Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-18 / 161. (2382.) szám

4

TO^GAI-jV^AOfcsOi-HÍRIiAP

1930 Julin* 18, péntek.

Boszorhova Kszanla Kszaniipovna levele a Csekához

Irta: Karinthy Frigyes

(Mint káderük, a londoni orosz fSBOvje'tikövefcet a lemimgradii Ceetoa megbízásából tulajdon felesége ellen- őrzi polMíkai magatartását, illetően.)

London, 1980.

Népbiztos elvtár*,

megbízatásom értelmében a jelentéseket, ©melyekben férjem magaviseletéről tartozom

beszámolni, minden hó utolsó napján kellene csak elküldeném, kivéve, ha rendkívüli ok nem kényszerít rá, hogy a népköztársaság figyelmét olyan körülményekre hívjam fel, amelyek bizonyos gyanús jelek következtében szükségessé tehetik a megfelelő óvintézkedések előkészítését.

Nos, népbiztos eivtáns, ha most ilyen sürgősen tájékoztatnom kell önöket, tekintse ezt a lépésemet egyrészt elvtársi lelkesedésem, másrészt asszonyi elkeseredésem, rövidén és egyszóval lelkese redősem jelének: tenni kell valamit azonnal, férjemre alapos okom van gyanakodni.

Már t.iz napja feltűnt nekem a dolog.

A hivatalos órák után férjem nem jött azonnal haza, — telefonáltam a követségre, azt mondták, onnan eljött már és félnyolckor sem volt otthon, pedig én hat órakor telefonáltam.

No wot, bátyus ka, mondok magamban. Kérem, az ember nem vigyázhat eléggé.

Úgy tettem, mintha nem gondolnék semmire és csak úgy mellékesen megjegyeztem, hogy az a Lloyd Gorge kereste, az a bulldog- képü, merre mászkál ilyenkor, mikor a hivatalban kellene lenni. Hát (k'pzelje, szovjetbirodalom elvtárs, mit felel, aszongya, ne köpj a kútba, matyuska, mert magad iszol belőle. No, majd adok én neked ellenforradalmat, mondok, hát most ezt gondolja fel, Zsivan, Zsiva- novios, galambom, este csak látom ám, hogy más nyakkendő van rajta, mint amit reggel felvett, — mássainü, nem veres, hanem kék, ugyan mi ütött belé, napközben vesz ez más nyakkendőt? emögött van valami, vagy valaki.

Már akkor elszántam, hogy meglesem.

Beültem egy csukott taxiba, csak egyedül, odaálltam a követség elé, oszt várok! Hát jön ki a gazember, egyenesen taxiba ül, ahelyett, hogy villamoson járna a pénzemért, mondok a taxinak, utána sofőr elvtárs, mert ez nem jóban töri a fejét, biztos, valami összeesküvés.

Hát egy bolt előtt megáll a kocsija, bemegy, én meg lesek be — Jézuskám, hü, azt a zebedeusát, hát éppen az állát meg a képét csipegeti egy szőke, pisze kiszolgálókisasz- szonynak!

Bemegyek, képenteremtem, még a napernyőmet is megtánooltatom a hátán, cipelem ki a fülénél fogva, — hát csak esik térdre, sürti sóhajtásokkal bevallja, hogy ott a bolt mögött van a titkos ellenforradalmi összeesküvő társaság, azért jött be.

Persze, egy sző nem igaz!

Az a pisze taknyos, az tetszik neki, annak a kedvéért ment be! Egy ilyen perszóna, mellettem!

Úgy tettem, mintha elbánnám, bevettem a maszlagot, — de azonnal leültem, hogy ezt a (levelet megirjam. Égszakadás, földindulás, népigazgató elvtársak, le ne higyjék neki azt az összeesküvést, — a pisze kell neki, amiatt haduvál hetet havat!

Tessék idekűíldeni azonnal katonaságot, rendőrséget, hogy azt a szemtelen személyt, azt a macskóképü fitos kis oimolist letartóztassam, megvasa Itassam, kitoloncoltassam!

Egy ilyent! Egy ilyen, egy ilyen szemtelen cseléd mer kikezdeni egy urinő, egy nagyságosasszony elvtárs férjével!

Tessék azonnal hadat üzenni Angliának!

Ezt jelentem honleány! lelkesedésem, női elkeseredésem és megbízott felelősségem, röviden felellose:edésem nevében.

Tisztelettel

Boszorkám Kszanta KMonttpomo n k.

Az firegnyugdljasok

egyenjogúsításáról szálé kormányrendelet

(3)

IV. Katonai és csendőrhtaridijasok

1. Katonai és csendörtisztek, katonai hivatalnokok és nyugdíjasok.

12. §.

1. A nyugdíjalap meghatározására a katonatisztnél az 1920—195- számú törvény 5. paragrafusával, illetve az 1923—152. számú törvény I. cikkével, valamint az 1923 december

20-án kelt 1924—10. számú kormányrendelet 5 paragrafus 1. bekezdése és 21. paragrafus 1—3. bekezdésével megállapított I—VI. előlépési csoportok közül annak, a csendőrtisztnél az 1920—186. sz. törvény 6. §-ával megállapított I—II. előlépési csoportok közül annak megfelelő osztály döntő, amelyhez a tényleges szolgálat befejezése napján tartozott, ha a tiszt ebben az időben egyetlen előlépési csoporthoz sem tartozott, úgy annak az előlépési csoportnak megfelelő szolgálati osztály döntő, amelyhez a tényeges szolgálat befejezése napján az említett rendelkezések szerint tartozott volna, ha azok reá vonatkoztak volna.

2- Emellett a katonatiszteknél az I. előlépési csoport a fizetési törvény 97. §-ával létesített I. szolgálati osztálynak; a II., III., IV. előlépési csoport a fiz. törv. 97. §-ával létesített II. szolgálati osztálynak;

akadémián legalább egy évet töltöttek el, alapul 2 évi idő vétetik.

8. A IX- rangosztályban kinevezett katona- csendőr-) tisztek számára, ha a II. vagy III. szolgálati osztály (12. §.) a döntő, a nyugdíjalap a 6. bek.-ben megállapított módon mindenekelőtt a 8. fizetési fokban s az eredmény szerint a 7. fizetési fokban úgy állapittatik meg, hogy ebben a fizetési fokban a nyugdíjalap az a szolgálati fizetés, amely az alacsonyabb fizetési fokban megállapított nyugdíjalappal egyező és ha ebben a fokban nincs ilyen szolgálati fizetés, úgy a legközelebbi magasabb szolgálati fizetés a nyugdíjalap. Ugyanilyen módon kell eljárni a VIII. rangosztályban kinevezett katona- (csendőr-) tiszteknél, ha az I. szolgálati osztály a döntő, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjalapot előbb a 7. fizetési fokban s eszerint a 6. fizetési fokiban határozzák meg, valamint a VIII. rangosztályba kinevezett katona- (csendőr-) tiszteknél, ha a II. vagy III. szolgálati osztály (12. §.) a döntő, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjalapot először a 8. s onnan a 7. s az eredmény szerint a 6. fizetési fokban határozzák meg. c

9. A nem teljes középiskolai végzettséggel bíró tiszteket, ha számukra a III. szolgálati osztály a döntő (12. §•), az utolsó rászolgálási pótlékkal emelt fizetésnek megfelelő nyugdíjalap nem illeti meg.

10. A katonai mérnököknél és katonai álaz V., VI. előlépési csoport a fiz. törv. 97. §-ával létesített III. szolgálati osztálynak;

a csendőrtiszteknél

az I. előlépési csoport a fiz. törv. 121. §-. 1. bekezdésével létesített II. szolgálati osztálynak; a II. előlépési csoport a fizetési törv. 121- §. 1. bekezdésével létesített III. szolgálati osztálynak felel meg.

13. §.

1. A katona- (csendőr) tisztek számára a nyugdíjalap a további bekezdésekben megállapított módon határoztatok meg:

a) amennyiben a XI. vagy X. rangosztály- ban voltak kinevezve, ha a II. vagy III. szolgálati osztály a döntő (12. §.), úgy a 8- fizetési fok szerint, ha az I. szolgálati osztály (12. §-)a döntő, úgy a 7. fizetési fok szerint;

b) amennyiben a IX. rangosztályban voltak kinevezve, úgy a 7. fizetési fok szerint;

c) amennyiben a VIII. rangosztályban vol- ak kinevezve, úgy a fizetési törvény 103. paragrafusában megállapított 6. fizetési fok szerint; még ha a tényleges szolgálat befejezése napján magasabb rángósztálybéli fizetésük is volt, mint amilyenben ki voltak nevezve.

2. Mindenekelőtt az időszakos elölépés kereteiben megállapittatik az az idő, amelyet az illetékes előlépési csoportban tölteniük kellene, hogy a katona- (csendőr-) tisztek számára érvényes előírások szerint az időszakos előlépéssel azon rangosztály és fizetési fokozatbeli illetményeket érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak, ha ezeket az illetményeket hosszabb beszámítható (beszámított) szolgálati idő (50- §.) alatt érték el, mint amilyen az előző mondatban említett időszakos előlépési határidőknek megfelel, úgy ezt az időt veszik figyelembe, a katonatiszteknél azonban az 1924—10. számú kormányrendelet 32. §-a rendelkezéseinek a korlátain belül. Az igy megállapított időhöz hozzáadják az utolsó elért fizetési fokozatban beszámítható (beszámított) szolgálati időt.

3. A 2. §. 3. bekezdésének rendelkezése hasonszerüen érvényes.

4. A 2-, illetve a 3- bek. szerint megállapított idő döntő a nyugdíjalap meghatározására.

5. Ha a döntő idő nem éri el a megállapi- tott jelöltidő hosszát, úgy a nyugdijalap annak, az A csoportbeli községek (fiz. törv. 100. §. 3. bekezdés) számára megállapított adju- tumnak a kétharmad összegével egyenlő, amely a tisztet a szolgálati osztályában megilletné. Ugyanígy állapítják meg a nyugdíjalapot ama személyeknél, akik a tisztjelölt (alhadnagyi) rangot elérték.

6. Ha a döntő idő eléri vagy meghaladja a megállapított jelölti időt, úgy az I. bek. rendelkezéseiből folyó fizetési fokban a nyugdíjalap az a szolgálati fizetés, amelyet a katona- (csendőr-) tiszt a döntő idő mellett a jelölti idő é? a fizetési törvénnyel a fizetés- emelés számára rendelt határidők szerint elérne.

7. Az 5. és 6. bek. szerint a megállapított idő gyanánt alapul 3 éves időszak vétetik; a katonai akadémia három évfoyamót abszolvált tiszteknél úgy kell eljárni, mintha számukra jelölti idő neon volna megállapítva; azoknál a katonatiszteknél, akik a háború alatt a katonai akadémiát két évnél rövideb b, azonban 18 hónapnál hosszabb idő alatt végezték, alapul 18 havi, azoknál a katonatiszteknél, akik 18 hónapnál rövidebb idő alatt kimustnáltattak, azonban a katonai.

lat orvosoknál a nyugdijalap meghatározása kérdésében úgy kell eljárni, mint azoknál a portiszteknél, akik számára a II. szolgálati osztály a döntő. (12. §.)

14. §.

1. A VII. rangosztályibau kinevezett katona- (csendőr-) tisztek nyugdíjalapja az 5. fizetési fok szerint oly szolgálati fizetéssel állapittatik meg, amilyet a jelen paragrafus intézkedései szerint kiszámított idő esetén hároméves előlépéssel elérnének, ebből a célból a VII. rangorztályu fizetéses tiszteknél az időszakos elölépés kereteiben azt az időt állapítják meg,, amelyet eme rángosztály fizetésével, az I—V. előlépési csoportbeli tiszteknél a VI. rángosztály fizetésével kellene eltölteniök, hogy az 1920—195., 1923—152., illetőleg az 1920—186. számú törvények szerint azt a fizetési fokozatot érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak; ha ezeket az illetményeket hosszabb beszámítható (beszámitott) szolgálati idő (50. §.) alatt érték el, mint amilyen az előző mondatban említett törvények szerinti időszakos előlépési határidőknek megfelel, úgy ez, a

VII. rangosztály első fizetési fokozatának időszakos eléréséhez szükséges idővel — a katonatiszteknél azonban a 1924—10. számú kormányrendelet 32. paragrafusa intézkedéseinek keretein belül — megrövidített idő vétetik figyelembe.

2. Az igy megállapított időhöz hozzáadják az utolsó elért fizetési fokozatban beszámítható (beszámitott) szolgálati időt s emellett az igy megállapított idők összege az I. előlépési csoportbeli tiszteknél négy évvel, a többi tisztnél 3 évvel meghosszabbittatik.

3. A 2. §. 3- bekezdésének intézkedései hasonszerüen érvényesek.

4. Az előző bekezdések szerint kiszámított idő döntő a nyugdíjalap meghatározásánál.

15. §.

1- A VI. rangosztályba kinevezett I—V. előlépési csoportbeli katona- (csendőr-) tiszteknek a nyugdijalapja a 4. fizetési fok szerinti ama szolgálati fizetésben állapittatik meg, amelyet az 1., 4. és 5- bek. intézkedései szerint kiszámított szolgálati idő esetén hároméves előlépésekkel elérnének; ebből a célból az időszakos elölépés keretein belül megállapittatik az az idő, amelyet eme rang- osztály fizetésével kellene eltölteniök, hogy az 1920—195., 1923—152., illetőleg az 1920— 186. számú törvények szerint elérjék azt a fizetési fokozatot, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak, ha ezeket az illetményeket hosszabb beszámítható (beszámított) szolgálati idő (50- §.) alatt érték el, mint amilyen az előző mondatban fölsorolt törvények szerint való időszakos elölépés határidőinek megfelel, úgy ez, a VI. rangosztály ebő fokozatának időszakos előlépéssel való eléréséhez szükséges idővel — a katonatiszteknél azonban csak az 1924—10. számú kormányrendelet 32. §-ának intézkedésében foglalt, korlátozással — megrövidített időt veszik figyelembe.

2. A VI. rangosztályban kinevezett VI. előlépési csoportbeli tisztek nyugdijalapja a fizetési törvény 4. fizetési foka szerint állapittatik meg, a többi,

az V. rangosztályba kinevezett tiszté a 3. fizetési, fok szerinti;

a IV. rangosztályba kinevezett tiszté a 2.

fuetétt Mc szerintii

a III. rangosztályba kinevezett tiszté az 1* fizetési fok szerinti oly szolgálati fizetésben állapittatik meg, amilyet hároméves előlépésekkel oly idő alatt érnének el, amilyen időt az illető rangosztály illetményeivel kellene eltölteniök, hogy az 1920—195., 1923—152.,

illetőleg az 1920—186. sz. törvények szerint azt a fizetési fokozatot érjék el, amelyben a tényleges szolgálat befejezése napján voltak; ha az ily tiszt ezt a fizetési fokozatot az igy megállapítottnál hosszabb beszámítható (beszámított) idő alatt érte el, úgy ezt az időt veszik figyelembe, a katonatiszteknél azonban az 1924—10. sz. kormányrendelet 32. §-a intézkedéseinek keretén belül.

3. Ama személyeknél, akikre az 1920—194. számú törvény 2. és 5., illetőleg az 1924—288- sz. törvény 3. §-ának intézkedései vonatkoztak, az összeg korlátozására vonatkozó ott megállapított rendelkezések az 1930—70. sz. törvény szerinti nyugdijalap meghatározására is vonatkoznak. Ezekben az esetekben a kormány a nyugdijemelést kérelemre szabad mérlegelés alapján adja meg.

4. Az 1. vagy 2. bekezdés szerint megállapított időhöz hozzáadják az utolsó elért fizetési fokozatban beszámítható (beszámitott) szolgálati időt.

5. Az 1-, 2. és 4. bekezdés szerint megállapított idő döntő a nyugdijalap megállapítására.

6. A 12—15. §§-nak a katonatisztekre (jelöltekre) vonatkozó rendelkezései hasonszerüen érvényesek a katonai hivatalnokokra (jelöltekre) és katonai nyugdíjasokra. A XII. ramgosztályban kinevezett katonai hivatalnokok számára a nyugdíjalapot a 13. §. 5. bek. szerint állapítják meg.

2. Raugosztályen kívüli katonai havidíjasok 17. §•

A rangosztályon kívüli katonai havidíjasok, hivatásos altisztek és legénységi állománybeli légionáriusok számóra a nyugdíjalapot a fizetési törvény 113. §-ában megállapított III- fizetési fok szerint oly szolgálati fizetéssel határozzák meg, amilyet a beszámítható (be- számitott) szolgálati idő (50- §.) mellett hároméves előlépésekkel elérnének.

3. Rangosztályon kívüli csendörhavidijasok 18- §•

1. A nyugdíjalapot a 2. és 4. bekezdésben meghatározott eljárással állapítják meg:

A) a fizetési törvény (132. §•) I. fizetési foka szerint;

a) ama törzsőrmesterek számára, akik állomás (járási) parancsnokok voltak vagy ezzel egyenértékű munkát végeztek, amennyiben az 1922—232. sz. törvény tényleges szolgálatuk idején reájuk vonatkozott;

b) ama járási csendőrőr mesterparancsno- kok s ezekkel egy színvonalon álló más, rang- osztályon kívüli havidíjasok számára, akikre tényleges szolgálatuk idején a volt honvédelmi minisztérium dep. XX. 1914^ január 14-én kelt 201., illetőleg ugyanezen minisztérium 1914 junius 4-én kelt 3005. számú rendeleté vonatkozott;

B) a fizetési törvény (132. §.) II. fizetési foka szerint

a) az 1920—186. sz. törvény 10. §-a szerinti törzsőrmesterek s a belügyminisztérium 1919 —2017—XIII- C. sz. körrendeleté szerinti I—

II. osztálybeli törzsőrmesterek számára;

b) a volt honv. miniszt. 1914 junius drén kelt dep. XX. 3005. sz. körrendeleté szerinti

I—II. osztályú őrmesterek számára;

c) a volt honv. min. 1909. október 27-én kelt 5135. sz., illetőleg ugyanezen minisztérium 1914 január 31-én kelt 521—XX. számú körrendelet© szerinti őrsparancsnokok és őrmesterparancsnokok számára;

d) a volt homv. min. 1899 december 31-én kelt 3355. prés. sz. rendelet© szerinti őrsvezetők s az 1871—83. sz. bir. törvény szerinti őrsvezetők számára;

e) a volt honv. min. 1909 október 27-én keli 5135. sz. körrendelet© szerinti őrmesterjárási csendőrparancsnokok, az 1871—83. bir. törvény szerinti őrmesterek s a volt honvédelmi minisztérium 1899—3355. prés. körrendelet© szerinti más őrmester-járási csendőrparancsnokok számára;

C) a fizetési törvény (132. §.) III. fizetési foka szerint a többi, rangosztályba nem sorozott csendőrállományu egyén számára.

2. Az 1. bekezdés C) alatt felsorolt csendőrszemélyek nyugdíjalapját oly szolgálati fizetéssel állapítják meg, amilyet a beszámítható (beszámitott) szolgálati időben hároméves előlépésekkel a tényeges szolgálat befejezése napján elérnének.

3. Az 1. bek. B) alatt felsorolt csendőrszemélyek nyugdíjalapját az előző bekezdésben megállapított módon mindenekelőtt a III. fizetési fokban s az eredmény szerint a II. fizetési fokiban úgy állapítják meg, hogy ebben a fizetési fokban a nyugdijalap az a fizetés, amely a III- fizetési fokban megállapított nyugdíjalappal egyenlő s ha ebben a fokban nincs ily fizetés, úgy a legközelebb magasabb fizetés.

4. Az 1. bekezdés A) pontjában fölsorolt

csendőrségi személyek nyugdíjalapját a fizetési törvény 132. §-a szerinti I. fizetési fokozatbeli oly fizetéssel határozzák meg, amely a tényleges szolgálatuk befejezése napján a beszámítható (beszámitott) szolgálati idejüknek megfelel. folytatjuk.)