Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-02 / 148. (2369.) szám
5 1930 jplims 2, szerda. A Badi-korszak rendeleté és egy osztrák császári rendelet alapján rendelte el Dérer az uj középiskolai reformot Iramára parlamenti demokrácia kijátszását látja a szociáldemokrata miniszter eljárásában „Sarkot teljesen rehabilitálták** Prága, július 1. A középiskolai reformnak rendeleti utón való életbeléptetése még mindig élénken foglalkoztatja a c?eh polgári sajtó? Kramár nemzeti demokrata vezér a legélesebben állást foglal Dérer iskolaügyi miniszter önkényes eljárása ellen s a Národni Listyben irt vezércikkében többek között ezeket mondja: — Vájjon tényleg más és más a demokrácia aszerint, hogy ki ül a kormányban? Milyen erkölcsi felháborodást idézett elő a balpártoknál a fasizmus azért, mert a szabadon választott parlamentet eltávolítja és annak helyébe egy embernek a diktatúráját állítja oda. Nem látok alapvető különbséget egy parlament nélküli diktatúra és egy parlamentáris miniszter diktatúrája között, aki egyszerűen mellőzi a parlamentet. A cseh néppárti Lidové Listy mai vezércikkében azt Írja, hogy Dérer iskolaügyi miniszter az 1894. évi császári rendeletet használta fel, amely a Bach-korszakból eredő 1854. évi miniszteri rendelet alapiján lépett törvényerőre. A szociáldemokrata Dérer miniszter tehát nyolcvan év múltán kezet nyújtott a Bach-féle abszolutisztikus monarchia miniszterének. Igaz ugyan, hogy az abszolutisztikus Bach-rendelet még ma is érvényben van, mert még nem érvénytelenítette a demokratikus köztársaság, azonban mégis hallatlan merészség Bachnak ezen rendeletét fölhasználni 1930-ban. Bachot teljesen rehabilitálták és ezt egy szociáldemokrata miniszter hajtotta végre. Tény tehát, hogy az első, aki a demokráciát megszegte, egy szociáldemokrata miniszter volt és tragikomikus, ha egy szociáldemokratának Kramár tesz szemrehányást fasiszta metódusaiért. Egyetlen egy korrigálási lehetőség van: hogy Dérer miniszter vonja visz- sza legutolsó rendeletét. A két cseh kritika teljesen helyes megvilá- gitásba helyezi a szociáldemokrata miniszter eljárását. A csehszlováiai életnek nagy betegsége az, hogy még az uj törvények is lehetőleg kerettörvények s lényeges és fontos intézkedések megtételét a kormány tetszésére, sokszor a kénye-kedvóre bizzák. Annál lehetetlenebb azonban a miniszteri rendeletekkel való kormányzás tultengése akkor, amikor — mint Dérer esetében — a miniszter nem bír a rendeletéhez olyan jogalappal, mely valamennyi országrészre egyformán érvényes. Kétségtelen, hogy az 1854-es Bach-rendelet és az 1894-es császári rendelet csak a volt osztrák birodalom egykori területein bir érvénnyel s annak Szlovenszkón és Ruszinszkóban való alkalmazása problematikus és nagyban fokozza a jogb i z o n y tál a n ságot. Dérer eljárása a kárpáti országrészekben kétszeres kritikát érdemel s annál meglepőbb, mert a Bach-rendeletet és a császári rendeletet jogforrásként épp Szlovenszkó egyik jogászfia importálja Szlovenszkóra a centralizmus nevében. Hamis csekkek tévém királyi barátokat, rangokat és milliókat szerzett egy zavarteíméjis amerikai szélhámos A salzburgi rendőrség ültette hűvösre „Albánia Sinanszirozóját" Miltióhai szerzett hamis csekkjeivel az európai nagybankoktól Sadburg, július 1. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) A Sálzaeh menti városnak nagy bűnügyi szenzációja van, amely a jelek szerint rövid időn belül világszenzációvá növi ki magát. Salzburg egyik legelőkelőbb szállójában pá<r nappal ezelőtt tanyát ütött egy John Kay nevű állítólagos amerikai milliomos, aki titkárjával és nagyobb számú személyzettel érkezett a városba. Nem sokkal a megérkezés után a rendőrség hivatalosan is tudomást szerzett az előkelő idegen megjelenéséről éspedig egy müncheni bank feljelentéséből, amely szerint az állítólagos dollárkirály hamisított csekk révén 80.000 márkával károsította meg a pénzintézetet. Tegnap rendőrök jelentek meg a fényűző életmódot folytató dollármilliomos appartmanjá- bam és a rendőrségre vitték az önérzetesen tiltakozó amerikánust, aki követséget, diplomáciai lépéseket és Amerika bosszúját emlegette, ami azonban mind nem mentette meg attól, hogy más közönséges földi halandó módjára be ne vonuljon a rendőrség bűnügyi osztályának irodájába. Ott felmutatta útlevelét, amely szabályosan volt kiállítva John Kay névre, a gyanút azonban nem oszlatta el személye felől és amikor egyidőben több feljelentés is befutott, a rendőrség őrizetben tartotta az álli- tólagos amerikai milliomost. A feljelentéseket különböző üzletemberek tették, akiknek üzleteiben John Kay nagyobb bevásárlásokat eszközölt, amelyeket csekkekkel, vagy az Ausztriában nem jegyzett álbán bankjegyekkel akart kielégíteni. A nyomozás megindult és már az első fázisában megszorult a hurok az álmilliomos nyaka körül. A münheni bank feljelentése minden tekintetben helytállónak bizonyult, mire a csalót átadták az államügyészségnek, ahol vizsgálati fogságba helyezték. Titokzatos inkognitóját még nem sikerült teljesen szétszaggatni, de annyi már most bizonyos, hogy John de Kay személyében a salzburgi rendőrség egy nagystílű nemzetközi szélhámost tett ártalmatlanná, akinek kalandos múltjában számtalan intellekuáils bűncselekmény szerepel. Legnagyobb előszeretettel hamisított csekkeket, hozott forgalomba, amelyekkel százezreket csalt ki fondorlatos módon egy zürichi nagybanktól, egy mün- íheni pénzitézettől és más bankoktól. Életének „legnagyobb alkotása“ azonban oem KSzépeurópában, hanem a Balkánon ment végbe. Operelási bázisul Tyranát választotta, ahol mint dollármultimilliomoe Jetem meg ée az amerikai vtaLuba kölcsönözte J tekintélyével utat talált I. Zogu király udvarába. A királlyal, aki hamarosan bizalmasává fogadta és megtárgyalta vele országának ügyes-bajos dolgait, beható tárgyalásaidat kezdett Albánia vasul- és országulhálóza- tának kiépítésére. A pénzt ő adta volna és a 30 millió dolláros kölcsön fejében megkapta volna Albánia dohány jövedékének bérletét. Hogy mennyire komolyam vették albán részről ezt az ajánlatot, azt a szélhámos birtokában talált levelekből is kiolvashatjuk. Levelet intézett hozzá Titulani pénzügyminiszter, sőt maga Gotta miniszterelnök is, akik rendkívül előnyösnek találták a dollármilliomos ajánlatát és minden tekintetben biztosították támogatásukról. Albániából Jugoszláviába ment át John de Kay, de ekkor már tekintélyes pénzösszegek duzzasztották úti bőröndjeit. A pénz eredete még homályosnak sem volt mondható, mert az albán nemzeti bank — mint megállapították — hamisított traveller-csekkek ellenében 266.000 svájci frankot fizetett le a szélhámos kezeibe. Az. albániai tárgyalások idegölő izgalmát John de Kay Raguzában pihente ki, nyughatatlan temperamentuma azonban állandóan botrányok központjába állította. A fürdő közönségét és a község lakóit a legválogatottabb trükkökkel szórakoztatta, igy például egyik napon szállójának erkélyéről többezer dinár értékű bankjegyet szórt le a tömeg közé. Akkor azt hitték, hogy John de Kay különc amerikai milliomos, aki könnyelmű szeszélyében tékozolja a pénzét, visszatekintve erre a kalandra, Bukarest, julius 1. A Facla cimfi lap legutóbbi számában szenzációs hirt közöl. E hír szerint jól informált politikai körük tudni vélik, hogy a király kívánságára a nyár folyamán a parlament mindkét háza összeül, hogy az alkotmány törvényt megváltoztassa. Hogy mik lesznek ezek a változások, azt a, lap nem közli. Bukarest, julius 1. Mainiu miniszterelnök a kamara és a szenátus ülésein felolvasta a parlament ülésszakát berokesztő kirávalószinübbnek látszik, hogy John de Kay nemcsak nagystílű szélhámos, hanem zavart elméjű is. Erre vall, hogy az elmúlt években hosszabb időt töltött berlini és müncheni idegszanatóriumokban. t - ■ • ' Jugoszláviai tartózkodásának még számos ilyen epizódja van, amelyek joggal kétségessé teszik a szélhámos normális elmeállapotát. Raguzából kWönvonatot rendelt Spalatóba és csak az utolsó pillanatban, ismerősei tanácsára állt el ama szándékától, hogy 11.000 frank költséggel különvomaton tegye meg az utat Salzburgi tartózkodása alatt már az első percekben magára vonta a közfigyelmet. A szálló egész személyzetét ő foglalkoztatta, sűrű telefonbeszélgetéseivel, sürgönyzéseivel és százféle megbízatással. Egyizben Rómával bőszéit és Mussolini miniszterelnököt kérte az apparátushoz. Máskor alább is adta és megelégedett valamelyik miniszterrel. Salzburgban is hamarosan összeverődött tisztelőinek és hódolóinak udvara, akikkel azután közölte, hogy I. Zogu király a legmagasabb albán kitüntetéssel ruházta fel, amellyel együtt jár a „király atyjafia" dm is. Megkövetelte a királyi fenség megszólítást, amit nemcsak albániai kitüntetése alapján ar- rogáilt magának, hanem azért is, mert 1. Fejsál, Irak szultánja, emirré nevezte ki és hercegi palástot ajándékozott neki. Mindez a fantasztikum most a salzburgi rendőrség bűnügyi orsztályának kezében várja a megrostálást, hogy azután megállapítsák, mennyi alapja van a nagyzolásnak s kit menynyivel kÁrositott meg az albán király komája. lyi kéziratot A király a kéziratban méltatja a törvényhozó testületek munkáját, ígéretet tesz, hogy az országot a legjobban fogja vezetni, majd a régenstanácsnak köszönetét mond működéséért. Maniu még az éjszaka folyamán Erdélyibe utazik, ahol szabadságát fogja eltölteni. Bukarest, julius 1. A király még e héten fogadja Bratianu Vintilát, aki politikai körök véleménye szerint ez alkalommal a király kezébe leteszi a hiüeógeaküt Károly román király alkotmányváltoztatásra készül Bratianu Vintila leteszi a hüségesküt Kitünően bevált és az orvosok által előirt szer minden megfázástót szerzett betegség és fájdalom ellen. Hivatalos detail-ára Ke 9.80 excl. disp. — illeték és forgalmiadó.Mindengyógyszertárb n kapható B«s a szovjet elismerése mellett Prága, julius 1. A Národni Politika mai számában eredeti tudósítást közöl Moszkvából, amelyben azt Írja, hogy Szovjetoroszország kommunistái azt a hirt. terjesztik híveik között, hogy Csehszlovákia szociális forradalom előtt áll s a csehszlovák kormány a munkástömegek forradalmi hangulatának tudatában előkészületeket tesz a szovjetkormáunyal való tárgyalásokra a szovjet de jure elsirnérésé ügyében. A csehszlovák külügyminiszter már lépéseket tett Moszkvában a tárgyalások megkezdésére. A Národ ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a szocialista forradalom meséje buta kitalálás, azonban az, hogy Benes segíteni akar a bolsevikokon a szovjet elismerésével, régen nem titok. Ha Benes el is akarja ilmemi a szovjetet, ez még nem jelent semmit, mert a nemzet óriási többsége a de jure elismerés ellen van. Megszentelik a beregszászi törvényszéket Prága, julius 1. Hónapokkal ezelőtt jelentettük, hogy az igzaságügyminisztérium a beregszászi törvényszéket meg akarja szüntetni. Akkoriban ezt a hirt megcáfolták s illetékes tényezők egy be-regszász-i küldöttség előtt is kijelentették, hogy erre egyelőre nem ié gondolnak. Legújabb értesülésünk szerint a kérdés ismét aktuálissá vált s az igazságügyminisztérium azzal az indokolással, hogy Beregszász törvényszéki kerületének nagyrésze a mai Magyarországra esik, a törvényszéket beszünteti és a községeket részint a huszii, részint az ungvári törvényszékhez fogja beosztani. Ezek szerint egy magyar várost ismét megfosztanak egy közintézménytől, amely emelte a város forgalmát. Ruszinszkó egyik legnagyobb városát Ítélik ezzel halálra, mert most már Beregszásznak sem járási hivatala, sem törvényszéke nem lesz. Jellemző, hogy mindezen tervek most kerülnek felszínre, amikor az igazságügyminiszter szociáldemokrata és a szociáldemokrata pártban Husnaj képviselő személyében Beregszász is képviselve van. Háromnapos sztrájk Bombayban London, julius 1. Pandit Nehrn, a hindii kongresszus letartóztatott elnöke Walia.b- hai Patelt, a törvényhozó testület letartóztatott elnökének bátyját jelölte ki utódjának. Pa tel tegnapelőtt töltötte ki háromhónapos fegyházbünetését s igy abban a helyzetben ran, hogy a vezetést ismét átveheti. Nehru letartóztatása Bombayben óriási felháborodást keltett és a hindu lakosság sztrájkot proklamiált. A tőzsdét, a piacokat és az üzleteket három napra bezárták. A hindu kormány a pánhindu kongresszus munkabizottságát, valamint a vidéki ifjúsági ligákat törvénytelen alakulatoknak jelentette ki és megkezdte üldözésüket. Pólójáték közben Bánffy Miklós gróf lábát törte Budapest, julius 1. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Bánffy Miklós gróf erdélyi földbirtokos, volt magyar külügyminiszter tegnap a Margitszigetén pólozott. Heves játék közben az egyik játékos botjával véletlenül Bánffy Miklós lábára sújtott. úgyhogy a gróf lába eltörött és azonnal leesett a lóról. A mentők Bánffyt a Faso - ■tóriumba vitték, ahol Ádáin professzor megoperálta. Ádám kijelentette, hogy BánÜy Miklós grófnak sérülése nem komoly és néhány bét múlva felépül.