Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-03 / 149. (2370.) szám

3 1930 julius 3, csütörtök. *HEMiGM*yVVA!&Í£AR-HIRIiA3? W!»iroMWBaWnBBKWl«rmWaMBaHtlBMiBilgSWBSgaBaBEBil!^] Q Mentsük meg a Nagyságos Fejedelem szülőházát! Prága, julius 2. A Prágai Magyar Hírlap egyik múltkori szamában közöltük Szenbpé- tery Piroska megható írását, amelyben egy lelkes magyar leány szive jajául meg arra a R magyar síinéssef ai országos ¥filasit»áisy. előtt PériiaiRk képviseld! feiszőlajásaffcban sikrassélilak a masrar szinikaStura fokazeUabb anyagi támogatása érdekében — Iván Sándor 59.000, Fildes Dezső 49.093 korona szubvenció! kapott veszedelemre, hogy a Nagyságos Fejedelem boisi szülőházát az árverés és lebontás lehe­tősége fenyegeti. Olyan kevés a nemzeti erek­lyénk, annyira szegények lettünk még törté­nelmi emlékeinkben is, hogy műiden iga2 magyar ember szive megdöbben arra a gon­dolatra, hogy komoly veszedelem fenyegeti Rákóczi Ferenc szülőházát. Meg kell keres­nünk a mentés módozatait, meg 'kell menteni a magyar jövendőnek a magyar múlt leggyö- nyörüségesebb tradícióját hirdető ősi épületet. Szentpéteri Piroska Írása nagy visszhangot keltett és szerkesztőségünkbe számos hozzá­szólás érkezett. Minden levélből kicseng az aggodalom, minden levélben benne van a jó- szándéku segiteniakarás, ötletek kerülnek elő, amelyek mind megszivleiendőek volnának s a számos hozzászólás alapján megállapíthatjuk, hogy a borsi kastély sorsa a csehszlovákiai magyarság nemzeti ügyévé vált Itt tennünk, segítenünk kell mielőbb. Szent-Imrey Mihály hosszabb levelében aggodalmát fejezi ki, hogy az a gyűjtési akció, amely Szentpótery Piroska elgondolásából fa­kadna és képek elárusi tusából igyekezne ösz- szerezni azt az összeget, amely a Nagyságos Fejedelem szülőházának megváltásához szük­séges, már elkésve érkeznék és befejezett tényeket találna. Amíg a szükséges összeg teljesen egybegyülne, az egész kastélyt fundamentumával együtt elhordhatják. Itt csak a gyors intézkedés segíthet. Először is a kitűzött árverés felfüggesztése volna kívána­tos és szükséges a csehszlovákiai magyar kul- turegyesületek hathatós közreműködése is a mentési akció érdekében. Ha az árverés meg­történt, akkor a megindított mozgalom zsák- uocába kerül és a kövek Borsiban örökké sír­ni fognak. Ebből és egyéb hozzászólásokból is megálla­pítottuk, hogy a magyar társadalom egyeteme­sen kívánja Rákóczi szülőkastélyának ügyé­ben a gyors és elhatározott akciót. A sok an- kétnak, sok tanácskozásnak, hosszabb lejáratú és kis eredményekkel kecsegtető megmozdu­lásoknak ideje elmúlt. A borsi kastély felett megkonditotíák a lélekharangot, az utolsó óra közeledik, a mentési munkálatnak tehát haladéktalanul meg kell indulnia. Külön or­szágos bizottság megalakitására nincs szükség, szerintünk a magyar kulturális és társadal­mi egyesületek szervezetéből kiküldött bizott­ság tárgyalhatná meg azokat a módokat, ame­lyek a legalkalmasabbak Rákóczi szülőház zárnak megmentésére, ez a bizottság kezdhet­né meg éiS irányíthatná az egész akciót. Most arról van szó, hogy a kastélyt megmentsük az árverés eshetőségeitől, illetőleg megszerez­zük a magyar nemzet közkincsének, nem­zeti ereklyének. Ha ez az első lépés megtör­tént, nyugodtan tárgyalhatunk azután, hogy miképpen restaurálhatjuk Rákóczi szent em­lékéhez méltóan az ősi kastélyt, amelyet nem védelmez a műemlékekre vonatkozó törvény, de amelyet meg kell védelmeznie a magyar nép örök szeretetónek és nemzeti kegyeleté­nek. Rákóczi a nemzeti függetlenség és a val­lásszabadság nagy harcosa volt, de eszméi nemcsak a magyarságot érintették, hanem mély gyökeret vertek éppen a mai Szloven- szkó és Ruszinszkó területén minden nemzet­nek a leikébe. Rákóczi kurucai között külö­nösen hősi elszántsággal küzdöttek a ruté­nek, akiket a Nagyságos Fejedelem gens fi­áéi issima-nak nevezett. A szlovákok és ruszi­nok nemzeti érzékenységét nem bánthatja, ha a csehszlovákiai magyarság épségben kívánja megtartani a nemes Rákóczi kultuszát, aki­nek hamvai ott nyugosznak Szlovenszkó egyik legszebb történelmi városában, a kassai dóm kriptájában, akinek egész családi története Szlovenszkó és Ruszinszkó sorsával forrott egybe és aki éppen úgy küzdött a szlovák és ruszin nemzet szabadságáért és jogaiért, mint ahogy a magyar nemzet szabadságát akarta érvényre juttatni. Amikor tehát a cseh­szlovákiai magyarság meg akarja menteni és méltó formában restaurálni kívánja a Nagy­ságos Fejedelem szülőkastélyát, aki nemcsak a magyar történelemben, hanem az egész vi­lágtörténelemben ritka példáját mutatta az önzetlen eszmei harcosnak, akkor szándé­kainak megértő elbírálását várja a szlovák és ruszin testvéreitől, akiknek ősei együtt küzdöttek a magyar kurucokkal Rákóczi lo­bogója alatt. De nemcsak a csehszlovákiai magyarság szi­vének kell megmozdulni a Rákóczi szülőházát fenyegető nagy veszedelemre, hanem min- deai magyarnak éreznie kell kötelességét a Pozsony, julius 2. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefon jelenté se.) Az országos választ­mány ma délelőtt Probny János országos el­nök elnöklése mellett ülést tartott. Különféle segélykérések, járások kötségvetései és zár­számadásainak letárgyalása után az országos ipartanácsba a képviselőtestület által kikül­dendő húsz tag megválasztásának előkészíté­sére hattagú bizottság küldetett ki, amelyben Alapy Gyula dr. országos keresztényszocia­lista párti választmányi tag is helyet foglal. Ez a bizottság fogja a megválasztandók név­jegyzékét is összeállítani. Gazdasági gépek beszerzésére a választmány egyes kérelme­zőknek 78.200 koronát szavazott meg, az ál­latelhullás következtében beállott károkért 181.850 korona segélyt utalt ki, mig a jég ál­tal sújtott járások részére pillanatnyi segély gyanánt járásonként 20.000 koronát folyósí­tott. A liptóujvári gazdasági iskola kiegészí­tésére 400.000 koronát szavazott meg a vá­lasztmány. A kisegítő műszaki alkalmazottak felvéte­lénél Alapy Gyula dr. felhívja az országos Vá­lasztmány figyelmét a briinni műegyetemi hallgatókra, akik a leglehetetlenebb anyagi helyzetben vannak és kéri ezeknek a szün­Genf, julius 2. Politikai körökben óriási feltűnést keltett a Suisse című napilap mai száma, amely első oldalán Ottó főher­ceg arcképét közölte abból az alkalomból, hogy Ottó két napot Géniben töltött. Genfi tartózkodásáról a hivatalos magyar körűik sem tudtak. Hétfőn este végignézte az Új­pest és a spanyol írun futballcsapat mér­kőzését. Este a Hotel de Suisse szálló ét­termében vacsorázott. Ugyanebben a szál­lóiban volt megszállva IV. Károly is annak Bécs, julius 2. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától. Nemcsak az osztrák katolikus világban, de Európaszerte élénk feltűnést keltett a mutt év őszén az a hivatalos egyházi intézkedés, amely Üde professzort, a nagynevű teológiai tudóst és a páratlan hatású egyházi szónokot fel­függesztette a prédikálás jogától. Üde professzor igen érdekes egyéniség, szá­mos nagyhírű teológiai és szociálfilozőíiai munka szerzője, amellett kitűnő szónok, aki­nek megrázó beszédei a lelkek mélyéig hatot­tak és nagy befolyással voltak hallgatóságá­nak belső életére. A pacifista mozgalomban is nagy szerepet játszott, éppenugy, mint a megboldogult Giesswein Sándor, aki szintén sziwel-félekkel békebarát volt és az egyház legfőbb hivatásának éppen ásít tartotta, hogy a vallás erejével közelhozza a nemzeteket egy­máshoz. Üde professzorban sok olyan vonás mutatkozik, amely a reneszánsz korának nagy reformátoraira, egy Loyola szent Ignácra, kü­nagy fejedelem megdicsőtilt szelleme iránt és az egész világon élő magyarságnak meg kell mozdulnia, részt kell vennie abban az akcióban, amely Rákóczi szülőházának meg­mentését, restaurálását és a magyar tradíciók szolgálatába való állítását kívánja elérni. A Prágai Magyar Hírlap hasábjai készség­gel állanak minden értékes felszólalás rendel­kezéséibe. Ismételten hangoztatjuk azonban, hogy nem annyira ankétot akarunk ©létrehív­ni, mind gyors cselekvésre akarjuk rábír­ni a magyar közélet vezető tényezőit és a ma­gyarság nagy tömegeit. Az előadó jelenti, hogy eddig már tizenöt ki­segítő műszaki alkalmazottat vettek föl, de még tizenkét alkalmaztatásról lehet szó. Bla- nár Béla dr., magyar nemzeti párti választ­mányi tag pártoló fölszólalása és indítványa alapján az országos választmány fölhataknazta a technikai ügyosztályt, hogy még tizenkét kisegítő műszaki alkalmazottat felvehessen. Az országos választmány ezután különböző összegeket szavazott meg az árvizmentesitő társulatoknak a folyóvizek szabályozására. A régi tanítói nyugdíjasok kivételes segélyben vaió részesítésére vonatkozó előterjesztésnél Blanár Béla dr. fölhívja a választmány fi­gyelmét a régi megyei nyugdíjasokra, akik­nek érdekében már indítványt terjesztett elő a képviselőtestületben. Kéri ennek az indít­ványnak haladéktalanul a választmány elé való terjesztését. Alapy Gyula dr. felszólalásában szintén mielőbbi segítséget kér a végtelen szomorú helyzetben lévő régi megyei nyugdíjasok szá­mára. A választmány ezzel az üggyel mihama­rább fog foglalkozni. A német és a magyar színtársulatok segé­lye iránti kérelemmel kapcsolatban az előadó Iván Sándor részére 50.000 koronát, Földes idején. Ottó másnap Pirauginsba látoga­tott, ahol megnézte a kastélyt, amelyben gyermekkora egy részét töltötte. Ma reg­gel Cannes-ba utazott. * London, julius 2. A Daily Express brüsz- saedi jelentése szerint Habsburg Ottó főher­ceg jövőre Angliába megy, ahol Oxfordban ée Cambridgebe-n folytatja főiskolai tanul­mányait. Ionosképpen pedig Girolamo Savon a r ólára VI. Sándor pápa nagy ellenségére, a máglya­halálig lelkes dominikánus barátra emlékez­tet. Amikor Savonarolát el akarták tiltani megrendítő hatású prédikációitól, szintén azt vágta oda egyházi fölöttes hatóságának, hogy lelkiismerete ellen nem cselkedhetik, mindt ahogy azt most Üde professzor tette. Külsősé­gekben is sok közös vonás van a két nagy hitszónokban. Savonarola is olyan megrendi- tően beszélt, hogy szavainak hatására gyak­ran sirógörcs rázta meg az egész templomi gyülekezetét és a vezeklésre gerjedt emberek a templom előtti téren máglyába hordták össze ékességeiket, ngy égették meg nyilvánosan azokat Üde prédikációi is óriási hatással voltaik hallgatóságára. Amikor éles, metsző hangja a telkekbe mar­kolt, amikor a hitélet megújhodását, az igazi erkölcs is éget, a krisztusi elvek érvényesíté­sét követelte, hideg borzongás és megdöbben­tő érzések árja borította el a lelkeket. Csakha­mar. osztrák Savonarolándk nevezték és nem is nagyon csodálkoztak rajta, amikor őt is utolérte a Savonarolák sorsa, felfüg­gesztették prédikálási jogát, eltiltották a templomi szószékől, amelyről éveken át nagy sikerrel formálta a lelkeket. Az Ude-ügy egy idő óta feledésbe ment, hiszen minden napnak megvan a maga szen­zációja, most azonban egy sajtóhirósági tár­gyalás újból a nyilvánosság érdeklődésébe bozta az osztrák Savonarola alakját. A sajtópört Pawlikowski gráci érsek indí­totta egy napilap ellen^ időben való alkalmazását. Ottó hét napig Géniben tartózkodott Végignézte az Újpest mérkőzését is a spanyol Irán csapattal Az osztrák Savonarola drámai összecsapása a gráci érsekkel Hogyan függesztették fel Üde professzor szónoklási jogát? „Lelkiismeretemmel szemben nem cselekedhettem" — mon­dotta a nagyhírű teológus érsekének Dezső részére 40.000 koronát, a német szín­igazgató részére pedig 30.000 koronát java­sol félévi segély címén. Blanár Béla dr. a magyar lakosság lélek- számát, teherviselését és tényleg elért kultu­rális eredményeit tekintve, a javasolt össze­geket nem találja megfelelőnek, különösen akkor, ha a szlovák színház szubvencióját tekinti. A pozsonyi szlovák színház 600.000 korona, a kassai szlovák színház pedig 400.000 korona szubvenciót kap. A legna­gyobb mérvben lefokozva a magyar színé­szet igényeit, 150.000 korona szubvenciót hoz javaslatba. Alapy Gyula dr. 200.000 korona szubven­ciót javasol a két magyar szintársulat szá­mára. Térszíni János választmányi tag utal arra, hogy a magyar nemzetiségű lakosok vagyono­sabbak és inkább támogathatják a magyar szi- nikulturát. Blanár Béla dr. és Alapy Gyula dr. többszöri fölszólalása után, amelyekben a ma­gyar színészet, helyzetét részletesen boncolták és hangsúlyozták a magyar nemzeti kisebbség kulturális jogait, a választmány szavazattöbbséggel az előadó előterjesztését fogadta el. Az ülést délután félhárom órakor félbeszakí­tották s azt négy órakor folytatták. éppen amiatt a cikk miatt, amelyben az újság éles kritikába részesítette az érseknek az Ude- ügyben követett eljárását. A tárgyalás folyamán azután nyilvánossságra került az az eddig nem is­mert drámai jelenet, amely az érsek és JJde professzor között ment végbe és amelynek eredménye a tudós professzor smszpenziója lett. Az elmúlt év őszén az érseki palotában egy­házi konferencia volt, amely az Ude-üggyeil foglalkozott és amelynek részleteit idáig szi­gorúan titkolták. Az érsek megkérdezte Üdét, vájjon azonositja-e magát bizonyos nézetek­kel, amelyek a méltatlan áldozásra vonatkoz­nak. Üde kijelentette, hogy érdemileg elfogad­ja az ebben a kérdésben megjelent röpirat né­zeteit, bár annak stilisztikai fordulatait, be­szédmódját nem mindenben helyesli Az ér­sek erre éles tónusban megjegyezte, hogy ee az álláspont szégyen Üdére nézve. Üde: Kijelentem, hogy semmiképpen nem voltam befolyással a röpirat szerzőjére. Amit az irt, saját felelősségére irta. Az érsek erre idegesen kiált közbe: Ez hazugság! JJde: Nincs szükségem a hazugságokra és sohasem szoktam mások háta megó rejtőzköd­ni, ha valamit a nyilvánosságra akarok hoz­ni. Ezt, azt hiszem, elég gyakran beigazoltam. Pawlikomki: ön ruinálja a tekintélyt, eljá­rásával nem mozdítja elő az ügyet, rossz be­folyással van a gondjaira bízott teológusok­ra és megrontja őket. Hát azt hiszi ön, hogy mi mindnyájan agyalágyultak vagyunk és ön Kérjen mindenütt J| (£ £ P U S bOI*OVlCSkdt BoroviSkagvár, Treníin. egyedül az okosok okosa? Hát azt hiszi, hogy mi mindnyájan gazfickók és bűnösöd; vagyunk és ön egyedül a szentek szentje? Üde: Ilyeneket soha nem állítottam. Az érsek erre újból azzal vádolta meg, hogy nyugtalanságot szít és a népet megrontja. Min­den lelkész, akinek templomában szónokol, panaszokdik emiatt. Azzal fenyegette meg Üde professzort, hogy szuszpendálja és meg­kérdezte, hogy tudatában van-e annak, mit jelent ez? Üde erre nyugodtan ezt válaszolta: — Igen, természetesen tudom. Alkalmazkodni fogok rendelkezéseihez, de lelkiismeretem ellen nem cselekedhetem. Ha szuszpendálnak, majd felvilágositom a nyilvánosságot, hogy miért követekzett be a szuszpenzióm. Pawlikcnoski: Ezt a szemérmetlenséget nem fogom eltűrni. Arra a további kérdésre, vájjon hajlandó-e szakítani a kérdéses brosúra szerzőjével, Üde tagadólag válaszolt, amire jegyzőkönyvet vet­tek fel. Üde követelte, hogy a jegyzőkönyvbe betekintést nyerjen, mire az érsek kijelen­tette, hogy a további vitába nem megy be és felszólította Üdét a távozásra. Az izgalmas, drámai fordulatokban bővelke­dő jelenet végül is Üde prédikálási jogának felfüggesztésére vezetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom