Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)
1930-07-12 / 156. (2377.) szám
W aj**** ^ v Mai iitumift US ®l«Sai % PC. évf. 156. (2377) szám a Szombat 5 1930 julius 12-yiVÁfiVARHroME Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki Egyes szám ára 1.20 K2, vasárnap 2.—Ki Képes Meüéklet ára havonként 2.50 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. IU emelet. — Telefoni 30311. — Kiadóhivatalt Prága IL» Panská ulice 12. Ili. emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖHYCIM: HÍRLAP. PRflHfi 1 népszámlálás két média (§) Amikor a népszámlálási rendeletét vesszük bírálat alá, bennünket csupán egyetlen szempont irányi tihat, .milyen .mértékben teszi lehetővé a rendelet s az annak alapján végrehajtandó népszámlálási aktus, hogy az eredmény a valóságnak megfelelő, megbízható s igy a magyar kisebbség érdekeit nem sértő képet adjon. A rendelet első áttanulmányozására rögtön az tűnik szemünkbe, hogy újból tulnagy súlyt biztosítottak a bürokratizmusnak, vagyis a népszámlálást teljes egészében bürokratikus funkcióvá tették anélkül, hogy a kisebbségek érdekeit a bürokratizmussal szemben tételesen biztosították volna. Nézzük mindjárt az első pontot, amely a népszámlálás végrehajtási módjára vonatkozik. MegállajpitihatjuLk, hogy nem egységesen, hanem kétféle módon hajtják végre a számlálás aktusát, még pedig számlálási ivek utján, amelyeket a lakás tulajdonosa állít ki, s összeirási ivek utján, amelyeket a népszámlálási biztosok töltenek ki. Ennék az intézkedésnek célszerűségét elfogadjuk, mert tényleg vannak a köztársaságnak olyan részei, nagyobb kiterjedésű vidékei, községek komplexumai, vagy egyes községek, amelyekben a lakosság többsége irni- olvasni nem tud, vagy ha ismeri is az ábécé elemeit, nincs annyi állampolgáriam ismerete, hogy a komplikált számlálási ivet, amelyben csavaros kérdésekre kell megfelelnie, kitölthesse. Gondoljunk csak a Vrohovinára Ruszinszkón, ahol bizony elképzelhetetlen akadályokba ütköznék a népszámlálás, ha az egyszerű tutajosok, zsellérek, erdei favágók között a bíró egyszerűen kiosztaná az iveket: No, emberek, huszonnégy óra alatt tessék ezekre a kérdésekre megfelelni. Az elv ellen tehát semmi kifogásunk nem lenne kisebbségi szempontból, annál jogosabban azonban azon körülmény ellen, hogy a politikai hatóság szabad mérlegelésére bízták, hogy melyik kerületben akarják a népszámlálást konszkripciós és melyikben számlálási iv utján végrehajtatni. Ez ellen az intézkedés ellen a magyar és német pártok kezdettől kifejezetten tiltakoztak, mert a politikai hatóságok szabad mérlegelése semmi biztosítékot nem nyújt, hogy a konszkripciós iveket tényleg csupán azokban a kerületekben fogják használni, abol az analfabétizmus magas százaléka ezt indokolttá és szükségessé teszi s nem élnek-e vissza politikai érdekből ezzel a szabad mérlegelési jogukkal kisebbségi, kerületekben, amelyekben esetleg a lakosság többsége kulturailag érett arra, hogy jogosan tarthasson igényt a számlálási ivek utján való népszámlálásra. Legalább azt kellett volna biztositani, hogy jóval a népszámlálás előtt hivatalosan publikálják a számlálási és összeirási ivü kerületeket s konkrét esetekben biztositani kellett volna az előzetes jogorvoslat lehetőségét. így — post fosta — a magyarság pártjainak éberen kell őrködniük azon. hogy kulturális tekintetben magas fokon álló, de nemzeti szempontból fenyegetett kisebbségi kerületekben az összeírásos módot a népszámlálási biztosok ne arra használják fel, ihogy a kisebbség létszámát csökkentsék s az „államalkotó" nemzet számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el. A bürokratizmus tultengését látjuk abban a tényben is, hogy a népszámlálási biztosok és ellenőrök megbízatása teljesen a Az európai politika Páneurópa Jegyében áll Sorra érkeznek Párásba a válaszjegyzékek Briand mno" randamára — Kilátástalan helyzet — Áthidalhatatlan ellentétek a revizionisták és az antirevizionisták között Pária, julius 11. Julius 15-én jár le az az idő, ameddig az európai hatalmaknak válaszolótok kell Briand Páneurópa- memoTaindurnára. Az utóbbi napokban a legtöbb európai kormány sorra elküldte válaszjegyzéket s egy-kót napén belül valamennyi megkérdezett hatalom tájékoztatja álláspontjáról a Quai d‘Orsayt. Tegnap a lengyel és az észt kormányok nyújtották át válaszukat Rriandnak, ma délelőtt Parisba érkezik Mironescu román külügyminiszter, Dinu Cozianonak, az uj párisi román követnek társaságában, és délután átnyújtja kormánya válaszát. Holnapra Ausztria és Görögország jegyzékét várják. Az európai politika július 15-től a szeptemberi gesnli népszövetségi ülésszakig a Páneuróp a-memonan d um jegyében 1 fog állni. Az eddig beérkezett válaszokból nehéz tiszta képet alkotni a helyzetről, de máris bizonyos, hogy a Rriand-iéle terv nagyobb módosítások nélkül nem valósítható meg s még igy is rengeteg időre lesz szükség, amig valami föderációi éle keletkezik. A beérkezett válaszokból látszik, hogy az európai hatalmak általában két táborra oszlanak. Az egyik tábor, a régi győzőik nagy része, a status quo fönntartása mellett foglal állást s ilyen alapon kívánja Páneurópai, a másik tábor hol burkoltan, mint Olaszország, hol nyíltan, mint Németország, bizonyos revíziós gondolatokat penget. Nemcsak a békeszerződések revíziójáról van szó, hanem egyáltalán az európai helyzet átkorrigálásáról, mert az utóbbi évtizedek pszeudomoirfózisa folytán a hatalmi eltolódás Európában nem volt szabályos és igazságos. Néhány birodalom, mint Franciaország, meggazdagodva került ki a világháborúból és jövőjét nem fenyegetheti veszély, más, hozzá hasonló hatalom, mint Olaszország, állandó krízissel küzd, mert lakossága nagy, területe kicsiny és szegény és nincsenek értékes gyarmatai. Ezt az egyensúlytalanságot meg kell szüntetni s a javakat aránylago- san elosztani, mielőtt a nemzetek végérvényesen lekötnék magukat Páneurópa mellett. Váratlanul merült föl az olasz válasz- jegyzékben a lefegyverzés kérdése is. A római kormány ugyanis világosan kifejtette memorandumában, hogy az európai államok szövetségének megalkotására mindaddig nem kerülhet sor és az egyensúlyi helyzet nem állhat helyre, amig politikai hatóságok ügyköréibe tartozik. A. demokrácia elve itt som érvényesült olyan mértékben, mint ahogy azt a kisebbségi pártok el akarták érni, amikor követelték, hogy ismerjék el a községi és járási képviselőtestületeknek legalább nem-kötelező érvényű ajánlási jogát. A rendelet a kisebbségek számára azt sémi biztosítja, hogy kisebbségi területem az illető kisebbségi nemzetiséghez tartozó biztosokat s ellenőröket egyes hatalmak állig fegyverben várják az eseményeket, más hatalmak pedig fegyvertelenül. Itt kapcsolódik be a páneurópai tervbe a biztonsági kérdés is, amelyet viszont a másik csoport hangoztat Mielőtt Páneurópa megszületne, mondja Franciaország és a kisantant, garanciát kell adni az egyes nemzeteknek, hogy létüket és gazdasági helyzetüket neon fenyegeti semmiféle veszély. Csak a biztonsági garanciák megszerzése után ülhet össze a páneurópai tanács. A problémák sokoldalúak és a megoldás egyelőre bizonytalan. Julius 15-től szeptember első napjaiig lázas jegyzék- váltás fog folyni a hatalmak között, s lehet, hogy a szeptemberi genfi üíéssí&kig a helyzet annyira tisztázódik, hogy a páneurópai kérdést veszélytelenül napirendre lehet tűzni. Annyi bizonyos, hogy a nép- szövetség történetében a szeptemberi ülésszaknak komoly jelentősége van s a világháború óta hasonló fontosságú kérdés még nem szerepelt a napirenden. Lengyelország válasza Paris, julius 11. Tegnap délután a varsói külügyminiszter átadta a varsói francia nagykövetnek Lengyelország válaszát Briand Európa-memorandumára. A párisi sajtó értesülése, szerint a válasz rövid s csak LenLondon, julius 11. A Times párisi levelezőjének jelentése szerint Briand tegnap hivatalosan értesítette Hendersont, hogy Francia- ország 1930 vége előtt nem kezd uj hadihajók építésébe. A Times kommentárja szerint a francia kormány elhatározása nem az olasz követelések elfogadását jelenti s Franciaország a jövőben sem fogadja el az olasz—francia tengeri paritás elvét. Paris, julius 11. Az Echo de Paris úgy tudja, hogy Briand 1930 végére az olasz—francia feszültség határozott enyhülését várja. A konfliktus nem veszedelmes és fölösleges a nép- szövetséghez folyamodni megoldása érdekében. Ha a kérdést nemzetközivé teszik, ez csak megnehezíti a kiegyezés munkáját. Francia beavatott körök szerint mind a flottakérdésben, mind a tuniszi és tripolisri kérdésben rendkívül könnyű a megegyezés. Egyelőre nem tudni, hogy a közeljövőben újra meginduló olasz—francia tárgyalások miként fognak lefolyni. Vagy hivatalos kormánykonferenciák lesznek, vagy szakértő- konferenciák, amelyek határozatait később a kormányok ellenőrzik és hitelesítik. kell megbízni. Pártjainknak azonban őrködniük kell azon, hogy a biztosok kinevezése a kisebbségek számarányának megfelelő kulos alapján történik-e. Különös figyelemre kell méltatni a népszámlálás végrehajtását a szállodáikban, penziókban, intézetekben, ahol az igazgatóság az elszállásoltak egész tömegét irja össze. Az aktív katonai szolgál.úot teljesítők összeírása természetesen minden ellenőrzés alól ki van vonva. gyelország elvi beleegyezését tartalmazza az Euróipa-paktumhoz. Lengyelország hangsúlyozza, hogy a paktum lényege a biztonság garanciája. A lengyel kormány továbbá azt ajánlja, hogy a szeptemberi genfi ülésszakon az európai hatalmak kiküldöttel előkészítő konferenciát tartsanak, amelyen megbeszélik a szerződés alapelveit. A német válasz Berlin, julius 11. A német kormány tegnap minisztertanácsot tartott, amelyen végérvényesen megszövegezte a Briand Páneurópa- memorandumára adandó választ. A jegyzék leszögezi, hogy a paktumban föltétlenül szabad utat kell hagyni a jelenlegi európai politikai helyzet revíziójának és szem előtt kell tartani m eeves államok gazdasági fejődését-és gazdasági érdeken- A német birodalom tehát nem fogadja el -Briandnak a jelenlegi európai helyzet stabilizálására irányuló tervét, ellenkezőleg a nép- szövetségi paktumban levő cikkelyek segítségével elő akarja készíteni az általános revíziót. Ugyanakkor a jegyzék utal azokra a nehézségekre, amelyek a mai politikai helyzet következtében csaknem lehetetlenné teszik a terv kivitelét. Ezek közé a nehézségek közé tartozik a győző államok és a legyőzött államok szuverén jogai közt levő különbség is. Nehézség továbbá a teljesen megoldatlanul maradt kisebbségi probléma, s végül a fegyverkezés egyenlőtlen állása. Paris, julius 11. Az Oeuvre kitűnőén informált cikkírója szerint az olasz—francia tárgyalásokat ismét folytatják. Manzoni pátriái olasz nagykövet a napokban Rómában volt, ahonnét uj instrukciókat hozott. Megérkezése után két óra hosszat tárgyalt Briand külügyminiszterrel. A tuniszi és tri- poliszi határkérdésben, valamint a tuniszi olasz telepedés problémájában kompromisszum jött létre. A Populaire szerint Olaszország Lybiában 120.000 négyzetkilométert kap Franciaországtól. Mint ismeretes, a római kormány régóta gyarmati mandátumra vágyik g ebben az ügyben is tárgyalni óhajtott Franciaországgal. Ezek a tárgyalások azonban negatívan végződtek, mert Briand Olaszországot a népszövetséghez utasította, mint az egyetlen kompetens fórumhoz ebben a kérdésben. A flottaügyben sem sikerült egyelőre megoldást találni. Briand ngvan bizonyos engedményeket tett az olaszoknak és 1930-ban Francia- ország nem bocsát vízre uj hadihajót, de ezek az engedmények csak látszólagosak, mivel Franciaország idei flottaprogramját már befejezte és uj hajók vizreboesátására 1931 januárja vagy februárja előtt úgysem került volna sor. A párisi külügyi bizottságban Briand tegnap jelentést tett az olasz—francia helyzetről. Értesítette a parlamentet, hogy Géniben uj tárgyalások indultak meg az olaszok és a franciák között. Franciaország az elmúlt napokban jegyzéket intézett Olaszországhoz, amelyben tudatja Rómával, hogy az év végéig Franciaország nem épit uj hadihajót. Ili tárgyalások Olaszország és Franciaország liiStt
