Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-17 / 160. (2381.) szám
1980 julius 17, csütörtök 'FmuAi'i-v ':j*xx&\kvniüc a. : .- ■ vj tiv, r attar ju isaK r* :?j« Kj vtt ■% -f A MAGYAR KORMÁNY VÁLASZOLT BRIAND MEMORANDUMÁRA Az államok között fennálló egyenetlenségeket ki kell küszöbölni az államszövetség megalakulásából Magyarország ragaszkodik a kisebbségi kérdés Iötvetéséhez és Törökország bekapcsolásához Budapest, julius 16. Budapesti szerkesztőségünk lapzártakor jelenti telefonon: A magyar kormány ma hozta nyilvánosságra Briand Páneurópa tervezetére adott válaszát. A válasz hangsúlyozza, hogy a magyar kormány a legmelegebb érdeklődéssel tanulmányozta az emlékiratot, őszinte bámulatát fejezi ki az abban lefektetett eszmék felett, de ama gondolatainak is kénytelen kifejezést adni, amelyek a tervezet tanulmányozása közben felmerültek, mert kétségtelen, hogy egyes dolgok tisztázása elkerülhetetlenül szükséges a memorandumban előadott terv megvalósításához. Az államok szuverenitásának kérdésében feltétlenül szükséges volna a szuverenitás és egyenjogúság elvét olyképpen magyarázni, hogy az államok között fennálló egyenetlenségek az európai államszövetség megalakulásában kiküszöbölte&se- nek. A kormány rámutat arra, hogy a mai állapot ellentétben áll az európai közösség megszervezését célzó elvekkel. Az egyezmények nem volnának megvalósíthatók a béke veszélyeztetése nélkül. Noha a kormány teljesen tisztában van azzal, hogy az egybehívandó páneurópai konferencia a békeszerződések revíziójával nem fog foglalkozni, mint amely kérdés kizárólag a középeurópai nemzeteket érinti, ezzel szemben a magyar kormány nézete szerint a kisebbségi kérdést feltétlenül fel kell vetni, mert ez a kérdés az európai nagy közvéleményt is érdekli. A kisebbségi kérdés feltevésének egyedüli célja az, hogy ismételten nyomatékosan felhívja erre a figyelmet. Magyarország nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mely államok vegyenek részt a szövetségben, de ama kívánságának ad kifejezést, hogy abba Törökország is felvétessék, mert ezzel az állammal Magyarország hosszú idők óta jó baráti viszonyban él. A kormány elismeri, hogy ezek a kérdések nehezen oldhatók meg és bonyolult feladatok elé állítják a konferenciát, s ama kívánságnak ad kifejezést, hogy Briandnak az európai államok gazdasági együttműködéséről Géniben előadott eszméi mielőbb a megvalósulás stádiumába jussanak. A magyar kormány az egybehívandó konferencián feltétlenül képviseltetni fogja magát. GOGA OCTAVIÁN: „Vonjuk le a földrajzi predesztináció következményeit!“ Goga Oktavián voti román belügyminiszter Budapesten nyilatkozott az erdélyi Ady-kultuszról, Magyarország és Románia gazdasági közeledéséről és „Az ember tragédiájáéról, amelyet Goga íorditásában a jövő szezonban mutat be a román nemzeti színház Budapest, julius 16. Goga Octavian volt román miniszter erdélyi otthonából a kolozsvári gyorsvonattal hétfőn reggel érkezett Budapestre és, este kilenc órakor a prágai gyorsvonattal folytatta útját Karlsbad felé. Goga Octavian nevét már a háború előtti időből jól ismerik. Ez a román iró és újságíró, aki tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, miután a berlini egyetemnek is hallgatója volt, mint a legnagyobb román közművelődési egyesületnek, az Astra-nak vezértitkára telepedett le Nagyszebenben. Itt fejtette ki működését, amely bizony politikától sem volt mentes, hiszen az erdélyi havasokon túl őt tekintették a „román szenvedések" költőjének. A háború végén a biharmegyei Csúcsán megvásárolta Ady Endre villáját, román stílusban átépit- tette, emeletet huzatott rá és valóságos múzeumnak rendezte 'be, amelyben különböző iparművészeti tárgyakat, bibelot-gyüjtemé- nyeket, régi román néprajzi emlékeket, szőnyegeket raktározott fel. Goga Octavian az elmúlt esztendők során miniszterségig vitte és a legutóbbi Avereseu- féle néppárti kormányban belügyminiszter volt. Ma is tagja a román parlamentnek: néppárti képviselő és Így természetesen aa ellenzékhez tartozikBeszélgetés a Hungária piros szalonjában Budapesti tartózkodása teljesen magánjellegű. Délelőtt meglátogatta Grigoroza budapesti román követet, a nap többi részét baráti körben töltötte. A Hungária-szállóban érdekes vendégeket fogadott: Ady Endre özvegye, Csinszka és férje, Má Öv Ödön festőművész találkozott itt (!or,a Ocfcaviannal. Utána a Hungária-szállő dumaparti piros szalon iában hosszasan elbeszélgettünk. Csak természetes, hogy nem Goga Octavian, az ellenzéki román politikus, hanem Inkább Goga Octavian, az iró és műfordító szél az újság nyilvánosságán át a magyar közönséghez. Szinte kizáróan irodalmi kérdésekről folyt a szó. — A magyar irodalommal mindig rendszerese i foglalkoztam — mondotta Goga. — A háború után is állandóan érdeklődtem és évröl-évre megszereztem az irodalmi kiadványokat. Engem nagyon érdekel a magyar irodalom, elvégre a magyar és román nép érintkezése millennárig processzus. — Kell, hogy megértsük egymást és hogy megérthessük egymást, először az szükséges, hogy értsük egymást. Én arra törekszem, hogy a magya r lelki világot egy kissé közelebb juttassam hozzám. (Szószénirt így mondtatta, taagywroU) Barnásáéban wdafaányesor magyar iró közeledett hozzám, arra törekedtem, hogy vele közelebbről érintkezzem. Éppen tegnap volt nálam Kádár Imre, aki már tiz évvel ezelőtt telepedett le Erdélyben és most ott dolgozik. Lefordította magyarra Manola mester cimü drámámat, amely a Kőműves Kelemenné magyar balladáján alap— Étvágytalanságnál, rossz gyomornál, bélre kedésnél, renyhe emésztésnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrviszketésnél a természetes Ferenc József kese- rüviz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a felgyülemlett rothadó anyagoktól. Az orvostudomány több úttörője megállapította, hogy a Ferenc József viz abszolút megbízható hashajtó. A Ferenc József keserű viz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. szik, ugyanaz az eszme van benne feldolgozva. Kádár Imre fordításában Janovícsék most adják elő Kolozsvárott En még mindig Adynál maradtam .. • Az uj magyar irodalomról igy nyilatkozott: — Én még mindig Adynál maradtam és azt hiszem, hosszra időn belül nem fog jelentkezni olyan erős, vasgyuró egyéniség, mint Ady Endre. Tudom, vannak egyesek, akik őt politikailag támadják. Nagyon rosszul teszik. Ugyanilyen rosszul járnék el én, ha például román szempontból foglalkoznék Adyval s azt mondanám róla, hogy azért szeretem, mert voltak olyan versei, amelyekben a magyarságot ostorozta. Ady Endrét a legmagyarabb keltőnek tartom, a legfajmagyarabb költőnek, mert nem a jelszavak határoznak egy irodalom fajságában, hanem az a lelki komplexum, mellyel valaki az irodalom arénáján megjelenik és Ady Endre nagyon magyar. Mégis vannak egyesek, akik éppen magyar szempontból kifogásolják. Ezzel a kérdéssel nem az én dolgom foglalkozni, de mint a magyarságon kívül álló iró konstatálom, hogy a magyar fajiság legtipikusabb szószólóját látom Adyban. — Romániában legközelebb jelenik meg egy Ady-antológia. Többen fordították Ady verseit, én is szerepelek fordításaimmal az antológiában. Romániában van Ady-kultusz. Néhány évvel ezelőtt irók, újságírók jelentkeztek nálam és arra kértek, hogy adjam beleegyezésem egy Ady-kör alapításához. Román cs magyar nyelven felhívást is intéztek ilyen irányban. Nemcsak beleegyezésemet adtam, hanem art mondottam: ontani k«H Ady Endrének eroetná még pénzzel is hozzájárultam és megígértem, hogy valószínűleg Nagyváradon előadást fogok tartani Adyról, mert Nagyváradon az Ady-kultusz bizonyos fokig helyi kultusz- Ady tudvalévőén ott kezdte munkásságát. Az Adyról szóló irodalommal különben behatóan foglalkoztam és körülbelül mindent olvastam, amit csak Adyról írtak. Most végre alkalmam volt Ady Endre özvegyével is megismerkedni. Eddig nem találkoztam vele, pedig már 1908 óta lakom Ady villájában. — És a magyar prózairók közül a háborút követő esztendők irodalmában kit tart a legjelentékenyebbnek? — hangzott további kérdésünk. Négerből nem lehet fehérember.., — A prózában mégis talán legerősebb munka — válaszolta Goga Octavian — Szabó Dezső Elsodort faluja. Erős, epikus munka, nem annyira széles horizonttal, mint inkább buja színezettel. Szabó Dezsőt erős nyelvi érzék jellemzi, őt is tipikus magyarnak tartom. Talán nem sértődnek meg a magyarok, ha azt mondom, hogy kurjongató káromkodása is iajmagyar. Azt hiszem, Szabó Dezső sem fog haragudni érte. Különben várom másik nagy könyvét, mert eddig Szabó Dezső „monokotilidon". Ez botanikai kifejezés, arra a növényre alkalmazzák, amely csak egyszer virágzik. Kérem, ne értsék félre Szabó Dezsőről mondott kritikámat. Engem kritikámban egyáltalában nem befolyásol az a körülmény, hogy Szabó Dezső román íré akar lenni- Lehetetlen, hogy valaki egy nyilatkozattal románnak akarja magát tartani. Ez olyan volna, mintha egy néger kijelentené, hogv mától fogva fehér. A nyilatkozat megvan, az akarat sem hiányzik, de ehhez még más is kell. Egy nép irodalma teljesen különálló szellemi processzus. — És mi a véleménye a fiatal magyar irodalomról? — Ugylátszik, mintha Erdélybe vonult volna vissza lövészárokba a magyar irodalom. Az erdélyi magyar Íróknak mélyebben járó az életfelfogásuk. Lehet, hogy a politika helyett a magyarság az irodalomban éli ki magát... Érdekesen nyilatkozott Goga Octavian a magyar—román kapcsolatról is. — Le kell, hogy vonjuk a jövőre nézve, — hangsúlyozta — a földrajzi predesztinációnak természetes konzekvenciáit. Utóvégre mégis a földrajz a legnagyobb szuverenitás. És én nem látom nagyon távolinak azt az időpontot, amikor a két nép közelebb jön egymáshoz. Most a. gazdasági kérdések aktuálisak. Ez neco véletlen A gazdasági kérdésÉletrajzok Irodalom Művészet Népesedés Világmozgalom Fizikai ismeretek Természetismeretek Mechanika Villamosság Jogtudomány Orvostudomány Gyermeknevelés Kozmetika Sport Közmondások Idegen szavak szóval az összes emberi ismeretek tárh á za a Prágái Magyar Hiriap Lexikona 40.000 cikkben, 120.060 sorban, 1600 hasábon, 800 ábrával és mellékletekkel szemléltetve ismerteti a világ nagyjainak életét, a földrajzi alakulásokat a történelmet és minden egyéb tudományt, de tökéletes tanácsadója a gyakorlati életnek is. Megjelent ez a dusaranyozásu pompás és tartós vószonkötésii könyv. Árat 100.— K£ Akik f. é. szept. l.-ig megrendelik ezt az értékes könyvet, azok még 72.- Ke kedvezményes előfizetési árban kapják. Előfizetések a Prágai Magyar Hírlap kiadó- hivatalához PRAHA íl., Panská 12/111 küldendők. A Prágai Magyar Hírlap Lexikona Vtöleli Csehszlovákia ‘extkoná is adatait is. Itf lcvá^3r,,lö Ezennel megrendelem a Prágai Magyar Hírlap Lexikona c. müvet 72 koroiiás előfizetési árban. Egyidejűleg beküldtem a; összeget, vagy pedig annak utánvételezésé* kérem. (Nem kívánt törlendő) Pontos cím. j —HMIMIH Aláírás.
