Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-19 / 162. (2383.) szám

4 WliHiUJBMWBi »WUWI'H'IW|IH>lll>i|l—> I—IWIPI'*—~~l r "H 1980 julius 19, Btomb&l SZÉP A TÁTRAI NYÁR Eleven és mozgalmas- a Tátra nyári szezonja — Megnyílt a tátraszéplaki uj szanatórium — Nevezetes tátrai vendégek a hét Füreden — Az autó- és tenniszverseny előtt — A Tátra vendégeinek megoszlása nemzetiségek szerint: a világ minden részéből jönnek már a Tátrába tel műsoros estéi gondoskodnak a vendégek állandó szórakoztatásáról. Külön eseményt fog jelenteni a Mahrisch- Osfcrauer Aufcomobilklub tátrai szekciójának augusztus 3,án lezajló tátrai hegyi autóver­senye, amelyet a szekció elnöke. Rákosy Lajos és sport intézője, Loysc.b Miklós most készítenek elfő és amely Matlárházáról Tátralonmicon át kb. kilenc kilométeres, sok kanyaros utón fog Tátrafüredre vezetni. A verseny, amelyen igen sok bel- és külföldi autóklub fog részt- venni, rendkívül érdekesnek ígérkezik és si­Tátrafiirecl, julius 18- A Kárpátok legmagasabb hegyormainak, . a végtelen fenyveseknek, a gyönyörű tenger­szemeknek, a csodálatos vízeséseknek, pa­takoknak, völgyeknek, örök hóval fedett sziklahasadékoknak, a selymes fülepte lan­káknak ebben a nagyszerű világában: a Ma­gas Tátrában most rendkívül élénk és eleven az élet. A fürdő tele pék: a két Füred, Tátraszéplak és Matlárháza telve vendégekkel, az idő nap­sütéses és derült; a Magas Tátra idevonzza az emberek ezreit, mert aki egyszer már itt [járt, ezt a remek panorámát legszebb em­lékei között raktározza él. Mert itt uj életei kezd a menyomorilolt ideg, beheged a tü­dő, felszabadul a lélek, megerősödik a test és életvidám lesz az ember. Nagy élethar- nióniát ad ajándékba a Magas Tátra annak, aki csak egyetlen egyszer is ellátogatott hozzá. Európa klimatikus gyógyhelyei között egé­szen sajátos helyet foglal el a Magas Tátra. Itt ezer m.-en felül, közelebb mindenhez, ami gyógyító szépség és izmositó erő, egy sereg szanatórium, üdülőtelep és kitűnő, európai viszonylatokban híres fürdő van. A Szabadság-ut, amely az egyes fürdő tele- j pékét összeköti. Európa egyik legmagy-! szeriibb perspektívákkal futó hegyi útja. A tátrai napsugarak, a tiszta, ózondus leve­gő, a jó és kellemes életmód, a módjával és válogatottan nyújtott szórakozások, a tápláló eledel visszaadják a betegnek az egészségét, az idegekkel küzdőknek az életkedvet és kellemessé, kívánatossá teszik az egészsé­gesnek is az i{tartózkodást, aki csak üdülni, nyaralná jön ide. A modern szanatóriumok: az ótátrafüredi Tátra-szanatórium, a modern szanatóriumok legszenzációsabb példánya:- az ujfüredi Palace-szanatórium, a madárházai nagy hotelszanatórium és Tátraszéplak Gühr- szanatóriuma a legkitűnőbben felszerelt, a modern higiéné és komfort minden kelléké­vel rendelkező gyógyhelyek, amelyekben a betegek és lábbadozók tízezrei nyerték már vissza egészségüket. Ha Széplaknak címere lenne ,. • Guhr ár. szanatóriuma Tátra széplakon most egy újabb hatalmas épülettel bővült ki. Szép, modern épület ez, a teteje sima, mert egyben napfürdőként szolgál, a déli oldalon fekvő szobái — mint az összes tátrai szana­tóriumoké — tágas, kényelmes fekvő-balko­nokkal vannak ellátva, a szobák is tágasak és kényelmesek és minden komforttal fel vannak szerelve, a folyosói hosszúra nyúló, széles utak, amelyeken jól esik fel és alá sétálni, a hall — amelyet süppedő, terje­delmes bársonyfotelek, kártya- és dohányzó- asztalok társalgóvá alakítanak — hatalmasan imponáló, de mégis otthonos. Az uj étterem, amelyet négy oszlop diszát, intim jellegével nyeri meg a benne étkezők tetszését: az uj épület minden izében sikerült, Ízléses alko­tás. A külső csínyt a belső berendezés egé­szíti ki: a szobák berendezése abszolút higiénikus, szép és ízléses. A számos forrasz, balkon és fekvőhall nagy­szerű kilátást nyújt a gyönyörű környékre és aki végigmegy ezen az épületen, azt csak egy érzés hatja át: jó itt lakni. A szobákba már kora reggel bevilágít az aranyos sugam, enyhén kellemes tátrai nap és a hatalma5 gerlachfalvi csúcs árnyékában ott „ligéznek“ Tátraszéplak vendégei a balkonokon, az ár­nyas fák alatt, a park és a fürdőtelepet kö­rülvevő erdő minden részében élvezik a nagyszerű időt és a még nagyszerűbb leve­gőt. Szinte hihetetlen az a nagy türelem, amellyel a gyógyulni akarók órákat tölte­nek a fekvőszékekben és ha Tátraszéplattnak címere lenne akkor a közepén egy nagy fekvőszéket kellene ábrázolnia, Megszűnik a marosvásárhelyi katolikus magyar gimnázium Marosvásárhely, július 18. Madláith Gusztáv gróf gyulafehérvári püspök erdélyi kőrútján tegnap Marosvásárhelyre érkezett, ahol a délelőtti prédi­káció során könnyeikig meghatva jelenítette be, hogy a gyulafehérvári római katolikus főgimná- ziumnot meg kell szűntél™. Az iskola megszünteté­sének oka egyrészt az anyagi erők hiánya, másrészt az a tapasztalat, hogy az intézettből kikerült, diálkok Romániában az intetiektüel foglalkozási ágakban nem tudnak elhelyezkedni. A megszüntetett gimná­zium helyére ipariskolát fognak létesítem. Hasonló vén- /dőlt áll a Ferenc-rendiek 145 esztendő óta fennáMió elemi iskolája is. jmeltette persze Guhr Mihály dr. főorvos zö­mök és mindenütt látható, élénk mozgású alakjával, amint a fekvőszékben pihenő ven­dég hogyléte iránt érdeklődik. Zajlik az élet... Must, hogy a Tátra fürdőtelepei hemzseg­nek a vendégseregtől, Tátraszéplak vendé­gei nemcsak „liigéznek", hanem szórakoznak is. Esténként megtelik az uj épület tágas, szép hallja a vendégekkel, akik hallgatják a fürdőzonét és táncolnak hozzá. Persze elevenen mozgalmas az élet mindenütt. x\z ótátrafüredi Grand Hotelben — amelynek bérlőjét, Voracsek Jánost állandóan dicsé­rik a jó kosztért és az előzékeny kiszolgá­lásért — nagy az élet esténként, éppenugy, mint a Palace-szianatórium suterrénjében, ahol Csáky mesternek, a konyhaművésznek vacsorája után járja a tánc. De Matlárházán is, miint a két Füreden, már délután öt óra­kor szól a zene az ötórai teához, amely nemcsak a Tátra vendégeinek, de a környék jobbjainak is kedvelt szórakozása. Számtalan a kirándulások száma, amelyek a Tátra vendégeit a hegyek belse­jébe: a Csorba tóhoz, a poprádi tóhoz, a ten­gerszemhez, a zöld tóhoz és a mondaövezte karbifnkulustuonyhoz, a tarpatakvölgyi víz­esésekhez, a Tarajkára és messzebb is: Kés­márkra, Lőcsére, a szepesi várhoz, a Duna- jec áttöréséhez és a dobsánál jégbarlanghoz vezetik. Sokat rendez ezek közül a kirándu­lások közül a Karpalhenverein fáradhatatlan ag'ilitásu vezetősége, de a vendégek maguk is gyakran verődnek csoportokba, hogy azo­kat a természeti szépségeket és történelmi emlékeket megtekintsék, amelyekben & Táí- ravidék oly gazdagon bővelkedik. Előkelőségek a világ négy tájáról A vendégek között sok nevezetes és euró­pai vonatkozásban is hírneves egyéniség van. Az ótátrafüredi Grand Hotelben és a Tátra szanatóriumban többek között itt van­nak Wlassíts Gyula báró, a magyar főrendi­ház és a közigazgatási bíróság elnöke, Szé­chenyi Irma grófnő, Lengyel Menyhértnek, a kiváló magyar írónak neje és leánykája, Li­geti Juliska és Gál Gyula, a budapesti Nem­zeti Színház örökös tagjai, Zsigmondy Kál­mán, min. tanácsos, Prinz Hatzfeld, a német diplomácia egyik jelentős tagja családjával, v. Wihlegans, a prágai német követség tit­kára, A May Margit, a budapesti rádió me­sélő nénije, Gyllström Konrád volt finn pénzügyminiszter, Kórodi-Lutz v. államtit­kár, az erdélyi szászok vezére és sokan mások, akik közül még csak a legnagyobb londoni revüszinház két sztárját: Elisabeth Horiont és Mary Skrynet említem. Az ujifü- redii Palace szanatórium lakói Lakatos Lász­ló, a kitűnő magyar színműíró a családjával, Gábor Arnold. a newyorki Metropolitan ope­ra magyar származású baritonja nejével, aki a newyorki német operettszinház primadon­nája, Prof. Biedl, a híres prágai belgyógyász, az idősebb (gróf) Pál-ffy János, Szeszlé r Hu­gó v. budapesti főkapitányhelyettes, Csupor József dr. budapesti alpolgármester, Franké dr., a németországi Siemens-müvek vezér- igazgatója, aki hazájában nagy közgazdasági kapacitás, Lázár Ferenc dr. magyar főrendi­házi tag, gróf Drvecki Szaniszló lengyel dip­lomata, Nádas Sándor, a kiváló magyar új­ságíró, gróf Dohalszky bécsi követségi taná­csos és sokan mások. És érdekes a vendégek megoszlása nem­zetiségek szerint. Tátrafüreden például a vendégek 55 százaléka belföldi, 45 szá­zaléka külföldi. A külföldiek között százalékban a magyar- országiak vezetnek, utánuk következnek a németek, lengyelek, románok, osztrákok és angolok, de van 'közöttük finn. török és ame­rikai is. Körülbelül ugyanezt az arányt mu­tatja a statisztika Tátraszéplakon is: 48 százalék belföldi, 42 százalék külföldi, akik között a sorrend ez: magyarok, néme­tek, románok, lengyelek, jugoszlávok, osz­trákok és angolok. Ujtátrafüreden 49 százalék belföldi, 41 százalék külföldi és itt is ugyanolyan a megoszlás, mint Tátra­füreden és végül Matlárházán 53 százalék a belföldi, 43 százalék a kül­földi. Ezek szerint a tátrai magánfürdők vendége­inek felét a külföld szolgáltatja, ellentétben az állami fürdőkkel: Csorbával és Tátra­lonmiccal. ahol a vendégek túlnyomó része a belföldről származik. Általában a Tátra czidei nyári szezonja eddig nem i rosszabb a múlt esztendők idényeinél. Bár a gazdásági krizis és az a körülmény, hogy a csehszlovákiai árak mindjobban hoz­záidomulnak a külföldi árakhoz, a csehszlo­vákiai idegenforgalmi tényezőkben azt az ag­godalmat keltette, hogy az idegenforgalom csökkenni fog, ezt a csökkenést a Magas Tátra fürdői eddig nem érzik. Aki egyszer itt járt, azt mindig visszahúzza a vágya és a szive, ez a titka a Magas Tátra népszerű­ségének meg az a mindent átfogó vendégsze­retet, amellyel itt a fürd őtél epek vendége­ikről minden tekintetben gondoskodnak. Autó- és íenmszversenyek Tennisz, ping-pong, biiliárd, hangversenyek táncmulatságok, mozielőadások, a Grand Ho­keresmek is, mert hiszen most már kitűnő a tátrai körjit: aszfaltozva van a legnagyobb rész© és legközelebbre már BarlangJigeltől egészen Csorbatóig, sőt az egész Tátraalján is aszfal­tozott utak fognak a mindjobban terjedő autóforgalomnak rendelkezésére állani. Ha pedig az autóverseny izgalmai már el­ültek, akkor az ótátrafüredi nemzetközi tenniszverseny nyújt miajd kellemes és érdekes változatos­ságot, itt ugyanis gondoskodnak arról, hogy a tát­rai élet mindig kellemes és változatos legyen. (n. v, dr.) Az öregnyugdljasok egyenjogúsításáról széló kormányrendelet V. Alkalmazottak 19. §. (1) Az alkalmazottak nyugdíj alapját a fize­tési törvény 27. §-a szerinti Ili. fizetési fok, az altisztekét a 11. fizetési fogik alapján ama szolgálati fizetéssel határozzák meg, amelyet a beszámítható (beszámított) szolgálati időben (50. §) három éves előilépéseklkel a tényleges szolgálat befejezése napján elértek volna. (2) Hasonszerüen kell eljárni a ha tárpénz­ügy őrs égi altisztjei, valamint a volt pénz­ügyőrség alkalmazottai (altisztjei) nyugdíj­alapjának meghatározásánál. Ez alkalmazot­tak (hátraimiaradottaik) nyugdíj (ellátási) fize­tése a pragmatikáiig alkalmazottakra (altisz­tekre) s ezek bátram ara dottaira érvényes elő­írások szerint igazodik. 71. Az elemi és polgári ükötök tanítói. 20. §. (1) Az 1926. junius 24-én kelt 104. sz. (taní­tói) törvény 1. §-ában felsorolt tanítók nyug­díjalapját ama szolgálati fizetés (id. törvény 7. § 1. bek.) szerint határozzák meg, ame­lyet a tényleges szolgálat befejezése napján hároméves előlépésekkel a beszámítható (be­számított) — a literáris tanitóknál s külön hit­oktatóknál három, a k'zimunka házi ismereti) tanítónőknél s az állatni ovodák óvónőinél és segédtanítóknál négy évvel megrövidített szol­gálati időben (50. §) elértek volna. (2) Ha az előző bekezdés szerint megálla­pított idő nem éri el a három, illetve négy évet (1. bekezdés), úgy a nyugdíjalapot az A csoportbeli községek számára rendelt illetékes amaz adjutum két harmadának megfelelő ösz­Mirigy és bőrbajoknál Kérje a esizí jód-bróm kúrák használati utasitását. Csizfürdő. szegben állapítja meg, mely a tanítót a meg­állapított időre való figyelemmel a tanítói tör­vény 3- § 2. bekezdése, illtőleg a 14. § szerint megilletné. Hasonszerüen kell eljárni a kez­dő szolgálatban levő tanitóknál. (3) A százalékos részfizetéses tanitóknál (fizetési törvény 12. §) a nyugdíjalap megha­tározására az 1922. julius 1. előtti időt tel­jesen, ettől a naptól a tanítói törvény 12. §- ának 2. bekezdése szerint a szolgálati fizetés alacsonyabb százalékával 1 eszolgált időt szá­mítják. (4) A nyugdíjalapot a) ama literális tanítók s polgári iskolai ta­nítói képesítéssel bíró ama külön hitoktatók számára, akik végleges, vagy ideiglenes pol­gári iskolai tanítókként alkalmaztattak, b) aima polgári iskolákra képesített kézi­munka (házi ismeret) tanítónők számára, akik végleges, vagy ideiglenes polgári iskolai t anit őnőkkén l alkalmaztattak, oly szolgálati fizetés szerint állapítják meg, amilyen őket megillette volna, ha a tanítói törvény a polgári iskolán való végleges vagy ideiglenes alkalmaztatásuk idején már ér­vényben volt volna, éspedig az a) betű alatt ' iL • felsorolt, személyeknél a tanítói törvény 7. . § 3- bekezdésének (illetőleg a 12. §) intézke­dései, a b) alatt fölsorolt személyeknél a tanítói törvény 7. § 4. bekezdésének (illető­leg a jelen paragrafus 3. bekezdésében való relációban ugyanezen törvény 12. §-ának) intézkedései szerint. (5) Az előző intézkedések szerint meghatá­rozott nyugdíjalapot az elemi iskolai vezetők­nél és igazgatóknál, a polgári iskolák igazga­tóinál, az állami tanitőképzőintézetek mellett működő mintaiskolákon, vagy az állami si­ketnéma, vagy vakok szakintézetein alkalma­zott tanitóknál a nyugdíjra beszámítható ed­digi oly összegű pótlékkal s annyiban eme­lik föl, amennyiben arra a tényleges szolgá­lat befejezése napján a jelen bekezdésben fölsorolt szolgálat okából igényük volt. VII. Altatni községi (városi) és körorvosok, 21. §, (1) Az állami községi (városi) és körorvosok számára a nyugdíjalapot úgy határozzák meg, hogy 9000 Kcs összeghez hozzáadják azokat az előléptetési pótlékokat, amiket az orvos a 2. bekezdés szerint megállapított idő esetén öt­éves előlépésekkel a tényleges szolgálat befejezése napján az 1927—23. számú kor­mányrendelet 8. § 2. bekezdésének s a 30. § 1. bekezdésével kapcsolatos rendelkezései szerint oly egészségügyi tipusu községekben s körzetekben elért volna, amilyenben a tény­leges szolgálat befejezése napján volt; ha oly orvosokról van sző, kiknek tényleges szolgála­tuk az 1922-237 sz. törvény ha+álva előtt be­fejeződött, úgy a njrugd’ja’apót az előző mon­datban megállapított módon a községek és körzetek azon egészségügyi típusa szerint ha­tározzák meg, amelybe az 1923—24. sz. kor­mányrendelet 37- §-a szerint azt a körzetet első ízben besorozták, amelyben az orvos a tény- ’pges szolgálat bi fejezése napján volt. Ha az egészségügyi községek és körzetek típusát ily módon megállapitani nem lehet, úgy az elő­lépik pótlékok megá’lapitása alapjául az 1926— 150. számú törvény szerinti alaptípust kell venni. (2) Az az idő, amely szerint az előlépési pótlékokat meghatározzák, a) a tényleges szolgálatukat 1922. julius 1. előtt, illetve 1923. január l.-e előtt (1922— 236. sz. törvény 28. § 1. bek.) befejezett orvo­soknál a tényleges szolgálatban töltöli időnek a fele, amennyiben beszámitható volt. s a köz­ségi (városi) vagy körorvosi szolgálati vi­szonyban beszámított időnek a feio, b) a többi orvosnál az 1922—236. számú tör­vény szerinti átvételnél beszámított idő és az átvétel után tényleg eltöltött idő, amennyiben beszámitható volt. (3) Azokra az állami községi (városi) orvo­sokra, akikre az 1930—70. sz. törvény vonat­kozik, az éppen említett törvény 10. g-ában meghatározott naptól kezdve érvényesek az 1927— 23. sz. kormányrendelet 20. §, 21. §1.2. mondatának, 22., 24—26., 28.. 29—34. §-aiuak s a fizetési törvény 163—164. §-ainak az in­tézkedései is. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom