Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-08 / 152. (2373.) szám

1930 július 8, kedd. <PMGAW> YAGVAR'Hl RIlAP KMB———' im m in ii ni iiibHi m miiiiriinimf ii i na-jBSBaüywj MASARYKi „A köztársaság nemcsak egy nemz®tiségnek, hanem több nemzetiségnek az állama** A köztársasági elnök meglátogatta a három nemzetiségű morva és sziléziai városokat Péchsf Zsigmond Irta: DGBRÁNSZKY JÁNOS . Prága, julius 7. Prágában ért a szomorú haláLhir. Szomorú­ságomat csak tetézi, hogy a sárosi föld nagy íiának a temetésén nem tudtam leróni ke­gyeletem adóját. Mire a hir ideért, a nagy halott már pihenőre tért őseink sirboltjába. Pécsujfalusi Péchy Zsigmondiban az ősi Sá­ros egyik hatalmas oszlopa dőlt ki. Társadalmunknak ő volt nagytekintélyű nesztora. De mintha a föld megindult volnál Minden rohan, siet, süllyed a végzet felél Sokan a kétségbeesés felé. Egész rajok az Óceánon túlra menekülnek. De még többen csak a ha­lál árnyékában találnak enyhülést és pihe­nőt. Mire itt Prágában az amerikai konzulátuson sok szegény kivándorlónk ügyes-bajos dolgát elintéztem, addigra szép sárosi szülőföldünk kebeléhez ölelte egyik leghívebb és legősibb törzskörü fiát. Egész csöndesen, csontos kezének árnyaival lezárta a halál a nyolcvannégy évet ért pat- riarohának tapasztalásokban és közéleti érde­mekben oly gazdag életét. És amilyen munkás, önfegyelmezett, köz­hasznú és minden mozzanatában komoly volt ez az élet, annyira nemes, és harmonikus is volt és puritánul önzetlen. A családalapitásra, az egyéni elhivatottság legkomolyabb aktusára, csak érett férfikorá­ban szánta el magát, de aztán valóban kris­tályos ragyogásu, sokak számára gyönyörű példát nyújtó volt ez a családi élet úgy a ben­ső harmónia, mint a vagyoni rendezettség te­kintetében, amely utóbbit csak a minden ősi vagyonra végzetszerűen ránehezedett megpró­báltatások ingathattak meg. Az isteni gondviselés méltó élettársat ren­delt mellé báró Wodianer Marianna, a ne- messzivü nagyasszonyban. Megadatott neki, hogy nemcsak két leányán Bornemisszánén és Ghillánynén, hanem unokáin is végtelen szeretettel pihentethette meg elhaló szemét és áldó kezét. Ezt a drága, komoly, munkás és a sárosi krónikába aranybetükkel beirt magyar életet egyszerre háromfelé oszlatta szét Mors Impe- rator fagyos léhelete. A porlandó testre, amely öles magasságá­ban tölgyfa keménységével állott ellen az élet viharainak, a sok-sok megpróbáltatásnak. De végre ezt a vastestet is lebirta a halál és aiig- alig őszülő fejjel ott pihen most a pécsuj­falusi kegyúri templom ősi kriptájában. De életének elpusztithatatlan lényege, fen- kö'H szelleme ittmaradt közöttünk, irányító­nak magyar sorstársai számára. Mint a csüg- gedők buzdító ja folyiondolyvást inti és buz­dítja őket, hogy maradjanak hívek önmaguk­hoz, tradícióikhoz, hitükhöz és ahhoz a hiva­táshoz, amelyet a gondviselés a becsület, te­hetség, fajszeretet és hit szab eléjük. Ennek a szellemben kell áthatnia a hasonló sor­sunknak lelkét is. Egyéniségének harmadik eleme nemes lel­ke volt, amely immár az isteni kegyelem gia- lambszárnyain jutott el az örökkévalóságba, amelyet hitvalló életével érdemelt ki. A szentséges utravalóval ellátva, Jézus szivének oktáváján, az isteni szivén keresztül szállt az igazság örök honába, ahol bizonyára elveszi jutalmát. Mégis itt a távolban nagyon nehéz megbé- külnöm azzal a gondolattal, hogy a jóságos patriarchával többé az életben nem találko­zom és hogy hivatali kötelességem éppen ak­kor szólított el hazulról, amikor sárosi tár- dalmunk szine-java és a környékbeli népso­kaság, valamint a végtisztesség megadásában nagyszámban képviselt papság utolsó útjára kisérte Sáros nagy halottját. Gyermekségének véráztatta, dicsőségteljes napjaira ködszerüen is alig emlékezhetett, de a diákélet ezt a kort Is felelevenítette lel­ki szeme előtt, mint a magyar történelem ama ragyogó lapját, amelyre magyarok, szlovákok és ruthének együtt rótták a törté­nelem dicső eseményeit Első diákéveit a kisszebeni piarista gimná­ziumban végezte. Eperjesen érettségizett. Jogi tanulmányait Kassán, majd a budapesti egyetemen végezte. Tanulmányainak abszol­válásával azonnal Sárosmegyéhez került, ahol rohamosan emelkedett ragyogó karrier­jének vonalán. Személyi rátermettségével és vasszorgalmával hamarosan megszerezte az alispáni széket, amelynek sok-sok tisztujitá- son keresztül úgyszólván örökös ura volt, mig a kormány bizalma sokoldalú közigazgatási tapasztalatait magasabb pozíció, Kassa város és Abauj-Torna vármegye főispáni széke szá­mára igénybe nem vette. Ezt a tisztséget az évek hosszú során töltötte be páratlan igaz­ságérzetével és munkaszeretetével. Ebből az időből datálódik Bubics Zsigmond dr. me­gyéspüspökkel való őszinte baráti viszonya. Főispáni tisztségéből az első koalíciós kor­mány alatt vonul a jól megérdemelt nyuga­lomba nagyterjedelmü pécsujfalusi birtokára. De erényeire és munkabírására a magyar közéletnek szüksége volt és így a héthársi vá­lasztókerület mandátumát kellett elvállalnia. Kétszer választották képviselővé és az utolsó lusztru inban, amely a háború miatt sok évvel Prága, jutlius 7. Masaryfc köztársasági el­nök a kétnapos ünnep alatt tölbb morvaor­szági és sziléziai várost fölkeresett Friedek- Mistekiben Schön poígánmeeterlhelyettes a németek nevében mondott üdvözlő beszédé­ben azt a kívánságát fejezte ki, hogy a né­met lakosság egyenlő jogokat és szabadságot élvezhessen az államban. Az elnök válaszában hangsúlyozta, hogy a helyes közsógpolitika épp olyan fontos, mint az úgynevezett nagy állampolitika., Majd né­met nyelven megköszönte a német üdvözle­tét és megelégedéssel hangsúlyozta, hogy a német kisebbség igényeinek kielégítése szempontjából a demokráciában látja a leg­főbb kezességet. Vasárnap Slavik belügyminiszter kisére­Debrecen, július 7. (Tudósitónk távirati jelentése.) Bethlen István gróf, miniszterel­nök, vasárnap Debrecenben beszámolót tar­tott. A miniszterelnök délelőtt 10 óra 10 perc­kor repülőgépen érkezett meg a debreceni repülőtérre, ahol Debrecen város polgármestere és a vá­ros előkelőségei fogadták. A miniszterelnö­köt Debrecenbe kisérték Vass József, Kle- belsberg Kunó gróf, Gömbös Gyula minisz­terek és 60 egységes párti képviselő, akik különvonaton mentek Debrecenbe. A minisz­terelnök a hivatalos fogadtatás után a Bika szállóban lepihent. Délután fél egy órakor óriási néptömeg jelenlétében kezdette meg Bethlen beszámolóját. A miniszterelnök a mezőgazdasági kérdések taglalása után az európai vámunió tervével foglalkozott, amelynek megvalósulása még igen messze fekvő és egyhamar nem lehetséges. A vám­unió elsősorban politikai kérdés, amit gaz­dasági köpenybe burkolnak és ennek megteremtése csak akkor lehet eredményes, ha Amerikával is megértést ta­lálunk. A miniszterelnök ezután a belpolitikai kér­désekről beszélt és többek között a követke­zőket mondotta: A mai nehéz viszonyok között a radikális reformokat ellenzem, mert a gazdasági krí­zist politikai nehézségekkel még nem sza­bad tetézni. Vannak olyanok is, akik ezt a gazdasági kérdést a trónkérdés ötletszerű felvetésével akarják kihasználni. Ezt a kijelentésemet azonban nem a vezető legitimistákra értem. Apponyi Albert gróf legutóbb Sopronban megszakította az érint­kezést a tűzzel játszókkal. Pucsszeríi megoldás az országra nézve ve­hosszabbodott meg, az aggkor küszöbön kel­lett megérnie Magyarország összeomlását. Politikai pályafutásában veleszületett hig­gadtsága, mérsékeltsége irányított. Előbb a nemzeti párt tagja volt, majd amikor a Széli- féle egységes párttal való fúzió bekövetke­zett, őt is ott találjuk a fuzionáltak között. Nagy nemzet- és fajszeretet, szívós munka- kedv, vérbeli sárosi lélek, amely egyforma szeretettel karolta fel a magyar, szlovák és ruszin lakósság érdekeit, józanság, életböl­csesség, igazságérzettel párosult kötelesség- teljesités jellemezte úgy magánéletét, .mint egész közéleti tevékenységét. Nemcsak a fel­ső társadalmi rétegekben élvezett népszerű­séget, hanem a nép szive is feléje hajolt és bizalommal nyílt meg előtte. A klérus mint a katolikus egyház hü fiát, mindig nagy tisz­teletben részesítette. Prágából küldöm búcsúszavamat, az utolsó Isten Veled-et és hirtelen összerótt soraimba® fejezem ki a szerető és felejteni nem tudó léleknek könnyes érzéseit, bében Tesahenben, Karvíuban és több bá­nyavárosban járt az elnök. Trzyniecben a következőket mondta Masaryk: Háromnyel­vű területen tartózkodunk. Mindhárom nem­zetiségnek megvan a kultúrája és történel­me. Ez a helyzet úgy az állami közigazgatás­ra, mint a lakosságra rendkívüli feladatokat hárít. Nem kételkedem azonban abban, hogy a demokráciában ezeket a komplikált vi­szonyokat is helyesen meg lehet oldani, úgy hogy minden nemzetiség megkapja teljes jogait. Teschenben Kezdőn polgármester há­rom nyelven üdvözölte az elnököt s a német lakosság nevében Franeuz dr. emlékiratot nyújtott át. szélyes volna, épp ezért ragaszkodom ahhoz a meggyőződésemhez, hogy a trónkérdést a küllőidről függetlenül csakis a magyar országgyűlésen keresztül lehet megoldani. Minden hatalmammal ellene fogok szegül­ni a másként próbálkozóknak. Bethlen ezután áttérve a külpolitikára, kije­lentette, hogy az ország külpolitikai helyzete javult és a hágai megegyezés egy jobb at­moszféra megteremtésére vezetett. Gazdasági együttműködésre — úgymond a miniszterelnök, — hajlandók vagyunk, azon­ban jobb atmoszférát csak akkor várhatunk, ha az utódállamokban megváltozik a ki­sebbségekkel való bánásmód, mert semmi­képpen sem várhatják tőlünk azt, hogy testvéreinkről megfeledkezzünk. Magyarország izoláltsága a külpolitikában megszűnt. Külpolitikánk főpillérje az olasz barátság, Anglia megbecsülésének bizonysága a londoni ut. Franciaországgal és Németor­szággal szemben megértő politikái folytatunk és az állandó jóviszonyt Ausztriával szemben sikerült szorosabbra fűzni és vele benső ba­rátságot létesíteni. Schober osztrák kancellár uralma alatt élesít tűit a sokszor éles osztrák hang, amely belügyeinkbe akart avatkozni. Nem állunk elhagyatva Európában és ez lehetővé teszi, hogy Európa felépítésében tevékeny részt vegyünk. Ennek azonban előfeltétele, hogy politikai lehetetlenséget ne kívánjanak tőlünk, ne kívánják a tri­anoni, valamint a párisi szerződések meg- kövesedését és szégyenteljes lemondást nemzeti céljainkról, amelyek a Duna völ­gyében évezredes szerepünknek felelnek meg. Kívánatos volna az európai együttműködés, azonban ez csak a nemzetek egyenlőségén épülhet fel. A miniszterelnök beszédét, amely másfél óráig tartott, óriási taps és éljenzés fogadta. Bethlen beszámolója után Yass József tartott beszédet, amelyben méltatta Bethlent és visszapillantást vetett a miniszterelnök, va­lamint a kormány munkásságára. A népgyülés után a Bika szálló éttermé­ben bankett volt, amelyen Bethlen pohárkö­szöntőt mondott. Kijelentette, hogy politiká­jának 'két bírája van: az egyik a lelkiisme­ret, a másik a parlament és ezen keresztül a nemzet. Lelki ismerete nyugodt és örül, hogy sokan elismerik és helyeslik munká­ját, amellyel mindig csak hazáját szolgálta. Minden legkisebb alkalmat megragadott arra, hogy hazájának szolgálhasson. Ezután Debre­cen város áldozatkészségével foglalkozott, amely minden időben kivette részét a haza szenvedésében. Bethlen után Gömbös Gyula „A republika — mondatta itt az elnök —■ nemcsak egy nemzetiségnek, hanem több nemzetiségnek az állama. Nem fogunk ar­ról filozofálni, hogy ez miképp jött létre és mi az értelme. A mi feladatunk kiépí­teni az igazi szabadságot és demokráciát és ezzel a gazdasági és szociális problémá­kat is bizonyára nagyrészt inog tudjuk ol­dani. Nem valamennyi európai állam ala­kult nemzetiségi elv alapján, hanem vol­tak gazdasági és kulturális okok is, ame­lyek bizonyos területen közös munkába kapcsoltak össze népeket. Ugyanez történt meg itt is. Remélem, hogy a köztársaság demokratikus szabadsága mind­nyájunkat kielégít és a közös munkában ta­lálkozunk. honvédelmi miniszter szólalt fel, aki hang­súlyozta, hogy mindvégig távol tartotta ma­gát a politikától.-Ide a magyar őserőt jött ke­resni, mert lelkében él az 1849 évi országgyűlés, amely a magyar függetlenség mellett tört lándzsát Ezt nia is helyes politikai iránynak tartja. Szerinte az igazi erőkifejtésre csak olyan ál­lam képes, amely minden körülmények kö­zött a legnagyobb súlyt állami függetlensé­gére helyezi. Gömbös beszédét nagy tapssal fogadták. Bethlen miniszterelnök a bankét után kíséretével együtt az esti gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Berlin, julins 7. A Dér Montag cinxü lap Gömbös Gyulával folytatott interjút közöl, Gömbös az interjúban a kikrálykérdésröl nyilatkozik és kijelenti, hogy a legnagyobb határozottsággal ellenzi Ottó visszatérését. ö a szabadkirályválasztás híve, mivel néze­te szerint az örökös királyság épp úgy túl­élte magát, mint a parlamentarizmus. Sze­rencsétlenségnek tartaná Ottó, trónfoglalá­sát, mert ezzel megindulnának az esemé­nyek Ausztriában is és visszatérne, ha ki­kisebb keretben is a régi monarchia. Ma­gyarországnak függetlennek kell maradnia mindattól, amit a Habsburg legitimizmus az országra nézve jelent. Végül ellenzi Ottó trónraültetéséf azért is, mert fiatal, tapasz­talatlan és nem árul el különösebb hiva­tó ttságot az uralkodásra. 1 Pen-CSufe iitsfwsfisiéla Píáiáte a magyar fcfinyv- elkobzások ügyében Budapestről táviratozzék a Prágai Ma­gyar Hírlapnak: A szombati estilap okban a következő hir jelent meg: Prágából je­lentik: A Magyar Pen Club ügyvezető al- elnöke, Radó Antal, legutóbb fölkérte a Csehszlovák Pen Clubot, hogy interveniál­jon a magyarnyelvű szépirodalmi és tudo­mányos munkáknak a csehszlovák köztár­saság egykori magyar területein foganato­sított elkobzása ügyében. Minthogy a Csehszlovák Pen Clubnak, élén Csapok Karéi elnökkel, az a véleménye, hogy a cenzúra jelenlegi gyakorlási módja a ma­gyarnyelvű szépirodalmi és tudományos müvekre vonatkozóan tarthatatlanná kezd válni, a Csehszlovák Pen Club megtette a kellő lépéseket a csehszlovák kormánynál és ott azt a biztosítékot nyerte, hogy min­den lehetőt el fognak követni ennek az ügynek mielőbbi megnyugtató megoldása érdekébe® Bethlen debreceni beszállójában a leghatározottabban állást foglalt a kiralykerdes puccsszerű miisldasa ellen A trónkérdési a miniszterelnök szerint külföldiéi fgggedenü! csakis a magvar országgyűlés oldhatja meg - Gömbös a berlini Per Hontag című lapnak adott interjúban ellenzi Ottó trónraültetését mrani

Next

/
Oldalképek
Tartalom