Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-04 / 126. (2347.) szám

V Hal námunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* A > / »■. , • 1 ' ‘ 11 1 ' ' i 1 Szerkesztőség: Prága II. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, SZlOZfCllSZKOl €S mSZlTlSZKOl QLL€HZ€k.l JJCLTlOK j|, emelet. — Telefon-. 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. •>- nnlitilfni níinilmiin Prága II. Panská ulice 12. III. emelet Egyes szám áfa 1.20 Ki, vasárnap 2.—Kő. FöS3.€[keS£.tÖ: ^ ‘ l (Ueíöb b&evkCSS. 10 ■ Telefon; 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kő. DZURÁNY1 LÁS3LC FOR6ACH 6Ű3j\ SÜRGÖWYCIM; HIRI.RP, PRflHfl. A kisebbségek Pámenrépája Irta s TARIÁN SIDViN Briand csupán a Népszövetség 27 tagjának küldötte meg Páneurópa tervezetét. Az Európúban éle közel 40 milliónyi nemzeti kisebbség szempontjából mindeneseire saj­nálatos, hogy Briand ezen kisebbségekről látszólag megfeledkezett és éppen azokat hagyta ki számításából, akik a népek kultu­rális és gazdasági versenyében külön aka­dályokkal kénytelenek megküzdeni s akik­nek jövőjét elsősorban azért fenyegeti ve­szély, mert sorsuk intézésétől megfosztották őket. Hogy a páneurópai mozgalom a Couden- hove-Kaiergihi kezdeményezéséből el ju Iha­tott Briand tervezetéig, a legkézzelfoghalób- ban igazolja a háború likvidálásának és Európa uj rendjének csődjét. Nyi'lt beisme­rése a Briand-féle tervezet anuak, hogy a békeszerződések állal feldarabolt Európa gazdaságilag életképtelen és hogy csupán uj nagy termelési és fogyasztási területek meg­teremtése által remélheti Európa Ameriká­val szemben gazdasági pozíciójának fenn­tartását. Sajnos, a mód, amellyel ezen nagyszabású. Európa összes népeinek jövő fejlődését meg­határozó akciót megindították, épp oly elhi­bázott, mint minden, ami eddig a győző és legyőzött népek közeledése érdekében tör­tént. Elhibázott pedig azért, mert nélkülözi a megegyezés elengedhetetlen előfeltételét: az őszinteséget. Tagadhatatlan, hogy Briand egy tekintet­ben tényleg őszinte volt. Bevallotta', hogy őt a kérdés elsősorban Franciaország biztonsá­ga szempontjából érdekli. Nem volt azonban őszinte akkor, amidőn elengedhetetlen elő­feltételként a politikai megegyezést jelölte m*eg, anélkül, hogy ezt megfelelően megin­dokolta volna. A gazdasági közeledésről úgy véli, hogy az a politikai megegyezésnek szükségszerű következménye lesz. Még mindnyájunk élénk emlékezetében él az alig néhány hét előtt befejezett genfi vámkonferencia. Akkor azt hangoztatták a nagy politikusok, köztük a mi külügyiminisz­terünk is, hogy ezen konferenciának éppen az az előnye s azért várnak tőle sikert, mert az a szakemberek tanácskozása, amelyből sikerült kikapcsolni a politikát. A vámkonferencia eredményét e lap ha­sábjain előre megjósoltuk. Megmondtuk, hogy politikai előfeltételek megteremtése nélkül semmiféle közeledésre számítani nem lehet, mert a gazdasági közeledés leg­alább átmenetileg minden részről áldozato­kat követel, ezeket pedig megfelelő ellen ér - fék nélkül és különösen a politikai ellenté­tek elsimítása előtt senki sem lesz hajlandó vállalni. Jóslásunk azóta — sajnos — beteljesedett. A kormánykoalíció pártjai a genfi tárgyalá­sok befejezése óta alig foglalkoznak mással, mint a legkülönbözőbb vámemelési lehető­ségeknek tárgyalásával. Briand terve mint óhaj. mint megközelí­tendő célkitűzés kívánatos lehet azon népek szemében, amelyeknek a békeszerződések előnyöket juttattak. De elfogadhatatlan Európa közel 40 milliónyi nemzet-; kisebbsé­ge részére, mely kisebbségi helyzetének mai kiszolgáltatottságában kulturális és gazdasá­gi érdekeinek védelmétől foszfátod meg a békeszerződések és a hatalmak között létre­jött, a kisebbségek védelmét célzó, de a gya­korlatban meg nem valósított szerződések által. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Európa kisebbségeinek túlnyomó része ha­sonló helyzetben van és csak egy kis töre­dék az, amely kisebbségi jogainak a gyakor­latban is birtokába jutott. Briand tervének fogyatékossága éppen ab­ban rejtik, hogy csak részben számol a té- jjyekKel. Európa gazdaságilag legvirágzóbb államának külügyminisztere látja a nehéz­ségeket, melyek Európa gazdasági boldogu­lásának útjában állanak és éppen ezért a genfi vámkonferencia programjával szakítva a politikai közeledés szükségességét hangoz­tatja. Briand, a gyakorlati politikus, kétségkívül tisztában van tervének akadályaival, éPP úgy, mint ezen akadályok elhárításának ne­hézségeivel. De Briand, a diplomata, nem tér ki a részletekre. Csupán további eszme­cserére akar jegyzékével alapot szolgáltatni. Valószinüleg azért, hogy el ne riassza a tár­gyaló asztál mellől azokat, akiknek sok le­het a vesztenivalójuk. Ezek azonban nem az érdekelt nemzetek, hanem inkább a mai helyzet kialakulásában részes politikusok. A világos Ibeszéd Briand részéről a béke- szerződések csődjének beismerése lett vol­na. Újra le kell ülni a zöld asztalhoz, férfia­sán szembe nézni az európai civilizáció de­kadenciáját előmozdító valósággal és a Páris, junius 3. A Petit Párisién indiai munkatársa közli, hogy Gandhi hivei és a brit hatóságok között tegnap kezdődtek meg az első hivatalos b ék e tárgy ail ás ok. Bombay bán összejött Laljee, a hindu ke­reskedelmi kamarák elnöke és Syke-s an­gol kormányzó és kölcsönösen kicserélték véleményüket a béke helyreállításáról. Anglia javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy Gandhi hadjáratának megszüntetése esetén általános amnesztiát hirdet a poli­tikai elitéltek számára. Ezzel szemben Gandhi rejtélyes kifejezésmódokba bur­kolózva, „India függetlenségének szub- sztanciáját“ kéri, azaz azt kívánja, hogy India megkapja a dominiumi alkotmányt. A Petit Párisién munkatársa óvatosan hozzáfűzi, hogy mindössze előzetes tárgya­lásokról van szó és egyelőre a hindu for­radalmat nem szabad befejezettnek tekin­teni. London, junius 3. A 83 éves Miesis Anny Besant, aki élete legnagyobb részét Indiában töltötte és évtizedekig küzdött a hindu szabadságért, tegnap Londonba érke­zett, ahol újból propagandái kezd India füg­getlenségéért és a dominiumi alkotmány megadása mellett. Kalkutta, junius 3. Az alkirály újból szi­gorú rendeleleket léptetett életbe a hindu szabadságmozgalom és a passzív ellenállás megtörésére. Ezentúl a bojkottált üzletek előtt a nép nem állhat sorfalat és azokat a bennszülötteket, akik nem fizetik meg adó­jukat, holott pénzük van, nyomban letartóz­tatják. Az alkirály most a mozgalom le*? erő­Briand-féle koncepcióhoz méltó nagyvonalú­sággal levonni a helyzet kényszerűsége által diktált konzekvenciákat. Először tényleg po­litikai téren, ezt köv előleg pedig a gazdasá­gi együttműködés kérdéseiben. A Briand-féte kezdem én yezésmek nagy hi­bája, hogy benne a diplomata legyőzte a gya­korlati politikust. A Páneurópa-mozgalom híveinek gazdasági megállapításai helytál­lók. De Európa népeinek nyomorúsága még nem kényszeríti az érdekelt államok kormá­nyait határozott színvallásra. Az egyes euró­pai államok gazdasági helyzete még nem romlott le annyira, hogy a kormányoknak ne volna módjuk a további taktikázásra. Ezen a téren is vezet Csehszlovákia. Abból, amit Bence külügyminiszternek a Briand-féle tervvel szemben elfoglalt álláspontjáról ed­dig a csehszlovák közvélemény megtudha­tott, arra kell következtetnünk, hogy a terv­től nincs nagyon elragadtatva. A külügymi­niszterhez közelálló Národni Osvobozeni sze­rint Masaryk elnök és Benes külügyminisz­ter egyénileg barátságosan fogadják a ter­vet. A valóságban azonban a Briand-féle ter­vet — amint azt FierJinger dr. volt követ a Národni Osvobozeniben kifejtette — először a kisantant gazdasági megegyezésének keli megelőznie. Kétségkívül nagy meglepetés lesz Európa népei részére a csehszlovák külügyi: dniJzié- riumnak ezen uj, grandiózus terve! Cseh­szlovákia gazdasági körei azonban, amelye­ket elsősorban érint Benes külügyminiszter ­sebb fegyvereitől akarja megfosztani a fel­kelőket. A kormány szemmelláthatóan tel­jes szigorral lép fel és mindenáron el akar­ja nyomni a lázadást. Ezentúl a vezetőket ki­vétel nélkül letartóztatják, a sajtót még job­Budapest, junius 3. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A budapesti lapok ma gyászkeretes vezércikkekben emlékeznek meg a trianoni szerződés aláirásának tizedik ; évfordulójáról. Holnap délben az évforduló alkalmából az összes harangok megkondul- nak az országban, a templomokban gyászis­tentiszteleteket, az iskolákban pedig gyász­beszédeket tartanak. Magyarországon kiviil is valamennyi országban, ahol nagyobbszámu j magyarság él — az utódállamokat kivéve —, | megemlékeznek a magyarok az évfordulóról.; A magyar képviselőház holnap gyászülést tart, amelyen a képviselők feketében jelen­nek gazdasági szempontból nem nagy sike­reket felmutató politikája, joggal kérdezhe­tik, hogy eddig miért mulasztotta el a kül­ügyminiszter a kisautant államai között a gazdasági együttműködés kiépítését? Mert ha ma a tervnek nincsenek elháríthatatlan akadályai, ha a felvetett idea őszinte és be­csületesen megválóéi tható, akkor a külügy­miniszter helyre nem hozható hibát követett el akkor, amidőn a múltban a lehetőségeket kihasználni elmulasztotta és ezzel Csehszlo­vákia gazdasági életének helyre nem hozha­tó károkat okozobt. Ha pedig a terv megvalósításának útjában komoly akadályok állanak, akkor hogy me­részkednek Csehszlovákia hivatalosan beis­mert és napról napra súlyosbodó gazdasági helyzetében blöffökkel előállani? Mindenki, aki a gazdasági kérdésekben jártas, tudja, hogy egy állam sem nyújthat más államoknak külön kedvezményeket, ha csak a legtöbb kedvezmény elvéről a keres­kedelmi szerződésben le nem mond. Legke­vésbé teheti ezt Csehszlovákia, amelynek ipari termelése elsősorban és a legfontosabb iparágakban a kivitelre van utalva. Hogy ezen iparágak versenyképességét cseh kö­rökben is hogy ítélik meg, elég Preiss dr.- nak, a Zsivnosztenszká Banka vezérigazga­tójának legutóbb a Gyáriparosok Szövetsé­ge ' iFözgyütesén tett kijelentésére hivat­koznunk. Kétségtelen mindabból, ami körülöttünk' történik, hosrv felelős politikusainknak a bán béklyóba kötik és feljogosítják a helyi hatóságokat, hogy a központ megkérdezése nélkül lefoglalhatják és elkobozhatják az új­ságokat, valamint minden más nyomdater­méket. nek meg. Az ülésen Apponyi Albert gróf tart beszédet. Pontban déli 12 órakor Budapesten egy percre megállanak az összes villamosok, ugyanekkor a kereskedők is lehúzzák üzle­tük redőnyeit. Sem a kávéházakban, sem a vendéglőkben egész éjjel nem lesz zene. Apponyi képviseli Magyarországot az őszi népszövetségi lésen Budapest, junius 3. (Budapesti szerkesztő- légiink telefonjelentése.) A népszövetség szeptemberi ülésszakán Magyarországot Ap­ponyi Albert gróf fogja képviselni. Apponyi a kormány erre vonatkozó fölkérését elfő* gadfcy Megkezdődtek az első béketárgyalások Gandhi hivei és az angolok között Anni Besant Londonban — Az alkiráiy uj, szigorú rendiletel Megkonduinait Magyarország összes harangjai Trianon tízéves évfordulóján A képviselőház gyászülést tart, a templomokban gyászistentiszteletek lesznek, a villamosok meg­állanak és az üzletek redőnyeit lehúzzák

Next

/
Oldalképek
Tartalom