Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-24 / 166. (2387.) szám

fia' fiSmiml! US ©*«^®S

IX. évf. 166. (2387) szám a CstótÖB'áÖífc 1930 juiius 24

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több Egyes sz^m ára 1.20 Ké, vasárnap 2.—Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki vártok

főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő.

DZWAHY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA

Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12. U, emelet, — Telefon: 30^11. — Kiadóhivatal; Prága ÍR Panská ulice 12. 111 emelet. Telefon: 34184.

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP. PRRHR

Borzalmas földrengé pusztított Középolaszországban

Kétszáznál több halott, ezernél több sebesült, összeomlott paloták és viskók, rombadöll templomok a nápolyi földrengés kát® szíré famérlegén — Negyvenöt másodpercig tartó három hatalmas földlökés falvakat és városokat döntött össze

Melfi vámsában kő kövön nem maradi

Németország

válaszúton

(§) A német politika fejlődése évszázadok óta sorsdöntő Európa életében. A félmillió négyzetkilométer kiterjedésű, hatvanmillió lakosú birodalom Európa szive, amint Nietzsche, a legeurópaibb német. Leibnitz és Goethe mondja róla s nemcsak képletesen, hanem tényleg testileg is igy van ez. Ott fekszik a hatalmas birodalom Európa kritikus zónájának szélén, százötvenmillió szláv és ötvenmillió román közé ékelve, tehát az európai egyensúlyi helyzet pillére, amelynek minden rezdülése, a nyugalmi állapotból való minden kilendülése messzire ver hullámokat Európa népeinek életében.

Most, a német, belpolitikában hirtelen, de nem váratlanul válság tört ki, amely a birodalmi gyűlés föloszlatására s uj választások kiírására vezetett. A német belpolitikai helyzet’ a pénzügyi és gazdasági bajok nyomására nap- ról-napra romlott. A pénzügyi javaslatok leszavazása elkerülhetetlenné tette a birodalmi gyűlés föloszlatását s a politikai válság kirobbanását. Ennek súlyosságát és mélységét semmi sem mutatja jobban, mint hogy a birodalmi gyűlésen nem akadt többsége azoknak a múlhatatlanul szükséges pénzügyi javaslatoknak, amelyek az államháztartási deficit eltüntetésére e a zavartalan államigazgatás elemi föltételeinek biztosítására szolgáltak. Ezzel a birodalmi gyűlés önmaga fölött mondotta ki a halálos Ítéletet.

Eles választási harcban mérkőznek majd ősznél a német pártok és a fölhalmozódott párt- ellentétek, a kíméletlen agitáció, a gazdasági és szociális nyomorúság egyaránt közrehatnak, hogy az uj birodalmi gyűlésbe minden valószínűség szerint a szélsőséges pártok megerősödve térjenek vissza. Természetesen, ez még jobban megnehezíti a parlamenti kormányzást és erősíteni fogja azt az irányzatot, amely egyedül a diktatórikus eszközöktől várja, hogy Németországot mai súlyos helyzetéből kivezesse. Az összekuszálódó német belpolitikai helyzetet is példaképpen fogják amellett fölhozni, hogy a nyers demokráciára alapított parlamentarizmus nehéz és válságos viszonyok között képtelen a föltornyosuló bajokkal megküzdeni.

A pénzügyi javaslatok előterjesztése tulajdonképpen nem oka volt a válság kitörésének, hanem inkább ürügyül szolgált arra, hogy a szélsőséges pártok a javaslatok megszavazásának visszautasításával kikényszeritsék azok diktatórikus életbeléptetését, majd e rendelkezések hatálytalanítását s igy a birodalmi gyűlésnek oly pillanatban való föloszlatását, amely a széles tömegek megnyerésére a legalkalmasabbnak látszik. Ha ezek a számítások beválnak, akkor a megerősödve visszakerülő szélsőséges pártok lehetetlenné teszik az állandó kormányzó rendszer kialakulását és igy maga a parlamenti rendszer is könnyen veszélybe kerülhet. A pénzügyi és gazdasági nehézségek te- tejébe tehát ilyenformán a politikai válság kereteit messze meghaladó alkotmány válság tornyosulhat. amely a német külpolitikára sem maradna hatástalanul, sőt könnyen uj irányba lökhetné.

Németországban tehát most a vajúdás korszaka következik, amely egyelőre kikapcsolja a birodalmat a nemzetközi politikából és a genfi népszövetségi tanács őszi ülésszakán nagy rezerváltságot fog kényszeríteni a német delegációra. A fölszabadult rajnai terület most méltán áldoz könnyes szemmel Stresemann emlékének, de igen nagy a valószínűsége annak, hogy a Stresemann-féle békülékeny, az idő gyógyító hatására és a jobb belátás föltámadására számitó, úgynevezett kiváró politikát uj kurzus készül fölváltani, amely az erőteljes, határozott, küzdelemre kész politikától gyorsabb és teljesebb eredményt remél, mint az engedékenységtől, a pillanatnyi túlerő előtt

Róma, juiius 23. Ma éjjel Közepi (.áliát, a Rómától NápoJyig terjedő ősi latin tőidet olyan borzalmas földrengési katasztrófa sújtotta, amely az olasz föld természeti csapásokban annyira gazdag krónikájában is párját ritkitja. ősidők óta végzik pusztításokat az olasz félsziget lakói sorában a borzalmas természeti katsztrófák, amelyek a föld belső erőinek nyugtalankodásai, kitörései következtében sújtanak ezreket és tízezreket. A legnagyobb természeti katasztrófát még az ókor története jegyzi fel, amikor Krisztus után 79-ben a Veziuv kitörése elpusztította Pomipejit, F>rkulamimot és Stabiát. A Ve- zuvuak é? Kínának számos pusztító hatású kitöréséről emlékezik meg azóta is a történelem, ám nemcsak a vulkánikus kitörések, hanem a földrengések is szörnyű katasztrófákat okoznak, amelyek egész vidékek népességét irtják ki, kultúráját döntik romokba. Ennek az évszázadnak legsúlyosabb természeti katasztrófája volt az a földrengés, amely 1908 december 28-án a százezres lakosságú Messina városát, a szicíliai déligyümölcsnek ezt a főkiviteli empóriumát sújtotta. Ez volt a legnagyobb méretű katasztrófa, amely osaknem az egész várost romokba döntötte és többezer ember életét oltotta ki. A Középitáliát most meglátogató természeti csapás szerencsére nem végzett ilyen borzalmas pusztítást, de igy is kétségbeesésbe döntötte a földrengéssel sújtott vidék lakosságát és mély gyásszal tölti el az olasz királyság egész népességének a lelkét.

Vulkanizmus és földrengés azok a borzalmas természeti jelenségek, amelyek geológiai okok következtében sújtják Itália népességét, amióta csak a történetírás számontartja az élet főbb eseményeit. A parti mocsaras vidékek lázterjesztő miazmái mellett a földrengés Itáliának legnagyobb országos csapása.

Nincs Olaszországnak olyan része, amelyen

egy évszázadon belül nem pusztítana hatalmas földrengés.

Egv évszázad alatt legalább egy nagy földrengést él meg az a terület is, amelyet a legbiztosabbnak tartanak a földrengés csapásaitól, aminő például Turiunak a kornyéke s az apuliai fenntérség. Az Abruzzofcban, a Vezúv környékén, valamint a Monté Vulture körzetében és Messina vidékén egy évszázad alatt legalább öt erős földrengés pusztít, míg Kalabriának egyes részeit egy évszázadban tíz földrengés is látogatja. Marcelli profesz- szor, Olaszország egyik legkiválóbb pzeizmo- lógusa azt a megfigyelést tette, hogy Olaszvaló meghajlástól. Kétségtelen, hogy a német nép a pénzügyi és gazdasági bajok nyomasztó súlya alatt kezdi elveszteni türelmét és igy bizalmát is az eddigi óvatos, diplomatikusan tojástáncot járó, színtelen bel- és külpolitika iránt. Ebből a türelmetlenségből igyekeznek hasznot huzni a szélsőséges pártok, amelyek malomkövei között a középpártok elporladnak s csupán a két főirány fog a porondon maradni; a cselekvésre elszánt szociális jellegű német nemzeti irányzat s a nemzetközi, pacifista szociáldemokrácia. Ez utóbbi azonban sokat veszített presztízséből és súlyából, mert a

ország területén három éven belül háromszáz földlökést jegyeztek fel a szeizmográfok, amelyeknek legnagyobb része azonban kisebb rengés volt, úgy hogy a lakosság nem érezte s igy pánikot sem okozhatott. A számos természeti csapásnak, vulkán izmusn ak és .gyakori földrengésnek az az egyszerű geológiai magyarázata, hogy Olaszország egy régebbi nagyobb földdarabnak fennmaradt töredéke, amely sülyedés következtében darabokra töredezett és a betört medencékbe két oldalon a tenger nyomult be. Az olasz föld siilyedése különösen a déli részekben most is állandóan tart és ez okozza az állandó rétfgzavarokat, ^melyek hatalmas vulkáaos ki trésekben és földrengésekben • nyilvánulnak meg. A mostani földrengéssel sújtott terület a Rónia és Nápoly között mintegy százötven kilométer hosszúságban elhúzódó partvidék,

a római Camipagna az a földi paradicsommá változtatott síkság, amelyen a folyók mély medreket vájtak maguknak és amelyet kellemesen változatossá tesznek a szelíd hajlású hegyek és dombok. Olaszország leggazdagabb vidéke ez, a gabonának, a bornak és az olajbogyónak a hazája, amelyen népes városok, boldogéletü falvak, hatalmas nagybirtokok és rendezett parasztgazdaságok terjeszkednek. A hegyek között pásztorok legeltetik nyájaikat, a földeken dolgos munkáskezek most takarítják be a termés eredményét s ilyenkor nyári hónapokban az istenáldotta vidék nótaszótól, az öröim kitöréseitől hangos, miglen tegnap éjszaka a borzalom és rettegés páni félelme lett úrrá a lelkeken.

A beérkezett jelentésekből még nem lelhet teljes egészében áttekinteni a katasztrófa borzalmas részleteit, hiszen a földrengés természetesen elpusztította a telefon- és távíró- vonalak nagy részét, többihelyütt megszakította a vasúti összeköttetést, úgy hogy egyes vidékeket valóságosan elzárt a külvilágtól. De azok a részletjelentések is, amelyek az egyes városokból és községekből beérkeznek, borzalmas valóságot hirdetnek, azt, hogy több mint kétszáz halottat számoltak össze idáig, nagyon sok a súlyosan sebesültek száma, száz és száz épület omlott romba,

a földrengés pár másodpercig tartó hatalmas vertikális lökéseire, mint amikor az asztallap megrezd ülésére egyszerre összedől a nagy gonddal és fáradsággal összetákolt kártyavár.

Messzire kell visszalapozni a földrengés sújtott területnek krónikájában, hogy a mostanihoz hasonló arányú szerencsétlenségre

győztes országokban a nemzetközi szocializmus tehetetlennek bizonyult a német népet megalázó nemzeti sovinizmussal szemben és mitsem tudott könnyíteni a demokratikusan berendezkedett és a szocialisták által kormányzott német köztársaság sorsán. Ezért a német munkásság, soraiban egyre inkább tért nyer a nemzeti irányzat, amely az osztályok összefogásától, a nemzet egységes föllépésétől várja a munkásság anyagi boldogulását is.

Az a nemzeti konzervatív tömörülés, amely Westarp, Treviranus és Schiele körül akarja egybefogni a konzervatív tábort és meg akarja

bukkanjunk. 1.881 február 23-án volt ezen a vidéken ilyen nagy földrengés, amely (riü emberéletet pusztított el és 1166 egészséges embert tett nyomorékká, anyagiakban pedig mintegy 25 millió Ikra kárt okozott.

Azóta a Róma és Nápoly közötti terület nem élt át hasonló szörnyűséget, mint a tegnap éjszakai katasztrófa volt.

De beszéljenek a katasztrófa borzalmas méreteiről a hivatalos távirati jelentések, amelyek folytatólagosan érkeznek a rádió hullámain a világ minden részébe, hogy részvétre gerjesszék az érző emberi szivek millióit.

Nápoly borzalmas éjszakája

Róma, juiius 23. Ma éjjel 1 óra 8 perekor Nápoly álomba merült lakosságát három gyors egymásutánban következő hatalmas földlökés riasztotta föl, amelyek mindössze 45 másodpercnyi ideig rengették meg a föld felszínét.

Az álmukból fölriasztott, halálra rémült ember- tömegek éjjeli öltözetben rohantak ki a házakból és gyűltek össze Nápoly szabad térségein, vagy kertjükben és dideregve ott töltötték el az egész éjszakát. Az autótulajdonosok, attól tartva, hogy a földrengés megismétlődik, autóba vetették magukat és vágtató iramban hagyták el a veszélyeztetett várost.

Már az első földlökés szétrombolta a telefon- vezetéket és a villanyos világítás vezetékeit, úgyhogy a város az első pillanatban koromsötét éjszakába burkolózott.

Ez természetesen még inkább fokozta az általános zavart és pánikot, bár a karabinierik, a katonaság és a tűzoltóság azonnal a veszélyeztetett helyeken termett és a nagyobb károkat tényleg el is hárította.

Több templomban maguktól megszólaltak a harangok

és kísértetiesen kongtak az éjjeli órában csaknem egy teljes percen keresztül. A hivő lelkek közül százan és százan gyűltek össze a bezárt templomok körül és hangosan követelték, hogy a könyörgők előtt nyissák ki a templomok ajtait, amit természetesen nem teljesítettek, hiszen ha valamelyik templom összedőlt volna, száz és száz embert temettek volna romjaik alá a leomló kövek.

A Nápolyból érkező első jelentések még nem világosak és nem lehet belőlük .megállapítani, vájjon Nápolyban történt-e házbeomlás, vagy pedig emberéletben esett-e vaszteség. A későbbi jelentések szerint Nápolyban beomlott

valósitani Bismarck nagy álmát, az angol konzervatív párt mintájára kialakuló hatalmas német jobboldalt, amely szilárd alapja lehet a kormányzásnak, a siker reményével szál! síkra a szociáldemokrácia ellen. Az uj német kurzus lehetősége nagy aggodalmat kelt Franciaországban, ahol szorongva gondolnak arra. hogy a Briand—Stresemann-féle békepolitika vájjon már nem tulkésőn indította el útjára az engesztelődéi szellemét s vájjon nem tullassan dolgozott az ellentétek, a közelmúlt szenvedéseinek eltüntetésén. A német égbolton a múlt és jelen keserűségeiből uj viharfelhők gyülekeznek.