Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-03 / 175. (2396.) szám

^Ry€LMyV\AG^RHTRLai> 133® augusztus 8, vasárnap. Kürtén bünlajstroma: 48 gyilkosság és gyilkossági 35 gyújtogatás A vizsgálat összegyűjtötte a bizonyító anyagot. Kiírtén feleségének tragikus sorsa Düsseldorf, augusztus 2. (A Prágai Ma­gyar Hírlap munkatársától.) A düsseldorfi tömeggyilko'S körül támadt szenzáció már leülepedett, a kedélyek megnyugodtak és a vizsgálati eljárás nyugodt atmoszférában ha­ladt előre addig a pontig, míg megdönthetetlen bizonyító anyagot tudott összegyűjteni, amelyből kétségtelenül belbizonyosodik, hogy a düsseldorfi rém valóban minden idők egyik legelvetemültebb bűnözője volt, aki öntudatosan, előre megállapított terv szerint végezte borzalmas munkáját. Az el­ánul t hetekben a düsseldorfi bűnügyi rend­őrség összehordta mindazt a bizonyító anya­got, amely a legtöbb bűnügyben kétségtele­nül feltárja Kürtén bűnösségét és ez a ter­helő anyag minden kétséget eloszlat a ha­talmas bünkomplexumban. Negyvennyolc gyilkosság és gyilkossága kísérlet, továbbá harmincöt gyújtogatás szerepel ezen a bünlajstromon e a vizsgálati anyag olyan pontos, annyira alátámasztott, hogy Kürtén beismerő vallo­másától s ezen vallomások esetleges vissza­vonásától teljesen függetlenül állapítja meg a düsseldorfi rém bűnösségét a felsorolt ese­tekben. Kürtén a vizsgálóbíró előtt megváltoztatta azt a taktikaiját, amelyet a rendőrségen foly­tatott. Amint ismeretes, a bűnügyi rendőr­ségen a Fantom terjedelmes beismerő vallo­gonosztevő szinte csodálatos emlékezotehet- ,sége dacára ezekben a visszavonási kísérle­tekben a vizsgálóbíró előtt súlyos ellent­mondásokba keveredett és könnyű dolog volt rábizonyítani a tudatos hazugságokat. Három eset kivételével a düsseldorfi gyil­kossági komplexum minden egyes eseté­ben Kürtén Péter bizonyult tettesnek, csupán az elmebeteg Stausberg rovására irt OhlLger Róza ügyében, Sdheer gépész meg­gyilkolása ügyében és a Külin asszony ellen intézett gyilkossági támadás ügyében nem másokat tett és állandóan újabb és újabb bűntetteket vállalt magára, amelyek nagy- részben még a rendőrség ellőtt is ismeretle­nek voltak. Egészen aprólékos és teljesen szavahihető részleteket 'sorolt fel, amelyek­kel önmaga ellen szolgáltatott vizsgálati anyagot. Most már uj taktikai módszert kö­vet, amely természetesen nem jár sikerrel, az egyes gyilkosságokra tett vallomásait visszavonja és azat mondogatja, hogy csak azért tett beismerő vallomást a rendőrségen, mert letartóztatása után minden, mindegy volt a számára és ezért megeresztette fantá­ziáját. A vizsgálóbiró azonban Kürtennek minden szavát jegyzőkönyvbe vétette és igy jegyzőkönyvbe vétette azokat a kijelentéseit is, amelyek első vallomásának módosítására vagy teljes visszavonására vonatkoztak. A áll még kellő bizonyító anyag a vizsgálat rendelkezésére. Kürtén ugyan a rendőrségi vizsgálat folyamán ezeket az eseteket is ma­gára vállalta, azonban tárgyi bizonyítékokat a vizsgálat még nem tudott produkálni. A Legújabb fejlemények szerint rövidesen ezekre az ügyekre is teljes világosság derül. Kétséges Kürtennek bűnössége azokban a gyilkosságokban és gyújtogatásokban, ame­lyeket valomása szerint Altemburg környé­kén követett volna el. Ezekben az ügyekben a gyilkosság miatt elitéit Friedemann vallo­mása hitelt érdemlő. Kürtennek adatai ugyanis az altenburgi gyilkosságokra vonat­kozólag több tekintetben ellenfcmondanmak a megállapított tényeknek, különösen a bün­tettek elkövetésének időpontjára és a tettek színhelyére vonatkozólag. Viszont azokat a 'bűntetteket, amelyeket vallomása szerint Köln környékén követett el, tényleg sike­rült megfelelő bizonyító anyaggal bünlistá- jának rovására inni. Kürtén szerencsétlen feleségét néhány héttel ezelőtt bocsátották el a grafembergf elmegyógyintézetből, ahová a hatóságok elővigyázatosság okából vitték, hogy a bántalmazásoktól megóvják. Férje szörnyű bűneinek tudatában az asz- szony teljesen ősszeroskadt. Állandóan ön­gyilkossági szándékot hangoztat. Most a rendőrség szociális ügyosztálya vette gond­jaiba és igyekszik elhelyezni őt. A rendőr­ség megállapítása szerint Kürtén asszonynak sejtelme sem volt fér­je borzalmas gaztetteiről s ő maga a legnagyobb iszonyattal döbbent rá a rettenetes valóságra. EH akar válni s a rendőrség támogatásával már be is nyújtotta eziránt! keresetét. A vizsgálati fogságban lévő Kürtén Péter teljesen normális s egyáltalán nem lehet rajta észrevenni a depressziónak semmiféle jelét. A legnagyobb nemtörődömséggel várta ügyéneik fejlődését. Tekintettel a hatalmas bünkomiplexuimra, amely terheli, ügyét ebiben az évben már nem lehet letárgyalni és igy a düsseldorfi Fantom borzalmas bűnesetei csupán a jövő évben kerülnek bírósági tárgyalásra. Augusztusban indul meg Pelsőc mellett az első szlooenszkói mésztrágyagyár R mészszegény szlooenszkói földeket olcsó áron föl lehet ezentúl jaoitani a gömőri mészhegyek eddig kiak­názatlan kincseioel — Látogatás a gombaszögi mészkőbánya mellett épülő ui gyártelepen — Fodor 3enö nyilatkozata a magyar kezdeményezésre indult nagyüzem mezőgazdasági Jelentőségéről és hasznosságáról Rimaszombat, julius végén. (Saját munkatársunktól.) Abban a nagy válságban, mely főleg mezőgazdaságunkat sújtja, csak a legnagyobb örömmel vettük a hírét, hogy a panoráma-szép gömöri mészkő­negyek alján a nyár folyamán a mezőgazda­ság barátainak kezdeményezésére egy .nagy­jelentőségű és nagy hasznosságu nagyüzem, egy uj gömöri gyártelep épül. Kötelességünk­nek éreztük, hogy a részletes beszámoló ked­véért kilátogassunk a Sajó völgyébe ereszke­dő mészkőfensik alá. Pelsőc fölött, a Szilicei és Pelsőci mészkő­fensik összetalálkozása által alkotott festői szorosban, a Sajó nyugati oldaláig meredeken ereszkedik le a gombaszögi szirttető, melyet a Rimamurány Salgótarjáni Vasmű R.-T. évti­zedek óta hatalmasan kiépített mészkőbányá­val fejtett meg s ahonnan a tizenegy szint­ben kibontott vadregényes hegyoldal alól köz­vetlen a vasúti sinek mentén álló gyárból naponta hosszú vonatokkal viszik külföldre a mészkövet, a híres ózdi vas és acélgyárba. Itt épül az uj gyár is, mely a Rimamurány mész­kőbányájának melléktermékként kikerülő m észkavicsból állitja elő az olcsó és a mező­gazda részére mégis gazdagságot jelentő mésztrágyát. Hogy a Rimamurány éppen a gomibaszögi hegyből fejti ki a mészkövet, azt bizonyltja, hogy itt van Göndörben a legtisztább szénsavas mész. Es hogy napi hatvanöt vagonnal visz belőle külföldre, bizonyltja, hogy a bánya terméke elsőrangú és pótolhatatlan. A mészszegény szloyenszkói földek feljaví­tása eddig azért ütközött akadályba, mert Szlovenszkón nem volt eddig mésztrágya- gyár. A meszet tartalmazó egyéb műtrágyák igen drágák. A mészből pedig az itteni földeknek nagy mennyiségre van szükségük s amig a nagy mennyiségben szükségelt mésztrágyát potom áron nem tudták a gazda-közönség ren­delkezésére bocsátani, a szlovenszkói mező- gazdaság a komoly talajmeszezést nem is hajt­hatta végre. Holott a talaj mésztartalom nélkül nemcsak logikailag silány (rossz a vizát'bocsátó képes­sége, nehezen művelhető), hanem kómikailag is rossz (tevéketlen, savanyu, amiben a mű­trágya is rosszul adja ki hatását, az istálló- Irágya nem használódik fel, a hasznos talaj- baktériumok nem jól tenyésznek stb.) Érdekes, hogy a mészkőben gazdag Szlovenszké talaja mégis mészszegény. Ez onnan van, hogy az itteni átlagosa padék mennyiség oly nagy, hogy a talajból a hasz­nos rókát kilúgozza, igy a meszet is. Ilyen nedves klimáju vidéken a föld okvetlen me­szelésre szorul. A mésztrágyagyár óriási jelentősége tehát nyilvánvaló. Az épülő gyárban A Sajóvölgy legszebb pontján, szemben a gombaszögi tábor helyével épült most a ha­talmas, 18 méter magas, 24 méter hosszú mésztrágyagyár fő épülete. A gyár gondolata itteni mezőgazdasági éle­tünk kimagasló szaktekintélyétől, Fodor Je­nőtől ered, aki már hosszabb idő óta foglal­kozott azzal a gondolattal, hogy a szlovenszkói mezőgazdákat miképpen le­hetne ellátni a szükséges és olcsó mésztrá- gyáral. Szakai! István dr., Csizfürdő tulajdonosa és vezetője és Szabó Elemér rimaszombati föld­birtokos vették kezükbe a gondolat megvaló­sítását s a gyár felállítására legalkalmasabbnak ezt a bányaholyet találták, ahol a legprímább minőségű mészanyagot melléktermékként kapva lisztté dolgoztathatják át s ezzel biz­tosítják a legprímább m észtrágya legol­csóbb megszerozhetőségét. A legmodernebb, német mintára felépített s a legmodernebb német gépekkel felszerelt gyár már augusztusban megkezdi villanyerő­re berendezett üzemét s a megőrölt mészka- vicsból a hatalmas centrifugális szélszita a legfinomabb lisztü mésztrágyát fogja előállí­tani. A kocsikon idejuttatott anyag a zuzó- malomba kerül, onnan elevátor viszi föl a szélszitába (Windsichter), ez a lisztfinomságu anyagot kiválasztja, amit innen az elosztóba s a raktárakba továbbítanak, a durvább ré­szek pedig visszaesnek az őrlőbe. Az igy elő­állított liszt 0.17—0.20 mm finomságú lesz. Fodor Jenő nyilatkozata: A látogatás alkalmával alkalmunk volt ki­kérni Fodor Jenőnek, pártjaink mezőgazda- sági osztálya ügyvezető alelnökénék szaksze­rű véleményét is a vállalkozás jelentőségéről és kilátásairól. Fodor Jenő a legnagyobb örömmel adta meg a felvilágositáeokat, látni rajta, hogy örül, hogy a mezőgazdaság érdekében való koncepcióját modern és komoly vállalkozók a megvalósitás elé vitték. A mésztrágya és a meszezés Kérdéseinkre adott érdekes nyilatkozatát az alábbiakban adjuk: — A meszezés egyre nagyobb tért hódit a modern mezőgazdaságban. Németországban száz és száz mésztrágyagyár állitja elő a mésztrágyát s ezerszer ezernyi vagont hasz­nál föl ma már szénsavas mészből a modern gazda, mert tudja, hogy mésÉtelen földből felényi hozadékit sem kap, semmi erőfeszítéssel. — A földművelés modern elvei szerint tud­niillik ma már nem a növény, hanem a talaj táplálása a fontos. Erre kell súlyt fektetni, mert a növényt csak közvetve táplálhatjuk a táplálőképes talajból. Ezt a közvetítést a ta­laj előkészítését, a hasznos talajbaktérmmok végzik. — A szlovenszkói kiima 600—700 évi csaap- dékot mutat, a sok nedvesség kilúgozza a föl­det, mely igy országszerte mészszegény, sava­nyú, kémhatásu, nehezebben művelhető, a hasznos talajbaktériumok nem szaporodnak benne eléggé, a mészigényes növények pedig nem kapnak elegendő meszet, a trágya és műtrágya sem érvényesül tehát az ilyen ta­lajban, ezenkívül az ilyen talaj esőben össze­folyik, szárazságban összecementesedik. — Mind ezen segít a rendszeres, átlag öt évenkénti meszezés. — Sokat gondolkoztam s kísérleteztem, hogy a szlovenszkói talajok mészszegénysé­gén hogyan lehetne segiteni gyakorlatilag, míg végre.az eszme a megvalósitás terére ju­tott s a gondolatot Szakáll István és Szabó Elemér személyében olyanok vették kézbe, akik rövidesen közkinccsé teszik az olcsó és príma anyagot. A meszezés a legegyszerűbb etjérás — Az összes talajjavító eljárások közül a meszezés a legolcsóbb, a legkönnyebben ke­resztülvihető és a legnagyobb hasznot hajtó. A meszezés átlag öt évre szól. — A szénsavas finom mészporbóL melyet minden időben, esőben vagy szárazságban, szántásra vagy szántás előtt, sőt a friss zsen­ge vetésre is ki lehet szórni, átlag nagyobb mennyiség kell, holdanként 15 mázsa, azon­ban az itt előállított mésztrágya mázsánként nem fog a gazdáknak 10—11 koronánál töb­be kerülni, tehát az egyszeri meszezés 150 korona körül lesz s ez öt évre elegendő lé­vén, a meliorizáció évi 30 koronát Jelent. Ez óriási előnye, hasznossága pedig felbe- csülhetetlenül nagy, mint azt a szakkörökben, jól ismert Treitz Péter agrogeológus egyik müvében kifejti. A mésztrágya és műtrágya — De hasznos a gazdáknak a meszezés azért is, mert csökkenti azt a károsodást, ami a műtrágyák használatának következtében akkor áll elő, ha a gazda nem jól választja meg a műtrágyát, például savanyú kémhatásu '■földbe savanyu kémhatásu műtrágyát szór. A földek tudniillik itt savanyú kémhatá­snak 8 ezért a meszezés annál fontosabb. — A műtrágyát nem pótolja mindenben a meszezés, de a műtrágya hasznosságát és ha­tását csak a jó, meszezeti földiben tudja ki­fejteni. — A szikes talajt is csak meszezéssel lehet feljavítani. Melyik mésztrágya a legfőbb? — Felmerült a kérdés, hogy a különböző mésztartalmú anyagok közül melyik a legal­kalmasabb. Használják az égetett meszet, de ez nehézkes és részben káros is lehet, a mészhulladék rossz, mert nem finom liszt s igy hatása alig mutatkozik, nem feldolgoz­ható, a cukor-gyári mésziszap pedig nem szál­lítható messzire — Amerikai és német kísérletek igazolják, hogy a legjobb, minden esetben, a lisztfinomságu szénsavas mész, amit ez a most épülő szén­savas mésztrágyagyár fog Szlovenszkón először és igen olcsón az itteni mezőgazda­ság részére előállítani. — Megemlíthetem, hogy ilyen finom és ilyen tiszta (96—97 százaléké?) mésztrágya még nem került forgalomba, erre garancia a gyár modern berendezése és finom gépei, másrészt a Rimannuránytól való nyersanyag- beszerzés, annak legjobb mészkőbányájából. „A talajt tápláljuk, ne a növényi!" — Nem tudom eléggé kihangsúlyozni » gazdaközönség fel-é, — fejezte be itt csak ki­vonatosan ismertetett érdekes fejtegetéseit Fodor Jenő —, hogy mekkora jelentőségű a talaj táplálása. A talaj erjesztő katlan, a gaz­da ügyessége azon múlik, hogy ezt az erjesz­tést jól tudja-e elvégezni. Nem a növényt kell táplálni, a talajt, a növényt a talaj tápláljál rheumatikus betegségek- | né! (koszvény, csuz) el- 1 ismerten kitűnő gyógyít© | hatású. Elsőrangú, emész- 1 tést elősegítő asztali víz. j A SALVATOR FORRÁS i

Next

/
Oldalképek
Tartalom