s 8 válasz nyilva- nosságrahozatalát Zichvre bízza. Az Est értesülése szerint Bethlen ebben a válaszában lényegileg a következőket Írja: Bethlen elitéli a királykérdés jobbról és balról való állandó tárgyalását, mert az amúgy is súlyos viszonyok között élő lakosságot s különösen a felületes kedélyeket izgatja. Álláspontja ugyanaz, ami! Debrecenben már kifejtett: a királykérdés megoldása a parlament alkotmányos feladata. A rendőri készültség elrendelését ő maga sem helyesli s Vass minisztert megbízza, hogy ebben a kérdésben a vizsgálatot megejtse. A magánlevél-formát azért választja a válasz megadására, mert az kevésbé feltűnő és nem izgatja a kedélyeket. JSÉ ifÜ yjp A lengyel ellenzék végi® fr" készül Pllsucfszki ell«B , Angol hang a lengyel diktatúráról - A hely*®1 A dintő nap: szeptember 14.-® , ,.hí)n a diktatúrák rendelkező ^S^linkát végezhetnek a tényleg prak-^u* LengyelországCivódó parlament h . iselö m 336 bán 130 koffmáfl>P‘ szemben. ami ellenzéki ^^^^yezheti, hogy a kon- könnyen azt ei ... jobban kielefliktus a kozcljov^^i^ ^ leghübb tá*«*; SS* ***** ***“TwTIUr aa* Ap'vs ‘-r /.; ♦ $ '- i6a° h^osZTéíéh *AQA >; Revolue** * V ® A Times állásfoglalása London, augusztus 28. A Times n#a
