Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-17 / 160. (2381.) szám

^MWxM-MAfife^FnKLSR 1930 julius 17, csütörtök. MŰSORON KÍVÜL írj a: MÁRA!SÁNDOR DRAZSÉ Fiatal magyar nővel beszéltein, aki látoga­tóba jött haza Amerikából, ahová esztendeje elmentek a férjével, szerencsét próbálni. — Hát aztán hol mászkáltak, mit csináltak? «— kérdeztem szórakozottan. Mert nem tudtam róluk sokat, csak azt, hogy az asszony zongoraművésznőnek készült, a férfi meg hivatalnok volt, s amikor megnősült, kitanulta a csokoládészakmát­Ez jutott eszembe, a esokoládészakma, mert mindig mélységesen megrendít, ha az emberek fantasztikus vergődését nézem, azt a költőénél szárnyaló'bb fantáziát, mellyel mesterséget ta­lálnak ki maguknak a földi napokra, mestersé­geket, melyekre fölesküsznek, hisznek benne s ilyeneket mondanak: — Mi, esernyőgyárosok!... Micsoda titkok! Elmondta, kedvesen, hogy berendeztek egy amerikai szobában valami műhelyt, s ők ket­tőn, a hivatalnok s a zongoraművésznő neki­álltak főzni a csokoládét, fiatalos hittel, lelke­sedéssel, úgy, ahogy a fiatal Petőfi Írhatta a a János vitéz-t-, s azzal a hittel, hogy a világ, különösen Amerika, várt reájuk, s minden cso­koládé, amit eddig főztek, bliktri, s csak ők főznek majd igazi, csodálatos csokoládét, —- egy hit, mely a legutolsó foltozóvargát is fűti, csakúgy, mint Beethovent, s melynek hiányá­ban mind megőrülnénk s tétlenül, kergemód szaladgálnánk e görbe utakon. Na és. mondtam, hát bevált a csokoládé, kel­lett a yankeeknek a maguk csokoládéja? ..Á. fenét", — mondta okosan, praktikusan. — ..Nem a csokoládén múlik, hanem a csoma­goláson. a dobozon meg a reklámon, csokoládét mindenki tud főzni, dehát kinek van annyi pénze, hogy reklámra költsön s bevezesse a saját csokoládéját?" Az ám, gondoltam. S a saját csokoládémra gondoltam, melyet mihdenenfelül keserűnek és savanyúnak tartok s mentői tovább főzöm, csak annál keserűbb, — persze, rendes doboz és reklám nélkül nehéz eladni. S szomorúan néztünk egymásra. Hát, mondtam, persze, csokoládét mindenki tud főzni, — de talán valami speciális csokolá­dét illene kitalálni, olyat, amilyet más nem tud? Az ilyesmit mégis jobban veszik. Vagy például zöld csokoládét, az eddigi barna helyett. S el­meséltem neki, vigasztalásul, annak a nagy francia csokoládéimportőrnek az esetét, aki a háború végén több vagon csokoládét vásárolt Svájcban, s mire a vagonok átértek a francia határon, a csokoládé erősem szürke foltokat mutatott. Ez persze nagy baj volt, milliókba ment, mig az importőr ki nem találta ezt a hir­detést: „Ez a híres X. osokoládé, mely már egy héttel a gyártás után szürke foltokat tud föl­mutatni!" S rögtön eladta az egész tétel szürke csokoládét. „Ah", — mondta, s legyintett: „Nem ez a baj. Hanem a drazsé." Megijedtem. Mi baj van a drazséval? S elmesélte, hogy nem is a csokoládé miatt mentek ők ki, hanem a drazsé miatt, a finom, kemény drazsé miatt, melynek gyártását kita­nulta az ura. Amerikában újdonság volt a dra­zsé, sok helyen nem is láttak még drazsét, úgy kellett megmagyarázni az elmaradt ame­rikaiaknak, hogy mi a drazsé előnye? Részem- tő’. semmiféle cukrot nem eszem, a drazsét látni sem szeretem s ezért nagyon érdekelt, hogy mit végzett ez a két drazsé-téritő ezzel a fan­tasztikus hittel, a drazséval, Amerikában? Megtudtam, hogy nagyon tetszett az ameri­kaiaknak a drazsé. Nagy importőrök rendeltek náluk drazsét, s ők főztek egész nap, lángoló arccal lelkesedve, amíg aztán baj lett. Mi baj? —- kérdeztem szorongva. — „Hát!" — mondta szomorúan — „nem volt elég fényes". A drazsé? Nem kell annak fényesnek lenni, mondtam felületesen. Az ember a szájába veszi, aztán szopogatja, minek ahhoz a fényesség? „A drazsénak olyan fényesnek kell lenni", <— mondta nagy mozdulattal — „mit tudja azt maga. aki csak ir, összevissza, a világba! A drazsénak olyan fényesnek kell lenni, mintha megfagyott gumiarabicumból lenne!" No és nem abból van? kérdeztem. „Nem", mondta „mert ez drága lenne. Hogy miből van a drazsé, azt nem mondom meg, mert az titok", — folytatta óvatosan, egy óva­tossággal, mely velem szemben különösen a he­lyén volt, mert már régen spekulálok azon, hogy megfejtem a drazsé titkát. — „Nem, a drazsénak fényesnek kell lennie, « van egy gyár Bécsben, amely ismeri a drazsé fényezésének titkát, s a titok apáról fiúra száll, s egy napon talán a sírba száll. A mi drazsénk nem volt elég fényes. Fénylett, ragyogott, de nem úgy, mint a bécsi." Hát mért nem kefélték? kérdeztem. .,S az volt a nagy baj. Senkinek nem volt az uram drazséja ellen kifogása", mondta hittel, szigorúan, „jó volt az uram drazséja, fénylott is, de az importőrök kezdték a vállukat vono- gatni s azt mondták: Mister, csináljon nekünk olyan fényes drazsét, mint a bécsi. 8 aztán nem rendeltek." „Igen. 8 a fényes drazsé titkát, nem lehet megtudni, már próbáltunk mindent. Istenem", mondta végtelen keserűséggel s a tenyerébe hajtotta fejét — „ha a fényes drazsé titkát meg lehetne tudni!" Mikor azt mondta, engem is keserűség fo­gott el, — mert egy élet bánata szállt itt föl, éppen olyan tehetetlen, kőnnyfacsaró füsttel, mint a költők bánata, akik az élet titkát sze­retnék tudni, a művészek bánata, kik a szépség titkát szeretnék tudni, igy vannak, akik a dra­zsé titkát szeretnék tudni, — 8 hogy vannak ilyen drazsé-bánatok, melyek éppen olyan in tenzivek, mint Dante bánata, ez az életben a fölfoghatatlan. Ahogy babrálunk itt és játszunk drazséval és halállal és félkemény ceruzával, s minden banalitás és szamárság mögött, ahová nyúlsz, az élet buggyan föl, barátom, meleg vé­rével és fájdalmával —• ezt értsd meg, békás, ha olyan okos vagy. Nesze, szopogasd ezt a drazsét. Ugy-e, fénytelen, keserű? Az öregnyugdijasok egyenjogúsításáról szóló kormányrendelet (2) II. Bírák s az államügyészségek, főáHarn- ügyészségek és a ve zérpr o k ura túra fogalma­zói kar beli pragmatikán s hivatalnokai. 6. §. (1.) A bírák nyugdijai apja az alapfizetés szerint a 3. bek .-ben fölsorolt tóráké ezen kí­vül még a funkciós szolgálati fizetés szerint állapittatik meg. (2.) A szolgálati fizetés szerinti nyugdíj­alap a birói vizsga letételétől számítható (számított) szolgálati idő alapján beszámít­ható (beszámított) szolgálati idő alapján és pedig a fizetési törvény 40. §-a 3. bekezdé­sének intézkedése szerint oly fizetésben ál- lapittatik meg, amelyet a bíró a fizetési tör­vénnyel a fizetésemelés számára megállapí­tott határidők szerint a döntő idő mellett el­érne. A 2- §. 5. bekezdésének intézkedése hasonszőrűén érvényes. (3.) A funkciós szolgálati fizetésből folyó nyugdíjalap része a tényleges szolgálat befe­jezése napjának állapota szerint a követke­zőképpen állapittatik meg: I. Ha a biró a legf. bíróság másodelnöke, a légi közig, bíróság másodelnöke, a másod­fokú társasbiróság elnöke rendszeresített szolgálati helyón alkalmaztatott, úgy a nyug­díjalap 45.000 korona. II. Ha a biró a legf. bíróság, (légi. bírósági szék) tanácselnöki rendszeresített szolgálati helyén alkalmaztatott s a III- rangosztály 2. fiz. fokozata szerinti illetménye volt, úgy a nyugdíjalap 42.000 korona. Ha a bitó a legf. közig, bíróság tanácsel­nöki rendszeresített szolgálati helyén alkal­maztatott s a III. rangosztáiy 1. fokozata szerinti, vagy ennél alacsonyabb illetménye volt, úgy a nyugdíjalap 30.000 korona. III. A legf. bírósági tanácsos, legf. közig, bírósági tanácsos, a másodfokú társasbiróság másodelnöke s az elsőfokú társasbiróság el­nöke, amennyiben legalább az V. rangosz­tályban volt kinevezve, ha a IV- rangosztály 2. fokozata szerinti illetményeket kapta, úgy nyugdíjalapja 30.000 korona; ha a IV. rang­osztály 1. fokozata szerinti illetményeket kapta, úgy nyugdíjalapja 27.000 korona; ha ennél alacsonyabb rangosztályban volt, úgy nyugdíjalapja 24-000 korona. IV. Ha a biró egyéb elsőfokú társasbiróság elnöke rendszeresített szolgálati helyén alkal­maztatott g a IV. rangosztály 2. foka szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 19.200 ko­rona; ha a IV./l. fokozat szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 17.700 korona; ha az V- rangosztály 2—3 fok szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 16.200 korona; ha ennél alacsonyabb rangfokozatban volt, úgy a nyug­díjalap 15.000 korona. V. Ha a bíró a másodfokú társasbiróság tanácsbirói (táblabirói), az elsőfokú társasbi­róság helyetteselnöki rendszeresített szolgá­lati helyén alkalmaztatott s IV./2. rangfok. szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 13.800 korona; ha a IV./l. rangfok. szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 12.600 ko­rona; ha az V. rangfok. szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 11-400 koTona; ha ennél alacsonyabb rángtok, szerinti fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 10.200 korona. VI. Ha a biró az elsőfokú társasbiróság tanácsosa ? négynél több osztályos járásbíró­ság vezetője (amennyiben legalább a III. rangosztályban volt kinevezve) rendszeresí­tett szolgálati helyén alkalmaztatott s a VI./3. vagy magasabb rangfokozat szerinti illetmé­nyeket kapta, úgy a nyugdíjalap 6.800 ko­rona; ha a VI./I—2. rangfokozaibeli illet­ményt kapta, úgy a nyugdíjalap 5.100 korona; ha még alacsonyabb rangfokozaibeli illetmé­nyeket kapott, úgy a nyugdíjalap 3.900 K. VII. Ha a bitó egyéb járásbíróság veze­tője, járásbiró, elsőfokú társasbiróság szék­helyén kivül működő egyesbiró, tanácstitkár rendszeresített szolgálati helyén alkalmazta­tott, úgy a nyugdíjalap 2100 korona. (4.) A 3. bek. I. szám alatt bírák számára a nyugdíjalap az alapfizetés szerint 36.000 koronában, a II. és III. sz. alatt felsorolt bí­rák számára legalább 34.200 koronában ál­lapittatik meg. (5.) A 2. §. 3. bek-e hasonszerüen érvé­nyes. (6.) A legfelső bíróság első elnökének s a legf, közig, bíróság első elnökének nyugdíj­alapja a fizetési törvény 40. §. 1. bek.-e sze­rint állapittatik meg. (7.) Az 1. 2- és 5. bekezdés intézkedései hasonszerüen érvényesek a legf. bíróság és a legfelső közigazgatási bíróság titkárságának jogászhivatalnokaira; a funkciós szolgálati fizetésből folyó nyugdíjalap része a tényle­ges szolgálat fizetésből folyó nyugdíjalap része a tényleges szolgálat befejezése napjá­nak állapota szerint az ily hivatalnokok számára, amennyiben a VI. rangosztályban voltak kinevezve, 10.200 korona, a többiek­nek 2.400 korona összegben állapittatik meg. 7- §• Az államügyészségek, a főállam ügyészsé­gek és a koronaügyészség fogalmazói karbeli pragmatikába hivatalnokaira a 6. §• 1. 2. és 5. bekezdéseinek intézkedései hasonszerüen ér­vényesek; a funkció? szolgálati fizetésből fo­lyó nyugdíjalap része a tényleges szolgálat befejezése napjának állapota szerint állapit- tatik meg, és pedig a koronaügyész számára a 6- §. 3. bek. II. számé szerint, a főállam- ügyész számára a 6. §. 3. beik. III. száma szerint, a másodifoku társasbiróság székhe­lyén levő vezető államügyész számára a 6. §. 3. bek. IV. száma szerint, más vezető állam­ügyészek számára a 6- §. 3. bek. V. ?záma szerint, az államügyészség egyéb fogalmazó kar beli hivatalnokai számára a 6. §• 3. bek. IV. száma szerint III. Állami tamszemélyek 1. Főiskolai tanárok. 8. 8­A nyugdíjalap a beszámítható (beszámí­tott) szolgálati idő (50. §.) alapján állapittatik meg, a) a főiskolák rendkívüli tanárainál a fi­zetési törvény 56- §-ában megállapított szol­gálati fizetés szerint, b) a főiskolák rendes tanárainál a fizetési törvény 58. §. 1. bekezdésében megállapított fizetés szerint, amelyet a tanár hároméves előlép érőkkel a tényleges szolgálata befejezése napján el­érne. 2. Állami tanárok. (1.) Az állami tanárok nyugdíjalapja az alapfizetés szerint s az 5. bekezdésbem fölso­rolt tanároké ezen kívül a funkciós szolgá­lati fizetés szerint állapittatik meg. (2.) Az állami tanároknál az alapfizetés szerinti nyugdíjalap (fizetési törvény 73. §) amaz idő alapján állapittatik meg, amelyet a négyéves jelölti idő s az 1919/541. sz. tör­vény VII. szakasza 9. §-ában megábapitott időszakos előlépési határidők szerint kelle­ne eltölteniök, hogy ama rangosztály és fize­tési fokozatú fizetést elérjék, amelyet a tény­leges szolgálat befejezése napján kaptak, illetőleg ha oly tanárokról van szó, akik a tényleges szolgálatot 1919. szept. 1. előtt fe­jezték be: hogy a tényleges szolgálat befe­jezése napján ennek megfelelő szolgálati fi­zetést értek el; ha ezt a szolgálati fizetést hosszabb beszámítható (beszámított) szolgá­lati idő (50. §) alatt érték el, mint amilyen az előző mondatban említett időszakos elő­lépési határidőknek megfelel, úgy ez az idő vétetik figyelembe. Az igy megállapitott idő­höz hozzáadják az utolsó elért fizetési foko­zatban beszámítható (beszámított) szolgálati időt. A jelen bekezdés szerint megállapított három évvel megrövidített idő döntő a nyug­díjalap meghatározására. (3.) A 2. § 5. bek.-ének intézkedése haeon- szenien érvényes. (4.) A 2. bek. intézkedése érvényes az egyházmegyei teológiai tanodák tanáraira, emellett a beszámítható idő az 1920. már­cius 18.-1 189. sz. törvény szerint állapitta­tik meg, amennyiben nem volt aszerint meg­állapítva. (5.) A funkciós szolgálati fizetésből folyó nyugdijalapnész a tényleges szolgálat befe­jezése napjának állapota szerint igy álla­pittatik meg: I. Ha a tanár felsőipariskola, vagy^ ezzel egy színvonalú intézet, valamint felső gaz­dasági iskola igazgatója rendszeresített szol­gálati helyén alkalmaztatott s ha V/3 rang­fokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fize­tése volt, úgy a nyugdíjalap 12.480 korona, ha V/2 rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 11.040 korona, ha V/l rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 9.600 korona, ha VI/4 rangfoko­zat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 9.600 korona, ha ala­csonyabb rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 8.2Ö0 korona. II. Ha a tanár felső középiskolai, tanító­képző intézet, kereskedelmi akadémia, ipar­iskola, mesteri szakiskola, mezőgazdasági földmüvesiskóla s más ezzel egy színvonalú szakiskola igazgatója rendszeresített szolgá­lati helyén alkalmaztatott -s ha V/3^ rangfo­kozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizeté­se volt, úgy a nyugdíjalap 9.600 korona, ha V/2 rangfokozat szerinti, vagy ennek meg­felelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 8-640 korona, ha V/l rangfokozat szerinti, vagy en­nek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíj­alap 7.440 korona, ha VI/4 rangfokozat sze­rinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 7.440 korona, ha alacso­nyabb rangfokozat szerinti, vagy ennek meg­felelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 6.240 korona. III. Ha a tanár valamely más iskola igaz­gatója, vagy állami ipariskola szakosztály­főnöke rendszeresített szolgálati helyén al­kalmaztatott, s ha VI/4 rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 4.200 korona, ha VI/3 rangfoko­zat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 3.600 korona, ha VI/2 rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 3.000 korona, ha VI/1 rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 2400 korona, ha VII/4 rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 2.400 korona, ha alacsonyabb rangfokozat szerinti, vagy ennek megfelelő fizetése volt, úgy a nyugdíjalap 2.400 korona. (6.) Az 1—3. és 5. bek. intézkedései ha­sonszőrűén érvényesek ax 1930/70. sz. tör­vény 1. § 8. bek.-ének második mondatában megnevezett nemállami tanárokra fe. \ Állami tanítók. 10. §. (1.) A fizetési törvény 66. §-áJban megne­vezett állami iskolák tanítóinak nyugdíj­alapja az alapfizetés, és ezen iskolák igaz­gatóinál ezen kívül még a funkciós fizetés szerint állapáttatik meg. (2.) Az alapfizetés szerinti nyugdíjalap bezárólag a IX. rangosztályba kinevezett ta­nítók számára, még ha magasabb rangfoko­zat szerinti illetményük is volt, a fizetési törvény 74. §-a 1. 2. és 4. bekezdésében meg­állapított III. fizetési fokban, a VIII. vagy magasabb rangosztályba kinevezett tanítók számára a II. fizetési fokban állapittatik meg, emellett a bezárólag a IX. rangosz­tályba kinevezett tanítóknál a 2. § 2—6. és 8. bekezdés, a VIII. vagy magasabb rang- osztályba kinevezett tanítóknál a 2. § 7. be­kezdés, illetőleg a 3. 4. és 8. bekezdés in­tézkedései hasonszerüleg alkalmazandók, az­zal a módosítással, hogy a 2. § 6. bek. má­sodik mondatának alkalmazásánál az elővég- zettség fokozata döntő (fizetési törvény 74- § 2. bek.) (3.) A funkciós fizetésből folyó nyugdíj- alaprész meghatározására a 9. § 5. bekez­désének III. sz. alatt foglalt intézkedései ér­vényesek. ^ 4- Főiskolai asszisztensek (konstruktőrök), az iplBirmüveszeti, ipari, földin üreedskolák s egyéb szakiskolák asszisztensei és műve­zetői. 11. §• A nyugdíjalap a) az 1897/9 bír. rendelet 2. §-a szerint al­kalmazott asszisztenseknél 8.400 koronát tesz ki; b) ugyanezen rendelet 1. §-a a) pontja sze­rint alkalmazott asszisztenseknél első — második csoportbeli asszisztenseknél (fiz. törv. 87. § 2. bek.) az első beszámítható (beszámított) szóig, évben 10.400 8.400 a második beszámítható (beszámított) szóig, évben 11.600 9.200 a harmadik—ötödik beszámítható (beszámított) szóig, évben 14.400 10.800 a hatodik—nyolcadik beszámítható (beszámított) szóig, évben 10.200 14.400 a nyolc és több beszámítható (beszámított) szóig, évben 19.800 — c) az iparművészeti, ipari, földműves és egyébb szakiskolák asszisztenseinél 10-400 korona, d) a c) alatt fölsorolt iskolák művezetőinél 9.000 korona. — Folytatjuk. — 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom