Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-03 / 149. (2370.) szám
6 ^IWGAI-A^C&.^HÍRTjAP 1930 julius 3, csütörtök. wimHWimmMBmmmmmmmmmm A tabechi tragédia Calmeíie ián ár megvilágításában A szérum nem leheteti haíáHokozó — A közkórház laboraiérmmában történhetett a végzetes hiba Paris, július 2. A lübeeki csecsem <5ífa a Iái o zás ügyében a kórház házi vizsgálatával párhuzamosan fut most már a bűnügyi vizsgálat és az előtérben, a sajtéban épp úgy, mint a szaksajtóban, tovább folyik a polémia a vétkesség kérdése körül. Hosszú ideje nem volt kínosabb és presztizsromibolébb átférje .az orvostudománynak. A tuberkulózis elleni preventív szérum okozta-e a lübeoki csecsemők tömeges elhalálozását, vrgy a szérumokkal való manipuláció körül történt végzete® emberi mulasztás? — ez az a kérdés, mellyel negyvenhat lübeeki csecsemő holtteste mellett tetemre hívják a bűnösöket. ■A konzekvenciák mindenképpen s belálba- tatlamil súlyosak. A galspachi kuruzsló védői máris a lübeeki tragédiával egészítik ki érvelésüket és még miétől! az arra illetékes vizsgálati hatóságok és tudományos körök kimondták volna ebben a kényes ügyben az utolsó szól, igyekeznek meg rendi leni a bizalmai az orvos-tudományban és képviselőiben. Széltében-bosszában az orvostudosmány kríziséről beszélnek lübeeki városi kórház laboratóriumában készítették. Mindenesetre az előállításihoz BCG-törzspre- parátumra volt szükség, amelyet a párisi Pasteur-intézet múlt év. julius 29-én küldött el Deyoke tanárhoz. Ez év februárjáig, tehát az oltások megkezdésének időpontjáig a lü- becki laboratóriumban folyt a törzskulturák tovább tenyésztése. Feltevésem szerint a hiba a laboratóriumban történt, ahol egyid'ihen manipuláltak a párisi hakté- riumkulfurákkal és emberi tubetrkulózis- bacillusokkal. Teljesen kizártnak tartom azt a föltevést, hogy a párisi Pasteur-intézet által küldött preparátum egy éven belül mérgező hatást fejthetett volna ki. Egy ilyen feltevést egyetlen kísérleti tény vagy klinikai megfgyelés eredménye sem igazol. Különben is érthetetlen lenne, hogy amikor a szérum a világon mindenütt ártalmatlannak és hasznosnak bizonyult, éppen Liibockben mutatkozzon mérgező hatásúnak. Azoknak a világszerte ismert és becsült német tudósoknak, akik feladatul kapták a borzalmas szerencsétlenség kivizsgálását, nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. Jelentéseik szerint a laboratóriumban eszközölt vizsgálatuk már azért sem járhatott eredménnyel, mert odaérkeztükkör az összes kultúrák meg voltak semmisítve. A laboratórium személyzete nyilvánvalóén elvesztette a fejét és a következményektől meghökkenve végezte el a pusztítást. Ez talán megbocsátható lenne, másrészről azonban nagyon sajnálatos, mert lehetetlenné tették annak megállapítását, miilyen kultúrákat használtak fel az oltásnál. Most már_ csak a csecsemőholttestek boncolásából és vegyvizsgálásáiból lehet következtetni. Azt a baeillust, amely a csecsemőknél tuberkulótiikus elváltozást idézett elő, izolálni kell, hogy megállapítható legyen, embertől származik-e és mérgező hatásu-e. A BCG-preparátum ugyanis marhától származik és még a tuberkulózisra erősen inkliná- ló tengeri nyulat sem fertőzi. Vár jóik be tehát a vizsgálat eredményét, de afelől már most biztosak lehetünk, hogy a BCG ártalmatlan. Kívánatos lenne, hogy a lübeoki szerencsétlenség ne álljon útjában a szérum terápia németországi elterjedésének. A szérum szakszerű alkalmazása, mint más országokban, Németországban is csökkentené a ttt- berkulótikus halandóságot. Az áldozatok listája — a biinHsía Lübeclc, julius 2. A Calmeíte-szérum alkalmazásának újabb áldozatai vannak. Az utolsó két nap folyamán három szérummal táplált csecsemő halt meg és öt uj megbetegedés történt. Az áldozatok listája, amely egyúttal a bűnözd vizsgálat alá vont orvosok biinlis- tája is, így alakult: ^8 csecsemő meghalt, 71 súlyos betegen fekszik, 73-nak az állapota járult. Még nem bizonyos, hogy tényleg csak 251 csecsemő állott szérumos kezelés alatt, vagy jóval több, akiknek megbetegedését azonban titkolják. A bűnügyi vizsgálat folyamán súlyos ellentétek mutatkoznak Devcke tanár és a -er- mekkórház igazgató-orvosának, Klotz professzornak vallomása között. SZEPESSÉG! KIS TÜKÖR iés a kurázsi ók szuggesztiv terápiáját kezdik elébe helyezni a pozitív tudomány gyógymódjának . Es ami a legsajnálatosabb, ez a reakciós áramlat nemcsak a betegek körében grasszál, hanem híveket hódit az orvos- társadalom köréből. is. A kérdés, melyet a lübeeki affér bűnügyi és tudományos vonatkozásaiban felvetett, éppen ezért érdemel különösebb figyelmet. Bizonyára: egy eny- hébbíoku szkepszis jogosult lehet a müveit laikus részéről a pozitív tudományok eredményeivel szemben, de nem szabad egy tömegpszichózis hullámaitól seperve a másik végletbe ragadtatnunk magunkat. Bertrand Russel a sző igazi értelmében vett szkeptikusok nevében kéri illő szerénységgel a nagyközönséget: csak mert szakemberek állítanak valamit, ne higyjük feltétlenül az — ellenkezőjét. A kérelem, bármilyen szerény is, jogosult és megszívlelendő. A lübeeki tragédia sem Írható csak ugv egyszerűen az orvostudomány kontójára. A bűnügyi vizsgálat megindítása is arra mutat, hogy nem a tudomány mondott csődöt, hanem az egyes ember figyelme, lelkiismeretessége és köteles gondossága. [Az elhalt lübeeki csecsemők nem tekinthetők az orvostudomány kísérleti nyulainak. Bizonyság erre a szérum feltalálójának és előállítójának, Albert Onlmeíp. francia orvos-tanárnak a nyilatkozata, melyet most tettek közzé a lapokban. A lübeeki csecsemőhalált — mondja a professzor — nem a tuberkulózis-szérum idézte elő, melyet B. G. G. (Bacillus Calmet- te Guerin) néven vezettek be a gvógytanba. Ez az oltóanyag teljesen ártalmatlan, mint ezt számos laboratóriumban is megáll apitot- ták. Különben is az oltóanyagot Németországban is már két év óta. használják, főképpen Berlinben, Brsalamban és a Rajna vidékén, a legcsekélyebb baj és zavar nélkül. Alkalmazása csakis tuberkulótikus anyák csecsemőinél történik, vagy olyan gyermekeknél, akiknek életkörülményei a tuberkulótikus infekció veszélyeit rejtik. Mostanáig nem fordult elő az az eset, hogy a védőoltás közvetlenül halált okozott volna, sőt a szérummal védett csecsemő tuberkulóti- kus megbetegedése is a legritkább volt, és a szérumlerá-pia eredményeként kell elkönyvelnünk. hogy a beoltott csecsemők halálozásának arányszáma általánosságban is alacsonyabb volt, mint a be nem oltotbaké. Franciaországban és Romániában rengeteg csecsemő kapott védőoltást, úgy hogy a megfigyelésnek és a statisztikának bő anyaga van. Franciaországban az utóbbi hat év alatt 1930 junius elsejéig több mint 251.000, Romániában több mint 45 000 csecsemőit kezeltek ROG-szé rummal. Ha itt-ott elő is fordult haláleset, az sehol sem volt visszavezethető a preparátumra, amely, ismétlem, tökéletesen ártalmatlan. Ha lenne kártékony utóhatása, úgy a beoltott r:-r>p-em”«k halálozási arány^zámának is •rosszabbnak kellene lennie " beoltatlan csecsemőknél. Ennek azonban éppen az ellenkezője ál]. A Tűi in-ck ben használt szérumot nem a párisi Pasteur-intézőit szállította, hanem a Sziovenszkó Niirnbergjéhen, az évi vásár napján elevenedik meg az élet A régi múlt dicső napimról csak a nagyszerű műemlékek regéinek (Copyright by Prágai Magyar Hírlap.) 05) Junius havában, Szentháromság vasárnapja utáni csütörtökön, nagy ünnepe van Lőcsének, amely azonban nemcsak Lőcse városának, lianfem széles környék katolikusainak ünnepe is. Ezen a napon ezrek zarándokolnak Lőcse városába, hogy a híres vásáron résztvegyenelc és a Mária-hegyen a Szent Szűz szobra előtt az ég áldását esdi ék le. Németek, magyarok, szlovákok egységesek az isteni kegyelem hitében. Buzgón mossák arcukat és kezüket a szent forrás vizében, amelyből palackokban visznek via-, tikumot magukkal otthonukba. Mert mindenkit áthat a hit ennek a kristálytiszta forrásnak gyógyító erejéről. Már évszázadokkal ezelőtt híres volt a lőcsei évi vásár, amelyre a távoli Erdélyből és Lengyelországból is eljöttek a kereskedők és a jámbor zarándokok. A nagy, négyszögü főteret, a Szepesség egykor legvirágzóbb kereskedelmi központjának piacterét magas patriciusbázak övezik. Itt ól. a Ti-urzókn-al, Sziovenszkó egykor leghatalmasabb nemesi kereskedouinasztiájának ősi palotája, itt áll a világhíres Szent Jakab-temp- lom Veit Stoss-oltárával, amely Lőcsei Pálnak remekműve, magunk előtt látjuk az 1656. évből való reneszánsz harangtornyot és a Schu- lek Frigyes tervéi alapján restaurált rene- szánszstilü ősi városházát. A legtisztább építési ■ stílusok ömlenek el ezeken a gyönyörű, müemlékszámba menő épületeken, kőcímerek ékesítik a masszív, nehéz kapukat, latin föliratok hirdetik, hogy itt német patríciusok éltek, akik nemességüket Korvin Mátyás, Zsigmond király és IV. Béla korára vezették vissza. De még ma is, mint a város egykori nagyságának idején, a patriciuspaloták földszinti helyiségei áruraktárul szolgálnak, bár az áruk nem oly bőségben töltik meg ezeket a helyiségeket, mint a régi nagyság idején, mint még a 18. században is. Akkor ezekben a raktárakban a kereskedelemnek és iparnak mondén használati cikke és minden luxusáruja föl volt halmozva, távol keletről és messze nyugatról. Lőcse kelet és nyugat kereskedelmének a közvetítője volt. Karavánjai eljutottak Smyrnáig és a danzigi kikötő raktáraiból hozták haza az árukat. A szaracénok sejkjeivel a lőcseiek a karavánok védelmére éppúgy szerződést kötöttek, mint a hajdemákok pasáival, akik akkor a Kárpátok vidékén uralkodtak. Három világrész termékei pazar összevisszaságban feküdtek e történelmileg és épitőmii- vészetileg annyire érdekes főtérnek árkádjai alatt. Híresek voltak a harangok, amelyek az öregharangtól a legkisebb csengettyű formájáig állottak sorban a bazárok előtt. Híresek voltak az aranyszövések és híres volt a lőcsei vászon, amely innen messze országokat keresett föl. Nagyban vásárolták a,z órákat, a hajszálfinom- ságu arany és ezüst cizellált munkákat, amelyek a háremek hölgyeinek és a nyugat asszonyainak szépségét juttatták még jobban érvényre. A lőcsei vásáron nem volt kicsinyes alku, nem volt üzleti zaj, mert az árakat a városi szenátus állapította meg és azt is megszabta, hogy milyen anyagból állíthatja elő ur és szolga, nemes és paraszt ruházatát. Mert a lőcseiéi: büszke emberek voltak, díszes magyar öltözékben pompáztak, mintha Árpád leszármazottjai lettek volna, de németek voltak, akik csöndes lenézéssel tekintettek arra a kevés magyar nemesre, aki körükben élt. És harcos emberek voltak, érzésben és magatartásban arisztokraták, akik minden ellenséget véres fővei vertek vissza a város falai alól és halál tmegvető bátorsággal védelmezték szükebb hazájukat. Soha ellenség át nem lépte Lőcse falainak kapuit és Heister generális is csak árulás révén jutott be a fehér asszony városába. Döly- íiikben még a testvérvárossal, Késmárkkal is fölvették a harcot és az a Hunfalván kiásott kilencven csontváz,, valamint a leibitzi temető régi sirháhtjai aniíak a véres csatának áldozataiból kerültek ki, amely 1532-ben dúlt a két testvérváros között a kisszalóki csatatéren. Lőcsének egykori nagysága ietüní:, a város ma már nem kereskedelmi központ, félreesik a nagy forgalomtól, a kassa—oder- bergi vasút egyik szárnyvonalának végállomása, ahová csak a város történelmi emlékeit és műkincseit megismerni akaró idegenáradat sodra, irányul, egyébként nagy csönd az uccakón s ez a csönd a régi dicsőség napjairól susog. Az utóbbi időkben, mint a régi Szepesvár- megve székhelye, hivatalnokváros volt s a hivatalnoksereg, meg a katonaság nyújtott a város polgárainak megélhetési lehetőséget. Az uj viszonyok között azonban a német városra súlyos csapások nehezedtek, a megyeszékhelyet megszüntették, a hivatalokat leépítették és azóta Lőcse élete megbénult. Ma csöndes nyugdíjasoknak és a napi élet keserveivel kíizködő polgároknak városa az a Lőcse, amely a középkorban királyi udvarokat látott falai között és bőségben, jólétben úszott. Változtak az idők és változtak az erkölcsök. Ma már esti kilenc óra tájban nem kezdik meg kőrútjukat a bakterek, hogy ékes rigmusokban éjjeli pihenőre és csöndre szólítsák a polgárokat. Á város kapuit sem zárják már be, ellenkezőleg, — a nyitott városkapu mintegy szimbólum, amely azt hirdeti: Jérték, idegenek, jer- tek minél többen, nézzétek és csodáljátok ennek a tisztes történelmi városnak csodálatos műemlékeit és segítsetek bennünket hozzá, hogy a régi nagyságnak, gazdagságnak és virágzásnak legalább töredékrészét biztosíthassuk magunknak. Azonban egyszer egy évben, egy napon, Mária napján, amikor az évi vásárt tartják, most is megelevenedik a város s ezrek vándorolnak oda és a csöndes, nyugodt Lőcse ezen az egy napon él? ki azokat az örömöket, amelyeket a szürke hétköznapok megtagadtak tőle. A régi büszkeség még mindig föLfölcsillan a lőcseiek szemében, ha városukról beszélnek, de az életmód ma már teljesen nyárspolgáriassá alakult. Elvégzik ügyes-bajos dolgaikat, esténkint eljárnak törzshelyükre, ahol megisszák korsó sörüket, azután nyugodtan hazamennek és elteszik magukat másnapra. Csupán a vásár napján lobban föl egyszerre az élet., mindenki talpon van, az árkádok alatt újra fölhalmozódnak az áruk, ha nem is az összes világrészek portékái kerülnek ide. de mégis itt van mindaz, ami a •környék szükségleteinek megfelel. Most már nem a városi tanács állapit ja meg az árakat, vita és alku folyik minden koronáért, sőt minden fillérért. Magasan tornyosodik az égnek és ráveti az egész városra az árnyékát a Mária-begy, amelyet mindkét oldalán az erdők gyönyörű koszorúja övez. Olyan, mint a finom asszonyi arc, amelyről két hosszú barna hajfonat csügg alá, A középen nagy, impozáns fehér templom emelkedik, a zarándokok vándorlásának célpontja, akik itt az Istenanya szobrának lábánál könyörögnek az ég áldásáért. Igazi kálvária-ut vezet a templomhoz: meredek, köves és fárasztó. A zarándokok csoportjai lassú, ünnepélyes professzióban vonulnak a templomhoz, ahol a papok áldással várják őket. Az ut szélén álló kápolnák előtt megtorpan a menet, a térdek meghajlanak, rövid imádság és egy megható, melankolikus ének, azután tovább kígyózik4 a menet a templom és a szent forrás felé. Lőcse u-ccáit ezen a napon a szlovákok érdekes, színekben gazdag népi viselete és a németek egyszerű fekete ünneplője tarkítja. A föld egyszerű népe messzi helyekről vándorol ide, gyakran órák hosszat gyalogolnak a süpped ős mezei utakon, tempó;: ük zászlai és szentképek alatt jönnek, hogy elhozzák hódolatukat a lőcsei Máriának. Nagy fáradsággal haladnak előre a hegyi utón és közben át kell törniök ma^- gukat a koldusok sorfalán, akik minden testi hibájukat, szenvedésüket föltárják most a jámbor hívők elé. A nyomornak borzalmát és a, nyomorékság rettenetéit Reinhardt. mesteri keze sem varázsolhatná ide élethübben. Ennyi szenvedés, ennyi nyomor láttára megindulnak a szivek, koronák és fillérek hullnak a kinyújtott- tenyerekbe és az eiŐTetartott kalapokba, bár mindenki, aki a hegytetőre törekszik, roskadozik az életnek vállaira rakott keresztje alatt. Némelyikre két, sőt három keresztet is rakott az élet s elcsigázottan, fáradtan, de mégis nyugodtan, mert hivő lélekkel vonszolja magát a hétfájdalmu Istenanyához. Megmossák arcukat és kezüket a forrás hideg, tiszta és üdítő vizével s ez a víz uj életkedvet-, uj reményeket, uj várakozásokat ébreszt bennük. Ugv hiszik, hogy az élet minden gondját, minden szükségét, minden szenvedését lemosták ezzel a szentelt vízzel. Uj remények fakadnak bennük s örvendő lélekkel térnek vissza a hétköznap vigasztalanságába, hogy egy év múlva újból fáradtan, raegkinzottan zarándokoljanak föl a szenvedések és vigasztalások hegyére. Az élet körfutását talán sehol szemléletesebben nem láthatjuk, mint a lőcsei országos vásár napján a Kálváriahegyen. Egy prágai gyáros felesége aotójáva! ftaiéfrsgázolt diákot Prága, julius 2. Tegnap délután három órakor Lvndner prágai gyáros felesége a Celetnán hajtott autóján. Egyezerre csak az autó felszaladt a gyalogjáróra s egy üzlet kirakatát bezúzva még mintegy tíz lépést futott, amikor elébe került "Vaj.s József egyetemi hallgató. Vajs az autó kerekei alá került s halálos sérülést szenvedett. Beszállították a kórháziba, ahol azonban egy óra múlva meghalt. Limdnernét letartóztatták s megindították ellene a bűnvádi eljárást.
