Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-09 / 153. (2374.) szám

Mai számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kfc; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc. Egyea szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.-Kt Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Feletös szerkesztő; DZURÁNY! LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IU. Panská ulice 12. R, emelet, — Telefon: 30311. — Kiadóhivatali Prága Q. Panská ulice 12, III, emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖHYCIM; HÍRLAP, PRftH* A finnek akciója (sp) Prága, július 8. Finnország atlétáit kitünően ismerjük, & tudjuk, hogy a nyelvükben magyarokkal ro­kon északi emiberek 1918 május 16-án kiví­vott állami függetlenségük óta szelíd és szo­lid politikájukkal felvirágoztatták országu­kat. tudjuk, hogy a népi, belterjes kultúrá­nak Közép- és Keleteurópában alig ismert mértékét valósították meg hazájukban, ahol nem ritka az egyetemet végzett paraszt és a szép könyvtárral rendelkező zsellér. Nem­zetközi viszonylatiban Procope finn külügy­miniszter neve ismeretes előttünk, e kiváló és jóakaratai népszövetségi állam férfiúé, aki évek óta a kisebbségek legőszintébb barátja Genfben, a magyar ügy harcosa és Strese- imaíiin kitartó segítő társa a minoritások sor­sa megjavításának munkájában, holott Finn­országjain jelentős és nehezem kezelhető ki­sebbség él: a svéd, melynek jogai legalább akkorák, mint az uralkodó finneké, sőt gaz­dasági és kulturális súlyúknál fogva egyene­sen kiváltságos helyzetet élveznek az Ezer Tő Országában. Szelíd, szolid "nép, igénytelenség, általános jólét, belső fejlődés és a népi értékek kifej­lesztése a legmagasabb hatványom: igy éB. képzeletünkben Finnország, melyről az ott­járt tudósok, nyelvészek, atléták, kirándulók merő elragadtatással beszélnek. A kis állam ez hite tökéletesnek számíthat s beletartozik azoknak az északi kis nemzeteknek a sorá­ba, amelyeket követendő mintaképül kelle­ne állítani a nyugtalan közép- és keleteuró­pai kis nemzetek elé. Svédország, Norvégia. Dánia, Hollandia, Észtország, Lettország, Finnország, csupa három-öt-tizmilliós nem­zet, távol a nagyvilág zajától meg tudta va­lósítani azt, amire a nagy nemzetek hiába vágynak* a földi tökéletlenségben elérhető legteljesebb belső harmóniát, kiegyensúlyo­zottságot, belső békét. A nagy nemzetek nem térhetnek le a történelem veszedelmes országút járói: nagyságuk démonja egyre változó, egyre uj megoldásokat kereső nyug­talanságokra hajtja őket s feladatuk, hogy belső vagy egymásközötti vajúdásaikkal előbbre lökjék az emberiség sorsát. Ez a ve­zető szerep, ez a nagyság és hatalom súlyos áldozatokkal jár, de a nagy nemzetek bősé­ges ember reze rvoárjukból veszteség nélkül onthatják az emberéleteket s akkor sem történik bajuk, mint ezt Németország bebi­zonyította a háború után, ha kegyetlen csa­pások zúdulnak rájuk. A kis nemzet nem vállalkozhat hatalmi vezetőszerepre. Nem pazarolhat vért és erőt. Eleve le kell. mon­dania az óriási ambíciókról s kicsiségében nem áll módjában, hogy önhatalmúlag intéz­ze sorsát. Helyette erejét saját belső kifej­lesztésére fordíthatja. Letérhet a történelem országút járói, rábízhatja a nagy problémá­kat a nagyokra, csendesen átveheti, amit azok primaer nagyságukban kitermelnek, meghuzódhatik egy-egy óriás árnyékában és megvalósithaíja azt, ami az egymással ver­sengő kolosszusok számára talán örökké titok marad: a polgári nyugalmat, a belső békét és a belső tökéletességet. Nem harcol, de művelődik. Megadja magát és jól él. Nem akar vezető szerepet, de szolid, biztos életet. Nem törődik a nagy politikai problémákkal s kis politikai háztartását rendezi, szerény házban, békés kertben igyekszik élni a tör­ténelem országutja mellett, ahol a nyugtalan hatalmasok fényes fogatokkal, nyalka hu- szárkisérettel rohanásának. A nagyvonalú­ság helyett szerény belső tökéletességet va­lósított meg a legtöbb északi kié állam is, SzmrecsM György Károly román királynál Kihallgatásán előterjesztette a román-magyar gazdasági kapcsolatokra vonatkozó tervét — Somjában mezőgazdasági értekezlet lesz Magyarország, Románia és Jugoszlávia részvételével Bukarest, julius 8. A király tegnap dél­után magánkihaílgatáson fogadta Szmrecsá- nyi György nyugalmazott pozsonyi főispánt, v: ■' képviselőt, aki az audienciáról a Ma­gyar Távirati Irodának a következőkben j nyilatkozott: — Károly király kitüntető szirélyesség- ! gél fogadott. Érdeklődéssel hallgatta meg I a romátt-uagyar gazdasági kapcsolatokra j vont atkozó előterjesztésemet és a legmaga­sabb elismerését fejezte ki a Bukarestben I és I; .pesten feláíiitandó mezőgazdaságii és kereskedelmi kamarák létesítésének terve felett. A király hangsúlyozta, hogy igen szükségesnek tartja a két állam gaz­dasági együttműködését és a maga részé­ről is helyesli az ennek érdekében kifej­tendő propagandát. A királynak a külön­böző bonyolult gazdasági kérdésekben va­ló jártassága valóban bámulatba ejtett. Bukarest, julius 8. A Lupta cirnii lap hosszú cikkben foglalkozik a román-ma- gyar-jugoszláv gazdasági blokk kérdésé­vel. A lap szimpatikusán ir Magyarország­ról és kívánja, hogy Magyarországot is vonják be a tárgyalásokba. A lapok jelen­tése szerint különben julius végén Sinajá- ban mezőgazdasági értekezlet lesz, ame­lyen Magyarország, Románia és Jugoszlá­via képviselői vesznek részt. Csehszlová­kia valószínűleg hivatalos megfigyelőket küld ki az értekezletre. A bárom országot az illető államok földművelésügyi minisz­terei fogják képviselni. Az értekezletnek az a célja, hogy megszervezze a három or­szág mezőgazdasági terményeinek a kivi­telét. Mussolini válasza Brisnd Pánenrépa-meaoi'andiunái'a Párlsban óriási felháborodást keltett Olaszország revíziót akar? — Játék a lefegyverzés fogalmával — A sajtó éles kritikája Róma, julius 8. Az olasz kormány szombaton küldte el Parisba Mussolini válaszát Briand Páneurópa-memorandumára. A válasz ideigle­nes jellegű és számos megjegyzést fűz a fran­cia külügyminiszter alapelveihez. A fasiszta kormány megáliapitja, hogy az uj rendszer csupán laza összefüggésen épülhet föl és min­den államnak meg kell tartania abszolút szu- verénitását. Ezt a tételt pontosan körül kell imi, különösen a kis államokra és a győztes és a legyőzött államok különbségére való tekin­tettel. Az olasz kormány javasolja, hogy az euró­pai unióba hívják meg Oroszországot és Tö­rökországot is. Távoltartásuk ellenkezik az egyesülés céljával. Páneurópában valamennyi nagy európai állam­nak helyet kell foglalnia, különben Európa ket­téválik és ellenséges csoportokra tagozódik. A népszövetség tekintetében az olasz jegyzék megjegyzi, hogy minden olyat kerülni kell, ami a népszövetség szolidaritását gyöngíthetné. A válasz utolsó részében az olasz kormány \ határozottan állást foglal a francia alapelv ellen, amelyben a párisi kormány leszögezi, hogy az európai államok egyesülésének leg­fontosabb alapföltétele a biztonsági kérdés megoldása. Az olasz kormány azon a nézeten van, hogy az uj európai egyesülést ugyanolyan alapon kell megvalósítani, mint amit a népszövetség tervez, tudniillik, korlátozni kell a fegyverke­zést, mert ez a béke egyetlen garanciája. Lefegyverzés nélkül a biztonság elképzelhe­tetlen. A biztonsági rendszert az elmúlt években amugyis kidolgozták már s a népszövetségi paktum, a Kellogg-paktum és a locarnói szer­ződés egyformán a biztonságot szolgálják. Po­fi olaedi ától kezdve Finnországig. Módszerü­ket és mentalitásukat valamennyi kis nép eltanulhatná. Az utóbbi napokban nyugtalanító hírek érkeznek e boldog kis államok legkeletibb tagjaiból, Finnországból, ahol a veszedelme­sen közel lévő szovjet egyre nagyobb rend­bontó propagandát fejt ki. Meg akarja zavar­ni a harmóniát, amit a külső dicsőségről le­mondó békés nép az elmúlt évtizedben meg tudott valósítani országában. Sehol nem in­dokolatlanabb a bolsevista forradalom, mint Finnországban, ahol teljes a jólét, nincs ipari válság és éppen a parasztság ezer és ezer magánautomobilon való felvonulása igazolja, hogy az ország lakosságának lég­ii ampák tabb része jólétben él. A moszkvai akciót egyedül a földrajzi közelség determi­nálja s az orosz vágy, hogy a világforradal­mat a gyenge, fegyvertelen és a nagyhatal­maktól nem igen védett finn kapun át lökje Európáiba. Bűnös kísérlet, kétszeresen bű­nös, mert olyan országban történik, ahol nincs osztályt}arc s a proletárság igényeit si­került csaknem teljesen kielégíteni. Impe­rialista politikával vádolni a kis és csendes országot egyenesen nevetséges. Inkább a szovjet imiperi a li zmius az, amely a négy- ötszáz Helsingforsban működő moszkvai ágens segítségével rá kívánja tenni kezét a nyugat felé fontos bástyát jelentő országra. Szerencsére a Kalevala népe józan és elő­relátó. A vidéki parasztság megszervezke- dett s mozgalma, a Lappo-mozgalom, ma elegendő erőivel rendelkezik a bolsevista veszedelem leépítésére. A csendes parasz­tok, akik esernyővel és kézitáskákkal vonul­tak Helsingforaba forradalmat csinálni, nem álmodoznak tirannizmusról, diktatúráról. Egyetlen céljuk, hogy Svinhuifvud .miniszter- elnök kormányát, mely különben is rokon­szenvezik velük, nyomatékosan figyelmez­tessék a kommunisták durva propagandájá­nak veszedelmére és követeljék az agitáto­rok elhallgattatását. Finnország továbbra is abban a megelégedett békés atmoszféráiban kíván élni, mint eddig, s nem engedi, hogy Moszkvának „céljai legyenek'" vele. A pa­vábbi elohaladás csupán a lefegyverzés segítsé­gével képzelhető el. A jegyzék szószerint a kö­vetkezőképpen végződik: — Az európai népek erkölcsi együttműkö­désének alapvető kiindulópontja a lefegyver­zés s ezt a tényt a francia memorandum sem nyomatékosan, sem futólag nem említi. Csak ha a lefegyverzés megtörténik, valósulhat meg praktikusan az európai föderáció, mely­nek elemi szükségszerűségét senki sem ta­gadja. A kommentárok Páris, julius 9. A Briand Páneurópa-memo* randumára adott olasz választ. Párisban rend­kívül kedvezőtlenül fogadják. A lapok vélemé­nye szerint a válaszjegyzék nem egyéb, mint a francia alaptételek demagóg átértékelése. Az olasz frázisgyárosok —- mondja az egyik félhi­vatalos francia lap — Briand egyszerű ideo­r ászt ok f elvonulás a a főváros ellen nem .fa­siszta hatalmi tett, nem a Heimwehrek ter­vezett bécsi útja, hanem egyszerű demon­stráció, amellyel a nép leglényegesebb része — csupa meggondolt öreg páter fami Has — kifejezésre akarja juttatni, hogy nem kivan zavart és felfordulást s továbbra is élni kí­vánja az északeurópai kis népek boldog életét. Minden európai érzésű ember rokonszenv- vel figyelheti e mozgalmat, amig tényleg vé­dekezés és békeakairás marad és nem csap át hatalmi tébolyba. A hidegvérű, békés finneknél, akik alig tizenkét év előtt önhibá­jukon kívül egyszer már átestek a kommu­nista forradalom rémein, aligha fajul el a defenzív akció, s abban a pillanatban, amint célját elérte, ismét átadja helyét a békés kormányzatnak. Ha pedig a lappo-mozgalom em oerei elejét veszik a szem mellá thatóan Moszkvában ki tervezett kommunista elő­tör esnek, úgy Európa hálája és köszöneté illeti meg őket éberségükért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom