Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-03 / 149. (2370.) szám

á I i - I grtBBgHrak.W■feJP**rb' ss&H»am£z fS ®fsPaí jpj^N^A % IX. évf. 149. (2370) szám - CsiíS&l’S&fe 1330 julius 3 Előfizetési ért évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki; külföldre s évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& Egyes szám ára 1.20 Kf, vasárnap 2.~Kt Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kft. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FOmÁCIi 6tZA Szerkesztőség: Prága II, Panská ulice 12. f!» emelet, — Telefon? 30311. — Kiadóhivatal; Prága U. Panská ulice 12. 111. emelet Telefon: 34184. SÚRGÖNVCiM' HÍRLAP PRfiHft i magyarság és a népszámlálás i. Hollandia válaszolt Briand Páneurópai-memorandumára Elfogadja a javaslatot — Kikötések a gyarmati ké^aSéskea (§.) A törvényeik és rendeletek gyűjtemé­nyében megjelent a junius 26-án kelt 86. szánni kormányrendelet, amely az 1930 de­cember 2-án megejtendő népszámlálásra vo­natkozik. Tegnapi számunkban bő kivonat­tam ismertettük a rendeletnek az összeszám­lálandó lakosságot leginkább érdeklő ré­szeit, most az a feladatunk, hogy nyomatéko­san figyelmeztessük a eseti szlovákiai ma­gyarságot a népszámlálási akíuB óriási fon­tosságára, amely bizonyos tekintetben meg­haladja a parlamenti választások jelentősé­gét is. Most is szavazás történik, minden egyes polgárnak vallomást kell tennie nem­zetisége mellett. Ilyen vallomás tétel re min­den tiz esztendőbein egyszer nyílik alkalom, éppen a népszámlálások alkalmával, és ez­zel a szavazattal a polgár tiz esztendőre ha­tároz a saját sorsa felől, mert amikor nem­zetiségi hovatartozását bevallja, egyúttal azt a kívánságát is kifejezésre juttatja, hogy mi­lyen nyelven kívánja a maga számára a köz- igazgatás gyakorlását, a bíráskodást és gyermekei számára az iskoláztatást, óriási lelkiismereti felelősség hárul tehát minden magyar emberre, nemcsak önmaga szem­pontjaiból, nemcsak családjának szempontjá­ból, hanem a magyar közélet, egy község, egy járás, az egész magyarság szempontjá­ból is. Meg kell fontolni, hogy alkotmánytörvé- nyimk értelmében a nyelvi jogok gyakorlása korlátozva van, százalékhoz költött. A nyelv­rendelet 14. paragrafusa értelmében nemze­tiségi és nyelvi kisebbségnek az a csoport tekintendő, amely a legutolsó népszámlálás alapján egy bírósági kerületben legalább a lakosság húsz százalékát teszi. A százalék­szám alá csökkenés a magyar nyelv jogai­nak megsemmisülését jelentené, mig a szá­za lékszám elérése a törvények értelmében biztosítja a legfontosabb nyelvi jogokat. Olyan országokban, amelyekben nincs nemzetiségi kérdés, amelyek egynyelvüek, mint Anglia, Franciaország, a skandináv ál­lamok, a latin államok némelyike, vagy amelyek többnyelvűségük dacára a nemzeti­ségi kérdést nem ismerik, mert annak meg­oldására kielégítő formát találtak, mint Svájc és Észtország, a népszámlálás is elérte ideális célját, egyszerű statisztikái művelet­té. tudományos eljárássá változott, és igy az általa szerzett adatok is a valóság hü képét adják. Olyan államokban azonban, amelyekben a nemzetiségi kérdést nem oldották meg, me­lyekben nemzetiségi harc folyik, a népszám­lálási aktusnak természetszerűleg politikum­má kell változnia. Csehszlovákia is ilyen ál­lam, és hogy mennyire politikum a nép- számlálás, mi sem bizonyítja jobban, mint az az egyetlen tény, hogy a politikai hatósá­goknak fokozott tevékenységre nyílik alkal­muk a népszámlálási rendelet révén, mert ők nevezik ki a népszámlálási biztosokat és ellenőröket, az ő felügyeletük alatt áll az egész népszámlálási aktus és vitás esetek­ben a döntés is őket illeti első fokon, a ha­tározatuk ellen beadott fellebbezésnek pe­dig nincs halasztó hatálya. A magyarságnak tehát jól meg kell érte­nie, hogy miről van szó, amikor vallomást kell tennie nemzetiségi hovatartozása mel­lett. A nemzetiségi küzdelem legfőbb for­mája a középeurópai vegyes nemzetiségű államokban nyelvi harc. A vers a illési saer­Páris, julius 2. Tegnap a francia fővá­rosba megérkezett a holland válasz Briand Eur óp a~memo*r and urnára. Az írást a hágai francia követnek adták át, aki azonnal to­vábbította a Quad d^Orsayra. Jólinformáit körök szerint a holland kormány elejétől végig helyesli Briand indítványát, de több ., megjegyzést* fűz hozzá, különösen a gyarmatokra vonatkozólag. Továbbá kifo­gásolja a szabad kereskedelem elvét, me­lyet bizonyos tekintetben megszükit. Vé­gül Hollandia hangsúlyozza, hogy az euró­pai paktumot a népszövetség keretén be­lül kell megteremteni. Befejezték a párisi vámuniós tárgyalásokat Paris, julius 2. A párisi európai vámuniő- kougresszűs tegnap befejezte munkáját Az utolsó ülésen a résztvevők határozati javas­latot, fogadtak eh amelyben követelik, hogy lehetőleg hamar hivatalos kormánykonfe­Varsó, julius 2. A krakói ellenzéki kon­gresszus határozatai, amelyek a lakossá­got erőszakos rendszabályok bevezetésére és az esetleges konnánypuecs vagy kor- mányterror leküzdésére szólítják föl, sőt az állampolgári kötelességek teljesítése ellen nyilatkoznak, arra késztették Slavek lengyel miniszterelnököt, hogy azonnal i ződés a világháborút nagy vonalakban be­fejezte, az államok között megszűnt a harc és a nemzetközi atmoszféra mai alakulása mellett a háború elképzelhetetlen. Ám az állam belső kereteiben annál intenzivebb a harc, amely az osztályharc és nemzetiségi harc formájában jelentkezik. Mi, akiket a kisebbségi sorsra rendelt az élet, védelmi harcra vagyunk kényszeritve, és ennek a folytonos küzdelemnek, amely nem ismer fegyverszünetet, legfontosabb problémája éppen a nyelvi kérdés. A nyelvi harc ma a nemzetiségi küzdelem legkiemelkedőbb is­mertető jegye. Más különbségek, mint a val­lási ellentétek protestánsok és katolikusok, ortodoxok és egyesültek között, szociális harcok a különböző osztályok között, nem annyira hevesek, nem annyira intenzivek, mint a nyelv terén folyó küzdelmek. Ez egé­szen speciális középeuTópai jelenség, ame­lyet például hiába keresünk az írek szabad- ságküzdelmében, akik maguk is angolul be­szélnek. Miután a nemzetiségi küzdelem főleg a nyelvi kérdésben folyik, a többség, a hata­lom gyakorlói igyekeznek a kisebbségek nyelvihasználati jogát a lehetőséghez képest visszaszorítani. Itt mináhmk a nemzeti ál­rencia üljön össze és az Európa-pák tűm elő­készítésére regionális vámuniót létesítsen Németország. Franciaország és a többi szom­szédos állam között. A záróülésen Loncheur emelkedett szólásra, aki szükségesnek mon­dotta, hogy a mezőgazdasági termékele szá­mára az európai piacot nemzetközileg meg­szervezzék. Elsősorban a búzának, a rozsnak Bukarest, julius 2. Jorga lapja, a Ne aurai Komán esc azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy Dúca volt külügyminiszter, mikor tu­Pilsudskihoz utazzon, aki a litván határ közelében tartózkodik. Moseiski államfő ugyancsak Pilsudskihoz utazott, hogy részt vegyen a döntő jelentőségű tanácskozáso­kon. Slavek utazása előtt kijelentette, hogy a krakói határozatokat államellenes- nek tekinti és az afférból levonja a kon­zekvenciákat. lám ideológiája él, aminek természetszerű következménye, hogy a kisebbségek szám­szerű állományát olyan mértékben akarják visszaszorítani, hogy az ne veszélyeztesse a nemzeti állam jellegét. Egészen bizonyos, hogy a csehszlovák köztársaságban az 1921. évi népszámlálás alkalmával legalább egy millió magyar élt, a népszámlálás azonban csupán 749.000 magyart mutatott ki és igy nyolcszázalékos kisebbség helyett ötszázalé­kos minoritássá degradált bennünket. Az élet fluktuál és a nemzetek élete, számszerű állománya örökösen változik. Ge­nerációk meghalnak, ' uj generációk lépnek helyébe, a népesedés legfőbb törvénye azonban, hogy az emberiség szaporodása na­gyobb arányú, mint a pusztulása. Ma leg­alább százezer magyarral több van itt, mint amennyi tiz esztendővel ezelőtt volt. Ám nemcsak ezzel a természetes szaporulattal kell megnövekednie a káderünknek, hanem vissza kell nyernünk a statisztikai adatok számára azokat a magyarokat is, kikei az el­ső népszámlálás alkalmával a hivatalos ap­parátus eltüntetett a táblázatokból. Az első népszámlálás adataival szemben az objektív kritika meglehetősen szkeptiku­san viselkedik, l&21-et írtak akkor, tulkőzel és a burgonyának kell piacol teremteni, mert ezekben a terményekben a legérezhe­tőbb a gazdasági krízis. Gérard francia köz­lekedési főbiztos az ülés végén kijelentette, hogy mindenekelőtt az útleveleket kell le­építeni, mert az útlevél kényszer fölösleges | és haszontalan akadálya az idegenforgalom­nak. d omlására jutott, hogy Károly vissza akar térni. Romániába, levélben megfenyegette az ex trónörököst azzal, hogy meggyilkoltatja. Előkelő politikusok társaságában Goya volt 'belügyminiszter tett említést erről és állító­lag pontosan ismertette Dúcának Károlyhoz Parisba intézett levelét. Eszerint Dúca közölte Károllyal, hogy ha nem mond le visszatérési tervéről, könnyen úgy járhat, mint annak idején öbrenovics Sándor király. Politikai körökben nagy izgalommal várták a liberális párt hivatalos lapjának, a Vito- rulnak állásfoglalását ezzel kapcsolatban, ami azonban nem történt meg. Egyébként ezt. a körülményt is összefüggésbe hozzák Rratianu Vimtila ama elhatározásával, hogy személyesen jelenik meg az udvarnál és megköveti a királyt. volt még a háborús hangulat, tulnagy volt még az „államalkotó1* többség nemzeti fel­lelkesül ése, soviniszta beáiliíoiísága ahhoz, hogy a politika céljaira beállított népszámlá­lás hiteles, megbízható adatokhoz jusson, Túlerő s volt az a törekvés, hogy a külföld felé minél kevesebb németet és magyart mutassanak ki, ebből a lelkiállapotból ma­gyarázhatjuk a csak 749.000 magyart. Ismer­jük azokat a griff eket, amelyek 1921-ben be­avatkoztak a népszámlálási eredmények ki­alakulásába, emlékszünk rá. hogy néhol egész uccasorok maradtak megszám lál a tla- nul és hogy voltak falvak, amelyek első al­kalommal 90 százalékban magyarnak vallot­ták magukat, mire a zsupán uj biztost kül­dött ki uj instrukciókkal és íme' csodák cso­dája, a község egyszeriben 70 százalékos szlovák többséget kapott. Remélnünk és hinnünk kell, hogy ez a légkör ma már megváltozott és hivatalos ré­szen nem fognak megnyilvánulni ezek a tö­rekvések, sőt mindent elkövetnek, hogy a talált ót ed iné nyék legalább is megközelítsék az igazságot. Ámde a főkötelesség mégis a megszámlálandó polgárokra hárul. Aki ma­gyar nemzetiségű, annak bátran és kéretle­nül magyarnak kell vallania magát. Lengyelország veszedelmes belvillomisok előtt? A krakói ellenzéki kongresszus következményes Tanácskozások Pilsudskinál Dúca volt rónán külügyminiszter állítólag halállal fenyegette meg Károlyt visszatérése előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom