Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-13 / 157. (2378.) szám

1930 jnl&tts 13, vasárnap. t>ra:gaiA'\ag^arhi kn® Conan A. Doyle megjelent a newyorki spiritiszták előtt s fáradtságról panaszkodott A féltékeny londoni szelíemidézok — okkal és joggal ~ nem hisznek az amerikaiaknak — Conan A. Doyle csodálatos élete London, julius 12. Sherlock Holmes alak­jának a megteremtője, a na,pókban elhunyt Conan A. Doyle maga is úgy élt, mint érdé le­feszítő regényeinek valamelyik hőse. A szé­lesebb értelemben vett irodalomnak kevés olyan figurája van, mint Sherlock Holmes s kevés irodalmi munkában vau annyi roman­tika, mint Doyle regényeiben, annak ellené­re, hogy alakjai és regényeinek kerete a legtávolabb esnek a romantikától. Talán ez­zel magyarázható, hogy a sok romantikából Conan A. Doyle éle­tére is átcsapott valami. A pályatévesztés ^áldozata« Conan A. Doyle atz angliai Edinburghban 1859-ben született. Orvosnak késaült s mint gyakorló orvos résztvett a délafrikai búr háborúban. Azonban annak ellenére, hogy fiatalkora óta forgatta a tollat, tulajdonkép­pen pályatévesztésének a szüleménye Sherlock Holmes alakja­Amikor ugyanis Doyle néhány kalandos utazás után Londonban mint szem specialista letelepedett, összeköttetések hijján nem vol­tak betegei s ezért üres rendelőjében foko­zottabb hévvel vetette magát az írásra. Orvostanhallgató korában nagy hatással volt rá Bell, az edinburghi egyetem híres tanára, aki azzal a csodálatos képességgel volt megáldva, hogy a legcsekélyebb rész­letekről a legmesszebbmenő következteté­seket tudta levonni. Bell tanár alakja lebegett szeme előtt, ami­dőn megteremtette a halhatatlan detektív fi­guráját, akit először Sherrington Hope, azu­tán Shérringsford Holmes néven nevezett s csak később választotta a jobbhangzásu Sher­lock Hóim est. Conan A. Doyle szakított a detektivregé- nyek addigi stílusával, alakját nem nevezte „Sasszemü 01ivér“-nek vagy más hangzatos néven, mint addig szokásban volt. Egyszerű nevet választott számára, alakját száraznak, majdnem tudományosnak állította be s gon dolkodásáhan rendkívüli sok tere nyílt a lo­gikának. S ami a fő: életteljes figura lett, nem paipirosalak. Vallása akarta tenni a spiritizmust 1918-ban váratlanul spiritiszta lett. A lo­gika éleseszü mestere igyekezett behatolni a szellemvilág rejtelmeibe s minden idejét a spiritizmusnak szentelte. Most, hogy meghalt, mi sem természetesebb, mint hogy London társadalmának minden körében kivételes részvét nyilatkozik meg a népszerű irő s a nagy spiritiszta hátramara­dottjai iránt. Conan Doyle rokonai a világ minden tájáról, még Ausztráliából is töme­gesen kapják a részvéttáviratokát. Az angol spiritiszták Conan Doylet szel­lemi vezérüknek tekintették, annál is inkább, mert Conan Doyle a spiri- tiamiust nem annyira tudományos meggyő­ződésből, mint inkább vallásos hittel vallotta. Arra törekedett mindig, hogy vallássá avas­sa a spiritizmust s egész életében ezt az esz­mét propagálta. Végrendeletét még nem bontották fel, De olyanok, akik ismerték szándékait, úgy tudják, hogy már öt évvel ezelőtt megirta végrendeletét. Conan Doyle nagy vagyont hagyott hátra, melyet főképpen Sherlock Holmes történe­teivel szerzett. Kalandos regényei egyenkint átlag ezer font sterlinggel növelték meg va­gyonát. Legnagyobb sikerű detektivtörté- nete, „A baskervillei kutya", ez az összeg­nek ötszörösét hajtotta számára. Egész va­gyonát néhány százezer fontra becsülik. E vagyon egy részét beavatottak szerint spi­ritiszta propaganda céljaira hagyta. Nagy értéket képvisel Conan Doyle spiri­tiszta múzeuma is. Legnagyobb magángyűj­teménye ez azoknak a do kunié ni unióknak és tárgyaknak, melyek a spirifizmus történeté­vel függnek össze. Van ebben a múzeumban mindenekelőtt egész mediális képtár, festmények, melye­ket trance-álla.potban festettek egyes mé­diumok, köztük néhány müve a híres Lcsa- genak, annak a francia bányásznak, ki hipnotikus álmában bámiúlatraméltó képeket alkotott. A szellemfotografiák, materializálódott szellem­alakok paraffin-öntvényei, továbbá uniku­mokban gazdag dús könyvtár egészíti ki a gyűjteményt. Conan Doyle mindezt egy spi­ritiszta körnek hagyományozta. Eredetileg a pszichikai kutatás híres, londoni társulatára akarta hagyni, de minthogy néhány hónappal A SALVATQR FORRÁS halála előtt meggyőződés hiányával vádolta ezt a társaságot s meghasonlott vele, megvál­toztatta eredeti intézkedését. Nyolc héttel ezelőtt, mikor halálos beteg­ségbe esett, magához hívatta a vezetőjét an­nak a spiritiszta-körnek, melynek ülésein részt szokott venni és közölte vele, hogy erre az egyesületre akarja bizni múzeumának igazgatását. Megtörtént, amint másként neon lehetett várni, hogy közvetlenül Conan Doyle halála után próbálkozások történtek, hogy szeánszokon megnyilatkozásra birják Conan Doyile szellemét, vagy legalább, hogy egy médium ajkán szólaltassák meg. Ezek a kí­sérletek eddig nem jártak sikerrel. Egy gaz­dag hölgy, egy bornagykereskedő özvegye, nyolcszáz font sterling jutalmat tűzött ki annak a médiumnak, akinek sikerül Conan Doyle hiteles üzenetét hozni a túlvilágról. Semmi kétség, a világ minden táján élő mé­diumok százai vagy ezrei fognak rósztvenni ezen a versenyen. Az üzenet lehet rövid is; elég, ba csak három vagy négy szóból áll, csak az a fontos, hogy magán viselje a hi­telesség bélyegét. London spiritisztái már gyűjtést indítottak a Conan Dovlenek állí­tandó emlékszoboT költségeire. Mondják, az amerikai spiritiszta-egyesületeket is felhiv­feloldja és eltávolítja a szervezetben lerakódott savakat. Vasmentes, emésztést elősegítő kel­lemes üdítő ital. ják, hogy vegyenek részt az adományok gyűjtésében. Newyorhban állítólag már beszélt Egy newyorki jelentés már arról is beszá­mol, hogy az ottani spiritiszták egy csoportjár­nak sikerült az elhunyt szellemével beszélni. Beulah Thomson, a newyorki spiritiszták ve­zére, csütörtökön szeánszot rendezett és Sir Conan Doyle szellemét idézte. A kísérlet először nem sikerült s a szellemidézők föl is hagytak vele és más szellemekkel próbálkoztak. Közvetlenül & szeánsz befejezése előtt újból Doyle szellemé­hez fordultak s a kísérlet ezúttal állítólag sike­rült. Beulah Thomsnnon keresztül jelentette jövetelét és közölte a társasággal, hogy köszöni a meg­hívást. A másvilágon még mindig fáradtnak érzi magát, mert ezen a világon sok munkát végzett- Reméli azonban, hogy hamarosan „fölfrissül és fölveszi a rendes kapcsolatot a spiritiszta hívőkkel". Az angol spiritisztákat, akik szintén meg­kísérelték Conan A. Doyle megidézését, rend­kívül idegesíti balsikerük. A newyorki hír fél­tékenységet idézett elő, s kételkednek a newyorki szeánsz megtörtén­tében, , s ebben — több, mint valószínű — igazuk ie van. Tegnap temették el Conan Doylet az angliai Crowboroughban, egyházi szertartás nélkül, pontosan a.z elhunyt kívánságaihoz képest. Családja nem gyászolja, mert azon a meggyőződésen van, hogy csak fizikai értelemben halt meg, testi jelenléte c.6ak annyira fog hiányozni, mintha Ausztráliát*, utazott volna, de a család összeköttetésben fog vele állni. Romániában @1 akarják égetni a tavalyról megmaradt busát & smmwá mezőgazdasági válság újabb jelei - Általános kétsiibsesés — ératianu Honikéi négyén koronát kínálnak a búzáért - A román petróleum árzuhanása - A moréra! szondát felgyújtották? Bukarest, julius 12. (A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától.) Megelőző cikkünkben rámutat­tunk arra, hogy az uj román királynak a közel jövőben milyen súlyos és tervei számára meg­oldhatatlan politikai helyzettel kell számolnia. Most minden néphangulat kiindulási pont­ját: a román gazdasági helyzetet akarjuk meg­világítani, mert ennek révén lehet következtetni arra: ál­nem kellene-e az idei gabona árának följavi- tása érdekében a tavalyról megmaradt kész­leteket fölégetni. Ez az ötlet a krízis akut voltát és az elke­seredettség tetőpontját mutatja. A román—jugoszláv—magyar agrárblokk terve túlságosan messze van és a momentán katasztrófán segíteni nem tudhat. De egy csöppet sem rózsásabb a helyzet az ipari termelés és értékesítés frontján. Itt a lég­Nedves Salak szárazzá tétele „áramló levegő“ módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz-fé!e építési r. t. speciális osztálya, Bratislava, Laurinská 6. landó és tartós lesz-e az öröm és elragadtatás, amellyel a közhangulat Károly hazaérkezését fogadta. Az uj király tisztában van azzal, hogy pozí­cióját bizonyos gazdasági konszolidációval kell megerősítenie, hogy Romániában ma a problé­mák problémája a gazdasági kérdés s a trón el­foglalásakor tett nyilatkozataiban erre .minden alkalommal ki is tért. Érzi, hogy a nép tőle gazdasági javulást vár és minden valószínűség szerint megdöbbenve látja, hogy ezt a javulási máról holnapra megteremteni a lehetetlenséggel határos. Nagyon túlnőne egy cikk keretein a román gazdasági viszonyok ismertetése s ezért csak egy pár közgazdasági epizódot említünk föl, amelyek azonban értelmesebben és meggyőzőb­ben beszélnek, mint a számok és mint a száraz közgazdasági okfejtés. Riománia közgazdasági élete agrárélet. Az agrártermelés értékesítési világválsága itt föl- fokozottan mutatkozik. A tavalyi termésből több, mint egy negyedmillió vagon készlet van még és az idei termés „katasztrofálisan" jó lesz. Az export nincs megszervezve, sem kiépítve. A mezőgazdasági hitelre most akarnak külföldi tőkével intézetet létesíteni. Az exportálni képtelen, a hitel után a pénz­intézeteknek 18—20 százalékos kamatot fi­zető gazda ma kénytelen 200 lejes árért (40 Ké!) eladni búzáját azoknak az ügynökök­nek, akik legnagyobbrészt a Bratianu-dinasz- tia tőketaktikáját szolgálják. Bratianuék pénzügyi manipulációkkal verik le­felé a búza árát, nem azért, mintha azt drágán értékesíteni tudnák, de mert igv destruáljak legintenzívebben a Maniu parasztpártja alatt a talajt, Tlven körülmények között érthető, hogy a mezőgazdasági tanács egyik legutóbbi ülésén komolyan tárgyalták azt a kérdést: fontosabb termék a petróleum. A román petroleumtermelés az amerikai és orosz konkurrencia folytán minden piacát el­veszítette s ennek következménye az, hogy az árak katasztrofálisan estek. Hat hónap előtt 17.000 lej volt egy vagon nyersolaj ára, ma 4500. Konstanzában a STEAVA ROMANA-nak egy- milliárd értékű nyersolaja van tárolva és egyet­len litert sem bir belőle eladni. Azt beszélik, hogy a moréni szonda tüze, mely több, mint egy esztendeje ég, már négyszer kialudt, de mindig fölgyujtották. Hadd égjen el inkább a petróleum, mintsem, hogy még több kerüljön a piacra — ami nincs — és még jobban nyomja az árakat. A kereskedelem fizetésképtelenségről fize­tésképtelenségre bukdácsol. Az adó horribilis és a behajtása embertelen. A pénzügy igazgatók jutalékot kapnak az adóbehajtásokból és a leg­újabb módszer: a pénzügyi hatóságnak joga van a postai pénzküldeményeket adó céljaira lefoglalni. Mindehhez hozzájárul a ,teljes kor­rupció. Madgearu pénzügyminiszter korában ki­jelentette a parlamentben, hogy ha az, ami ma baksis címén elmegy, az ál­lamkasszába folyna be, nem lenne szükség sem­miféle adóra. A korrupció azonban más, mint a liberálisok idején volt. Akkor lent, az apró hatósági embe­reknél kellett kenni, most a magasabb hivatali régiók tartják fönn maguknak ezt a jogot és a kis tisztviselők sokszor tíz cigarettával is meg­elégszenek. — Azelőtt volt pénzük a. tisztviselőknek — mondja a. kereskedő — és ezért vásároltak. Ma nincs és a kereskedelem tönkremegy. A baksis nem élénkíti többé a gazdasági élet vérkerin­gését. Ezek a kis közgazdasági piftanatíőWéteiek megadják az egész gazdasági helyzet karak­terét. Hogy itt gyors és a helyzetet egy-kettőre megjavító rendszerváltozás lehetetlen, azt mindenki tudja, aki tisztában van azzal, hogy a közgazdasági életben mindennek megvan a maga forrási ideje és semmi -sem alakul át huszonnégy óra alatt. A nép jobb viszonyokat vár és sürgősen vár­ja a helyzet javulását. Hogy ez sürgősen nem következhet be, ebben van II. Károly helyzetének második nehéz­sége. Itt csak a legteljesebb gazdasági diktatúra segíthet. De ki legyen a diktátor? És hol van annak lehetősége, hogy a diktatúrát eltűri a politika? Ma minden ember a zsebén keresztül érez. A romániai zsebbajok mellett nem lehet tartós királyhüséget és lelkesedést várnia az uj román királynak. rr&imiBmxmmmB8Bxa3BBS!BBBr\xaasswu mii—iniiima—■■» Gazdasági kiáltás Párkányban és hroiyságon Az Ipolyság ás Párkány vidéki Gazdák Párkány­ban 1930 augusztus hó 7—10.-ig Ipolyságon pedig augusztus hó 15—19.-ig nemesített vetőmag és ter­mény kiállítást rendeznek. A kiáll látás a kővetkező osztályokra oezlá'k: Ne­mesibő telepek anyaga; után-te rím élők; növény­védelmi intézmények; kísérleteik; műtrágyák; kü­lönféle gazdasági anyagok, erota'kármányok; ba­romfi tenyésztési grafikonok. A kiállítás célja oktató és nemesített vetőmagvak könnyebb beszerzése. A kiállítás tartama alatt a rendezőség Párkány­ban és Ipolyságon gazdanapot tart A gazdamap nagy jelentőségű s módfelett értékes, mert nem mindennap jutunk hozzá, hogy jeles növénynemesitőinik Veneny Lajos és Nágel Mihály urak előadásait élvezzük. A kiállításon részt venni szándékozók a kiál­lítandó anyagok megjelölésével ebbel! szándékukat jelentség be Nánássy Gyula nyug. gazd. felügyelő Sahy Ipolyság vagy pedig Hegedűs Balázs főtitkár Párkány, Rákóczy u. 101. ez. elmen. Jelentkezéseket 1930 julius hó 20.-ig elfogad a rendezőség. Növénynemesitők versenyen kívül, kisgazdák több és szép dijat kapnak. — Tüzeket érit a szárazság Franciaország­ban. Párisiből táviratozzék: A nagy száraz­ság miatt Franciaország területién igen gyak­ran támad tűz, különösen erdőkben. Várd délifranoiaországi departamen tból három er- dőégésről érkezik jelentős, s az egyik erdő­égésnél több ház is a tűzvész martalékául esett. Bordeaux közelében egy történelmi ne­vezetességű várkastély égéit le. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom