Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-02 / 148. (2369.) szám

ra^GM-MA^m-Hna^ Kapuzárás a losonci rei. teológián Az u\ lelkészek ünnepélyes kibocsátása 1930 julius 2, szerda. aaa megörökítő kocsik festői látványt nyújtóit­Miíiisliiffci Bukarestben Bukarest, julius 1. A kormány tegnap este diszebédet adott Marinkovics jugoszláv kül­ügyminiszter tiszteletére. Marinkovicsot Mi- ronescu köszöntötte fel, akinek üdvözlésére a jugoszláv külügyminiszter hosszabb beszédben válaszolt. Kiemelte a két ország évszázados barátságát és egymárautaltságát. Azon irány­zat — mondotta — amely a békeszerződések megváltoztatására törekszik, uj világkatasztró­fa előidézésének veszélyével fenyeget. Ezután megállapította, hogy a kisantant hatalmi po­zíciója jelentékenyen megnövekedett. Külö­nösen Románia és Jugoszlávia hivatottak ar­ra, hogy a kisálltán tál! amok gazdasági prob­lémáinak megoldásában kezdeményezők le­gyenek. I fupsilífisl Magyar Pírt emigrált vezetői petíciót mál­lották fes a Népszövetséghez Géni, julius 1. (A P. M. H. genfi levelezőjétől.) A bel­grádi diktatúra, mint ismeretes, feloszlatta a kisebbségek összes szervezeteit és min­den igyekezete arra irányul, hogy kiirtsa a kisebbségeket. A diktatúra kitörésekor a ju­goszláviai magyar pánt több vezére külföld­re emigrált. Ezek most Prokopy Imre volt főispán, a jugoszláviai magyar párt egykori főtitkárának vezetése alatt memorandum­ban összeállították a jugoszláviai magyarság szenvedéseit és sérelmeit ée ezt a memo­randumot petíció formájában eljuttatták a Népszövetségihez. Prokopy petíciója rámutat arra, hogy Protics Szíojao és Davidovics Lijuba liberális és toleráns rendszere után a diktatúra az uszít ók és elnyomók politikáját tette magáévá és ezért a Népszövetségnek kötelessége, hogy foglalkozzék a jugoszláviai magyarság sérelmeivel és a belgrádi kor­mányt a kisebbségi jogok visszaállítására és ti szteletbentartásá r a kötelezze. Megnyílt Piriifeisi as eísi európai vámuniós kongresszus Paris, julius 1. Le Trocquer volt francia miniszter elnöklete alatt tegnap nyitották meg a Quai sLOrsayon az első európai vám- koiigresszusí. Le Trocquer megnyitó beszé­dében vázolta a konferencia feladatát és az európai vámunió jel*-"tőkését \ deiee-átu- sok Brland Ehu’ópa-jnemüiranduiiiiiak gaz­dasági és vámpolitikai klauzuláit igyekez­nek tisztázni és összhangba hozni. A rövid konferencia alatt nem lehet ugyan Európa legnagyobb problémáját megoldani, de sok praktikus élőmunka végezhető és meg le­het állapodni azokban az irányelvekben, amelyeket követni kell, valamint a szük­séges propaganda megkezdésében. Eri tudós pap és egy feláraié tragikus íiird8kata«trőfója s Irayfiseen Becs, julius 1. Tragikus katasztróSa ját­szódott le a Gmunden melletti Traunseen.. Az ebenssei iskola katechétája, a teológiai irodalomban ismertnevii Klimscha János dr. világi lelkész régi barátjának, Rausch Károly főtanitónak meglátogatására Lan- genwiesbe utazott. A két barát ebéd után elhatározta, hogy fürdeni megy. A Traun- see pariján lmetkőztek és elsőnek Klim­scha dr. ugrott fejest a vízbe. Barátja még a parton /olt, amikor hirtelen éles segély­sikoltás szelte át a levegőt. A főianitó látta, hogy barátja süllyedőben van, mert való­színűleg örvénybe került. Habozás nélkül a vízbe vetette magát, hogy megmentse a süllyedőt. El iá érte a papot, hóna alá nyúlt, hogy partra vonszolja, azonban őt is elragadta az örvény és mind a kettőn el­süllyedtek. Mikorra kihúzták őket, már ha­lottak voltak, a tragikus sorsú fő tani tó két árvát hagyott hátra. — Harminchat kommunista tüntetőt tartóztattak le Budapesten. Budapesti szerkesztőeégürak jeleníti telefonon: Tegnap este az igazságügyi rakásatériiim épülete előtt kisebb komumietaan csoport verődött össze. A csoport tagjai az Intemaoionálét énekelték, majd kövekkel hajigéOiták meg az igazságügy­im iniszt ériurm ablakait. Azonnal rendőri készültség jelent meg a helyszínén, amely 19 tüntetőt fogott el. Ugyanekkor a Vilmos császár-utón hasonló tün­tetés volt és itt a rendőrök 11 tüntetőt állítottak elő. A rendőrségnek az a véleménye, hogy ezek a tüntetések összefüggésben vannak a hétfő délelőtti kommunista főtárgyaláson tartott tüntetéssel, ami­kor a főtárgyalás hallgatósága és a vádlottak zajos jeleneteket rögtönöztek és éltették a proletár dikta­túrát. A rendőrség rn egáfep iliütta, hogy hétfőn dél­előtt a gyárakban röpcédulákat oszlottak szét a munkásoknak, amelyekben felszóllitottálk a munkás­ság')!, hogy tüntessen az ügyészség ama intézkedé­se ellen, hogy a kommunista pert zárt tárgyalás ke­retéiben folytassák le. 3 kommupista tüntetéseik ügyébe© k^tariátiUaiboUek mások 86-ca enaefoeáett. Losonc, julius 1. (Saját tudósitónktól.) Már röviden beszámoltunk arról, hogy a losonci református teológiai szeminárium végzett hallgatóit jomius 25-én avatta fel az egyetemes kon vént elnöksége segédlelkészekké. Az uj se- gédlelbészek kibocsátásának ünnepi aktusa lé­lekemelő módon folyt le a református temp­lomban. Az ünnepségen résztvettek az egye­temes kon vént elnökségének és vezetőségé­nek számos tagja és pedig: Balogh Elemér püspök, Szilassy Béla főgondnok, konventi elnökök, Berták Béla a ruszinszkói egyház­kerület püspöke, Polohy István dr. főgondnok, Péter Mihály, a tiszáninneni egyházkerület püspöke, Torn-aUyay Zoltán főgondnok, Konyáts László dr. konventi ügyész, Dusza János esperes, Sörös Béla teológiai igazgató vezetésével Magda Sándor dr., Köayy Árpád, Szőke István, Varga Imre, Narancsik Imire és Szakatt László teológiai előadó-tanárok. Az ünnepi beszédet Péter Mihály püspök tartotta. Nagy hatást keltő beszédében a szétszórt csontok megelevenedését, az élő ige erejét és összeforrasztó hatalmát illusztrálta szónoki erővel és lendülettel. Rövid imája után Balogh Eiemér püspök lépett az Ur- asztala elé s tartott gondolatokban, megkapó illusztrációkban és hasonlatokban gazdag buzdító beszédet, amely után megeskette az uj papi gárda tagjait arra, hogy egyházukhoz, hi­tükhöz mindvégig hívek maradiak s köteles­ségeiket minden irányban lelkiismeretesen fogják teljesíteni. Budapest, julius 1. Budapesti szerkeszt tőségünk telefonon jelenti: Bethlen István gróf miniszterelnök vasárnap Debrecen­ben képviselői beszámolót fog tartani. Ez alkalomból a miniszterek na^y többsége és mintegy 80 egységespárti képviselő kiaér* V '’-etH'-n-' k^rUHéíbc A elnök beszámolójában a legrészletesebben fog nyilatkozni az aktuális politikai kér­désekről, többek között a királykérdésről, az általános gazdasági helyzetről, kül- és bel politikai kérdésekről, valamint a tit­kos választójog ügyéről. Budapest, julius í. Budapesti szerkesz­tőségünk. telefonon jelenti: A b'hanmegyei Derecskén Péter-Pál napján független kis- gazdagyülést tartottak, amelyen megalakí­tották a Független Kisgazda, FÖldmives és Kispolgári Pártot. Az összes felszólalók a gazdasági problémákon kívül a király- kérdésről is beszéltek és elitéltek minden oly törekvést, amelynek célja az ország bel­ső békéjének megibolygatása és a magyar trónnak olyképpen való betöltése, hogy afe­lől a magyar nemzet egyetemét ne kérdez­zék meg. A királyikiér dós elintézése előtt a felszólalók szerint az ország egész népét meg kell szavaztatni. Budapest, julius 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A képviselő­ház mai ülésén megkezdte a bclettajavas- lat tárgyalását. Amiikox Manschall Ferenc Szcpesremete, julius 1. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Szepesremete, a régi bányaváros, Péter és Pál napján ünne­pi diszt öltött, mert ezen a napon tartotta meg a német dal­szövetség szokásos dalosünnepét s ezzel kapcsolatban a gründlerek bevándorlásá­nak hétszázadik éves fordulóját is megün­nepelték. A város alsó és felső részén diadalkapu fo­gadta a vendégeket, a házak virággal és ko­szorúkkal voltak földi szitve. A résztvevők ünnepélyes fogadtatása titán délelőtt tizen­egy órakor A meghatő aktus után a losonci ref. leány­kor kedves ajándékban részesítette az uj se­gédlelkészeket, amennyiben bibliai mondással ellátott Ízlésesen 'kihimzett könyvjelzővel ajándékozta meg őket. A felavatott segód.1 el­késnek nevében Kiss Gyula szenior köszönte meg az egyetemes egyház vezetőségének az ifjúsággal szemben megnyilatkozott nagy sze­rétéiből Mélyen szántó beszédében jogos ön­érzettel hivatkozott arra, hogy az ifjúság. tu­datában van a mai idők parancsolta köte­lességeknek, tudja azt, hogy mivel tartozik egyházának és nemzetének. Meleg szavakkal fejezte ki az ifjúság örök háláját Sörös Béla igazgatónak, az előadó tanári karnak, a lo­sonci gyülekezetnek s Ígéretet tett arra, hogy a velük való kapcsolatokat mindemkor híven és szeretettel fogják ápolni. Végezetül Bartók Béla püspök intézett buz­dító szavakat a kibocsájtott segédlelkószek- hez. Mély bensőséggel elmondott beszédében arra hívta fel őket, hogy legyenek mindenkor hívek az alma méterhez, a nagy áldozatkész­séggel fenntartott intézményhez, ennek lel­kes előadói karához és a losonci nemes gyü­lekezethez, amely lélekben teljesen összefor­rott ezzel az intézménnyel. Beszéde végez­tével buzgó hévvel elmondott imában kérte az Isten segitségét az életbe kilépő ifjú Ti- motheusokra és a losonci teológia munkájára. A felemelő ünnepség a nagyszámú ünnepi gyü­lekezet buzgó énekével nyert befejezést. előadó a* előadói emelvényre lépett, a baloldal rettentő zajban tört ki, úgy hogy alig tudta beszédét megtartani. A vita el­ső szóiioka Kéthly Anna szxicíáldomokrata képviselőnő volt, aki élesen támadta a bó­léit?-javaslatot és azt a kenyér drágitásá- t-'Pi nevfvíc. A boíetta-javaslat vitájában Sándor Pál nagy zajban kezdi meg beszédét. Ezt a ja­vaslatot, _ mondotta többek között — olyan ominózusnak tartom, amilyen nem volt a trianoni békeszerződés pl áirása óta. Majd élesen kikelt a javaslat ellen, ame­lyet hosszú évtizedek óta a lég igazságtala­nabbnak tart az összes javaslatok közt. Soha nyomorultabb szegénységiben nem volt ez az ország és hová vezethet, ha a ke­nyeret is megdrágítják. Szerinte csak az segíthet, ha a termelést olcsóbbá teszik. A javaslatot hazárdjátéknak tartja és azt nem fogadja el. Lapunk zártakor az ülés tart. Budapest, julius 1. (Budaipesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az ellenzéki 'pár­tok részéről állandóan pergőtűzben tartott Országos Társadalombiztosító Intézet szaná­lásáról szóló törvényjavaslatot Vass József népjóléti miniszter ma váratlanul beterjesz­tette a képviselőház elé. A javaslat indoko­lásában elismeri, hogy a magasabb állások számának szaporításával érvényesült némi túlméretezés a tisztviselői státuszban. A kép­viselőház a javaslatot még a nyári szünet előtt letárgyalja. a szépésremeted férfidalkör uj zászlaját szentelték fel. A szenitelés szertartását a római katolikus plébános végezte, míg a felavató beszédet az evangélikus lelkész tartotta. A zászló- anyai tisztséget Alinauer kereskedő felesé­ge töltötte be. A felszentelést diszközgyülés követte, amelyen Wollf Károly dr. gölniobá- nyai ügyvéd elnökölt. Ezután közebéd kö­vetkezett, míg délután három órakor kez­detét vette. az ünnepélyes felvonulás, amely csaknem egy óra hosszat tartott. A virágokkal díszített, számbó likas jeleneteket tak. Az egyik kocsi a bányászatot, a másik a földm ívelést, egy harmadik a dalt, ismét egy másik a kovácsmüíhelyt, majd egy újabb kocsi a lajkatosmühelyt ábrázolta. Felvonul­tak Rákóczi korának szepesi huszárjai és az Elder-déie katonák. A tulajdonképpeni dalosünnepély déiuián négy órakor kezdődött s ezen résztvett az alsómeoenzéfi, az iglói, a merényi dalkör, a szepesmegyei tanítók kara, a szomolnoki kar, a könmöobányai vegyes, a korompai, a gölnicbányai férfi- és a szepes remetei dal­kör. Este nyolc órakor a városháza nagyter­mében díszelőadás volt. A dalosünnepélyen résztvett Nitsdh Andor nemzetgyűlési kép­viselő s a vendégek száma többe zer re tehe­tő. A hétszáz év előtti bevándorlás történe­tét Wolf Károly dr., a gölnicbányai dalos­egyesület érdemes elnöke mondotta el Egy néger fep jubileumára Most lett huszonöt éves az amerikai négerek lapja, a „Chicago Defender“, amely a feketék társadalmi egyenlő­ségéért harcoL Newyork, jumius. Csikágó egyik lapja, a „Chicago Defender“ ju­bilál. Most ülte meg alapításának huszonötödik évfordulóját. Különösebb jelentősége uem volna ennek az évfordulónak, hiszen Amerikának nem egy újságja hosszabb múltra tekinthet vissza. De a „Chicago Defender" egészen különálló helye* foglal el az amerikai lapok között. Ez a lap feke­te sajtótermék. Ezt ne úgy tessék érteni, mintha a lap gyászkeretbem jelenne meg, hanem úgy, hogy a Chicago Defender négerek lapja, négerek írják, szedik és olvassák. Róbert S. Abbott, egy savannah-i néger alapí­totta meg ezt az újságot huszonöt évvel ezelőtt és ma is ö a lap tulajdonosa és vezére. AmikoT a négerek száma mind erősebben kezdett szaporod­ni Amerikában, ő benne termett meg az az ötlet, hogy külön újságot adjon ki, amelynek célja: az elnyomott fekete faj érdekeit megvédeni. Abbott lapja juibiláris számában elégtétellel állapítja meg, hogy a négerek helyzete ma lényegesen jobb, mint vagy harmadtól évtizeddel ezelőtt, amikor a „Chi­cago Detónder“ edEő száma megjelent. Huszonöt évvel ezelőtt, a déli államokba, ahol a négerek szá­ma. a legnagyobb, de ahol a fehérek is a legna­gyobb gyűlöletté] viseltetnék a négerek ellem be sem eresztették a lapot, mert akinél megláttam a cégér újság valamelyik számát, az csak alapos penznüntetéesel aszta meg ezt az engedetlenséget. Igaz, hogy akkor még ez a fekete nép erős és határozott hangon idézte a feketék emlékezetéibe egykori hazájukat, Afrikát, azt a tejjel és mézzel folyó országot... Azóta a „Chicago Defender“ hangja is letom- puüt. Az afrikai leszármazás gondolata már nem ismétlődik meg benne visszatérő motívumként, inkább a-z az élénk vágy csendül ki sorai közül hogy az Egyesült Államokban, a négerek szabadon, korlát nélkül tóthaeák ki igazi formájukat s hadd lehessenek olyan igazi amerikaiak, mint a fehé­rek. Nincs szó tehát arról, hogy Abbott fantasz­tikus álmot varázsoljon olvasói szeme elé s visz- eza próbálja vinni az amerikai négereket Afriká­ba, ahonnan rabszolga-hajók vitték el őket a<z Újvilágba. A Defemder csak annyit mond, hogy Amerikában óriási nagy néger-közösség él, ennek a sok százezer embernek ugyanazok a képességed, mint a fehéreknek, közöttük is akadnak kiváló talentumok, zsenik, aminthogy a lap egy csomó képben mutatja be azokat a négereket, — férfia­kat é« nőket egyaránt, — akik a civilizált élet sokféle megnyilatkozás álban is becsületére válnak a néger vérnek. A néger lap fáradhatatlan cikkei azonban még mindig nem változtattak az amerikaiak közhangu­latán. Hiába akadnak köztük tüneményes tehetsé­gű boxbajnokok, nagyszerű táncosok, páratlan tnu- z&ikusok, sőt tudósok is: & néger még mindig má­sodrendű lény Amerikában. Jellegzetes vonása, színe elkülöníti őket a feliér éktől és bármennyire büszke is Amerika a maga erősen demokratikus szervezetére, az emberi egyenlőség elméletét a négerek szempontjából még mindig nem tudta valóraváltani. Igaz, akadnak a négerek között is olyanok, akiknek színe már majdnem halavány, feltűnően göndör hajúik is sokhelyütt már a kau­kázusi fajra emlékeztetőén sima. akadnak sokan, akik külön arckrémet használnak, amelytől azt remélik, hogy bőrük színe fehér lesz, de az a tit­kos ideál, hogy megszabadui;janak fajtájuk külö­nös jegyeitől, mégis elérhetetlen utópia marad. Aa amerikai négerek beérik tehát azzal, hogy be akarják bizonyítani a fehér fajjal való egyen­lőségüket az emberi munka minden terén. Ezt hirdeti változatlan lelkesedéssel a jubiláns néger lap is. A lap agitáció j ára indult meg egy, a cser­készszövetség módjára készült ifjúsági szervezet, a Billiken, amely a polgári és a vallási erények gyakorlatában akarja nevelni az ifjúságot. Erősen terjeszti a lap a Biblia kultuszát is. A négerek legkedvesebb olvasmánya a Szentirás, amelynek alapvető parancsait nem egyszer idézik keserűen, szemben a fehérekkel, akik nem akarnak a kris®-< tuoi egyenlőség eivére heiyoakedsoi. Többezer lányi közönség ünnepelte Szepesremetén a gründlerek kétszáz év előtti bevándorlását A keleti Szepesség dalköreinek impozáns ünnepsége Festői felvonulás a felvirágozott Szcpesremete uccáin Nagy wifiaftan Mmúím mmm a magyar a l®@l©itaiawailaf tárgyalását MiMmvasárnap Debrecenben beszámolót tart — 1 biharmesvei Derecskén független kisgazdapárt alakult 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom