Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-17 / 186. (2407.) szám

14 'PRXGAlMAC.'^ARHÍRLAg 1930 augusztus 17, raaéwmp. SzmHÁzKönWKabTtiRA. Megjeleni az első szlovenszkói és erdélyi magyar diáknaptár A szlovenszkói és erdélyi magyar ifjúság ve­zetői ebben az iskolai évben egy uj, közös ak­cióval állanak a kisebbségi magyaT ifjúság so­rai elé: közösen szerkesztett diáknaptárt adnak az ifjúság kezébe. A diáknaptárnak ezép külső kiállítása is meglep. A belső tartalom azonban magasan ki­emelkedik minden hasonló eddigi kísérlet, közül. Ez osák azt bizonyítja, hogy a szlovenszkói Tábortűz és az erdélyi Jó Barát szerkesztői — az ő kiadásukban jelent, meg ugyanis a naptár — minden lehetőt megtesznek, hogy a kisebb­ségi helyzetben élő és megfelelő szellemi táplá­lék hiányában szenvedő magyar ifjúságnak szó­rakoztató és komoly olvasmányt nyújtsanak. Ilymódon tudják megelőzni azt, hogy ifjúsá­giink nem nyúl oly sajtótermékek után, ame­lyek vagy nemzeti, vagy vallási meggyőződését támadják meg. Az ifjúság szeretető vezeti önzetlen munká­jukban, melynek eredménye napról-napra na­gyobbodik: egyre több előfizetője lesz a két lapnak: a Tábórtüz-nek is, az erdélyi Jó Barát­nak is. A diáknaptár az általános naptári részek mel­lett — naptár, örök naptár, címjegyzék, osz­tályzati rész, órarend, jegyzőkönyv stb. — gaz­dag irodalmi részt nyújt olvasóinak. Az irodal­mi részt jellemzi, hogy „nemcsak szórakoztat ez a naptár, hanem irányit, figyelmeztet is“, — amint a naptár kulcsában maguk a szerkesztők mondják. Ei az irányítás, figyelmeztetés azon­ban nem a katedra messzeségéből figyelmeztető tanár hangja, hanem a jóbaráté, akinek figyel­meztetései a sport, technika, vagy irodalom is­mertetése mellett is a vallás erkölcs és a forró nemzeti érzés talajában gyökereznek. A naptár szellemét az a pár sor fejezi ki, me­lyet a szerkesztők rögtön az első lapra írtak, jelezve, hogy nyíltan, ismert utón akarják ve­zetni az ifjúságok A mély erkölcsi alapon álló és gyakorlati érzékre való mottót teljes egészé­be© leközöljük: „Légy föltétien ogyeneslelkü, ne hidd, hogy bárkit is be tudsz csapni! Legnagyobb 'boldog­ságod az legyen, hogy az emberek azt mondják rólad, hogy megbízható vagy. Tiszteld más elv- hüségét s egyedül a léhaságot, cinizmust és elv- teienséget gyűlöld! Szeresd a hivatásodat! Jelen hivatásod a tanulás. Tanulj szívesen! A termé- szetíölöttiségről, Istenről, vallásod törvényeiről eohse feledkezz meg: nem becsületes ember az, aki nem adja meg Istennek, ami az Istené! Sze­resd a szegényeket és elnyomottakat! Adj szí­vesen másnak is abból, amid van s tarts meg magadnak annyit, hogy lopni sobse kényszerülj! Ha szenvedsz, viseld bajodat büszkén; ha örülsz, alázattal! Sobse egyél, vagy igyál töb­bet, mint amennyire tested fonntartásár a éppen szükséged van! Vágy mély lélegzetet! Küzdj az osztályelőitélet ellen és a születési rangot csak abban tiszteld, aki a közért való munkájával ezt ki is érdemli! A társadalmi kérdésekről ta­nulj és ne csak beszélj! Olvasd a nagy magyar írókat és a népköltészetet!” Azt hiszem, hogy ez a pár jelmondat hűen tükrözi vissza a. naptár szellemét. Ebben a, szel­lemben íródott a több, mint 200 oldalnyi irodal­mi rész is. Ezt Gáspárfy Gyula: A herceg című elbeszélése vezeti be. Az elbeszélés Szent Imre halálát írja le kedves stílusban, nagy korhüség- gel. A naptár másik elbeszélését Szeredi Lajos írta. Az elbeszélés (Bujdosók) Rákóczi korából elevenít föl néhány kedves momentumot. A szépirodalmi résznél sokkal bővebbek a gyakorlati kérdésekkel foglalkozó cikkek. így Harmos Károly cikke a linóleum-metszésről. Ke- nessey Kálmán dr., cikke az idő jóslásról, egy cikk a cserkészet, és falu viszonyáról, a magyar tannyelvű iskolák ismertetése (Erdélyben és Szíovenszkón). első segítség nyújtása, táplálko­zás, játékszabályok (tennisz, futball stb.), moly- pusztitás. napi torna, európai államok területe s lakossága stb., stb. Külön ki kell emelnünk Dénesdy Pál cikkét, aki a csehszlovákiai főiskolákról nyújt részletes ismertetést. Nagy hasznát vehetik, akik ez éven fejezték be középiskolai tanulmányaikat. Sok olvasóra számíthat Szijj Ferenc dr. kis elbeszé­lése a régi diákéletből. Zombory Antal kedve­sen ismerteti a londoni cseTkészkoníerenciát. Mrenna József pedig a csehszlovákiai és erdélyi cserkészetet ismerteti. Sárközy Pál dr., Kenes- sey Kálmán dr. és mások rengeteg matematikai és fizikai érdekességet közölnek. Megtaláljuk a híres magyar föltalálók történetét is. Tamás Lajos értékes cikkben ismerteti az er­délyi és szlovenszkói magyar irodalmat. Helye­sen állapítja meg: „Az erdélyi magyarság a szociális problémákkal való találkozásában több józanságot őrizett meg, a reális építő munka föltételeit megfontoltabban kezeli, mint a szlo­venszkói ifjúság egy része, amely szellemi éle­tének eddigi tulajdonsága következtében köny- nyen a végletekbe lendül. A jövő esztendők ta­pasztalataitól lehet. itt. sokat, várni, amikor a realizálás folyamata következik és a céltudatos alkotó munka fog a valóság fejlődésével lépést nr.m tartó eszmei célkitűzések helyébe lépni.” Tháu János A nénmüvészét virágai cin* alatt i •■merheti a megvár nép gazdag művészi meg­nyilatkozásait. Rózsa Jdfcef dr., a Jó Barát szerkesztője, ügyes keresztmetszetét ádja az er­délyi ifjúság szellemi életének. Hajdú Lukács dr. hosszabban is az önképzésről. Az ismert pe­dagógus kiváló vezérfonalait ad diákjainknak, hogy hogyan válhatnak emberebb emberré. Ba­ráti hang és szeretet fütik át a cikket, mely a matematika tanulásától a sportig mindenben megmutatja a helyeset és követendőt. Ami azonban meglep minket a naptárnál, az gyönyörű és stíl-szerű kiállítása és illusztrálása. Bátran mondhatjuk, hogy ez a legszebben kiál­lított szlovenszkói könyv. Harmos Károly ko-' máTomi művész érdeme ez, aki száznál több fa­metszetet készített a naptárhoz. így az egész könyv egységes stílusban gyönyörűen illuszt­rálva ketül a diák olvasók kezébe és ezáltal is fejleszti ezek ízlését. A komoly -tartalom mellett rengeteg kacagta­tó anekdota, humor van a könyvben. Barka Gáza dr., az ifjúság kedvelt írója, Százesztendős jövendőmondója sok diákot fog megnevettetni. * A diáknaptárt örömmel üdvözöljük. Hézag­pótló ez ifjúsági irodalmunkban. Örömmel vesz- szük tudomásul, hogy a két ílap a kővetkező években is folytatja a kiadást. Különösen öröm­mel kell tudomásul vennünk, hogy az erdélyi és szlovenszkói ifjúsági irodalmak megtalálták a kapcsolatot, és igy közös erővel értékes olvas­mányt nyújtanak a két ország magyar ifjúsá­gának. A Diáknaptárt mindé© magyar franak és leánynak, aki értékéé olvasmányt akar, ajánl­juk. R. E. (A Diáknaptár megrendelhető a Prágai Ma­gyar Hirlap kiadóhivatalánál is. Ára 10 korona.) Magyar iparművészeti és háziipari kiállítás Budapesten Budapest, augusztus közepe. Budapesten a Károlyi-palotában julius, 23-áu oviit meg a Baross-Szövetség, a Baross Gábor- Kör, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége és a Magyar Iparművészek Országos Egyesü­lete rendezésében a magyar iparművészeti és háziipari kiáMitás és vásár. A kiállítást Búd Já­nos miniszter nyitotta meg és azon nagy és ér­tékes anyagot halmoztak föl az ögyeskezü ren­dezőik. A kerámiába© különösképpen Gorka Géza tű­nik ki munkáival és kelt föltünést. A keze alól kikerült darabok eszünkbe juttatják a mindig hires régi magyar kerámiát. Munkáiban anyag- szerűség van és a technikának az alapos isme­rete jellemzi müveit. Nagy sikerét főképpen az ősi formákhoz való visszatérésnek köszönheti. Ezt értékelték a lipcsei kiállításon is, amikoT pályadijat nyert. Jók még Györgyfi István da­rabjai. Munkáiban ugyancsak a magyar motí­vumokat használja föl. Kár, hogy kevés mun­kájával szerepel, aminek oka az, hogy a kiállí­tás rendezése kötötte le idejét. A kerámiában szerepel még Molnár Kálmáp, ká,r, hogy szem elől téveszti azt, hogy a vásárjéllegü kiállításon a külföldiek éppen az eredeti magyar dolgok után érdeklődnek. A grafikának csak két képviselője szerepel a kiállításon, de ez mindkettő kiváló a maga ne­mében. Vitéz Somos István régi ismerőse a szlo­venszkói közönségnek, pályafutását itt kezdet­te. A budapesti közönségnek most mutatkozik be először, mert a közbeeső időt külföldi tanul­mányoknak szentelte. Becsben elvégezte a mes­teriskolát, majd tanulmányul tat végzett Olasz­országban, Erdélyben és Ausztriában. Szerepelt a velencei kiállításon. Néhány olasz tárgyú réz­karcát megvette a Museo déi Franchesci, a ró­mai ferencrendiek múzeuma. Fölfogása ég kom­pozíciói kiválóak. Somos sokáig tanulmányozta a magyar népéletet és erről a néprajzi tanul­mányról tesz tanúbizonyságot főképpen az Al­földi körtánc című rézkarca. Olasz tárgyú kar­cain kivül föltünést keltenek biharmegyei tus- vázlatai. Nem csalódunk, ha Somosnak a gra­fikában nagy jövőt jósolunk. A másik grafikus Petri Béla, figurális kompozícióival tűnik ki. Alkotásait ugyancsak a magyar motívumok jellemzik. A házi iparban a gyönyörű sárközi munkák, hímzések, varrottasok, szőnyegek és ruhák kel­tenek föltünést. Nagyobbrészt a Mansz munkál­kodásának eredményei. Talán legmegragadóbb része a kiállításnak Mindszenthyné Dely Anna magyaros bútorbe­rendezése, valamint apró tulipános ládái, dobo­zd és egyéb iparművészeti tárgyai. Mindegyüket a magyaros motívum és finom ízlés jellemzi. Említésre méltó még örkényiné Pataky Piroska finom hímzései. Meglehetősen eldugott helyen fedeztük föl égy ősi magyar paraszttehetségnek, Ttíttő Sán­dornak a faszobrait. Tüttő egy somogymegyei pásztor családból származik és már gyermekko­rában föltűnt művészies fafaragásaival, ame­lyeket ősi ösztöntől vezéreltetve faragott és fa­ragásaival a különböző pásztorszerszámokat dí­szítette. Művészi készsége föltűnt és igy került a budapesti iparművészeti főiskolára az egy­szerű pásztorgyerek, amelyet elvégezvén, a leg­szebb jövőnek néz elébe. A rendezés, amely szervesen kapcsolódik bele a Szent Imre-év rendezéseibe, hivatva van be­mutatni a magyar művészetet a külföldnek és örömei állapíthatjuk meg, hogy ennek a föladd tának már eddig is derekasan megfelelt, mért nagyon sok külföldi látogatta meg már eddig is a kiállítást és eszközölt vásárlásokat. A ren­dezés érdeme Kiss Ferencnét, Györgyfi Istvánt. Szmolényi és Richter művészeket illeti. Byk. (*) Angyal Géza festőművész retrospektív kiállítása Máhrisch-Ostrauban. Angyal Géüa, a körmöcbányai kitűnő magyar festőművész, aki Prágában és Parisban többször állított ki, szeptember 7-től október 7-ig Máhrisch- Ostrauban a művészházban (Dum Umeni) ki­állítást rendez. A kiállítás retrospektív jelle­gű lesz és 64 olajfestményt, köztük olyanokat, amelyek eddig sehol nem voltak kiállítva, valamint 20 rézkarcot fog tartalmazni. (*) A „Montmartrei ibolya" cseh premierje. A prágai Velká Opereta Tegnap mutatta be Kálmán Imre legújabb alkotását, a Montmar- trei ibolyát. Az illusztris magyar komponistá­nak ezt a legújabb operettjét ez év tavaszán hozta ki a bécsi Jókaiin Strauss Theater, on­nan a Theater an dér Wien-be került, ahol táblás házak előtt en suitem fut. A darab nem a legsikerültebb müve Kálmán Imrének, muzsikája nem olyan eredeti és nem olyan fülbeim ás zó, mint például a Tatárjárásé vagy a Maráca grófnőé, de azért kedves, szeretetre­méltó és főleg Kálmán-muzsika. A librettó, melynek a jól bevált Brammer és Grünwald társaeoég a szerzője, a Bohémélet kissé gics- oses hangulatát varázsolja a néző elé (ope­rettről lévén szó, természetesen) happy end- del. A színház val óban el ismerés reméltó igye­kezettel és gonddal állította Iki az operettet. A címszerepre a nagyon jóhangu Lidka Pro- kopovát, a cseh nemzeti színház Operájának volt tagját szerződtette, aki a partitúra ope­retten felülemelkedő nehéz részeit is küny- nyen és finoman énekelte. A szubrett szerepet Slávka Tauberová igen kedvesen s nagy vi­dámsággal alakította. Igen jók voltak még Václav Norman és Hugó Kraus, de elismerési érdemel Remislawsky balettmester is, ki igen kedves táncokra tanította be a szereplő­ket és a szakértelemmel összeválogatott gör- 1 öt-cet. A Montmartrei ibolya nagyon tetszett a közönségnek s minden valószínűség szerint hosszú ideig marad a Velká Opereta műso­rán. (t 1.) (•) Megjelent Virágh László verseskötete. Rimaszombati tudósd-tónk jelenti: A Rábely­nyomda kiadásában ma hagyta el a sajtót Vi­rágh Lászlónak, a fiatal rimaszombati poétá­nak első verskötete „őszinte sorok” címen. Az ízléses kiállítású fűzet a rimaszombati RáJbely-nyomdában vagy a szerzőnél (Rima­szombat, Tompa. u. 12. sz.) 5 koronás árban kapható. (*) Meghalt Répin orosz festő. Helsingfors- ból jelentik: Az orosz határhoz közeleső Koukale finn városban Hja Jefiimovics Répin világhírű orosz festő 86 éves korában el­hunyt. Répin szentképei, mese és zsáneralko- tásai s főleg történelmi vásznai világszerte ismeretesek. Legkiválóbb alkotásai: Szt. Mik­lós, Szadkó a tenger csodavilágában, Körmé­nél, Kozákok válasza a szultánnak, Tolsztoj, Liszt. Ferenc arcképe, Alexej trónörökös ha­lála, Beethoven szimfónia stb. Répin alko­tásai realizmustól teli tettek s mély tragikum vibrál kompozícióiban. Magával ragadó ere­jére jellemző eset, hogy az Alexej trónörökös halála című kép, mely a moszkvai Tretyakov- scaja-galériálban van, egy exaltált nézőt any- nyira kihozott a sodrából, hogy a kép láttára kitört rajta a diührdhum és kését előragadva, nekirontott a képen levő gyilkos apának, Nagy Péter cárnak s a képet összehasogatta késével. Az elhunyt festőművész a/kommu­nizmus kitörése óta száműzetésben élt Finn­országban. (*) Kétemeletnyi Wagner-rekliviát kapott Rayreuth egy műgyűjtőtől. Bayreutből Írják: Felbecsülhetetlen értékű ajándékot kapott Bayreuth városa egy dúsgazdag kopenhágai magánzótól, Bartsdh Róbert műgyűjtőtől, aki világhírű Wagner Richárd relikviáit Bay- reuthnak ajándékozta. Bartsoh Németország­ban született, de már fiatal korában Kopen- hágába került és Dánia legismertebb self made man-je lett, akinek a munkán kivül egyetlen szenvedélye a műgyűjtés. Különö­sen a Wagner Richárdra vonatkozó gyűjte­ménye vált híressé, amely Bartseh kétemele­tes kastélyának egész földszintjét é-s második emeletét megtölti. (*) Rövidesen megkezdik Shaw első hangosfilm­jének felvételen. Bemard Shaw, aik:i eókáig idegen­kedett a hangosfilmtől, végül beadta a derekát — és eladta az egyik angol hamgoeMlmváillelátnák egy régebbi darabjának megütni esibé&i jógáit. A darab címe kissé furcsa: „Hogyan hazudott a férjnek.” A felvételeiket, hamarosan meg is kezdik. Érdekes, hogy mi ind tóttá Shaw 4 arra, hogy beleegyezzék a darab megfilmesítésébe. Legutóbb látott egy G a Is wortih y-d a rabról készült hangosfilmet és ez annyira megtetszett néki. hogy most már ő is han­gosfilmet. akar válanielyiiK darabjából. A Shöw- filinvről két verzió készül. egy angol és egy német. Shaw egész idő alatt jelen lesz ;• stúdióban és irá­nyítani fogja a munkálatokat. (•) Evelyn Laye angol primadonnát feleségül vesd egy milliomos sportember. Londoniból jeflerttiik: Az angol és amerikai művészvilágban nagy saemzáriói keltett az a hdír, hogy Evelyn Laye-t, a feltűnő szép­ségű londoni primadonnát feleségül veszi CanfisÉe Rowntree, a milliomos sportember. A* eljegyzés már megtörtént. A fiatalt művésznő egy estélyen is­merkedett, meg a híres amerikai eportmállildjomoaaaL akii kalandos életét most ezzel az uj epizóddal feszi érdekesebbé. Texasiból került Newyorkba tíz év­vel ezelőtt és kás tőkéjével merész üzleti vá®ai!k»- záeo/kiba kezdett. Bámulatos szerencsével hamaro­san nagy vagyonra 'tett szert és sohasem, rémítették meg a veszteségek. Egy alkalommal egy napon 140.000 dodáirf veezátett a tőzsdét^ de három nap múlva nyert helyette háromannyit. Műkor megunta, a gyapjuüzletet, melyen miűnóit szerezte, átnyergelt a lósporbra. Teraszban toitűnő lóismerővé képedbe ki magát fiatal koráiban. (*) A Nyugat augusztus 16-iki száma meg­jeleni. Bevezető helyen Móricz Miklósi ta­nulmányát találjuk, aki az „Ember és a va­gyon” címen a világgazdasági termelés prob­lémájával foglalkozik. A szépirodalmi részből Kosztolányi Dezső „A világ legelőkelőbb szállodája” című szatirikus elbeszélését és két nőiró, Bohuniczky Szefí. és Bükky Mihály- né Harsányi Grete meréeztárgyn novelláját kell kiemelni, továbbá Bartalis János, F'ekete Lajos, Fodor József, Friss Endre és Illyés Gyula verseit. Móricz Zsigmond folytatja a nagy Bethlen-regényét, a kritikai rovatba Csánk Endre (Amerika uj humanizmusa), Ifj. Nagy Endre (Eejismeret), Rabinovszky Má- rius (A tánc 1930-ban) írtak nagyobb cikke­ket, Fenyő László, Ülés Endre, Illyés Gyula és Reichard Piroska pedig könyvkritikákat. Külön disze a számnak Cselényi-Wallephau- sen Zsigmond két rézkarca. Egyes szám ára 12.50 korona. Negyedévi előfizetés 65 korona. Főbizományos: Lipa KönyvkiadóváUalai, Po- zsonv-Bratislava, Ventur u. 9. (*) Hírek egy mondatban. „A mosoly or­szága” című Lehár-operett beszélőfilm-váitO' zatáíban maga az illusztris szerző le játszik egy kis szerepet. — Brúnó Walter, a kiváló német karmester Amsterdamban vendégsze­repel, ahol a filharmonikusokat dirigálja. -~ A párisi Apollo-szinház női igazgatója, Jane Marnac megbukott és utódja Tarride, az is­mert színész lett. —• Mary Piokford legköze­lebb a színpadon fog szerepelni és pedig MarceJ Pagnolnak Marius című darabjában, amelyet Newyorkba© is bemutatnak. — Far­kas Imre legújabb operettjének, amelynek eredetileg A markortányosné volt a cime, újabban a Szerelmi keringő címet adták. — Verebes Ernő, a Berlinben élő magyar film­színész, legközelebb a Tánchuszár című be­szélőfilm főszerepét fogja kreálni. — Herczeg Géza és Katsaher Róbert operettje, a Wun- der-bar, Páriában a Palace-színházban, Nu- diste-bar címen kerül színre. (*) A hangoegépipar felosztotta a világpia­cot. Párásba© tudvalévőén eredményesen zá­ródtak az amerikaiak és a németek között le­folyt tárgyalások, amelyeknek az volt a cél­ja, hogy a hangosfilm-leadógépek elhelyezése terén rendet teremtsen. Ennek a párisi meg­állapodásnak a szövegét most tették közzé, amelyből kiderül, hogy az európai Küchen- meister—Tobis—Klang-csoport a következő országoknak adhat el leadógépet: Hollandia, Holland-India, Német birodalom, Danzig, Saarvidék, Memelvidék, Ausztria, Magyaror­szág, Svájc, Dánia, Svédország, Norvégia, An­glia, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária és Románia. — Az amerikai csoport, tehát, az amerikai leadógépgyárak eladási területe: az Egyesült. Államok, Kanada., Uj-Fundland, Uj-Zeeland, Struits-Settlemenis, Ausztrália, India és Oroszország. Az úgynevezett szabad- terület, ahol mind a két csoport egymással szemben versenytársként felléphet, a követ­kező országokból áll: Franciaország, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország. (*) Az európai színházak színháza New- yorkban. Furcsa és különös uj színpad nyílik meg ősszel Newyorkban. Az egyik kisebb Broadway-színházban ősztől kezdve minden este az európai színpadok jelentősebb előadá­sait fogják kivonatolni. Egyes jeleneteket fog­nak bemutatni különböző nagysikerű európai darabokból, természetesen előzetesen valaki ismerteti a darab tartalmát, technikáját és tendenciáját. így ezzel az aktuális, színházi riportázzsal akarják az amerikai közönséget tájékoztatni az európai színházak munkájáról. Műsoron egyelőre a londoni színházak darab­jai lesznek, de később, fokozatosa© sor kerül minden nagysikerű európai darab ismerteté­sére. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Ai Operaház fantomn. (Lom Chauey ünn- goefilm.) ALFA: Hattyú. (Molnár Feireoc hangoetötawje. Fő­szerepben: Liliéin Gieh és Rod la Roque.) KOTVA: Lövés a Lafayette-hajón- (Biilflie Dove.) LUCERNA: Szerelmi parádé. (M. Chevatíeir.) 3. hét. METRÓ: A bonapartista- (Hangosfilm.) R. Novarro. PASSAGE: Két szív % ütemben. (12-ilk hét) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: ÁTLÓN: Az ifjúság tévelygései. (Olga Cseohova.) — Csak egy levelezőlapba és 5 koronába kerül Darvas János: Elsüllyedt világ cimíi könyve, ha a P. M. H. kiadóhivatalánál ren­deli meg. A szerző kézjegyével 10 korona, róna. (Szerző kézjegyével 10 korona). Bér­mentve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom