Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-25 / 167. (2388.) szám

1030 július 25, péntek. 3 ^RX<ai-MA<AARRTRIiAI> ———ii a stbb ——Bwww^giaainn uwma A félhivatalos Ceskoshnrenská iepubiika vitába bocsátkozik Szüllővel és Medingerrel Az interpártáméntáris unió ülésén elhangzott nemzeti kisebbségi panaszok visszhangja a cseh sajtéban - A csehek hallani sem akarnak a kisebbségi bizottság megalakításáról NEKROLÓG A KÉMÉNYÓRIÁS HALÁLÁRA Prága, julius 24. A turóeszentrnártoni Ná- rodnie Noviny vezefőhelyén Július Báré Iván ,J3gy kémény halálára*4 cim alatt a kővetke­zőkét irja Korompáről: „A szokásos, közmondásos gyorsasággal terjedt el a íhir a faluiban. A volt gyár legma­gasabb kéményét ledöntik. Holnap délután félnégykor. Vasárnap lesz s így a polgárok nagyszerűen szórakozhatnak. így döntött a tisztelt községi képviselőtestület. Azt kérdezitek, hogy mi köze ebhez a köz­ségnek? Igen sok köze vau. A gyár felét fél millióért megvette (valamikor a munkások egyheti bére többet tett ki) nem számitva a gépeket, mert azokat nagyon előnyösen ad­ták el ócskavasnak. A község már második éve ígérgeti a polgároknak a jubileumi há­zat. Anyag kell. S a kéményt, ama remény utolsó őrét, hogy a gyár csak tetszhalott, hol­nap megölik. Lehull, mint a többi kisebb társa. Nyolc volt. Emlékszem rá, hogy a történelmi orszá­gokból való tanárunk azt beszélte, hogy Smiohotvban (Prága egyik része) valóságos kéméuyerdő van* Mint főiskolás meg akartaim látogatni ezt a káményerdőt. Találtam négyet s ez is hiába törekedett az ég felé. Ez sem lesz a kegyes kézzel adott biztos, gyilkos utolsó csapás. Nem. Minden már ré­gen halott. Nagyon régen. Csak a halált ri­degen megállapító diagnózis lesz és meg lesz annak a lehetetlensége, hogy itt még egyszer élet mosolyogjon. Az isteni és em­beri kéz megcsúfolása lesz, mely kéz itt egy­kor csodát akart művelni. Elmentünk erre a temetésre. Sokan men­tek velünk. Lányok, fiuk ünneplőben, sőt az öregek is kivonultak. Vasárnap volt. Azután állítólag az „Ufa“ képviselője is ott lesz, hát­ha véletlenül... Négy óra tájban megálltunk a kémény mel­lett. Azaz úgy száz méternyire. Csaknem is­teni tisztelettel néztük. Büszkén meredt az égnek. Nyolcvanöt méter, súgta valaki. Igen. Az ilyen kéményt nagyon tudományosan tudják kivégezni. Ma a gyilkolás kultusz, még jobban virágzik, mint a háborúban, azonban nemcsak embert ölnek... kiszámítják pon­tosan, hol és hogyan kell lezuhannia. Majd az oldalából kiveszik a tűket és azok helyére fadorongokat húznak. Szegény kémény emel­lett még mindig azt gondolja, hogy szilárdan áll. A fadoTongokat aztán benzinnel szépen megöntözik és meggyujtják. A szívtelen pro­cedúra nagyon hosszú ideig tart. Ott állottunk s figyeltük, hogyan ég a ké­mény. A mozi ma üres lesz, jegyezte meg a Vöröskereszt aggodalmaskodó tagja. Senki sem válaszolt neki. Sokan, úgy gondolom, némán néztünk magunk elé. Úgy festett a do­log, mint valami istenségnek gyújtott áldozat. Nem tudom, minek nevezhetnénk őt. Igazán nem tudom. Ez különben elég az istenség fo­galmának megalkotásához. Már égett az első dorong. A szemek türel­metlenül kimerednek. Ahá, kiáltja valaki. A kémény füstöl. Igen, az égő dorongok füstjét a szél a kéménybe hajtja. S a kémény füs­töl, utoljára. És mi csak nézünk, nézünk kábultan. Esik a második, harmadik, negyedik dorong. Több nincs. Türelmetlen mozgolódás hallatszik. Mi az? Miért nem esett le? Ez a községi alkal­mazottak munkája, ügy a nyakára lépnék annak az embernek. Nem tudja, hogy teme­tést profanizál. S az örök „panem et circen- ?es“ hallatszik minden oldalról. Egyesek elmennek. Kemény legény ez, nem adja meg magát egykönnyen. Végül di- namitot hoznak. Ma le kell dőlnie. Beteszik a dinamitot s a zsinór biztos hely felé kígyó­zik. Meggyujtják. Látjuk, hogy szalad a tűz. Már a tölténynél van. Kis robbanás. A ké­mény megremeg. Végét érzi, de nem hullt le. Ahol a dinamit robbant, ott kis nyilas jelent­kezik, mely egyre nő. Még mindig ellenáll az emberi kéznek, noha halálos sebet kapott. A teteje esik, lassan, biztosan, ez nem optikai csalódás. Azután derékban kettétörik s szét­hull a földön, A tömeg elégedetlen. A kémény nagyon disztingváltan hált meg, csendesen, zajtala­nul. Sokan eltűnnek. Azokra gondolok, akikre ez a kémény rá­esett. A valóságban üres, puszta helyire esett, mert az emberek jó messze voltak. És mégis 9ok emberre esett, egész Korom­pára zuhant, mindazokra, akik messze, na­gyon messze, Franciaországban, Belgiumiban, Kanadában, Kaliforniában távol vannak szü­lőföldjüktől. Azt a reményt, bogy visszatér­hetnek, hogy minden úgy lesz, mint régen volt, megfojtotta a lehulló kémény, mert ő volt a jövő pislogó életének utolsó reménye. És meghalt. Minden meghalt. Végleg. Néhány leányt, fiút látok. Még nem távoz­nak. Felismerem őket, a gyártelepről valók. A gyár árvái. Mint a temetésen, ott várnak a holt iránt érzett kegyeletből. Közeli rokonok s nem csodálkoznám, ha marék földet ragad­nának s odadobnák a völgybe, ahol az a ha­lott óriás fekszik." Prága, julius 24. Részletesen jelentettük már, hogy az interparlamentáris unió londoni kongresszusa na nemzeti kisebbségek védel­miének a problémájával behatóan foglalkoz­tak. Az első feltűnést keltő felszólalás Sziillő Géza dr.-é, az országos keresztényszocialis­ta és a magyar nemzeti párt parlamenti klubjának elnökéé volt; utána Medinger német keresztényszocialista szenátor is részletesen foglalkozott a kisebbségi prob­lémával, aki egyúttal megemlítette, hogy a Csehszlovákiában élő valamennyi kisebb­ség törvényhozói egy parlamenti bizottság megalakítására vonatkozó javaslatot nyúj­tottak be, mely bizottságnak feladata a csehszlovákiai kisebbségi kérdés megvita­tása, tanulmányozása és végső rendezése volna. Medinger a kongresszusnak megígérte, hogy a legközelebbi alkalommal referálni fog ar­ról, hogy a csehszlovák többség a kisebbsé­gek törvényhozóinak javaslatát hogyan fo­gadta. A kisebbségi kérdésnek nemzetközi fóru­mok előtt való tárgyalása a cseh sajtóban is­mét óriási nyutalanságot idézett elő. A fél- hivatalos Ceskoslovenská Republika a lon­doni kongresszussal vezércikkben foglalko­zik s többek között ezeket írja: „A kisebbségi kérdés nagyon kényes ügy. Rendezését másképpen képzelik el a ki­sebbségek és másképpen a többségek, nem marad tehát más hátra, minthogy előbb más problémákat oldjanak meg együttmű­ködéssel, mert egy ilyen más ügyekben va­ló együttműködés közelebb hozza őket egy­máshoz, jobb légkört teremt, amelyben a kényes és bonyolult kérdések fokozatosan egészen más megvilágításba kerülnek és sokkal egyszerűbbekké válnak. Ez az eljárás azonban nem jelenti azt, hogy egyesek a kisebbségi ügyből politikai hiva­tást csináljanak. Azok közül, akik annyira a kisebbségi jog hirdetőinek vallják magukat, még egyetlen egy sem védte meg más nem­zetiségűnek a kisebbségi jogát. Medinger szenátornak bizonyára nagyon jól illenék, ha az interparlamentáris unió ülésén a magyar- országi szlovákokat, a németországi szerbe­ket venné védelmébe. Medinger megemlítet­te a kisebbségi bizottság kérdését is és meg­ígérte, hogy az interparlamentáris unió leg­közelebbi kongresszusán fog arról referálni, bogy a csehszlovák pártok a javaslattal szem­ben milyen álláspontot foglaltak. Ez szá­munkra teljesen közömbös' — Írja a félhiva­talos lap. — Az interparlamentáris unió nem parlament a parlamentek fölött, hanem csak jó tanácsokat és pedig csakis általános jellegű tanácsokat adhat, de az elfogult el­lenzéket nem támogathatja. Nem mondjuk azt, hogy ennek a testületnek a kisebbségek érdekében kifejtett munkája eredménytelen és céltalan legyen. Vannak olyan nemzeti ki­sebbségek, amelyeket nemzetközi szerződé­sek nem védenek. Vannak nemzeti kisebbsé­gek, amelyeknek ilyen nemzetközi fórumon képviseletük nincs. Elsősorban ezeknek a kisebbségeknek számára tűrhető rezsimet te­remteni és számukra a polgári és gazdasági jogokat biztosítani kellene. Mindaddig azon­ban, amíg az el nem nyomott kisebbségek harcos képviselőitől azt a nézetet halljuk, hogy kisebbség és kisebbség között különb­ség van és hogy az egyik nemzeti kisebbség­nek több jogot és több védelmet kell biztosí­tani, mint a másiknak, addig csakis a nem­zeti gyűlölet terjesztőit láthatjuk bennük. A félhivatalos Ceskoslovenská Republika tehát a kisebbségi kérdés igazságos rendezé­sével szemben ismét elutasító álláspontot foglal el A kormánypárti német sajtó Medin­ger szenátor felszólalásával kapcsolatban is­mét a kisebbségi bizottság megalakítását sür­geti és azt irja, hogy a cseh pártoknak alkalmuk nyílik arra, hogy a nemzetiségi viszályok és a kisebb­ségi kérdések végleges rendezésére való hajlandóságukat kinyilvánitsák. Rámutat arra, hogy a kisebbségi bizottság eredmé­nyes működésével véget vetnének a nem­zetközi fórumok előtt való panaszoknak. A cseh sajtó erre az értelmes megnyilatko­zásra a régi recept szerint felel. így többek között a nemzeti demokrata Národní Listy azt irja, hogy a kisebbségek egészen más célt követnek, mint amiről beszélnek. A ki­sebbségi kérdést a köztársaságban igazságo­san rendezték (?) és a kisebbségek számára sokkal többet tettek (?), mint amennyire a nemzetközi szerződések az államot kötelezik. A csehszlovák alkotmány nem tesz különbsé­get a polgárok között és mindenkinek nem­zetiségi különbség nélkül egyenlő jogokat nyújt. A németek csak azt akarják eléírni. hogy eme fórum előtt való fölszólal ások kai újabb nyugtalanságot idézzenek elő az ál­lamban s köztársaság tekintélyét a külföld előtt aláássák. A nemzeti demokrata párt ál­láspontja a kisebbségi javaslattal szemben határozottan elutasító. A kisebbségi kérdést ilyen kategorikus el­utasítással elintézni nem lehet s a cseh több­ségnek most sem fog sikerülni. Amig a bé­Bukarest, julius 24. Károly király szárny­segédje kíséretében tegnap este hét órakor betegágyánál meglátogatta Angelescu ál­lamtitkárt, akinek szerencsekivánatait fe­jezte ki szerencsés megmenekülése felett, majd átnyújtotta neki a román koronarend nagykeresztjét. Bukarst, julius 24. A rendőrség tegnap délután több diákot vett őrizetbe, akiket az Angelescu elleni merényletben való bünrészességgel gyanúsítanak. Megállapí­tást nyert, hogy előre megfontolt merény­letről van szó, a merénylő Beza azonban csak eszköze volt egy titkos maffiának. Letartóztatták Beza két bátyját is, akik azonban tagadásban vannak. Baciu és Gu- ranesci diákok letartóztatását a törvény­szék megerősítette, mert megállapítást nyert, hogy azéirt jelentek meg Bezával együtt a kihallgatáson, hogy szükség ese­tén Bezának segítsenek. Mind a kettőnél éles kést találtak. A főügyész és a vizsgáló­keszerződésekben biztosított jogokat az itt élő valamennyi kisebbségnek meg nem ad­juk, addig valamint a német, úgy a magyar kisebbség arra hivatott tényezői továbbra is minden alkalmat, meg fognak ragadni arra, hogy a nemzetközi fórumok előtt való felszó­lalásaikkal a többségi pártokat és a kor­mányt is a biztosított jogok megadására kényszerítsék. tóriumban és a helyszínen kihallgatta a merénylet összes szemtanúit. Bukarest, julius 24. A vasgárda tegnap újabb plakátot ragasztott ki, amelyben tel­jes szolidaritást vállal Angelescu merény­lőjével, Bezával és véres bosszúval fenye­geti meg azokat az újságírókat, akik a me­rénylet után az antiszemita mozgalom ellen mertek Írni. A plakát meg is nevezi az Ada- verul, a Dimineata és a Lupta több munka­társát. Bukarest, julius 24. Tegnap este hat órakor minisztertanács volt, amely éjfélig tartott. A minisztertanácsról a sajtó részére a következő kommünikét tették közzé: A minisztertanács meghallgatta a belügyminiszter jelentését az Angelescu belügyi államtitkár elleni merénylet­ről és az antiszemita mozgalmakról és elhatá­rozta, hogy az ország rendjének és nyugalmá­nak megzavar óit a legnagyobb eréllyel fogja üldözni és a fönnálló törvények szerint a leg­szigorúbban bünteti meg. bíró tegnap este megjelent a belügyminisz­Megkezdik az ifjúság milifarizálását Kötelező testnevelés férfiaknál 24. nőknél 21 éves korig Az állatni testnevelő intézet és protekciós sportszervezetek jogosultak az ifjúság köteiező testnevelésére Prága, julius 24. A képviselőház véderőbi­zottsága a nyári szünet megkezdése előtt a tényleges katonai szolgálati idő leszállitásának kérdéséről több héten át vitát folytatott. A nagy vitának befejeztével valamint Viskovsky miniszter, úgy a nemzetvédelmi minisztérium referensei kijelentették, hogy a szolgálati idő leszállitásának két föltétele van. Az egyik az ifjúság katonai előképzése, a másik pedig, hogy a hadseregnek kellő számú továbbszolgáló al­Csizi jód-bróm gyógyfürdő,! A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust a fürdoigazgatóságtól Csízfürdőn. | tisztje legyen. Az első föltételre való fölkészü­lés már megtörtént, a másik föltételre pedig van egy törvény, csakhogy eddig aránylag ke­vés tényleges katona jelentkezett továbbszol- gálatra. Ami az ifjúság katonai előképzését illeti, a nemzetvédelmi minisztérium az iskolaügyi és egészségügyi minisztériummal egyetemben két törvényjavaslatot készít. Az egyik az állami testnevelőintézet létesítésére vonatkozik, a má­sik pedig az ifjúság számára biztosítandó gya­korló- és játékterekről szól. Az utóbbi törvény- tervezet szerint minden község köteles lesz 2—6 éves gyer­mekek számára játéktereket, a katonaköteles kor alatt lévő ifjúság számára pedig gyakor­lótereket létesíteni. Ezt a törvényt életbeléptetésekor az egészség- ügyi és iskolaügyi minisztérium a nemzetvédel­mi minisztériummal együtt fogja végrehajtani. Minden csehszlovák állampolgárt 6 éves kor­tól 24 éves korig, a nőket pedig 6 éves kor­tól 21 éves korig testnevelésre kötelezik. Az iskolaköteles gyermekeknél a testnevelés az iskola, a többi polgároknál pedig az állami testnevelőintézet és ama sportegyesületek föladata lesz, amelyek erre fölhatalmazást kapnak. A községi hatóságok fölügyelnek a testneve­lésre és minden egyes testnevelésre kötelezett­ről nyilvántartási lapot fognak vezetni. Egyes lapok értesülése szerint azok az egyesületek, amelyek testnevelésre jogosultak lesznek, nem fognak fizetni semmiféle adót. Aki a testneve­lés kötelezettségének eleget nem tesz, az kihá­gást követ el és az illetet 10—3000 koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtják. A két törvénytervezet azt mutatja, hogy a kormány a militarizmust ki akarja építeni és az ifjúság katonai előképzésére csak egyes pro­tekciós sportegyesületek kapnak majd enge­délyt. Ezek között az egyesületek között ter­mészetesen első helyen a Sokol-egylet és máso­dik helyen a csehszlovák Orol-egylet szerepel, ez utóbbi hivatalos lapjában már eldiosekedett azzal, hogy az első testnevelő szervezet, amely az ifjúság katonai előképzését szakszerűen kezdte meg. Az Orol-egyesület munkaprogram­jába máris fölvette a katonai előképzés egyes tantárgyait, így a térképolvasást, a természet­ben való tájékozódást s egyebeket. A kurzuso­kat. tényleges katonatisztek vezetik. Hasonlóan a Csehországban erősen kiépített „Selská Jiz- da‘: nevű lovasegylet is megkezdte működését, amely már régóta rendes fegyvergyakorlatokat is végez. A koblenzi katasztrófának tizenhat áldozata még nem került elő Koblenz, julius 24. Még egyre tartanak a borzalmas katasztrófa színhelyén az eltűn­tek után a kutatási munkálatok. Tizenhat áldozat még mindig nem került elő. Borne- wasser dr. trieri püspök Koblenzbe érkezett és ő tartja a nagy requiemet. Berlin, julius 24. A birodalmi elnök tegnap este a menetrendszerű gyorsvonattal 10 óra 36 perckor megérkezett a friedrichstrassei pálya­udvarra, ahol Brüning dr. kancellár és a meg­szállott területek minisztere. Treviranus- fogad­ta. Az elnök fogadtatására nagy tömeg gyűlt össze, amely komoly méltósággal ünnepelte a birodalom népszerű fejét. A román vasgárda halállal temeti meg az antiszemita mozgalmat elítélő újságírókat Károly király meglátogatta a beteg Angelescut

Next

/
Oldalképek
Tartalom