Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-20 / 163. (2384.) szám

4 ERKÖLCSTELEN JUBILEUMI BÉLYEGEK A spanyol kormány Goya jubileuma alkal­mából három bélyeget adott ki, egy, három és Hz pezetás bélyegekei, amelyek a normálisnál tokkal nagyobbak. A bélyegek Goya híres meztelen „Maya* el mii festményéi ábrázolják. A meztelen asszony ezeken a bélyegeken még mindig oly meggyőzően és győzedelmesen cso­daszép, hogy ezer és ezer ember úgy találta, hogy ez az izgató szépség a maga meztelen­sége ben az erkölcsét veszélyezteti, óvást emellek a világposla-e gye sóletnél, ahol most nem. tudják, mitevők legyenek. Egyesek vád alá akarják helyezni a spanyol postaigazga­tóságot. Másolt azt írják, hogy ami a forróvé­rű latin országokban talán helyénvaló, nem en­gedhető meg a hűvösebb északon. Megint má­sok ennek a fordítottját állítják. Vemnek olyanok is, akik cenzúrát követelnek a levél- bélyegekre, hogy ilyen esel ne fordaújon elő másodszor. Végül alvadtak lelkes barátai minden női szépségnek, akik a spanyol pos­taigazgatóságot felszólították, hogy tudassa velük pasafordultával a rajz eredeti modelljé­nek a nevét és lakcímét. Az erkidos földi találmány. A paradicsom­ban nem. ismerték. Ruha. és erkölcs korrelaüv fogalmak, mindkettőt determinálja a föld. Goya vad ember volt, amolyan görögös bo­lond, aki keveset élt a földön: bibliai korban még suhant volt (bár egészen rendes éledet élt külsőleg a kitombolóe periódusa után) és nem igen tudta, tni különbség vem meztelen­ség és kár uházotiság közt. Maya gőgös mez­telensége sem erkölcstelennek, sem erköl­csösnek nem mondható. Szép a szó legfelsö- rendiibb értelmében és veszélyes csak azokI szemében, akiknek a szeme nem tud szo bád ül­ni attól a bizonyos gerendától, amely mint I szálka jelenik meg az embertárs néző szerv é- ben. Goyának nem volt oka arra, hogy a meztelenségtől féljen: Maya, « meztelenség Mono Lisaja mkamáció, a teremtő Térmé­sre I legnagyobb csodájának, a tökéletes em­beri testnek inkarnációja. Meztelensége szinte tökéletesen azonos Leonardo de Vinci sokol csodán Gvaconő,újának híres mosolyéval, amely mögött, ha akarod, ott látod, a kerítés meztelenségét. Mona Lisa korszerű eleganciá­ban néz le a keretből, Maya. meztelenül, tehát mondhatnám: minden korokon túl időtlen, ele­ganciában keveredik végig a kereveien. Er köles szempontjáéból nem látok különbséget a i két asszony közt, mert a két festő-láng ész al­kotása erkölcsi mértékkel nem mérhető. Er­kölcs nem ér fel a szellem tökéletes meztelen­ségéig: a Szépség intuícióé meglátásáig. Arról azonban, hogy a spanyol postaigazga­tóság helyesen cselekedeti-e akkor, amikor ezt a rendkívüli meztelenséget jublieumi vi­lág kör wt.jár a küldte, lehet vitatkozni. A jószán­dékot. a nagy spanyol festő nemzeti megbe­csülését nem lehet elvitatni a derék spanyo­loktól és azt a szándékot sem, hogy a világgal megismertessenek egy festményt, amely a leg­szebb alkotások közé tartozik. Háromszor na­gyobb ez a jubileumi sorozat a rendes bélyeg- méretnél, de ez sem erkölcstelen koponya proccotása a meztelenséggel, hanem szükség­szerűség: vagy Goyát mutat,ja be a bélyeg és akkor erre a formátumra szükség van, vagy nem művészetet, akkor kár lett volna kiadni. Kár volt kiadni, kár volt a Szépséget ezer­szeresen lebélyegeztetni és megpecsételni — ettől nem lett szebb, nem férkőzik jobban az emberek szívéhez. Az emberek megijedjek mmsart3M0rrmx»i "a c.'mcamu.yga Tzxwsarrcrz -űüzre-zzxaecvkr m pun? zz&zrrr uvozumwycEajntonmx ww JCsizi jod-brom gyógyfürdő, A egerösebb iód-brőmoa gyógyforrások. I Kérlen prospektust * fűrdöigasgatóságtól Csizfurdőn. Mayatói, meztelensége szertelenül primitív erejétől. Nagyon jellemző, hogy Mayával tör­tént meg ez az eset: Maya az indus filozófia szerint az a földi fátyol, az anyag köde, amelytől nem látjuk a magánvalói, az igaz­ságot.. Goya fogta. Mayái (a női testei, amely ne, érzékelőre oly anyag szerűséggel hat, hogy minden igazságra szomjuhozó vallás-erkölcs száműzi a szellem birodalmából) ót a női test meztelenségének legtökéletesebb megfestésé­vel megtörte az érzékek ellenállását, letépte m fátyolt, kitöri cm amyagszorüségböl, be az igazságba, az anyagon át sejtett magán-valóba. Persze, csak 0 és vele az a néhány ember, aki követni tudja. Mások messze ekmtrad- wsk: a meztelen női test előtt átírnak, nem hsának Mayán át a Szépségig áttörni, goért sem Goya, sem a spanyol postaigazgatóság nem felelős. Maya miUió reprodukcióban járta be a földet. Mért ne sokszorosodjék meg bélyeg formájában.? Reménytelién dolog sok. « művés zek dolga mindig. Ami msktk 'PR?,^J-MACáXB.-mRLXP IMPMMgWjMgWBBMnillgggjllMiajagMKWMBBBBMBBiaBjWjgEg nem sikerült, sikerül talán egy érdekesen kez­deményező postaigazgatóságnál:. Nem amuric az isteninek, amelyről Tengőre faragott színjá­tékot, de a madridinak falán. Megtörtént már, hegy az együgyű többet tett egy nagy eszme érdekében., mint a lángész és Krisztus evan­gélistái sem voltak irásiudók. írástudók és j erkölcscsőszök rendszerint blamáljék magú- j kát. Milyen jóleső tudat, hogy a postánál is ; akadnak emberek, akik nem az Írástudást. és \ az erkölcsöt nézik akkor, ha egy nagy mű­vész emlékéről és arról van sző, hogy az egész világ megismerje az általa felismert szépségei! j A postaigazgatóságnak kötelessége lenne, ezt az embei'l előléptetni, vagy megjutalmazni. Ha pedig a spanyol kormány fejéből pattant ki a kezdeményezés, akkor nem féltem. Spa- nyolországot. Hiszen Goya kormányozza, a Szépség apostola. Neubauer Pál. MÉCS LÁSS 10: 1930 julius 20, vasárnap. masasmBaaraiKS&nmBBe!-------­Ala pítva 1833. Telelőn 3& EOSICE, Nagy választék. ESI! IMÁDSÁG Én lefekszem ágyacskámba, mindennapi koporsómba. Felébredtem kora reggel a fecske a a csiz-sereggel. Piros hajnal pirosloit rám, piros csókot hullatott rám. Én jó voltam! Szól fogadtam, fívnek fának csókol adtam. Mosakodtam! A szememet a kék tóból, a fejemet arany tóból, a testemet ezüst tóból, a szivemet jóság-tóból, s a szeretet szappanéval szappanoztam ne maradjak semmi rosszban. Fujtóm szappanbuborékol, három kakas kukorékolt. Felszóltam a Napnak, ácsi, ive rohanj oly gyorsan, bácsi, mondtam a padoknak, Pista., megfúrdöm. ha vized, tiszta, fütyültem- a szélnek, Jancsi, virágok közt. tanéi, t/mci, leizent- a kék ég-sátor: .mikor {úszta, milyen bátor az az ici^pici ember a ruigy-nagy Tengerrel szemben/* A Tengerrel beszélgettem, igy beszéliem: „most trv kettent' At Istennel beszélgettem, nevetett, egy jót felettem. Tenger partján lyukat ástam Budapest, julius. Nyomdászismerősöm beszéli, hogy egész te­kintélyes összegeket keres -mostanában ilyen­fajta plakátokon, üzletek számára, hogy: „Ezen üzlet föloszük", „Végeladás" ésatöbbi Az üzlet persze nem oszlik föl azért, de a kö­zönségnek nagyobb a bizalma, olcsóság dolgá­ban, a kereskedőhöz, akinek már nincs veszte­nivalója, úgyis mindegy, egye fene, egyétek meg, amim megmaradt, minden pénzért oda­adom, én már torkig vagyok az egész gazda­sági élettel. Valamikor azzal dicsekedett a ke­reskedő, bogy száz éve alapittat-ott, ma úgy próbál vevőt kapni, hogy percek uralva meg­szűnik, A titokzatos fiatalembert, aki a mel­lékutcában azt hazad ja, hogy lopott hohnit árul, esakhogy föüngerelje a mindannyiunk léi­ké mélyén ott szunnyadó orgazdát, már megír­tam — itt csak a rokontünetre hívom föl a fi­gyelmet. Ez a „föloszlik“ ét „megszűnik" és „minden elfogadható áron kiárusítom" járvány nagyon emlékeztet az ostromlott városok kial­vó életére, ahol egyszeriben keletje támad a döghusnak és patkányh usnak: el tudom képzel­ni, hogy ilyen időkben akadhat kereskedő, aki megmaradt elsőrendű élehnicikkén már csak úgy képes túladni, ha rosszminőeégűnek állítja lenni, esetleg bepiszkítja, megsérti az uj árut, hogy ,frissé hibás darabok olcsón eladatnak" cimen keltsen érdeklődést — hiába, divatba jött a* olcsóság, föl kell hígítani a hús levét, mert a közönség ma már megfordítva okoskodik: „híg a hue leve, tehát olcsó, vegyük meg". 4 A noteszom megtelt, regény-téma. darabtéma, óposztéma. Esen noteszt föloszlatom, kissé sé­rült áru, még nem tudom, vessek-e újat, nehéz idők járnak as irodalomra. Itt egy uj világkép vázlata, nyolckötetes filozófiai remekmű anya­ga, öt-hat paradoxont csinálhat belőle, elszóra­koztatni, a strandon, a hölgyeket. Minden el­fogadható áron eladó. Apróbb jegyzetek, kezdő írók számára. Újságíróknak „színes" cikk tóm a, külön árengedménnyel. T» különféle haunálati tárgy, ízléses papír a homokban, furcsa lázban: hogy a Tengert oda-töltsem, s ö mosolygott csoda-bölcsen. Házat, várai, építettem mese-boltban ezi-azt vettem s a világot szépítettem. Aki játszik, az úgy látszik Istent játszik. — Nénik-bácsik fent. a dombon hosszú sorban meneteltek sárban, porban gyönyörű-kereszt egyik vállon, kenyér-kereszt másik vállon, szenvedéstől szivük márvány, megszállottan., csodát várván, mint nagy fekete szivárvány. Néztem őket hosszan., fájón., átlépett, a Nap a tájon, bezárom a játék-boltot rémek járnak és boboldok. Isten, áldd meg öcsik émet, ne zaklassák éji rémek, áldd meg öreg anyukámat, ne gyötörje gond és bánat, nénéimet, a hazámat, galambjaim s furulyámat. Most lefekszem ágyacskámba, mindennapi koporsómba, koporsómba, csónakomba s át az éjen: bút barlangon, melyben ráz zug bagolyhangon, igy evezek hajnal-honba, piros tetten hajnalomba. tokban, mindegyik külön megéri a csekély árat, amibe az egész kerül! 4 Rég volt a kezemben ilyen okos könyvecske, mint ez itt. „Tanácsadó föltalálók számára". Száz találmány, amit még nem találtak föl és amire szükség volna, az örökmozgótól kezdve a hajlítható üveg is. A lelkes föltaláló kiválaszt­hatja magának, ami a legjobban megfelel az egyéniségének. Nemcsak a technika világában volna szükség ilyen útmutatóra. Jó lenne a miniszterek szá­mára is csinálni effajta könyvecskét: ők, sze­gények, szive-sen boldogítanák a honhazát, csakhát nem tudják, hogy keS hozzáfogni, öw- sze kellene írni számukra, mi az, ami jó lenne, ha volna, de nincs. Nem kellene mindent a „tehetségre", a „zse­nialitásra", az „isteni sugallatra" bízni. Az ember szórakozott, esetleg megfeledkezik erről a sugallatról, vagy gyönge a füle. Vagy az is lehet, hogy nincs ilyen sugallat — hát legyen, ha nincs, a mindenrt neki! van egy francia köz­mondás, mely szerint Istent, ha nem volna, föl kellene találni, olyan nagy szükség van rá — de ez talán mégse a villanyszerelők és géplaka­tosok föladata. Régi gyanúm, hogy a dnnáhaogrók jókora százaléka álöngyilkos, aki összebeszél kereset- nélküli barátjával, hogy húzza Hsa huszon­négy pengő életmentőéi díjon megosztoznak az­tán. Valami hasonló dolog H is derült a napok­ban: két őrült vitatkozott az ucoáa, hogy me­lyik a király. A rendőrségen bevallották, hogy a jó kis tébolydába akartak csak jutni, nem lé­vén lakásuk. Jó is volna, szemtelen csavargók! Csak úgy, ingyen koszt, kvártély, mi? A tébolydába akar jutni, protekció nélkül? Talán meg van őrlőre? 4* Minden kommentár nélkül. A végrehajtók, mint ahogy alkalmam volt tapasztalni — egy barátom ügyében, természetesen — autón jár­nak Budapesten és mostanában. Az megint más, az az ember minden pénzre „jó", — mondotta az uzsorás B. úrról. — Nagy vagyona van, különféle értékekben: az vigyá­zott magára, soha nem adott senkinek és min­dent behajtott, ami neki járt. Rossz ember volt egész életében. Egyike lett tehát a „legjobb" embereknek, hitelügyletek­ben. 4 Egy természettudós kiderítette, hogy a rózsa, nem bírja a szaxofont. Mit szól ehhez, édes rózsám, aki egész este azon rágod a fülem, hogy menjünk a Papa­gájba? Nem is megyek veled oltár elé. Az ilyen mo­dern rózsa, amelyik nem kívánja, a szaxofont, nem méltó rá, hogy az orgonát hallja 4 Micsoda hülye szokás, ezzel a „leknpogá.?- sal", vannak emberek, akik mindent ..lekopog­nak" persze, a babona- szerint, fára lehet csak kopogni — ismerek köztük olyant, amelyik fa­darabot. hord a zsebében, félvén, hogy a kellő pillanatban nem lesz fatárgy a közelben, mikor valamit „le kell kopogni". Van egy esetem, megbizható értesülés, ami talán észretériti ezeket a mániákus kopogta­tókat. Illetőt megkérdezték, hát. hogy állunk egész­ség dolgában? mire ő ragyogó arccal „remekül, eddig még soha egy percig nem voltam beteg, kopogjuk le" és már le is kopogta és nem vette észre, azon a helyen, ahol kopogott, rozsdás szög állt ki a fából, szögben fölsértette az uj­ját, vérmérgezést kapott, elhanyagolta, le kel­lett vágni a karját. Ez se kopog többet. Hálaistennek. Le keli kopogni. 4 Részletfizetéses üzleteknél divatba.jött az utóbbi években belesz ámítani az árba, előre, a perköltséget is. Nagy a bizalom. Azonkívül nem utolsó dolog ez se, az az uj foglalkozás, amire ma figyelmeztették a sza- kácsnét a vásárcsarnokban. Az ember alkuszik, egyszerre csak odalép egy asszonyság — meny­nyibe kerül ez a tök, lelkem? kérdi a kofát, a kofa mond egy magasabb árat annál, amiből te még le akartál alkudni, mire az illető szó nél­kül megveszi. Erre persze te is megveszed. Mondanom sem kell, hogy az illető ál-vásárló, úgynevezett „bea.lkuvó", aki percentet. élvez a kofától. 4 Andor barátom beszéli. Mikor először vett uszóleckét, ijedtében annyira kapálózott é* rángatózott, hogy a kötélnél fogva az úszómes­ter belefordult a vízbe. őt valahogy kimentették, az úszómester megfulladt. Hivatásának áldozata. 4 AvigdoT Hameéri, kiváló héber költő és je­les műfordító, aki Palesztinában él s az „Em­ber tragédiáján" kívül rengeteg modern ma­gyar müvet ültetett át héberre, a minap Pesten járt s régi barátságunk alapján meglátogatott. Szép dolgot mesélt a boldog és elégedett Zsidóországról, ahol egymásközt élvén a zsi­dók, nincs súrlódási fölület, nincs sértett önér­zetből származó beteges érzékenység, beteges érzékenységből fakadt túltengő hiúság. A zsi­dók tehát éppen olyanok, mint bármelyik más ország gyermekei, hazájukat sovinizmus nélkül szeretik, más nemzetbeliekkel magukat, egyen­rangúaknak érzik, nem többnek, de nem is ke­vesebbnek. Micsoda boldog, idillikus álom? —< Mégis — hitetlenkedtem —< vannak kü­lönbségek ... Egy ilyen régi fajta., gondold meg ... amelynek minden egyede egyéniséggé alakult az idők folyamán — vájjon tudnának ezek egy olyan sokrétegű valamire összeolvad­ni, amilyennek egy önálló országnak lennie kell, hogy életképe* maradjon? —-< Micsoda beszéd as! —. kiáltott tüzesen Avigdor <—• hiszen náhmk már most vannak földművelő parasztok, a zsidók közt! Az azért nem az igazi... —t Nem az igazi? Hát tudod mit — már van­nak a zsidóparasztok közt valódi, írni-olvasni nem tudó analfabéták is! te as wn ragyogott a büszkeségtől. Ezen üzíei feloszlik Olcsó kiárusítás, a noteszemből Ma:KARINTHY US* JX A ftvegf, porceHáu aagykereskedéso. 9 F S ~ n l c a 19* Jutányos árak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom