Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-04 / 150. (2371.) szám
Mai «ajSMM8mi5 4* «E<8al IX. évf. 150. (2371) szám » Péntek 1930 sulius 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 190, négyed* évre 76, havonta 26 K6; külföldre: évente 490, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kfc Egyes szám ára 1*20 Ki, vasárnap 2.—ICC. Képes Melléklet ára havonként 2.50 K& A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Feteiős szerkesztő: ozurányi László forgách géza Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice 12. IU emelet, — Telefon: 30311. Kiadóhivatal: Prága 1. Panská alice 12. Ul. emelet Telefon: 34184. SÜRGÖNYÖM: HÍRLAP, PRHHrt. & magyarság és a népszámlálás A Malin munkatársa szenzációs látogatást tett Zita exkirályné családjánál A steenockerzeeli otthon - Ottó tervei és életmódja Szó sem lehet puccsról II. (§.) A magyar kisebbség szempontjából rendidviili jelentősége van annak a ténynek, hogy a magyarul beszélő, magyar kultúrában élő zsidóság melyik nemzetiség rubrikájában kerül a népszámlálási tabellába. Különösen sorsdöntő ez a kérdés a városi jellegű települések népszámlálásában, amelyekben a zsidóság, mint a kereskedelem és ipar legfőbb tényezője, nagyobb számiban él és ha mint külön nemzetiség vétetik számításba, a magyarság arányszámát könnyen a baljóslatú busz százalék alá szoríthatja. Ennek a kérdésnek elbírálásánál tekintetbe kell vennünk az 1921. évi első népszámlálás tapasztalatait. » A világháború előtt, tehált a régi Magyar- ország területén végrehajtott 1910. évi nép- számlálás alkalmával a zsidóság legnagyobb része a magyar, kisebb része a német nemzetiség rubrikájába került és zsidóságának ténye csupán a felekezeti statisztikában jutott kifejeződésre. A világháború után az állapotok megváltoztak. A. zsidó nemzeti mozgalom itt is, ott is felütötte a fejét. Tagadhatatlanul nagy hatással volt a zsidó nemzeti mozgalom keletkezésére és kifejlődésére az a tény, hogy a békeszerződés Palesztinából angol mandatárius területet csinált, amelyre nagymértékben indult meg a zsidók bevándorlása és amely igy bizonyos mértékben zsidó nemzeti állaimmá van épülőiben. Ám Szlovenszkó zsidóságéinak köréiben a nemzeti mozgalom mélyebb gyökeret nem vert, magyar vidékeken, különösen a magyar nyelvterületen feíkvő városokban a zsidóság megmaradt magyar érzelműnek, tehát magyar nemzetiségűnek és áldozatkészségével, a kultúra iránti szeretőiével a kisebbségi magyar kultúra egyik leghatékonyabb támogató tényezőjévé vált. Szabadjon csupán egy példát felhoznunk ennek a tételnek igazolására, a kassai zsidóság magatartását az elemi iskola ügyében, amelyben az iskolaszék igazán elismerésreméltó elszántsággal védelmezi a magyar nyelv jogait Ám ez a kérdés a zsidóság szempontjából is elsősorban nem érzelmi, hanem gyakorlati jelentőségű probléma, mert a nyelvhasználattal van kapcsolatban, A zsidóság abban az esetben sem érheti el a törvényben megállapít ott húsz százalékot — Ruszinszkó néhány városától és községéitől eltekintve —, ha valamennyi zsidó zsidó nemzetiségűnek vallaná is magát Arra tehát nem számíthat, hogy a héber vagy a zsargon jiddis nyelv érvényesüljön a zsidó minoritás életében. Ennek nem is volna értelme, mert hiszen a zsidóság legnagyobb része, különösen a városi zsidóság, nem beszéli sem a hébert, sem a zsargont, amint mondottuk, legnagyobbrészt a miagyar kultúrában nevelkedett és otthonában, mindennapi életéiben a magyar nyelvet használja. Minden érdeke tehát arra irányul, hogy abban a városban, abban a körzetben, amelyben lakik, a magyar nyelv jogai érvényre jussanak, hiszen ez az ő mindennapi életét is megkönnyíti. Annak a hatalmi ideológiának, amely a nemzeti kisebbségeket a nyelvhasználati jogban is háttérbe igyekszik szorítani, nagyon kapóra jött az uj idők uj jelszava, a zsidóság nemzetiségi mozgalma, amely 1918 után Szlovenszkón és Ruszinszkóban is megindult, de mélyebb gyökereket verni nem tudott. Itt volt egy expediens, amelynek segítségével a magyar zsidóságot szeparálni Paris, július 3. A Matin brüsszeli tudósítója tegnap fölkereste Steeno-ckerzeel kastélyát, (körülbelül 20 kilométerre Brüsz- szeltől), ahol Zita és gyermekei laknak. Az újságíró szerint Zita és családja a nyarat a spanyolországi Lequeitonban szándékozik eltölteni, ahol a család a belgiumi tartózkodás előtt lakott. Ottó főherceg a jelen pillanatban Luxemburgban tartózkodik, ahonnét Genfbe is kirándul. A luxemburgi nagyhercegnönél lakik és a löweni egyetem záróvizsgáira készül. Ottó néhány évig még Páris, julius 3. A Petit Párisién ma közli Mussolini cikkét Briand Európa-memoran- dumáról. A duee cikkében arra a következtetésre jut, hogy Európa politikai, gazdasági és szociális ellentétei, a népek különböző érdekei mindaddig lehetetlenné teszik ai európai szövetséget, amíg a meglévő szerződések komoly és őszinte revíziójával legalább a legkirívóbb igazságtalanságokat meg nem szüntetik. A Petit Párisién hosszabb kommentárt fűz az érdekes cikkhez. Véleménye szerint Olaszország azért áll a revízió pártján, mert a békeszerződésekben nem teljesítették valamennyi óhaját. Ez az egyszerű tétel biztosítja, hogy tulajdonképpen mire vágyik Mussolini, — írja a Petit Párisién. A diadal ára és a territoriális megnagyobbodás nem elégítette ki Olaszországot és ezért kísérli meg, hogy Európa összefogását szabotálja, ámbár tagadhatatlan, hogy ez a föderáció valamennyi nép érdekeit kielégítené és lehetett a magyar nemzet testétől, természetes tehát, hogy Csehszlovákiában elismerték a zsidó nemzetiséget. Aki azonban zsidóinak vallja magát a népszámlálás alkalmával, az ipso facto lemondott a német ée magyar nyelv hivatalos használatának jogáról, megszűnt német és magyar kisebbség lenni. Amikor tehát a magyar kisebbségi körzeteket elhatárolták, a zsidó nemzetisé- güeket nem vették figyelembe abban az esetben sem, ha ezek a zsidók csupán magyar nyelven beszélnek. Most már az 1921. évi népszámlálás nemzetiségi megoszlása a zsidókérdés szempontjából nagyon érdekes adatokat mutat. Csehországiban 79.777 zsidó vallásu polgár köizül 11.251* tehát 14.1 százalék, Morvaországban 37.989 közül 15.335, tehát 40.4, Sziléziában 7317 közül 3681, tehát 50.3, Szlovenszkón 135.891 közül 70.529, tehát 51.8, Ruszinszkó- ban 93.008 közül 80.059, tehát 86 százalék íratott be zsidó nemzetiségűnek. Ha a szlovenszkói 51.8 és a ruszinszkói 86 százalékot tanulni akar, s különösen a nemzetközi jog érdekli. A főherceg kitünően beszél magyarul, németül és franciául. A tudósitó benyomása az, hogy sem Ottó, sem anyja nem gondol politikai kalandokra. Károly király sikertelen puccskísérletei bebizonyították, hogy a Habsburgok magyarországi restaurálása nem Magyarország belügye és nehezen valósítható meg. — A madeirái kemény üldözés és a megpróbáltatások évei, amelyek a számkivetést követték — Írja a lap tudósítója, r— Olaszország számára is óriási előnyöket hozna. Azonkívül a Petit Párisién a következő érdekes megjegyzést fűzi a cikkhez: — Ha Európa pillanatnyi helyzetén a jövőben barátságos utón változtatások eszkö- zölbetők, ngy ez egyedül az Európa-paktum keretén belül és a népszövetséggel együttműködve hosszú és türelmes előmunkálatok segítségével valósítható meg. Feltűnő, hogy a Petit Párisién kommentárjában egyetlen szóval sem érinti Mussolini cikkének azt a részét, amelyben a duce Németország és Franciaország viszonyáról beszél, ámbár éppen ez a szakasz a legérdekesebb. A duce sem Németországban, sem Angliában, sem az Amerikai Egyesült Államokban nem lát alkalmas példát, amit követendő mintaként a tervezett európai föderáció elé szabadna állítani. Viszont Németország megjegyzi, hogy „azokat a dinamikus és motorikus erőket, amelyek az egységet megvalósították, csua csehországi 14,1 százalékkal hasonlítjuk össze, meg kell állapítanunk, hogy Szloven- szkón és Ruszinszkóbam a zsidó vallásu polgárok összeszámlálá sánál az, az elv érvényesült, hogy a magyar kisebbség leszorítására a zsidóságot mint nemzetiséget kell szeparálni a magyarság testétől. Hogy ez igy is történt, hogy sok helyütt a népszámlálási biztosok egyszerűen azt az elvet érvényesítették, hogy aki zsidó vallásu, az ipso faoto zsidó nemzetiségű is, arról számos megdönthetetlen bizonyítékunk van. Igen sok esetben megtörtént, hogy a zsidó vallásu polgárokat kifejezett ellenkezésük dacára zsidó nemzeti ségüeknek vették fel. Ennek azután végzetes hatása volt egyes városok magyar kisebbségére és a magyarul beszélő zsidó polgárokra. Erre klasszikus tanút idézhetünk, a cseh soviniszta Ant. Hart- mann „Vorsohr itten des Sprachenrechtes“ cimü müvét, amelynek 35. és 48. oldalán a népszámlálás pozsonyi eredményére vonatkozólag érdekes megjegyzéseket olvashameggyőzték Zitát, hogy ha fia valamikor vissza akar kerülni a magyar trónra, ez csupán a szomszédos államok beleegyezésével történhetik meg és minden másfajta kezdeményezés európai háborút jelentene. Ha előre nem látható események nem következnek be, Ottó nem megy Budapestre. A belga király ebben a tekintetben formális biztosítékot, kapott a királyfi családjától. Ottó maga rendkívül józan fiatalember és semmi őseire sem bocsátkozik veszedelmes kalandba. pán a közös védekezés szükségessége és a közös imperialista expanzió politikája determinálta." Természetesen Mussolini elismeri, hogy idővel a közös faj és nyelv kötelékei megszilárdították a német egységet és a legszörnyübb veszteség sem szakíthatta azt SEét. Németország ma is zártan és megingathatatlanul áll Középeurópában és polgárai bármely pillanatban utolsó csepp vérükig hajlandók az egységet megvédeni. Ezzel a német blokkal szemben lehetetlen, hogy a francia-német szövetség a jövőben ugyanilyen jelentőssé váljék. Franciaország és Németország között nemcsak ellentétek vannak, hanem határozott ellentmondás a nemzeti célok követelésében. A dinamikus beállítottságú Németország érdekeit lehetetlen összeegyeztetni az eíaiisztikusan gondolkozó Franciaország érdekeivel. Olyan komponenst, amelyben a két divergáló érdek egyesül, nem könnyű találni és nincs is remény, hogy a közeljövőben megtalálnák. tünk. Pozsonyiban tudniillik a népszámlálás 54.06 százalék csaliét és szlovákot, 24.95 százalék németet, 17.61 százalék magyart és 3.11 százalék zsidót mutatott ki. Ha a zsidó nemzetiségűnek feltüntetteket magyaroknak vették volna — mert csupán a magyarul beszélő zsidókat tüntették fel zsidó , nemzetiségűnek, a németül és szlovákul beszélőket nem — u,gy a magyarság arányszáma 20.72 százalékot tett volna ki, tehát meghaladta volna a törvényes határt. Most Hartmann a következőket írja: „A valóságban a magyar nyelvhez tartozók száma meghaladja a 20 százalékot, mert azok a polgárok, akik zsidó nemzeti ségüeknek vallották magukat (?), érintkezési nyelvük és a régebbi népszámlálások alapján a magyar nyelvhez tartozóknak tekinthetők és ez az oka annak is, hogy Pozsonyban el kell tűrni a magyarnyelvű beadványokat és a magyar nyelv használatát a bíróság előtt, de ez jogtalanul történik...“ A pozsonyi klasszikus példán kívül még sokat sorakoztathatunk fel. Kassán például Mussolini és a francia sajté harca a revíziós vagy a revízió nélküli Páneurópáért A duce szenzációs cikke — A Petit Párisién válasza „Változtatások csak a föderáció után történhetnek"
