Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-11 / 155. (2376.) szám

'PítAÜAW v YAOYAR'HI RLAP 1930 julius 11, péntek. WMWWOWMHgataj^lWMZBaaa—BWB—BMMBSB——■— SCHOiEl ősszel Prágába jön Prága, julius 10. A Prager Tagblatt érte­sülése szerint a csehszlovák kormány né­hány nappal ezelőtt hivatalosan meghívta Prágába Schober osztrák szövetségi kancel­lárt. Bécsben úgy tudják, hogy a meghívást a kancellár elfogadja. A látogatás nem lesz egyszerű udvariassági aktus, hanem bizo­nyos függő kérdéseket is elintéznek Schober prágai tartózkodása alatt. Nem annyira po­litikai kérdésekről, mint inkább gazdasági problémákról lesz szó, ámbár politikai vo­natkozású részletkérdések is szóba kerülhet­nek. A látogatásra valószínűleg október má­sodik felében kerül sor. Jólinformált körök szerint megvan a remény, hogy a látogatás meggyorsítja a rendkívül nehezen induló csehszlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalá­sok menetét. Barabás Béla mamrantyeivS felolvasása nagy bofrányf váltott ki Arad város tanácsülésén Arad, julius 10. Tegnap délután öt órakor tartotta első ülését Arad város uj tanácsa, amelyen Barabás Béla magyarnyelvű felszólalása bot­rányos tiltakozást váltott ki a liberális ta nácstagok részéről. A liberálisok Barabást magyar provokációval vádoltak, Barabás azonban ennek dacára magyar nyelven fe­jezte be beszédét, amelyben II. Károly iránt lojalitását nyilvání­totta. Az egyik liberális szónok éles hangon tilta­kozott az ellen, hogy Arad város tanácsában más nyelven is lehessen fölszólalni, mint ro­mánul. A következő fölszólaló. Paretz Béla dr., szin­tén magyarul kezdte beszédét, rámutatott arra. hogy a hirhedt magyar elnyomás idején a ro­mán képviselők és közigazgatási funkcionáriu­sok a magyar közéletben szabadon használható ták anyanyelvűket. Ezután Mamer Jusztin prefektus szólalt föl, aki kijelentette, hogy nincs oly román törvény, amely a magyar nyelv használatát eltiltaná, épp ezért a ma­gyar tanácstagok Arad város közgyűlésein is szabadon használhatják anyanyelvűket, de egyúttal kéri azokat, akik tudnak, beszél­jenek románul, hogy a mostanihoz hasonló in­cidensek ne fordulhassank elő. Bratiaitu WlitlMa kihallgatáson jelent meg a királynál Bukarest, julius 10. A király tegnap este hét órakor kihallgatáson fogadta Bratlanu Vintilát. A kihallgatás 55 percig tartott. A királyi palota előtt néhányszázfőnyi tömeg várta Bratianu Vintilát, akit a tömeg ellen­ségesen fogadott. A rendőrség közrefogta Bratianu kocsiját és utat nyitott számára. Az újságírók kérdéseire Bratianu semmiféle nyi­latkozatot nem volt hajlandó tenni kihallga­tásáról. Bratianu tegnap esti kihallgatása után azonnal összehívta a liberális párt ve­zetőit, akiknek beszámolt audienciájáról. Ma délelőtt kilenc órakor ismét részletes jelen­tést tesz a vezetőségnek a tegnap esti ki­hallgatásról és ezzel kapcsolatban a liberá­lisok hivatalos lapjában, a Vitorulban, köz­lemény jelenik meg, amely a liberális párt hűségnyilatkozatát tartalmazza. A lengyel kormány harca az ellenzék ellen Varsó, julius 10. Slawek lengyel miniszter- elnök bejelentette, hogy a'krakói ellenzéki kongresszus vezetői ellen bűnvádi eljárást indít. A bejelentett lépés azonban nem tör­tént meg, s a kormány ellenakciója mind­össze az ellenzék vezetőinek rendőri molesz- tálásában nyilvánul meg. A lengyel lapok je­lentése szerint az elmúlt napokban a Varsó körüli falvakban letartóztatták a közép- és baloldali pártok paraszt bizalmijait és a fő­városba hozták, ahol kihallgatásuk után is­mét szabadon engedték őket. Az ellenzék nevesebb vezéreit egyelőre nem idézték meg és senki ellen eljárást nem indíttattak. Jel­lemző a hangulat változására, hogy tegnap­előtt három parasztképviselő kilépett a kor­mányblokkból. A kormányt támogató frak­ciók az elmúlt évben tiz százalékkal gyön­gültek. A magyar felsőhál is nyári szabadságra nent Budapest, julius 10. (Budapesti szer­kesztőségünk telefo n jelen tése.) A felső­ház ma tartotta utolsó ülését a nyári szü­net előtt. Vannitelli bíboros halála alkal­mából Wlassics báró elnök indítványára a felsőház részvéttáviratot küldött a Vati­kánnak. Ezután a felsöház megszavazta a Társadalombiztosító Intézet szanálásáról szóló javaslatot, valamint más törvény­javaslatokat. KluiuKl Óta EurOsa iesnasyoMt bányaszerencsétlensége s százötven neuroelei A iiausdorfi bánya tizenhetedik aknájában kimúlott egy sasfészek és megdermesitett százötven éietet - A mentők még nem juthattak a haiáfférsiáfea, amelynek szeren­csétlenéit fel kellett áldozni, hogy a szomszéd tárnák bányászait megmenthessék N^urode, julius 10. (A Prágai Magyar Hír­lap távirati jelentése.) „Szerencse fél, szerencse le, Ilyen a bányász élete!“ * Európának évtizedek óta legborzalma­sabb bányakatasztrófja következett be egy felsősziléziai szénbányában a szerda dél­utáni órákban. A katasztrófa borzalmas részleteivel, az áldozatok számával, a sze­rencsétlenül jártak szenvedéseivel min­den emberi képzeletet meghalad. Európa bányakatasztrófáinak szomorú krónikájá­ban éppen ötven évvel kell visszalapoz- nnnk, hogy hasonló nagyarányú katasztró­fára bukkanjunk. Akkor a Rajna vidékén, a kamphauseni bányában történt a szeren­csétlenség. amely ISO bányász életébe ke­rüli Emlékezetes még a felsősziléziai Beuten közelében, a Hennitz-bányában be­következett katasztrófa, amely 144 halálos áldozatot követelt és a Dortmund melletti „Ministor Stein“ aknában történt szeren­csétlenség, amely 130 bányász életét oltot­ta ki. A mostani katasztrófa méreteiben fe­lülmúlja e két utóbbit és felülmúlja tragi­kumban is, mert a széngázkitörés teljesen kiszámi thatatlan, előre nem látható vesze­delem, amely ellen még nem sikerült meg­találni a védekezés módját. A halátahna Egy halott sem tudhatta az élet utolsó pil­lanatában, hogy mi történt vele. A gyilkos gáz A Wenzeslaus-bányatelep hatalmas kiter­jedésű aknahálózata nagyon is veszélyezte­tett terület, mert már az aknák is erősen széngáztartalmuak, a szénrétegek alatt pedig hatalmas gáz­fészkek vannak, amelyekben gyakran gyü- lemlik fel a természet törvénye szerint minden irányban szétterjedni törekvő gáz. Ebben a bányában nem a mostani volt az első széngázkatasztrófa, négy évvel ezelőtt és két évvel ezeltőt szintén volt gázömlés és akkor is életek pusztultak el, az 1928-iki ka­tasztrófa alkalmával nyolc bányász lelte az aknában halálát. A múlt szombaton is volt egy kisebbarányu szén gázki törés a Wenzes- laus-bányában, amelyet azonban bizonyos jelek alapján előre láttak és így a veszély­ben forgó munkásságot a kritikus helyről idejében eltávolitották. A széngázmérgezés esetében nem igen van mentség, mert hiszen a szerencsétlenül járt az oxigén nélküli levegőben nem tud lélekzeni, elájul, nem menekülhet a sza­badba és a halál rövidesen fulladás utján bekövetkezik. Minden lehető módon kísérleteztek már, hogy az ilyenfajtája szerencsétlenségeknek elejét vennék, de a mostani borzalmas katasztrófa mutatja,' hogy a széngázkitörés ellen a modern bánya­technika sem tudott óvszert találni. A bányászok élete egyedül Isten kezében van. A neurodei kerületben a gyakori széngáz­ömlések elkerülésére már több intézkedést lettek és ezek az óvatossági rendszabályok több esetben be is váltak. A szerdai kitörés azonban olyan méretű volt, aniinőt az európai szénbányákban még soha nem figyeltek meg. A katasztrófa okának kiderítésére természe­tesen nyomban megindult a vizsgálat, amely azonban pozitív eredményekre még nem ve­zethetett, mert hiszen nemcsak á tizenhete­dik aknában, amelyben a kiömlés történt, hanem a szomszédos járatokban is még sok a szén gáz és éppen ezért a mentési munkálatok is rendkívül nehe­zen és csak lépésről-lépésre haladnak előre. így csupán a szakértői véleményekre lehet egyelőre támaszkodni. Ezek szerint a katasztrófát az idézte elő, hogy c~-* rob­bantás döreje nyithatta meg az egyik széngáz-fészek száját és tódulhatott ki a gyilkos levegőméreg. Méreteiben borzalmas volt az a pusztítás, amit pillanatok alatt végzett. Csütörtökön az esti órákig a katastzfrófa- aknákból, amelyekben 193 bányamunkás dolgozott, Felsősziléziában, a waldenburgi iparvidé­ken van a neurodei szénkerület és ennek egyik nagy üzeme, a hausdorfi szénbánya Neurode városának közeiéiben. Az úgyneve­zett Wenzeslaus-bánya Kurt-aknájában történt a borzalmas szerencsétlenség, amelyről teljesen tiszta képet még most sem lehet alkotni, mivel a mentési munkálatok csütörtökön az esti órákig nem fejeződtek be. Az akna tizenhetedik osztagában, a harma­dik és második talpon délután négy óra öt perckor, amikor a bányászok teljes mun­kában voltak, hirtelen széngázömlés ön­tötte el az aknát. A halál fagyos lehelete suhantotta meg a b á nyászmunkásokat. Minden élet egy pillanat alatt megder­medt. A megdermedi élet Nápolyban .múzeumot rendeztek be a Pom- peiben kiásott emlékeikből. Emberek, állatok hullottak el a Vezúv kénes leheletétől, esz­méletlenül, kábán roskadtak össze, azután a tehetetlenekre hullott, hullott a hamu és méteres réteggel borította el őket. így kon­zerválódtak másfélezer esztendőre. Egyiket a fürdőszobájában érte a fulladásos haláL, a másik étkezés közben maradt elnyúlva a bársonykereveten, a harmadik az uceán roe- kadt össze, az őrtállő katona pedig helyét az utolsó pillanatig megtartotta, dacosan lánd­zsájának feszitette lábát és szembenézett a halállal. A hamu pedig minden alaknak, egy­kori élőlénynek és élettelen tárgynak nega­tívumát megőrizte, ezekből pozitív viaszmá­solatokat lehetett készíteni és igy rendezték be a nápolyi múzeumot. Amint egykor Pompeiben másodperc alatt száguldott végig a halál lehelet© és meggyil­kolt minden életet, igy terjedt szét a gyilkos gáz most is pil­lanat alatt a halálaknában és egyszerre megdermedt minden élet. Amint a kitörés megtörtént és a gáz az ak­nában szétterjedt, a bányászok azon a helyen roskadtak ösz- sze, ahol álltak, dolgoztak vagy jártak. A halottakat most úgy húzzák elő, mint a pompei-i hamu áldozatait. Ott van még a szerszám a kezükben, a bányász görcsösen markolja csákányát, a mozdonyvezető rábu­kik mozdonyára, a tárolőmunkás ott áll a csillére zuhanva, mindenki gondtalanul dol­gozott és a halál a munka szörnyű pillanatképét dermesztette meg egyetlen mérges lehele­tével. Mielőtt valaki ráeszmélhetett volna, hogy mi történt itt, mielőtt gondolatban is búcsút ve­hetett volna a föld színén hagyott kedvesei­től, örök álomra merevedtek szemei. A mentők szörnyű képektől . borzadnak vissza. Sokhelyütt három-négy hulla fekszik egymáson, közöttük ritkáu egy-egy élő, aki­nek tüdejéből még lassan tör elő a levegő. 81 halott bányászt hsiztak ki, 49 bányászt még élve vontak a napvilágra és ezeket azonnal a kórházba szállították, 63 bányász még a halálaknákban van és nagyrészüket halot­taknak kell tekinteni, úgy hogy a katasztrófa halálos áldozatainak a száma meg fogja haladni a 150-et, a katasztrófa halálos áldozatainak a száma meg fogja haladni a 150-et A 17-es aknában dolgozó összes bányászokat, számszerint 80-ait elpusztultnak kell tekin­teni. A nyolcvannak mártírhalála Nyolcvan bányásznak az életét, akik a tizenhetes aknában dolgoztak a katasztrófa pillanatában, fel kellett áldozni, hogy a szomszédos aknák bányászszemélyzetét a biztos haláltól meg lehessen menteni. Amikor a rendkívül nagyerejü széngáz-ki- ömlés a tizenhetedik aknában bekövetkezett, a gáz éhből az aknáiból a szomszédos jára­tokba is át kezdett ömleni, amelyekben mintegy 110 munkás dolgozott. Ezeknek nagy része is rögtön elszédült és összeesett. Hogy megmentsék őket a halál torkából, a tizenhetedik aknára egyszeriben rázár­ták az összes szellőztető ajtókat, hogy a gyilkos gáz további kiáramlását megakadá­lyozzák. Nyolcvan emberi oda kellett vetni a biztos halálnak, hogy a másik 110-et megmenthessék. így a szomszédos aknákban dolgozók közül aránylag kevesebben haltak meg, leginkább azok, aikik a tizenhetes akna közelében dol­goztak. Kisebb-nagyobb méretű gázmérgezés­sel szabadultak meg a megmentettek, akik közül 49-et nyomban a neuroden Knapp- schaffts-laziaretttbe vittek át és ott ápolás alá vették őket A mentési munkálatok Nyomban a katasztrófa bekövetkezése után megkezdődtek a mentési munkálatok, ame­lyekben a neurodei kerület teljes egészség- ügyi és tűzoltó-személyzete részt vesz. Természetesen • a veszélyeztetett aknában a mentés is rendkívül nehezen haladhat előre. Elsősor­ban is a szomszédos aknába és járatokba, amelyekbe szintén átszivárgóit valamelyes széngáz, nagymennyiségű friss levegőt pumpáltak, azután lassan megkezdték az előnyomulást. Azonban a járatok annyira tej/ve voltak a mérges gázzal, hogy a bátor mentők közül is többen mérgezést kaptak és szerdán éjjel tizenkét óra tájban ideigle­nesen félbe kellett szakítani -a mentési mun­kálatokat. Addig 67 halottat és 48 élőt von­tak ki. A tizenhetedik aknát azonban, amely­ben nyolcvan halott van, még nem lehetett megközelíteni. Ma reggel újból felvették a lassú előnyo­mulást a tizenhetedik akna felé, de rend­kívüli nehézségekkel kell mentőiknek meg­küzdeniük. A széngázkiáramlás még egyre tart. Gázmaszkákkal nyomulnak előre a mentők és szedik össze az utjukba kerülő halottakat és megmérgezettokét. A haláltárnába még nem lehet bejutni, olyan erejű ott a széngázáramlás, amely a detonáció intenzitásával hatott, úgy hogy a tárna falait tartó oszlopok egy része is ösz­Csisi jód-bróm gyógyfürdő, A legerősebb jód-brómos gyógyforrások. Kérjen prospektust a furdoigazgatőságtól Csízfürdőn. szedőit és hatalmas köveik, leomlott szénré­tegek torlaszolják el az utat, mennél inkább közeledik az a végzetes aknához. A legközelebbi feladat az, ho<?y elérjék a tizenhetes aknát és friss levegőt pumpál­janak be. A halál aknából eddig csupán kér halottat húztak ki, akik közvetlenül az ajtó mellett feküdtek. A bánya szájában borzalmas jelenetek játszódtak le. A kétségbeesett hozzátartozók nagy csoportokba verődtek össze és tegnap délutántól fogva szakadatlanul ott állanak kétség és remény között. Várják a híreket, amint aztán megtudják a bizonyosat, a tra­gikus valóságot, kétségbeesett jajkiáltással Toslkadnak össze. Ötvenkilenc holttestet a neurodei lazarefctben ravataloztak fel, eddig 51-et agnoszkáltak közülük. A halott bányászok legnagyobb részét a Wenzeslaus-bánya második aknájából, a Kurt-akna szomszédságában levő Kun bum de aknából vonták ki. Amint egy-egy testet elő­hoznak, az orvos ráhajlik, megvizsgálja az­után szomorúan csóválja meg a fejét: — Halott A rémség, tragikus fájdalom, kétségbe­esés lett most úrrá a neurodei bányaterület lakosságán, amely napi foglalkozását abba­hagyva, lehorgasztott fővel, könnyes szemek­kel, vagy a tébolyhoz közeli kétségbeesés­sel támolyog a halálaknák körül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom