Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)
1930-08-29 / 196. (2417.) szám
Megnyitották Vanóton a kt leteurópai népek agrárkonferenciáiát Zaieshy beszéde — Bűmű Pánearépája és a konferencia M a SentireS földművelésügyi miniszter A varsái asrörkonferencia elé írta: Mágossy-Dietz Sándor Az agrárállamok bukaresti é6 sinajai konferenciái után most a lengyel kormány által Varsóba összehívott megbeszélés következik. Mig a bukaresti konferencián csak Románia, Jugoszlávia és Magyarország vett részt, mig Sinajá- ban csak Románia és Jugoszlávia tárgyalt egymással. addig a Varsóba összehívott konferencia szélesebb alapon fog nyugodni, mert arra meghívást, kapott a Balti és a Fekete tenger között fekvő összes agrárállam, sőt még Csehszlovákia is. Úgy a már lezajlott, mint a most küszöbön álló konferenciák általában az agrárállamok olyan kollektív megállapodását célozzák, melynek alapján azok kooperatív fellépéssel törekedhetnének egyrészt mezőgazdasági feleslegek elhelyezésére és másrészt terményeik magasabb árnivójának elérésére. A bukaresti és sinajai konferenciákra Csehszlovákia nem ka.pott meghívást, mert a szomszédos agrárállamok először egymás között tették megbeszélés tárgyává azokat a lehetőségeket, melyek mindhárom állam mezőgazdaságának érdekét egyformán szolgálhatnák. Az agrárállamok közös és egymás közötti megbeszélés teljesen érthető, mert hiszen ezen államok létalapját a mezőgazdasági termelés képezi és ezért rájuk nézve a mezőgazdáság kilátástalan helyzete egyáltalán nem iehet közömbös. A mező- gazdaság Csehszlovákia határain belül is súlyos válsággal küzd, pedig itt sokkal előnyösebb helyzetben van, mint a kimondott agrárállamokban. Könnyű elképzelni tehát, hogy milyen hatással lehetnek a mezőgazdasági termények alacsony ámivója és értékesítésének nehézségéi azokban , az államokban, melyeknél ez exisz tendál is kérdés. A bukaresti konferencia mintegy előkészítő tárgyalása volt csak a későbbi érdemleges tárgyalások hosszú sorozatának. Ott csak érdekeik közösségének megállapítása és ezek előmozdítását célzó lépések kijelölése történhetett meg és nem lehetett még időszerű, hogy tárgyalásukba azokat az államokat is belevonják, melyek feleslegeik átvevői lehetnek. Másrészről pedig egészen természetesnek látszik, hogy az agrárállamok közeledése pszichikai következménye az ipari államok autarkiájának és ezek által az utolsó évben eszközölt horribilis vámemeléseknek. Németország és Ausztria után Csehszlovákia sem akart elmaradni a vámfalak felemelésére irányuló versenyben és igy épipe-n a szomszédos és élelmiszer behozatalra utalt ipari államok teljes falankszet emeltek az agrárállamok értékesítési lehetősége elé. Hogy az autark-iánafc ez a lépése túllőtt a célon és Középeurópa súlyos válsággal küzdő gazdasági életét teljes felbontással fenyegeti, az kétségtelen. Az ipari államok eljárása azt a látszatot kelti, mintha szem elől veszítették volna gazdasági életük struktúrájának érdekét és nélkülöznék a mérlegelésnek azon képességét, mely egyrészt a különböző termelési ágak érdekeit és másrészt a fogyasztás érdekét a gazdasági élet egyetemének közös nevezőjére tudja hozni. Csak igy történhetett meg, hogy a mezőgazdaság érdekének alárendelték úgy az ipar, mint a fogyasztás érdekét. Addig helyes az ipari államok okoskodása, hogy fogyasztásuk élelmiszerszükségletének ellátása szempontjából az európai agrárállamok a tengerentúli verseny következtében elvesztették jelentőségüket és matematikailag helytálló azon számításuk, hogy a belföldi mezőgazda- sági termelés fokozásával kevesebb élelmiszer' behozatalra lesznek utalva. A legnagyobb fokú rövidlátással egyenlő azonban, hogy ezen okoskodást a gyakorlatban meg is valósították és a szomszédos agrárállamokat, azok egyetlen értékesítési lehetőségének útját vágva a biztos elszegényedés lejtőjére taszították. Ez ugyanis azt jelenti, hogy azok megszűnnek fogyasztóik lenni, már pedig a szomszédos ipari államoknak, különösen pedig Csehszlovákiának ezek az agr ár állam ok a legtermészetesebb és a Varsó, augusztus 28. A lengyel földművelésügyi minisztérium palotájában ma délelőtt 10 óra 45 perckor megnyitották a kelet európai agrárkonfereuciát, amelyre a lengyel kormány meghívta a közép európai és a balti államokat. A konferencián — a lengyeleken kivül — a kővetkező delgáeiók vesznek részt: a i csehszlovák delegáció élén Pazderika dr. osztályfőnökkel, a magyar delegáció ólén Prónay földművelésügyi állam titkárral, a román delegáció élén Madgearu kereskedelemügyi minisztefrreil, az agrárállamok összefogásának nagy propagát^rával, továbbá a jugoszláv, a bolgár, az észt és a lett delegációk. Finnország megfigyelőket küldött a konferenciára, a népszövetségi titkárságot pedig több magasabb hivatalnok képviseli. A. konferencia megnyitásának ünnépségén több lengyel miniszter jelent meg, továbbá Devey, Lengyelország amerikai pénzügyi tanácsadója, a kül- és a belföldi sajtó sók képviselője stb. Zaleski külügyminiszter francia beszéddel nyitotta meg az ülést. Mindenekelőtt kiemelte a népszövetség képviselőinek jelenlétét. A varilegbiztosabb piacai. A tengerentúli piacók elvesztése és az Amerikai Egyesült Államok határzárja után hol fog a csehszlovák ipar export- termékei számára piacot találni, ha a délkeletre fekvő agrárállamok felvevő képessége elszegényedésük folytán megszűnik? Az agrárállamofcnak exiszteneiális érdekük, hogy mezőgazdasági terményfeleslegeiket a velük szomszédos ipari államokban értékesíthessék és pedig termelési költségeiknek megfelelő áron. Nem kevésbé érdeke ez azonbam az agrár- államoknak szomszédos ipari államoknak ée ezek között első sorban Csehszlovákiának is, ha iparának foglalkoztatottságát legalább bizonyos mértékig fenntartani és lakosságának túlnyomó részét kitevő ipari munkásságának kenyerét biztosítani akarja. Mindkettő csak úgy lehetséges, ha az ipari exporttermékek elhelyezésére a külföldön ée pedig elsősorban föltétlenül a szomszédos agrárállamokban gazdaságilag erős és pénzügyileg szilárd piac áll rend'el- kezésére. De Csehszlovákia mezőgazdaságának érdeke is ezt kívánja, mert rentabilitása egyenes függvénye az ipar foglalkoztatottságának, illetőleg az ipari munkásság keresetének. Az ipari államoknak és köztük Csehszlovákiának is, ezért magukévá kel tenniük az agrár államok értékesítési gondjait és már saját öniös anyagi érdekükből kifolyólag is segítségükre kell sietniük, hogy az értékesítés lehetőségét megtalálják és annak biztosítását szilárd alapra helyezhessék. Románia és Jugoszlávia sinajai konferenciája nj és lényeges kérdéseket nem vetett fél, hanem egy lépéssel előbbre haladva a bukaresti konferencia által kijelölt utón konkrét formában foglalkozott a megoldás leehtőségével. így jutott el a két állam között létesítendő vámunió tervéhez, mely azonban egymagában egy lépéssel sem segítheti a mezőgazdasági feleslegek értékesítési problémájának megoldását és csak annyiban boriia tnánák jelentőséggel, hogy a két állam egyöntetű közös fellépést biztosítanák és kifelé mint egy nagyobb s ezáltal nyomosabb gazdasági egység jelentkeznének. sói konferencia Zaleski szerint azoknak a megbeszéléseknek a folytatása, amelyeket az érdekelt agrárállamoik a múltban Geimfben folytattak a mezőgazdasági krízis leküzdésének érdekében. A varsói mezőgazdasági konferenciát tisztán gazdasági kérdéseknek szentelik és az a feladata, hojgy megtalálja a krízis enyhítésére vezető utakat. Ilymódou a varsói konferencia nemcsak a jelenlévő agrárállamok gazdasági szanálását hivatott szolgálni, hanem az európai kontinens gazdasági viszonyainak stabilizálását is. Végül Zaleski megjegyezte, hogy Varsóban folytatni akarják azt a munkát, amit a népszövetség a nemzetközi gazdasági együttműködés propagálásával megkezdeti, s a varsái konferencia vezér eszméje ugyanaz, amely Bei and francia külügyminisztert vezette, amikor megtette a páneurópai föderáció megszervezésére vonatkozó ajánlatát. Zaleski beszéde után megválasztották a konferencia elnökét. A delegációk szavazata egyhangúan Janta-Polezynski dr. lengyel földművelésügyi miniszterre esett. Az elnökségbe a konferencián jelenlévő Középeurópa államainak gazdasági válsága, különösen pedig az agrárállamok értékesítési gondja, csak úgy nyerhetne enyhülést, ha az ellentétes jellegű államok között feleslegeik kicserélése kölcsönösen megtörténne. Középeurópa délkeleti agráTállamai és a szomszédos ipari államok közötti árucsere gondolatát a természeti viszonyok és a gazdasági éllet alakulása szinte magától értetendően involválja. Az agrárállamok terményfeleslegei a szomszédos ipari államok szükségleteihez képest aránylag elenyésző mennyiségek és igy azok piacéin könnyen elhelyezést nyerhetnek. Az ipari államok expőrt termékeikkel a Nyugat felé kevésbé' versenyképes'ek és a szomszédos fekvésüknél fogva már ezért is mintegy rá vannak utalva a délkeleti agrárállamok piacaira. A varsói konferencia már a kompenzációs árucsere szellemében fog megindulni és ezen elgondolás korikrétebb alapokon folyó megbeszélésére módot nyújt azon körülmény, hogy a konferencián nem csupán olyan államok vesznek részt, melyek gazdasági életének struktúráját a mezőgazdasági termelés uralja, hanem jelentős nyersanyag termelésű és ipari jellegű államok is. Jelentőségét emeli az is, hogy célkitűzése szerint a Balti államoktól kezdve Bulgáriáig az összes agrárálliamokat egy alakulatba akarja összefogni. Mérlegelendő az is, hogy a középeurópai és keleti agrárállamok egységes frontja számottevő versenytársa lehet Oroszország nyugat felé törekvő gabonaexportjának, ha ez be is következne, akkor sem lehet az agrárállamok akciójába- az Oroszország ellen irányuló offenzív célzatot belemagyarázni, hanem az legfeljebb csak deffenziv jellegű volna. Ezen szándék pedig teljesen indokolt é6 a világgazdaság egyensúlyi helyzetének biztosítása érdekében egyenesen kívánatos, hogy az egyik oldalon a tengerentúli, a másik oldalon pedig az orosz versennyel szemben Európa államai gazdasági exisztenciájufc védelmére sző-' vetkezzenek. A varsói konferencia résztvevői között Csehszlovákia rendelkezik a legnagyobb iparral és delegációk vezetőit választották be. A lengyel földművelésügyi miniszter beszédében a varsói agrárkonferencia feladatait vázolta és megállapította többek között, hogy a mezőgazdasági termékeik racionális piaenav été sémák problémáját individuálisain nem lehet megöl Jani 8 egyedül a kooperáció hivatott e kérdésben eredményt elérni. Az ezidei különösen erős mezőgazda/sági krízis meggyorsította az agrárállamok törekvéseit és az évek óta vajúdó közös konferencia kérdése végre alkattá vált. Polczynski miniszter i® kiemelte a konferencia tisztán gazdasági jellegiét ós nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem olyan agrárblokk megteremtéséről van szó, amely bármely ér- telemben az ipari államok ellen irányulna, Az agrárállamok rászorulnak az ipari államokra ée nem ellenségként, hanem jól megszervezett szerződő társként igy ekeznek az iparállamok mellé kerülni. A lengyel földművelésügyi miniszter beszéde után a delegátusok megkezdték az általános vitát. ^ a külforgalom szempontjából kifejezetten ipari állaim. Csehszlovákiára ezen jellegénél fogva a konferencián fontos szerep vár. Ugyanis a kompenzációs árucserefórgalom megvalósítása érdekében az agrárállam óikkal karöltve kel keresnie annak megoldási lehetőségét, hogy az agrárállamok és az ipari államok között lebonyolítandó csereforgalom beilleszthető legyen a kereskedelmi szerződések mai rendszerébe és ősze egyeztethető legyen a legtöbb kedvezmény elvével. Maguk az agrárállamok megtehetik' ugyan kezdeményező javaslataikat, de azok konkrétebb formát csak az importáló ipari államok állásfoglalása révén nyerhetnek. Csehszlovákia az agrárállamakkaJ szemben tanúsított előzékeny állásfoglalásával az áru- csereforgalómban jelentős előnyöket biztosíthat ipara és ennek kapcsán egész gazdasági élete számára. Tudjuk, hogy az árucsereforgalom életbeléptetése jelentékeny akadályokba ütközik. Ez magyarázza meg, hogy a megoldásra nézve már a legkülönbözőbb kombinációk láttak napvilágot. Ezek egyike szerint az agrárálliamokhoz csatlakozó ipari államok az agrárblokktól átvennének bizonyos gabonakontingenst, minek fejében viszont az ipari államok termékei az agrár-blokk országaiban behozatali kedvezményeket élveznének. Olyan terv is felvetődött, hogy a szövetkezett agrárállamok és ipari államok kölcsönösen egymásnak preferenciális vámokat engedélyeznének. Szó esett arról is, hogy az ipari államok egy kontingentált gabonamennyiséget a vámvédelmet élvező belföldi áron vegyenek át az agrárállamoktól. Mindezen tervek nélkülözik azonban a megvalósítás lehetőségét, mert egyáltalán nem egyeztethetők össze a ma érvényben lévő és okvetlenül respektálandó kereskedelmi szerződések rendszerével s még kevésbé a legfőbb kedvezmény elvével. A kereskedelmi szerződések rendszerének bizonyos megváltoztatása még elképzelhető volna, de a legtöbb kedvezmény elvét minden körülmények között- okvetlenül respektálni kell. A világ gazdasági életét nem lehet újabb Ha" sxámuni? H* <s*E«!al 196. (2417) szám ■ Péntek « 1930 augusztus 29 év^r^^^avonta^^K^^koif^idre *évente*45oj A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok 1U emelet — Telefon 30311. — Kiadóhivatal; P°mkainapi ^ Prí9’ TelefonT34184. 'me'€l Egyes szóm ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-KÓ- DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRHHfl
