Prágai Magyar Hirlap, 1930. augusztus (9. évfolyam, 173-198 / 2394-2419. szám)

1930-08-10 / 181. (2402.) szám

Akik Szent Imrében i$ Kopányt látnak (■sp) Prága, augusztus 9. Legenda marad, hogy a tizenhatodik század­ban Vespueoi, egy szegény olasz hajós, kedvenc fiát Szent Imre tiszteletére kereszteltette Imré­nek, Amerigónak, s legenda marad, hogy Ame­rika, a fiatal földrész, melyet egyik legszeren­csésebb beutazójáról, Amerigo Vespucciról ne­veztek el, közvetve Szent Imre herceg nevét viseli. De tény, hogy a tizenhatodik század­ban és előbb és később a katolikus világban Szent Imre különleges tiszteletnek örvendett mindenfelé; sem Szent István, a honalapító, sem Szent László, az első keresztes hadjárat ki­szemelt vezére, nem emelkedett Európában ha sonló népszerűségre a magyar szentek közül. A renaissance-ban, amikor a magyarok beosü iete nagyobb volt a franciák és az angolok be­csületénél, amikor Hunyadi János és Kapiszt- rán nándorfehérvári diadalának emlékére a pá pa elrendelte, hogy mindennap délben minde­nütt megszólaljanak a harangok, e ez a harang- *ugás még ma is megismétlődik mindennap, araikor Picoolomini, a későbbi pápa, leveleiben rajongó lelkesedéssel beszél a magyarokról, az akkori egyetlen átfogó és birodalmakat ér­deklő ■világeseményről: a magyar—török élet­halálharcról, ebben az időben, amikor a magya­rok saját vérükkel védelmezték Nyugatot, Szent Imre jelentette a magyar géniuszt, a ma- jgyarok égi pátronusát. A tisztelet és a hála elmúlt, Európa megfe­ledkezett arról, amit a magyaroknak köszönhe­tett. Megfeledkezett a chiliazmns rettegett idejé­ről, a Krisztus utáni ezredik év borzálmairól és az Isten ostorát jelentő pogány magyar nép vá­ratlan megtéréséről, amely — ha modem szót kívánunk alkalmazni — valóban a -szenzáció erejével hatott akkoriban a nyugati népek kö­zött. A magyarok áttérése a keresztény hitre a népvándorlás szörnyű idejének végét jelentette, Szent István és Szent Imre máról-holnapra lik- yidálui tudták az ezredforduló megpróbál tatott népeinek csaknem atavisztikussá vált aggodal­mait, misztikus rettegését — és száz évvel a magyar kalandozások után, Szent István és Szent Imre segítségével az újra megerősödött keresztény világ teljes rendben és nyugalom­ban élt s arra gondolhatott, hogy erejének tu­datában visszahódítsa, a. Szentföldet. Szent Lászlóra bízták az első keresztesek vezetését, a magyar királyra, akit úgy ismertek Európá­ban, mint akinek országában az utas nyugod­tan a legforgalmasabb ut szélére tehette ara­nyokkal telt erszényét és másnap eljöhetett ér­te: senki el nem lopta, akkora volt a rend az országban. Az ezredik év utáni első századokban a ke­reszténység méltányolni tudta a magyar szen­tek értékét. Nem belső föladatokat- oldottak meg, nem csak az volt érdemük, ami sok más egykori szenté ,hogy rendet teremtettek orszá­gukban, hanem megfékezték a legrettegettebb népet, mely végpusztulással fenyegette a nyu­gati civilizációt, — sőt nemcsak megfékezték, hanem tagjává tette az európai társadalomnak, ahol friss erejükkel, természetes rátermettsé­gükkel kimagasló munkát végeztek és néhány század alatt többször megmentették a konti­nenst ugyanattól a végpusztulá-s-fél-étől. amit előbb önmaguk kívántak rázuditani. * Szent Imrében a magyarság ma legkedvesebb szentjét ünnepli, -s Európa egyikét azoknak a férfiaknak, akiknek hatása, népszerűsége, sze­lídsége óriási mértékben hozzájárult az ezredik év körüli föl zaklatott világ pacifizálásához. Szent Imre volt a.z első szelíd magyar, finom, törékeny kulturjelenség, aki szellemének tiszta­ságával belső megadásra kényszeritette a ma­gyar és az idegen Kopányokat. A diadalmas Bielidséget, a békét árasztó tiszta lelket, a föl­zaklatott világban oly epedve kívánt jóság eré­nyét ünnepli ma a magyarság és a világ a her­ceg halálának kilencszázadik évfordulóján. Va­lamikor ez a tiszta szelidség csodákat tett-: le­vette lábukról a harcias pogányokaf. s csöndes tiszteletre ragadta a háborgó ázsiai kedélyeket- Ma is szükség volna erre a hatásra. De aktív még ma is a herceg tisztaságának és szelídségé­nek szuggesztiv ereje? Talán igen, talán nem. A magyarországi ju­bileumi ünnepségeknek mindenesetre az a cél­ja, hogy legalább szimbólikusan kihangsúlyozza a szelidség, a tisztaság kultuszának békítő, ja­vító erejét. A világ legtöbb helyén értik a bu­dapestiek szándékát, s az a sokezer zarándok, európai notabilitás, idegen ujságiró, pap és tu­dós, aki e napokban érkezik Budapestre, hogy részt vegyen az ünnepén, tudatosan a krisztusi béke. a keresztény erkölcs propagálását látja a szelid Szent Imre jubileumi ünnepében. Egyedül egyes csehszlovák lapok keresnek csomót a kákán. Sajnáljuk, hogy a fölemelő ünnepi tények közül át kell térni a profán vita és politika hangjára, de a körülmények rákény- szeritenek. Egy-két magyarfaló orgánum még a szelid szent ünnepen is oldalvágásokat szán a magyaroknak. Fáj nekik, hogy a világ érdek­lődve figyeli a budapesti ünnepeket. Fáj, hogy ezer és ezer befolyásos idegen érkezik Pestre, aki kénytelen belátni, hogy a magyar nép sú­lyos helyzete ellenére is bátor erőfeszitéseket tesz sorsa megjavítására. Nem elég, hogy egy elvakult és zsurnalisztikailag alig számitó szlo­vák félhivatalos mindennapi magyargyalázko- dásaiban egyéb anyag hijján a Szent Imre-ün- népségek „irredentizmusát*4 szállítja olvasói­nak, most monarchista törekvésekkel, az euró­pai rend fölbontásának szándékával vádolják meg a világ ájtatos katolikusainak budapesti ünnepét. Fújják a riadót és verik a dobot, mintha Magyarország nem a szelid és békét sugárzó Szent Imrét ünnepelné, hanem a har­cias Kopányt, vagy az Európát rettegésben tartó magyar kalandozások hőseit. Az egyik lap gúnyos tudákossággal jegyzi meg, hogy Imre olyan szent, akit a pápák szentté avat­tak, mert szolgálatokat tett az Egyháznak és meg kellett jutalmazni. Megfeledkeznek arról, Németonxásban lefiarfióstattak egy veszedelmes francia kéaiet Gartner Jenő múltja — Ai-szélhámoskodások — A holland milliomos leány szerelme Berlin, augusztus 9. A Vossische Zeitung értesülése szerint a berlini rendőrigazgatóság politikai osztálya elrendelte Gartner Jenő volt diák letartóztatását, mert az a gyanú merült föl, hogy Franciaország részére kém­kedik. A letartóztatás híre a német főváros­ban óriási szenzációt keltett s a lapok beha­tóan kommentálják. Gartner beismerő vallo­mást tett és elmondotta, hogy a francia hir- szerzőosztály több ízben megbízta azzal, hogy adatokat szerezzen és Ő a megbízatás­nak mindig eleget tett. A német riporterek megtudták, hogy Gart­ner nemcsak hazaárulást követett el, hanem több más, súlyos bűncselekményt is. A fiatal­ember 1925 óta rendkívül kalandos életet élt. Annakidején megismerkedett egy fiatal holland miliomosnővel, aki szerelemre gyulladt iránta és óriási összegeket költött rá. 1928-ban fiatál barátja unszolására filmtársaságot alapított, amelynek igazgatójává természetesen Gartnert nevezte ki. Gartner tevékenysége azonban ki­merült az előkelő reprezentál ásban és a pénz­költésben. Berlinben számos tekintélyes üzletemberrel ismerkedett meg s később valamilyen formá­ban valamennyit becsapta. Amikor a följelentések hulláma Gartnert elsöp­réssel fenyegette, a szerelmes és dúsgazdag íeánv kegyeltjét Hollandiába szöktette. Néhány hónap múlva a fiatalember újra megjelent Ber­linben és folytatta csalásait. A legjobb szállo­dákban szállt meg, de két-három nap múlva a számla kiegyenlítése, nélkül odébb állott. Köz­ben nagyobb szélhámosságokat követett el és sok pénzt szerzett. Többek között azt kiresztel- te, hogy egy orosz hercegnek rokona és közéi áll Fuad egyiptomi királyhoz. Exportőröknek különböző egyiptomi ajánlatokat adott át jó Egy Japán lüzltényó működésbe lépett London, augusztus 9. Egy toíkáói jelentés soerimt az Aetna nevű tűzhányó újból működőik. A kráter­ből sűrű füstfelhők és magas tüzcsóvák törnek elő. A vidék lakossága között nagy a pánik. A 'környé­ken lakó európaiak előkészületeket tesznek az el­ül ázás ra. Lázadó törzsek Pesavar előtt London, augusztus 9. Peeavari jelentés ezerint az afrúdii törzs tegnap megtámadta a váróét. Az angol csapatok az első támadásokat vissrzautaeitatták. Jel- iemző. hegy a felkelők közvetlenül a város közeiéig jutottak s az .angolok osak;a« utolsó pillanatban tud­ták őket visszaverni. Az aifrid'iik rendes hadseregét ő—10.000 főre becsülik. pénz ellenében s mindenkivel közölte, hogy kö­zelebbi nexusban van a legelőkelőbb egyiptomi hivatalnokok kai. Német ismerőseit többször kérte arra, hogy pillanatnyi pénzza^w --bó’ né-, hány száz márkával kisegítsék. A megtévesz­tett emberek sokszor bedőltek Gartnernek, aki a pénz átvétele után minden esetben nyomtala­nul eltűnt. A német politikai rendőrség véleménye sze­rint Gartner az utóbbi időben, amikor állan­dóan sok pénze volt, szélhámoskodásait csak azért követte el, hogy esetleges letartóztatása alkalmával elterelje a figyelmet kémkedé­seiről. A titkos rendőrség mindazonáltal fölfedte va­lódi hivatását s olyan bizonyítékokat szerzett, amelyek napnál fényesebben igazolják Gartner bűnösségét. Páris, augusztus 9. A párisi rendőrség tag­nap egy kiválóan szervezett „kémiroda1* nyo­mára bukkant, amely évek óta a párisi divatos szabóik modelljeinek kiíürkészéséve! és a ter­vek ellopásával foglalkozott. A kémiroda élén két ügyes amerikai nő állott: Miss Caroüné Da­vis és Miss Ida Helén Olivér. Több, mint húsz szabónőt foglalkoztattak, akikkel sorra meglá­togatták az előkelő párisi divatszalonokat és titokban lemásoltatták a legújabb divatkreáció­kat. Az ellopott modelleket, mint eredeti pá­risi árut, Amerikába továbbították és jól el­adták. A két hölgy irodájában házkutatást tar­tottak és többezer modellt és rajzot találtak, továbbá egy titkos kódexet, amely a levelezés megkönnyítésére szolgált. Az iroda tiszta jöve­delme évenkint állítólag meghaladta az egymil­lió frankot. A kínai kommunisták megzsarolják Hankau városát London, augusztus 9. Hankaui jelenté­sek szerint a kommunista fölkelők azzal fe­nyegetőznek, hogy megtámadják a várost, ha nem kapnak azonnal 12.500 font hadisar­cot. A fenyegető levelet a hankaui National City Bank kapta meg. A városban nagy a nyugtalanság és a köznép szemmelláthatóan a fölkelőkkel rokonszenvezik. A városi kato­nák és a városparancsnok testőrségének egy része föllázadt, de a lojális csapatok a zen- dülőket lefegyverezték. A Daily Telegraph értesülése szerint Anglia, Amerika, Japán és Franciaország közös akciót határoztak el Kína ellen. A közel jövőben mind a négy ha­talom elküldi hajóit Kinába és abban az eset­ben, ha szükségesnek mutatkozik, Hankau- ban csapatokat szállítanak partra. A történelemoktatást megtisztítják a történelmi hazugságoktól Glotz tanár akciója — Negyven állam csatlakozott Páris, augusztus 9. A történelemtudomány nemzetközi bizottsága, amelyben 40 népszövetségi államnak történelemtudósai foglalnak helyet, elhatározta, hogy a történe­lemoktatás tankönyveit a világ minden országában megtisztítja a történelmi hazugságok­tól és az átlátszó tendenciáktól. Glotz tanárnak, a Sorbonne történészének vezetésével kü­lön iskolai bizottságot küldtek ki, amely kritikailag átvizsgálja a fontosabb tankönyveket A vizsgálat mindenekelőtt az elemi iskolák tankönyveire terjed ki, majd később a közép­iskolákban használt könyvekre is. Glotz tanár interjút adott az Excelslor tudósítójának és kijelentette, hogy a történelmi oktatás nem lehet a nemzeti, vagy a nemzetközi elvek ka­tekizmusa. Budapesten, a történelemtudomány legközelebbi kongresszusának helyén, ja­vaslatot tesz a történelmi tankönyvek nemzetközi könyvtárának megalapítására. E könyvtár segítségével az iskolaügyi bizottság munkáját rendkívül megkönnyitenék. A bi­zottsághoz csatlakozott negyven állam kötelezte magát, hogy a nemzetközi cenzúra kriti­káját elfogadja. Azokat az államokat, amelyek nem csatlakoztak, diplomácia? utón szólít­ják föl tankönyveik megtisztítására. Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldalas képes melléklet nélkül MM SZÁMUNK | KÉPES HÉTTEl 28 OlDftl ^ ^ ” **°"a Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- A ) » «• • / . 1 r' 11 ’J ’ * # 1 Szerkesztőség: Prága DL, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ■** SZlO’VQTlSZK.Ol CS TUSZlTlSZrCOl CÍLCT\ZCKl f)CLTtOtC l|. emelet. — Telefon: 30311, — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. _ , nnlifikni nfínilnnin r- ,, , Priga.lL Panská ulice 12. Ili emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több tőszerkesztő: fJUUUKU fű5oí& szerkesztő: Telefon: 34184. Eyyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2,-Ki DZURANYÍ LÁSZLÓ FORGACh GÉZA SÜRGÖNYCIH: HIRI-AP, PRAHA

Next

/
Oldalképek
Tartalom