Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-04 / 150. (2371.) szám

Jef'JtiáWX^UU * iwu jmiUB % JMÍ-UUm. MILYEN IDŐ Egyelőre változatlan: srép, meleg, gyönge esti s*él — Kisantant külügyminiszterei a dobsinai jégbarlangban. Dobsinai tudósítónk jelenti: A csorbatói kisantant konferencia végeztével Benes, Mironescu és Marinkovics ki)Kimi­niszterek hétfőn látogatást tettek a dobsinai jégbarlangban. A három, államférfin a legna­gyobb elragadtatás hangján nyilatkozott a barlang minden elképzelést felülmúló szép­ségéről. Barlangjárás után Fejér Endre bérlő vendéglőjében villásreggelin vett részt a há­rom miniszter. —- Nagyarányú gyárégés Temesváron. Temesvár­ról jelenítik: Tegnap este háromra egyed 10 órakor kigyulladt a jőtzsefvárosi pályaudvar közelében lé­vő Friedrioh-féle hatalmas négyemeletes mezőgaz­dasági gépgyár. A tűz a tetőn keletkezett ée roha- mcsan lángba-boritotta a felső emeleteket, ahol nagy mennyiségű gép vetít beraktározva. A tüzet nagy erőfeszítéssel csak a hajnali órákban sikerűit elfojtani. A kár meghaladja az ötimlölló lelt. — Egy köböllcuti napszámos titokzatos ha­lála. Párkányi tudósítónk jelenti: Szerdán remrel felakasztva, holtan találták a lakásá­ban Horeczny Lajos 66 éves köbölkuti nap­számost. A holttesten külsérelmi nyomokat találtak, sőt olyan jelenségeket is észleltek, amelyekből mérgezésre lehet következtetni. A gyanús haláleset felderítésére hatósági vizsgálat indult. — Orvosi húr. Dr. Weiner Kurt sebész, urológus Prága II, Lützowova 8 szabadságá­ról visszatért. — Halálos szerencsétlenség a dobsinai er­dőben. Sztracenáról jelentik: Tegnap délben borzalmas szerencsétlenség történt a dobsi­nai erdőben. Sztrancena és a jégbarlang kö­zötti erdőszakaszról mostanában szállítják a fenyőrönköket a dobsinai vasútállomásra s egy ilyen rönkszállitmánnyal igyekezett teg­nap ugyancsak Dobsina felé Gleidura András 80 éves vernári fuvaros is. A hatalmas fe­nyőszálak rosszul voltak elhelyezve a sze­kéren, úgy hogy a fuvaros könnyebbség keö véért igazítani akart rajtuk. Egymaga emel te fel az egyik fenyőszálat, azonban az óriási teherrel nem tudott megbirkózni s a földre zuhanó rönkfa maga alá temette a szeren csétlen fuvarost, aki borzalmasan összezúzva holtan maradt a színhelyen. Teplitz-Schünau, julius 3. A Teplitz-SchÖn- au melletti Maria sebemben évekkel ezelőtt letelepedett a Seifried-család: apa, anya, há­rom fiú s az egyik fiúnak a kedvese. A csa­lád fényűzően rendezkedett be s gondtalanul élt, noha szemmelláthatóan a család egyik tagjának sem volt foglalko­zása. A csendőrség most megoldotta a rejtélyt, amely már régóta izgatta a lakosság fantáziá­ját s kiderítette, hogy Seifriedék egy helybeli kereskedő kizsák­mányolásából éltek, akinek annyira bizalmába férkőztek, hogy a kereskedő százezres összegeket adott át ne­kik abban a kiszemben, hogy megkétszerez­heti vagyonát. Seifriedék bebeszélték a kereskedőnek, hogy T eplitz-Sch önauban létezik egy „Hannove­ri vaskereszt" című szabadkőmives páholy, amelyet egy Bauer nevű ezredes s valami korzikai vezet. A páholy betéteket is elfogad és százszázalékosan kamatoztatja. A. páholy azonban a legnagyobb titokban működik s vezetői csak éjszakánként látogatják meg MÁRAI Kérdezze meg orvosától, van-e biztosab­ban ható szer a krónikus légcsőhurut ellen a Cigelka jjóőos viznél és meglátja, mi lesz a válasza!! Megrendelhető: CIGELKA íorrásvállalat, Bardejov. (1) — öngyilkos lett egy rozsnyói leány. Rozs­nyóról jelentik: Király Irén huszonnégyéves rozsnyói leány szülei lakásán eddig ki nem derített okból szerdán reggel öngyilkos lett. Browninggal főbelőtte magát s azonnal meg­halt. A rejtélyes öngyilkosság ügyében a vizsgálatot megindították. — Hibaigazítás: Lapunk keddi számában hirt közöltünk Mázik László ezüstmiséjéről, de tévedésből rimaszombati plébánosnak ir­tuk, holott az ezüstmisés pap rimaszécsi es- peresplébános. — KÉRJEN MINDENÜTT MARGIT- G" “'GYVIZETI — Eredménytelen falbontó betörés a posetórak­tárbam. Budapestről jelentik: Vasárnap éjjel fal­bontó betörők jártak a Posztókereskedelirati Rt. Weseelényi-ucca 2. szám alatti irodájában, ahová a szomszédos borbélyiiajletböi hatottak be. A bor­bélyüzlet udvari ajtaját ugyanis átkuilocsal felnyi­tották, majd vésőkkel bontaná kezelték a közfatat. ibosrv az iirodahelyieéigibe jussanak. Nagyobb nyitást csináltak már, nyolc—Üiz téglát szedtek ka, amikor, a fai másik oldalán, az irodahelyiség villany kap- csolótábléjéiba A betörők azt hitték, hogy valami riasztó készülék jöhet működésbe, abba­hagyták a falbontást és zsákmány nélkül elmene­kültek. A sikertelen betörési kísérlet tetteseit ke­resi a rendőrség. Falak szárazzá lefele Schulz-féle épitési r.-t. Bratislava, Laurinská 6. — Fia szemeláttára a Tiszába fűlt egy csapi asszony. ‘Csapi tudósítónk Írja: Szörnyű sze­rencsétlenség történt tegnap a Csap melletti tiszai szabadfürdőben. Óav. Petercsák József- né fia társaságában fürödni ment a Tiszába. Az asszony fürdés közben a viz sodrába me­részkedett, örvénybe került és a többi fürdő- zők, köztük fia szemeláttára elmerült. Holt­testéi hosszas keresés után, a késő esti órák­ban találták meg. xx Köves Károly: Nevessünk c. könyve, valamint Gyermekvilág c. könyve kiadóhiva­talunkban (Praha II., Panská 12. III.) kap­ható egyenként 8 koronás árban. Portó 3 ko­rona, utánvételnél 5 korona. — Az ógyallai önkéntes tűzoltóság — mint tudósítónk jelenti — vasárnap díszes ünnep­ség keretében szentelte fel a Feszty István járási főparancsnok ajándékozta zászlót. Az ünnepi szentmisét és a felszentelés szertartá­sát Richter János szenátor végezte papi se­gédlettel, Ugyanezen a napon az ógyallai tűz­öl tókerület tizennégy községe is táncmulat­sága] euviArölött ünnepélyt tartott. „Nem akarok velük élni, az éte­lükből sem akarok enni. Ezért va­gyok itt. Mert itt meg tudom sér­teni azt, ami az ő törvényük44. (Ábel „A zendülők4 4 -ben.) 1. Vannak problémák, amelyeket igy vagy úgy mindeaikinek el kell ismernie. Egy em­bert semmivel sem határozhatunk meg job­ban, mintha megmondhatjuk, milyen megol­dásokat talált az élet néhány döntő nagy kérdésére: hős volt-e vagy megalkuvó, meny­nyire tanult meg lemondani és hogy Ízlik neki a beilleszkedés stb. E kérdések közt vannak olyanok, amelyek mindig aktuálisak, másokat csak egy-egy kor emel azzá lappan­gó állapotukból. Azok számára, akik a hábo­rú végén hura-huszonöt évesek voltak, ilyen a forradalom kérdése. Azt gondolom Márai egyéniségét és szerepét a nemzedékének írá­sai közt az jellemzi legjobban, hogy az ő sa­vas írásaiban őrződött meg a leghülbben ifjú­korának forradalmisága, Egy baloldali kriti­kus szemére vetette ugyan nemrégiben, hogy közömbös a revolucióval szemben. Márai for- radalmisága valóban nem egy oisztályiharc vállalásában áll, sokkal mélyebb és széle­sebb. Az 5 forradalmisága az, hogy szabad ember, majdnem mindentől szabad. Izgatóan idegenszerü ember. Kitanulhatat- lan, hogy reagál a világ érintéseire. Lehet­nek, akiket bánt hideg fölénye s ellenszen­vesnek találják magatartását a világgal szem­ben. De Márai a ritka irók közé tartozik, aki csöppet sem törődik vele, rokonszenves-e az olvasók szemében, vagy sem. Kisülne a sze­me szégyenletében, ha retusálnák a fényké­pét. Elismerem, valóban szörnyű lenne, ha’ minden könyvben hozzá hasonló lélekkel ta­lálkoznánk. Nincs magyar iró, aki annyit és oly hevesen undorodnék, mint ő. Ijesztően független ember, irtózik tőle, hogy hozzá ta­padjon valamihez. Merész és kegyetlen, minit egy betyár, vagy egy igazi ur. Úri betyár, akinek azonban matafizikai fájdalmai van­nak, Csak az nyugtatja meg, hogy „holnap is indul vonat valahová, se ágy, se asztal nem köt44. Vannak irók, akiknek portája mögött egy lakás imterieurje érzik, szalon vagy könyvtárszoba, mások mögött a magyar világ a háttér. Nem véletlen, hogy Márai ország- ról-országra jár és sehol sem képes megáll­ni. Ha megszólal, nem érzek mást mögötte, mint az űrt, jeges levegőjével. De ezt azután érezni és az ür majdnem annyi, mint a koz­mosz. Az egész élet értelmét igényli és ta­gadja folyton, mint aki nagyon hozzászokott valaha, hogy az egész ólet értelméről, a vég­ső kérdésekről pozitív válaszai legyenek. Má­rai kozmikus iró. Kozmikus krakéler. A háboruutáni Európában köztudomás sze­rint meglazultak az emberek gyökerei és ér­téktábláik meginogtak. Ennek az állapotnak nálunk különösképpen még sincs tudtommal egyetlen számottevő képviselője Márain kí­vül. De persze neon ezért szeretem az Írá­sait Mit bánom, képvisel-e másokat, vagy tagjaikat vörös automobilon. Aki elárulja a páholy létezését, halállal bűn­hődik. A kereskedő hitt a fantasztikus mesének s átadott Seiíriedéknak előbb 150.000 koro­nát, hogy kamatoztassák a páholyban, azu­tán vérszemet kapva, jelzálogkölcsönt vett fel ingatlanaira 82000 korona erejéig s ezt az Összeget is kiszolgáltatta a szélhámos családnak. Azonban a kamatoknak még a morzsáit sem látta, mire idő múltával a tőkét kezdte visz- szakövetelni. Minden készpénzétől kifosztva, megterhelt ingatlanokkal állott a hiszékeny kereskedő s teljesen tönkrement. Azonban még ekkor sem mert lépéseket tenni Sei­friedék ellen, akik nagyszerűen megéllek lelőle. Felesége volt az, aki csendőrségre ment. A csendőrség hamarosan kiderítette az esetet s természete sen rájött arra, hogy a titokzatos szabadkőműves páholy csak Seifriedék fantáziájában létezik, de a pénznek bire-hamva sincs már. A Sei­fried-család valamennyi tagját letartóztat ír és beszállították a leitmeritzi államügyészség fogházába. sem! Ez csak a történetírót érdekelheti. In­kább azért vonz, mert nem képvisel senkit, engem sem, ahogy azonban félelmetlen úri dölytfében szembe néz a dolgokkal, azzal fel- . szabadit egy pillanatra, felébreszt szunnyadá­somból. Ez a szembenézés természetesen nem történik kész tételekbe foglalt gondolat- rendszer alapján, Márai szabadsága a szinte kalandorban kötetlen magatartásában van. Is­métlem, kétes, hogy kívánatos volna^e átven­ni ezt a magatartását, de bele-belekóstolni e kemény és független lélekbe, amelyet jófor­mán csak a megismerés és kifejezés szenve­délye fiit, belekóstolni, ahogy örvény fölé ha­jol egy-egy másodpercre az ember, izgalmas és élvezetes. Márai szelleme talán méreg. De aki egy csöppet szív fel belőle, annak fris­sebben kering a vére utána. Kaphat tőle egy lélegzetnyi fölényes okosságot, amely meg­óvja attól, hogy túlságosan tisztelje a meg­szokásait. Az öntudata rugalmasabb és iz­mosabb lesz, ha látja, hogy: másképp is le­hetne. Eddig regénykísérleteiben tudott legkeve­sebbet kifejezni magából. „A mészárosát és a „Bébi“-t más is Írhatta volna. S minthogy mindent meg lehet magyarázni, már-már ma­gyarázatot is találtam a dologra: Márai gú­nyos és fölényes szelleme, gondoltam, nem teszi-e vájjon szükségszerűen lehetetlenné a jó emberábrázolást, amelynek egyik feltéte­le, hogy az iró azonosulni tudjon alakjaival? Megértheti-e az embereket, aki azon kezdi, hogy undorodik tőlük? Nem azért veszit-e Márai a regényben érdekességéből, mert a műfaj nem engedi meg szokott magatartását az emberekkel szemben? Legújabb regénye, „A zen dűlők44 felesle­gessé teszi a föltevést. Ennek távlatából két korábbi müve szinte stílusgyakorlattá fakul. Mindenesetre Márai főmüvének tekintjük. Egyik érdekessége, hogy az iró lelki össze­forró saihoz, gyermekkorába vezet vissza. Négy nyolcadikos gimnazistáról szól a könyv, akik egy felvidéki városban — néhány igen finom pasztellképet kapunk róla — élnek a háború alatt Ne várjunk azonban riport­vagy önéletrajzszerü feljegyzéseket a hábo­rús fiatalság élményeiről, aminőket például Ernst Glaeser híres könyvében olvashatunk. A magyar társadalom problémái sem érdek­lik Márait. Mondanivalója általánosabb, időt­lenebb, kevés közié van a magyar talajhoz. Az ilyen könyveket nálunk „nyugatod‘-ak­nák érzik és hűvösen rezonának rá. A négy diák bandába áll egyik társuk köré, akiknek szépsége szerelmes kábulatba ejti őket. (E szerelem alig egyéb, mint valami bódult hó­dolat a szépség előtt, még gondolatban sem távozik a lelki sikróli. A kényes téma igy egy pillanatra sem csap át veszélyes területre.) Külön világot teremtenek maguknak. Rend­szeresen lopnak, nem gyakorlati célból, ha­nem dacból és perverz örömből — veszélyes csínyeket találnak ki a maguk mulaitatásá­ra. Egy sereg modern regény van, amelyben hasonló motívum csendül fel: Leonihard Frank: Die Raubert mde, Th. Manó: Uuord­nung und frühes Leid, Gkie: Les fauxmoo- nayeurs, Cocteau: Les enfante terribles, hogy csak néhány iámért, müvet említsek. Már szinte úgy látszik, hogy a serdülő diákok nem is csinálnak egyebet, mint ilyen móká­kon törik a fejüket. Márai regényének egyik előnye, hogy minden elődjénél gazdagabb a karakterisztikus részletekben. Fantáziája győzi a témát, folyton uj meg uj érdekes epi­zóddal lep meg. Felnőttjei, Havas és főképp a züllött színész, felejthetetlenek. Másik elő­nye, hogy uj irányt és mélységet tud adni a motívumának. Az ő diákjai azért szöknek meg a szabályos életből, mert gyűlölik és le­nézik a zsarnoki, ostoba és gonosz felnőtte­ket. Olykor egy-egy pacifista szólam is ki- lrfesik szájukból, ez azonban, sajnos, nincs a regénybe kellőleg bele komponálva. Egy he­lyen világosan — tulságoisan is világosan — kimondják, miről van sző: zendülésről a fel­nőttek ellen, akik a legfőbb ellenség. Mind­egy, hogy gazdiag vagy szegény. Gyülekező­helyükön, ahol Összehordják a lopott tárgya­kat, egyikük igy fejti ki, miért bújnak össze titkos találkáikon, „mert itt nem vagyunk benne az ő dolgaikban ... Nem akarok velük élni, az ételükből sem akarok enni. Ezért va­gyok itt. Mert itt meg tudom sérteni azt, ami az ő törvényük44. Később tölcsért csinált 'szá­ja elé: — ők, mind! — súgta fehéren. — Mi is felnőttek leszünk, — mondta ko­molyan Ernő.-— Talán. De addig védekezem, ennyi a« egész, — Gondolod, — kérdezte Tibor csendesem és nagyranyitott szemmel —, hogy lehet el­lenük védekezni? Talán sejteni már e regény harmadik von­zó tulajdonságát: azt, hogy íira van mögötte. Márai ma is zendülő, ma is védekezik. Lírá­ja epikusi tárgyilagosság mögé rejtőzik, de állandóan érezni izzását. E lira épp oly egyé­ni, mint amilyen általános. Márai'ban kellett felfakadnia, de gyökerei minden emberben megvannak. Kamasz hő­sei lassan megnőnek a szemünkben, pszicho­lógiai esetekből örök-emberi dolgok repre­zentánsaivá válnak. Már nemcsak a felnőttek zsarnoksága fáj nekik, hanem mihelyt meg- izlelik, a felnőttek örömeinek silány üressé­ge is. Tehetetlenségük kínjában az érettségi után is uj mókákat eszelnek ki tanárjaik el­len — s érezzük, ezek a mókák, e kétségbe­esett kísérletek örömeik fokozására, most már igazában nem tanárjaik ellen irányul­nak, hanem az élet ellen, amely olyan sze­gény. A zendülés most már szinte a teremtés kritikájává mélyül, öntudatlanul. Mikor a diákok az érettségi után belépnek az életbe, azaz a kávéházba, titokban mind arra gon­dolnak, hogy nemsokára szakítani fognak bandájuk álom világával — s ugyanakkor vad nosztalgiával szeretnének belekapaszkodni gyermekkoruk elvágta tó kerekeibe. Márai verseiben nincs annyi lira, mint ebben a re­gényben. Saijnos, ez a líra a mü végén elhallgat A’ befejezés kevésbé neves anyagból van, mint a könyv többi része. Nem az a fökifogásom ellene, hegy megírásában hibák vannak (Ha­vas gyónása túlságosan hosszú és nem találja meg a helyes szavakat, túlságosan váratlanul lepleződik le), a fő-baj az, hogy a gyerekeket erőszakos külső események hozzák vissza a földre. A valóságban a zendülések a saját gyengeségük miatt buknak meg és ez sokkal szomorúbb. A mások árulása ritkán halálos, abba pusztulunk bele, ha magunk áruljuk el magunkat. Márai boldog ember, hogy nem tudja ezt, regényének azonban ez az egyet­len nagyobb fogyatékossága. E nélkül csak­nem remekmű lenne. Komlós Aladár. ✓ (*) Bartók vonósnégyese a veleneei teneünne- pen. Szeptember 7—14. napjai közt fog végbementi Velencében a njemaetköBa aemeümmep, Primo Farki­val Intemaoioraaile dl nvueica címmel. A zeneűnnep előadóművésze i kőat a budapesti Rótíh-kvartett in szerepelni fog, amely Bartók Béla IV. vonóemégye- eét mutatja be. (•) Hans Möller ni darabja. Ham? Műiller, a® itb mert osztrák íré, akinek „Tüzek44 oismü darabja annakidején nagy sikert aratott, uj darabot fejezett, be, amelynek elme „Ina Daniira útija44. Mülíler trj darabját Bérében fogják bemutatni a jövő sze- nőuba». A NYUGATSZLÖVENSZKÓI MAGYAR SZÍNTÁR­SULAT MŰSORA POZSONYBAN: Péntek: Dlákszerelem. Operett-bemutató. Szombat: Diákseerelem. Vasárnap délután: Tommy és Társa. este: Diiksaerelem. HátAS: Diikraerelem. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A sserelem ébredése. (Bánky Vilma.) ALFA: Tarakanova. (Hangosfilm.) KOTVA: A mindennapi kenyér. (2. hét.) LUCERNA: Sít, Lajos király hídja. (LM Damita.) METRÓ: Bili, a jó katona. (Syd Chaplin.) PASSAGE: Két s*i* % ütemben, (ő. bét) A POZSONYI MOZIK MŰSORA: julius 2—3-ig: A NYU G ATSZLO YENSZEÓI MAGYAR SZÍN TÁR- ÁTLÓN kertmoqgó: *Emden páncélos cirkáló" SztoHÁZ-KiMV-KíBlUlA, Közét télmittíókoronát helyezett el busás kamatozásra egy nemlétezö szabadkőműves páholynál Egy agyafúrt család évekig gondtalanul megélt a hiszékeny kereskedő pénzéből — A »hannoveri vaskereszt« száz szá­zalékot ad, de halállal bünteti árulóit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom