Prágai Magyar Hirlap, 1930. július (9. évfolyam, 147-172 / 2368-2393. szám)

1930-07-01 / 147. (2368.) szám

„Ruszinszkó — cseh gyarmat"

írja a német keresztényuotiaKtta Deutsche Presse

R nagy- és kisoros? nyelvharc ürügye alatt kiépítik a esek iskolarendszert a görögkatolikus egyház az egyetlen, amely még a cselsesités útjában áll

ismét kiiiasiiottak három aradi magyar újságírót Romániából

Arad, junius 30. Az aradi román hatóságok tovább folytatják a kíméletlen hajszát a kisebbségi érdekekért küzdő magyar újságírók ellem Nemrégiben Pénzes Arthur és Fóthy Ernő aradi újságírókat utasították ki az országból állítólag románellenes cikkeik miatt. Most hasonló sors érte Gárdos Sándor, Pilisy Géza és Marcsi Rudolf újságírókat, ugyancsak az Aradi Közlöny munkatársait, akiket tegnap délután sürgősen élővezettek a szigurancára és ott közölték velük, hogy Marsáén Jusztin aradi prefektus előterjesztésére, akinek nevéhez fűződik az aradi újságírók üldözése, a belügyminiszter elrendelte azonnali kiutasításukat és 24 órán belül feltétlenül el kell hagyni ok az országot. A kiutasításnak az az indokolása, hogy a három újságíró többszöri nyomatékos figyelmeztetés ellenére sem változtatott kihív óan románellenes magatartásán. Az aradi újságírók sorozatos kiutasítása ellen értesülésünk szerint nemcsak az erdélyi magyar, hanem a román újságíró szervezetek is erélyes tiltakozásra készülnek.

21 kommunista agitátort tartóztattak le ífezófiiron

Budapest, junius 30. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnap délelőtt 21 mezőtúri kommunistát tartóztattak le kommunista agitáció miatt. A letartóztatott agitátorok az Uj Március és a Kommunista című röpiratokat terjesztették az Alföldön és kommunista sejteket igyekeztek alapítani.

Nagy tűz pusztít

egy Nagybánya melletti román állami szémaktárban

Nagybánya, junius 30. Péntek este tűz tört ki az alsószerenzei állami szén raktárban, ahol mintegy 400 vagon szén várt továbbszállításra. A tűz elementáris erővel pusziit és terjed tovább annak ellenére, hogy az egész környék tűzoltósága kivonult. Vasárnap külön vonattal érkezett meg a szatmári tűzoltóság, valamint egy század katonaság, hogy a még mindég terjedőben lévő tüzet elfojtsa. Egyelőre minden erőfeszítés arra irányul, hogy a tű® közvetlen szomszédságában lévő Főnix feén- eavgyárat megmentsék. Amennyiben a tűzet

Prága, junius 30. A szudétanémet sajtó nagyon keveset foglalkozik Szlovénszkó s Ruszinszkó problémáival s értesülései rendszerint olyan felületesek, hogy a szudétanémet politikusok ezekből alig tudhatnak objektív képet alkotni a morvántuli helyzetről. Kivételt jelent az utóbbi időben a német keresztényszocialista Deutsche Préssé, , amely már több izlben érdekes és a® igazságnak t el jesen megf elelő cikkeket közölt Szlovén- szkóról és RuszinszkóróL Legutóbbi számának vezércikke:

„Ruszinszkó — a cseh kolónia,"

nem sikerül a legrövidebb idő alatt lokalizálni, úgy a legkisebb szél is elegendő, hogy a kénsavgyár az egész községgel együtt a lángok martalékául essen. Minden feltevés aaeriatt még hét-uyole napig gondolái sem lehet a tűz eloltására.

teljesen objektíven fejti ki a ruszinszkói problémákat. Az emlékezetes merényletből indul ki, amelyet Tatioec tanitóképezdei növendék követett el Szabó esperes ellen. A továbbiak során megállapítja, hogy

Benes nem akarja a békeszerződésben biztosított autonómiát megvalósítani, sőt erős csehesitö politikát folytat Ruszinszkóban. Ruszinszkó nem egyéb, mint cseh gyarmat, ahová nemcsak a cseh hivatalnokok és állami szolgák egész serege került, hanem vendéglősök, iparosok és földművesek is bőven letelepedtek.

Ahol egyetlen cseh gyermek van, ott iskolát létesítettek. A zsidók asszimilálódása következtében egyre több cseh iskola keletkezik. A cseh polgári iskolákat in termá tusokkal rendezték be, hogy ilymódon egy uj cseh középosztályt neveljenekA cseh iskolarendszer Ruszinszkóban a legjobban van kiépítve mig számos ruszin iskola tanító nélkül áll, de ugyanakkor ugyanabban a községben néhány cseh család számára cseh iskolát állítottak fel, amely a ruszin gyerekeket is föl szívja. Hogy a csehesitö politikát még alaposabban és rendszeresebben megvalósíthassák, szükséges volt az amugyis szétmorzsolt ruszin népet még több részre szakítani.

Két tábor alakult ki: egy nagyorosz és egy kisorosz-ukrán. A ruszin irodalmi nyelv körül óriási harc fejlődött ki s

a cseh hatalmonlevők a divide et impera régi elve alapján széttagolták a népet nemzeti érzelmében. Ezen az alapon jogosnak találták, hogy ruszin vagy kisorosz iskola helyet csehet létesítsenek, mert a nyelvi problémát nem tudták megoldani.

A nemzeti viszályokhoz hozzájárul még a vallásharc is. A nyelvi harc két vezetője a nagyorosz Duchnovics társaság és a kisorosz Prosvita. A junius elsejei lövés azt mutatja, hogy a gyűlölet és a szenvedély mindkét csoportnál igen nagy. Ez az eset a cseh hatalmon! évők malmára friss vizet hajt. A cseh sajtó a csehesitö iránynak megerősítését hangsúlyozza, a nagyorosz, de még inkább a kisorosz-ukrán mozgalomban az állam egységének veszélyeztetését látja és azt követeli, hogy a kulturegyésületeket oszlassák fel.

Az ukrán mozgalom a csehek szempontjából természetesen sokkal veszedelmesebb, mint a nagyorosz mozgalom. Az ungvári merénylet ismét alkalmat adott a cseh ha- talmonlevőknek a kisorosz-ukrán mozgalom elnyomására, a nagyorosz mozgalommal szemben való semleges magatartásra és a csehesitési politika még erősebb mértékben való folytatására.

Ezen politikájának azonban útjában áll még a görögkatolikus vallási elékezet egyházi nyelvével és cirillikájával. Ezért követelik a cséh lapok a görögkatolikus egyházi iskolák államosítását, mert hiszen a görögkatólikus tanítóképző intézetnek volt növendéke a merénylő. Valószínű tehát, hogy

rövidesen njból föléled a görögkaíolfktt* egyház elleni harc. Annyi már ma is bizonyos, hogy a ruszinszkói, de még inkább a szlovenszkói ruszinok saját országukban kisebbségek lettek,

aminek természetesen következménye, hogy Kurtyák ruszin képviselő is aláírta a kisebbségi bizottság fölállítására vonatkozó javaslatot

nzERDŐ SZERELMESE

PEGÉ^y irta: QBEy

Fordiiotfa: ttOS&RUNÉ RÉZ LOLR

(26)

— Látni fogják — emelte fel a kezét komolyan Dalé — milyen kegyetlen néha a természet, de éppen az a kegyetlenség az, ami olyanná teszi az állatokat, amilyenek... Ha a farkas és a puma nem üldözné az őzet, az őz nem lenne olyan fürge, karcsú, szép, erős, egészséges állat, hanem ellustulna, elszaporodna, elbetegesedne és végül kipusztulna ... Látni fogják, hogyan érvényesül ez az alaptörvény az erdő minden teremtményének életében ... Küzdelem! Ez az értelme minden sorsnak, minden életnek. És látni fogják, hogy az embereknél sincs másképpen. A fák is küzdenek az életükért, a madarak is harcolnak ... az állatok... az emberek. Egyik a másikat falja föl, hogy élhessen. És ez a harc az, amely egyre közelebb, egyre közelebb hozza őket a tökéletesedéshez. De tökéletes mégse lesz soha semmi...

— Csodálatos, amit mond, de rettenetes! — mondta Heten és megborzongott, amint a sötétségbe tekintett, ami ott leselkedett a tűz körül.

— Rettenetes? — kérdezte a vadász és szomorú volt a hangja. — Lehet.

Elhallgattak. Néma. csönd lett. Aztán egyszerre csak megszólalt Bo csengő hangja:

— Miit Dalé, elvesztettem a fogadást.

— Oh, el is feledtem már — mosolygott Dalé. — Igaz, sokat beszéltem... — tette hozzá mentegetőzve. — Tudják, nem igen van alkalmam beszélgetni, legfeljebb Tómmal. Régen megszoktam már, hogy hangosan gondolkozzam és beszélgessek magamban.

— Egész éjszaka elhallgatnám — mondta Bo álmodozva.

— Szokott olvasni? Vannak könyvei? — kérdezte Helen hirtelen.

— Igen, meglehetősen sokat olvastam. Tizenötéves koromig iskolába jártam, tanulni sohasem szerettem, de olvasni mindig. Pár éve ismerősöm adott ajándékba egész csomó ócska könyvet, az öreg Cass néni, lenn lakik a faluban. Felhoztam ide és télen olvasgatok.

Újra csönd lett. Néhány szót váltottak még vontatottan, aztán Dalé hirtelen fölkelt, jóéjszakát kívánt és eltűnt a szikla mögött. Helen nézte, amint magas alakja beleolvad a sötétbe a fenyők között s nem tudta elfordítani onnan a szemét.

— Kell! — rázta meg Bo. — Már harmadszor szólok hozzád! Aludni szerelnék!

— Oh ... Elgondolkoztam ... Nem hallottalak ...

— Azt elhiszem! — vágott a szavába Bo.

— Nell! Szeretném, ha tükörben láttad volna magadat az előbb. Mondjak neked valamit?

— Nos, kivele — mondta Helen, nem túlságos meggyőződéssel. Nem nagyon örült Bo megjegyzéseinek, ha ilyen volt a bevezetés.

— Bele fogsz bolondulni ebbe a vadászba

— jelentette ki Bo emelt hangon. Úgy csilingelt a hangja, mint a csengetyű.

Helen nemcsak meglepődött, de meg is haragudott. Tüzetesen megmagyarázta tiszteletien és nyelves húgának, hogy milyen képtelenséget állít. Bo türelmesen hallgatta végig, aztán igy szólt:

— Hiába beszélsz, én érzem a csontjaimban.

— Bo! Te kis bolond gyerek vagy, szentimentális, regényeskedő, csacsi kis bolond! Nem is tudsz másra gondolni, mint a szerelemre. Ha az ember téged hall beszélni, azt hihetné, hogy nincs is más egyéb a világon!

Bo nagy szemekkel nézett reá. A szeme fényes volt, meleg, kedves, nevető.

— Nell! Hiszen éppen ez az!... Hogy nincs egyéb!...

X. FEJEZET.

Olyan rövidnek tetszett az éjszaka, hogy Helen szinte nem tudta hinni, hogy reggel van már, mikor Bo fölkeltette. Boldogan látta, mennyivel jobb színiben van ma a kislány. Vígan izgett-mozgott, nem fájt már annyira a háta.

— Nell! — kiáltotta. — Milyen szép piros az arcod! És a szemed sem olyan fáradt, mint tegnap volt... Nézd, milyen gyönyörű a reggel! Nőm lehetne részeg az ember ettől a levegőtől? Virágillatot érzek... És, jaj, olyan éhes vagyok!

— Attól félek, Bo, hogy szegény házigazdánk nemsoára egész nap vadászni fog csupa kénytelenségből, ha így növekszik az étvágyad — mondta Helen s hátravetelte a szeméből a haját, hogy lássa befűzni a cipőjét.

— Jaj, Nell, nézd... Micsoda nagy kutya!

Helen feltekintett s akkora kutyát látott,

minit még soha életében. Fekete volt sötétbarna foltokkal, a füle hosszan lelógott kétoldalt. Odajött egészen a sátor bejáratához és benézett. Hosszúkás feje nemes volt, a szeme sötét és bánatos. Nem árulta el az érzelmeit, nem lehetett tudni, hogy barátságos vagy ellenséges szándékkal közeledik-e.

— Halló, kutyus! Gyere csak ide, nem bántunk! — mondotta Bo, de nem valami nagy barátsággal. Helen nevetni kezdett.

— Bo, nagyszerű vagy! Hiszen te félsz ettől a kutyától’

— Hát... félek! Vájjon Dalé szelídítette meg ezt is?

A kutya közben megfordult és elment. Mikor a leányok megjelentek a tűznél, ott találták korai látogatójukat, amint Dalé lábainál feküdt. Hosszú fűlei a földig értek.

— Odaküldtem Pedrót, hogy fölkeltse magukat •— fogadta őket Dalé. — Megijedtek?

— Én neon, de Nell igen — füllentett Bo.

— Nagyon szép kutya — mondta Helen, mintha Bo nem is azért mondta volna, amit mondott, hogy bosszankodjék. — Szeretem a kutyákat. Megbarátkoznék vájjon velem?

— Nagyon vad és bizalmatlankodó. Ha nem vagyok itthon, a környéken kóboréi, ő meg Tóm nem igen szeretik egymást. Féltékenyek mind a ketten. Volt több kutyám is, de éppen Tóm miatt túladtam rajtuk. Hanem, azt hiszem, magát meg fogja szeretni Pedxó. Próbálja meg.

Helen megpróbálta s nem is egészen sikertelenül. A kutya mély, sötét szeme mintha Helen lelkét kereste volna kutató kifejezéssel. Becsületes, bölcs szeme volt és valami furcsa bánat ködlött benne.

— Okos kutya lehet — mondta Helen és meg- simogatta Pedro hosszú, bársonyos fülét.

— Oh, Pedro félig ember. Üljenek le, mig

esznek, mesélek maguknak róla.

Dalé kölyökkutya korában kapta egy mexikói juhpásztortól, aki azt állította, hogy majdnem fajtiszta kaliforniai véreb. Miikor felnőtt, sok baj volt vele Dalé többi állatai miatt e ezért egy telepesnek adta. oda. De Pedro már másnap visszasz'ökött. Most már többet foglalkozott vele Dalé, de nem akarta megtartani, mert úgy gondolta, hogy az ilyen értékes fajkutyát kár itt az erdőben magára hagyni, sokszor hónapokon keresztül. Dalé elment a legtávolabbi faluba, Sirowdropha és otthagyta Pedrót egyik barátjánál. Aztán ellovagolt Show Downba,_ onnan Pinebe, aztán a Beeman-fiuk tanyájára, akikkel együtt lovakat hajtott vagy száz mér- földnyire, Uj-Mexikóba, vásárra. Már szállongott a hó, mire visszatért ide, a tanyára, ahol — Pedro fogadta, nagy örömmel.

Roy Beeman meglátogatta őt még ezen az őszön és mesélte, hogy Snowdropban nem tudták ott tartani Pedrót. Elszakította a láncot és keresztülugrotta a tíz lábnyi magas sövényt. Szimatjával nyomon követte Dalé útját Show Downba, ahol Dalé egyik barátja megismerte és ott akarta tartani, mig Dalé visszajön. De Pedro nem akart enni. Akkoriban teberszállitmány indult a Beeman-fiük tanyájára. Dalé barátja ládába zárta a kutyát és föltette a szekérre őt is. Pedro kiszökött a ládából, visszament a faluba, megkereste Dalé nyomát, elment Pinebe, aztán onnan a Beeman-tanyára. Ennyit tudott Roy a kutyáról. De azt hiszi, hogy Pedro a kn vak nyomát is kiszaglászta és oda is eljött utánuk. A következő tavaszon ez be is igazolódott; az egyik juhtenyésztő, akinél megszálltak, mesélte, hogy alig mentek el Dalé ég a Beeman- fink, megjelent nála a kutya. Egyik pásztora el is fogta és meg akarta tartani, de a kutya megszökött.

— És mire hazaértem, ő már itthon várt. lesoványodva, de nagyon jókedvűen — mesélte mosolyogva Dalé. — Azóta nem akartam túladni rajta. Szeretjük egymást. Megérti, amit mondok. Majdnem, hogy megszólal. És megesküdném reá, hogy tud sírni. Valahányszor nélküle megyek el, mindig sir.

Helennek úgy tetszett, hogy Pedro csakugyan megért minden szót. Most szégvenkezőnek látszott, nagyokat nyelt és lesütötte a szemét.

Egyszerre megjelent Tóm, a puma és vöröséé szeme rosszakarattal villant meg, amint a kutyát meglátta. Pedrc méltóságán alulinak tartotta, hogy észrevegye a hatalmas macskát. A puma egyenesen Bo felé ment. lefeküdt é- minden jellel azt fejezte ki, hogy a reggelije felét kívánja.

— Szeretlek, szeretlek — mondta neki Bo — de azért, ha közel jössz, kicsit vacog a fogam.

— Az állat is olyan, mint az ember. Van, akit szeret, van, akiit nem. Úgy látszik, hogy Tóm Bo mellé fog szegődni. Pedro pedig Nélit fogja szeretni, már látom.

— Hol van Bimbócska? — kérdezte Bo.

— Alszik valahol. Mit csináljunk ma, lányok?

— Lovagoljunk! — kiáltotta. Bo.

%

■ i *--------■■ ; y

|| Jftcte Cdo€f ^lH i

i í — - ................7

2 ____ mo 1? b6dd’-