Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-01 / 147. (2368.) szám

, Ma! számunk Ü2 ©Se?a IX. évf. 147. (2368) szám > Kedd » 1930 |ulius 1 Előfizetési árt évente 300, félévre ISO, negyed* évre 76, havonta 26 Kft; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyei szám ára 1.30 Ki, vasárnap 2,—Kd Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kd A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok tőszerfcessiiö: politikai napilapja igeidői szerkesztő; OZllRÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA Szerkesztőség: Prága n, Panská ulice 12» 11, emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága 1L Panská ulice 12. Hl. emelet. Telefon: 34184 SORGÖNYCIMí HÍRLAP, PRFIHfl A szabad Rajna (§.) Ma Németországnak nagy nemzeti ünnepe és a világtörténelemnek jelentős dátuma vau, a rajnai terület ujiből szabad, az utolsó megszálló csapat is elhagyja az ok- kupáit területet, amelyen a fenséges folyam erdőkkel koszoruzott büszke bércek között, gyönyörű kanyarodókkal siet a végtelen tenger felé. A német nemzeti érzésnek és öntudatnak örömünnepe ez a nap, mert né­met területen nincsenek már Gessler-kala­pok, mert a német nép testéből kihúztak egy fájdalmas tüskét és a súlyos .tehertől megszab aduit an a német nemzet ujult erő­vel láthat hozzá nagy feladatainak betöltésé- j hez. Stresemann életének müve a mai nap- ; pal nyerte el a koronát. Sokszor mondogat­ta, hogy az orvosok megtiltották neki az ivást, de ezen a napon az örömtől részegre issza magát. A nagy államférfi, aki a nép­szerűtlenség ódiumát is magára vállalva, testi erejét, egészségét áldozatul hozva dol­gozott a nagy cél érdekében, nem érhette meg ezt az öröm teljes napot, de az első po­hár bor, amely az örömünmepen a magasba ! lendül, az 5 halhatatlan emlékéinek szól. 1923 január 16-ám vonultak be a megszál­ló csapatok a rajnai területre, és a szenve­dő. szétm arca ingott Európa lelkét súlyos Mércék ülték meg. Bebizonyosodott, hogy a békeszerződések nem hozták meg a békét és csak a legnagyobb emberi erények', a legnagyobb belátás, a legnagyobb méltá­nyosság és a szolidaritás érzésének felébre­dés a háríthatja el az Európát végzetesen fe-j myegeftő katasztrófát. Megszállás, reparáció és biztonság, ez a hármas jelszó feküdte meg baljóst alul ag az európai politikát, en­nek a trializmusnak a jegyében vétkeztek a j bűnösök és bűnhődtek az ártatlanok. Ma nemcsak Németország, hanem egész Európa fellélekzik, mert mintha szünőfoe® volna a lidércnyomás, mintha ezen a forró nyári napon oszladozóban volnának a sötét Miegek és a rajnai derűs égboltozatról a jobb jövő reményiének sugarai árasztanák el az egész európai horizontot. Hét év alatt mégis csak nagy haladás történt, a trializ- mus hidrájának két fejét, a reparációt és a megszállást agyontaposták, igy tehát re­mény van arra, hogy az egyensúlyi állapot helyreállítása talán már a kiözei jövőben a harmadik vitás kérdésnek, a biztonságnak végleges megoldásához is vezet. Biztonságra tényleg minden államnak szüksége van és a biztonság nemcsak a Raj­na vonalára kell hogy vonatkozzék, amely­nek mentén évszázadokon át vívta elkese­redett élet-haMl-toaroát két szomszédos nagy nemzet, hanem szükség van a biztonságra Európa minden részében. A biztonsághoz azonban, amint a rajnai terület kiürítésé­nek nagy példája mutatjja, gondosan, előké­szített intézkedések szükségesek, amelyeket a jóakaratnak, az önös érdekeken felül­emelkedni tudó nagy emberi szempontok­nak kell megvalósítani ok. Aki biztonságot akar a saját maga számára, annak tudnia kell méltányos áldozatokat is hoznia a biz­tonság érdekében, annak felül kell emelked­nie a szűkkeblű önzés, soviniszta elfogultsá­gok gátlásain és az igazság felé kell halad­ni i a, amely minden érdekelt fél jogát ki­elégíti. Almikor Európa nyugati felében helyre- álllani készül a nagy egyensúlyi helyzet és ezzel a századokon át zord csatamezőkiké változtatott területre a boldog kulturális jö­vő napjai virradnak, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy Középeurópa még távol van Wiesbaden, junius 30. A megszálló csa­patok ma végleg kiürítik a harmadik raj­nai zónát is s ezzel a Rajna-vidék végleg megszabadul az idegein uralomtól. A Wil- heim-szállodán, a megszálló csapatok fő­hadiszállásán, tizenkét év óta állandóan ott lengett a három megszálló hatalom lo­bogója, s ma. amikor az angol, a francia és a belga trikolór lekerült a házról, a la­kosság óriási üdvrivalgásba tört ki. A francia csapatok délelőtt kilenc órakor tartották utolsó katonai szemléjüket. Tirard főbiztos és a rajnai bizottság tag­jai a szálloda előtt nézték végig a csapa­tok elvonulását és a himnuszok hangja mellett történő zászlóbevonást. Az ötszáz Krakó, junius 30. A lengyel munkás- és parasztpártok vasárnap Krakóban óriási ará­nyú tüntetést rendeztek a demokrácia mel- j lett és Pilstidski rendszere ellen. A több nap-! ra tervezett tüntetés első része rendkívül ha­tásosan, de nyugodtan telt el. A kormány mindent elkövetett, hogy a külföldi vendé­geket s a vidékről érkező párthiveket el­riassza az összejöveteltől és törvénytélen esz­közök alkalmazásától sem riadt vissza. A vi­dékről például autóbuszok hozták be a pa­rasztokat a városba s a kocsik nagyrészét a hatóságok nem engedték tovább, mert állító­lag technikai hibákat találtak az autóbuszo­kon. Ezenkívül a vidéki szervezetek az utób­bi napokban több száz hamisított táviratot kaptak híres szocialista vezérektől és munká­soktól aláírva, amelyekben tudatják velük, hogy nem kell bejönniök Krakóba. Mint utó­lag kiderült, az aláírások kivétel nélkül ha­misítványok voltak. Az ellenpropaganda da­cára óriási tömeg gyűlt össze Délnyugatlen- gyelország fővárosában. A régi ellenségek kibékültek és közös frontot alkottak Pilsud- ski ellen, igy Vitos parasztvezér és volt mi­niszterelnök, Thugutt volt belügyminiszter és Lengyelország egyik legismertebb politikusa, valamint Barlitzki volt kultuszminiszter, a szocialista párt vezére. Az elfogadott pro­ettől az idillikus állapottól, s ha a keleti ré­pa rációk kérdését meg ie oldották, sóik és súlyos probléma vár még elintézésre. A kö­zépeurópai biztonság kulcsproblémája a ki­sebbségi kérdés, amely negyven millió tel­iket érint, tehát Középeurópa lakosságának egynegyed részét. A politika veszélyeztetett övnek nevezte már a háború előtt is a Balti tengertől az Égéi tengerig nyúló pasztát. A kisautó® tko nferencián őszintén beismerte főnyi diszŐTség szemléje után a katonák a pályaudvarra vonultak, ahonnét Francia- ország belsejébe szállították őket. A raj­nai bizottság tagjai délben kiUöiivona/ttal ugyancsak elhagyták Wiesbadent. Mainra, junius 30. A város utolsó francia csapatai ma vonultak el Mainz hói. Dél­előtt Guilleaumat tábornok főhadiszállása előtt esapatszemle volt, majd a Marseillaise hangjainál bevonták az utolsó francia tri­kolórt. A csapatok itt is kivonultak az ál­lomásra és küíönvoinatokkal eltávoztak. A francia zászló bevonásakor a maiam pol­gárság percekig tartó örömrivalgásban tört ki. gram határozottan a demokrácia mellett és j Pilsudski ellen szól. A megjelent pártvezérek j körülbelül ötmillió választót képviselnek, úgyhogy az összejövetelnek komoly súlya van. A kongresszuson fölolvasták Daszinsky- nak, a távollévő szejmmarsallnak üdvözlő táviratát, amelyet a tömeg viharos éljenzés­sel fogadott. Az angol alsóház harmincnyolc képviselője ugyancsak távirati utón biztosí­totta rokonszenvéről a kongresszust és föl­szólította az egybegyűlteket, hogy folytassák küzdelmüket a demokráciáért. A szónokok kivétel nélkül élesen kikeltek Pilsudski kor­mánya ellen s különösen az államfőt támad­ták, aki minden tekintetben kényelmes esz­köze a diktátornak. A jelenlegi kormányfor­mát a szónokok az elnyomatás idejéhez ha­sonlították s kijelnteíték, hogy akkor, ami­kor Lengyelország három részre volt osztva, a rezsim nem volt oly kegyetlen, mint ma. Végül egyhangú határozatot fogadtak el, amelyben követelik az államfő azonnali le­mondását és Pilsudski diktátori akaratának letörését. A tárgyalások folyamán a kon­gresszus tagjai számos határozatot fogadtak el az esetre, ha Pilsudski újból államcsínyt akarna elkövetni. Hangsúlyozták, hogy a ter­rorral fizikai erőt kell szembeállítani. A kor­mány alkotmányellenes volta fölmenti az áf­ára újságírók előtt Marinkovics, hogy Jugo­szláviának van egy súlyos elintézetlen pro­blémája: a macedón kérdés. Ez a legdélibb, talán a lég izzóbb, mert egy izzó nép teimpe- rameintuimu is hevíti, ne feledjük el azon­ban, hogy a miacedón kérdés a csúcsára ál­lított középeurópai kisebbségi piramisnak csupán a legdélibb foka és észak felé hala­dóban a piramis egyre szélesedik, egyre joíblbian benyomul Európa szivébe. patok 12 óra 10 perckor külön vonattal ci­la agyták Wiesbad ént. A párisi lapok véleménye Paris, junius 30. A Rajnavidék végérvé­nyes kiürítését a francia sajtó vegye? érzel­mekkel kommentálja. Mig a baloldali lapok szerint a kiürítés a termékeny franci a- nétmef együttműködésnek megkezdését je­lenti, a jobboldali lapok rámutatnak a né­met sajtó egy részének francia-ellenes tá­madásaira és kijelentik, hogy Franciaor­szág óriási veszedelemmel játszik, amikor kiengedte kezéből a győzelem utolsó zálo­gát. lampolgárokat kötelességeik alól. A dikta­túra nemzetközi szerződései nem köthetik az államot és minden, ami a diktatúra alatt tör­ténik, törvényellenes, erkölcstelen és meg­szüntetendő. A lengyel demokraták krakói összejövete­lének bizonyára nagy hatása lesz a lengyel politika fejlődésére. Pilsudski kormánya az utóbbi hónapokban szemmelláthatóan sokat veszített népszerűségéből és a tábornok Újabb huszárcsinnyel, esetleg puccsal állít­hatja csak helyre megingott tekintélyét. Vi­szont az ország elientállása napról-napra nő és nem bizonyos, hogy a tisztikar ma oly könnyen legyűri a polgári ellentállást, mint legyűrte az elmúlt években. Korfanty újabb esetei Breslau, junius 30. A kattowitzi Savoy-szál- Iodába-n szombaton este Korfanty sziléziai len­gyel képviselő és Kujawski kattowitzi orvos, akinek felesége szintén képviselő, összevere­kedtek. Kujawski hátulról támadta meg Kor- fantyt, aki azonban erősebb ember és csakha­mar fölülikerekedett. A verekedőket- a szálloda- személyzete tudta csak szétválasztani. Az inci­densre az adott okot, hogy Korfanty az orvos feleségét a szejmben több ízben megsértette. Briand és Stresemann az egész emberiség érdekében nagy munkát végeztek, amikor a mai napot előkészítették, az ő példájuk kö­vetésre volna érdemes Középeurópában is, ahol szintén netm konferenciákon elhangzott békenyilatkozatokra, hanem a Gessler-kala- pok eltüntetésére, az európai szolidaritás nagy tetteire volna szükség a béke és meg­nyugvás érdekében. Wiesbaden, junius 30. A megszálló csa­A lengyel baloldal -Krakóban óriási tüntetést rendezett Pilsudski ellen A régi baloldali ellenfelek kibékülése - I kongresszus öt millió választót képviselt - Rendkívül éleshangu nyilatkozatok — „Erőszakot az erőszak ellen" Na végleg fölszabadult a német Rajnavidék A franciák befelezték a kiürítést — Nainz is Wies­baden örömünnepe — Savanyú francia kommentárok

Next

/
Oldalképek
Tartalom