Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-29 / 146. (2367.) szám
1980 Juntáé 29, vasárnap. 'l>R?C<EM-ArÍAC*An-Hmtí^ Ipolyságon éldegél a bolgár király egykori udvari cigánya, a nyolcvanéves Sági Balog Franci Gotha, Berlin, Moszkva, Paris, Szófia után az Ipoly mellett emlékezik vissza az öreg cigány a szentantali királyi mulatságokra, amikor Ferdináná még „kedves Fmncikám“~nak titulálta — Emlékek, királyi levelek és keserves öregség a szögreakasztotí hegedű kőris! Ipolyság junius vége. Senki se próféta a maga hazájában, őrá is vonatkozik. Itt él közöttünk hajdani szép idők tanúja, Sági Balog Franci. Valamikor hét vármegye leghíresebb cigányprímása, akinek hírneve Nagymagyarország határain is túlnőtt, aki hegedűjével Paristól Moszkváig rabulejtette a szerelmes sziveket, valamikor a legmagasabb arisztokrácia és királyi udvarok exkluzív termeiben muzsikált s aki nem kisebb ember, mint I. Ferdinánd volt bolgár király barátságával dicsekedhetik... Itt él közöttünk Ipolságon; a híres múlt lefakult rajta, nekünk nem jelent már többet, mint más hasonló öregember, nekünk egyszerűen csak Franci bácsi ... Az a generáció, amely tanúja volt játékának és hírnevének, lassan elköltözött, már csak néhányan élnek belőle. Nyolcvan év nagy idői A bibliai hetvenöt évet már őt évvel túlhaladta, Már minden napja az Ur külön ajándéka. Pár nappal a péberpéiü születésnap előtt meginterjúvoltuk Franci bácsit. összetöpőrődött, reszketős kezű, fáradt ember válaszolt a kérdésekre. A beszéd, különösen a téma láthatólag felélénkíti. Látszik rajta, hogy szívesen beszél a múltról. A fényes at kezdete Elmondja, hogy harmad-negyedizigíeu visz- szavezetbetöleg cigányprímás szülők unokája. Valamennyien törzsöké* Ipolyságiak. Atyja Mb. Balog JÓKseí a maga korában a vármegye első prímása volt A* ipoiyaági vén vármegyeház régi díszterme, fényes megyebálok, pezsgés nótás éjszakák jutnak az eszébe, ha fiatal kezdő éveire gondol. Ebben az időben atyja bandájában játszott — még ismeretlenül. Hatvan éven át kezelte a vonót, hatvan éven át rengeteg bánatot airt el hegedűje, de legalább ugyanannyi vigaszt is nyújtott Nyugist országaiban Ebből a hatvan évből as első harminc olyan változatos, olyan fényes, amilyen csak nagyon kevés muzsikusnak adtatott meg. Huszonnyolc éves korában, 1878-ban Koburg Fü- löp hencegnek annyira megtetsztt, hogy szerződtette őt, és egész bandájával együtt kivitte Crothába, ahol a hercegi palotában játszott több mint három hónapon át. Nyugtalan vére azonban nem hagyta egy helyben; végigjárta Bajorországot sikert-sikerre halmozott. Innét Poroszországba került. Hosszas barangolás után Berlinben megállt három hónapra. A pénz egyre dőlt hozzá, ebben nem volt hiány, de itt sem bírta ki sokáig, a honvágy hazahozta. Atyja örökét szülővárosában ő veszi át és korlátlan ura a hajdani élénk megyeszékhely pezsgés éjszakáinak. Nagymamák, akik még élnek, sóhajtva olvassák e sorokat: Istenem, hol vannak azok a szép megyebálok, parasai majálisok, amikor még Franci húzta a talp alá valót... Királyi udvarban Hirneve ebben az időben a régi Hont határán már jóval túl járt. A milténium alkalmával Pesten játszik. Innen Moszkvába szerződtetik. Az uj hang, az nj zene feltűnést kelt Moszkvában. A legelőkelőbb orosz arisztokraták vetélkedtek érte, hogy vendégeiket gyönyörködtesse a szebbnél-szebb miagyar nótákkal. Ünnepük mindenfelé, de hat hónapnál tovább itt sem bírja ki. Hazajött. Ekkor I. Ferdinánd bolgár király első udvari zenészévé nevezi ki; nyaranta három-négy szer felrendelik a szentantali királyi kastélyba, ahol a király pihenni szokta fáradalmait Párisbó 1 — haza A sok siker, kitüntetés híre Pátiéba is eljutott. 1900-ban hosszabb időre Párásba szerződtették. De mit neki a szerződés, mit neki a Szajna. Aki az Ipoly vizét issza... Ismét hazajön. Több ízben próbálják külföldre csábítani, de nem sikerül. A bolgár király any- nyira megszerette, hogy nagy súlyt helyezett arra, hogy „Franci“ bármikor rendelkezésére álljon. Valósággal barátilag kezeli őt a király: „Francikámnak" nevezi. Talán soha cigányt király annyira nem szeretett, mint az akkor még fiatal Francit a bolgár király. Franci ragaszkodó szeretettel viszonozta a legmagasabb barátságot, amellyel soha nem élt vissza és épp ennek köszönheti, hogy ez a barátság a jnm. itfpág is érmte&euüi fennéli. Ezüst érdemkereszt A király 1900-ban kitüntetésben is részesítette. — Egy alkalommal a szentantali kastélyban muzsikáltam, az udvarnak, — meséli reszketős hangon Franci bácsi, — amikor a nóta végén mosolyogva hozzám jött I. Ferdinánd. Messziről kezet nyújtott és megvereget- te váll a mát. — Köszönöm Francikásm, gyönyörű voK a játékod. Nincs valami kívánságod? A király közvetlensége és kérdése egész zavarba hozott, nem tudtam neki azonnal válaszolni. Végre egy régi titkos vágyam jutott eszembe: — Felséges uram, végtelenül boldog volnék, ha a szófiai királyi palotában játszhatnék a felséges udvarnak. A király barátságosan mosolyogva válaszolt: — A jövő szezonra lejöttök Szófiába. — Majd néhány percre eltávozott a szobából és amikor visszajött, egy ezüst érdemkeresztet tartott a kezében és sajátkezüleg mellemre tűzte. Régi holmik .. . Az öreg Franci reszkető kezében egy kis dobozt tart; izgatottan nyitja ki és egy cyriill- betüs, királyi koronás ezüstkeresztet emel ki a selyem párnáról. Nagy becsben tartja a gazdája. Sági Balogh Franci azonban nemcsak művészi interpretá- lója volt a legkülönfélébb zenedaraboknak és nótáknak, de saját kompozíciói is voltak. — Ezek közül egyet I. Ferdinánd bolgár királynak küldött el, másikat Eleonóra királynőnek, a harmadikat pedig József főhercegnek. A bolgár királyné egy gyönyörű, — 15 apró gyémántkövei kirakott nyakkendőtűt küldött kedvelt cigányának. A tü ugyancsak Ízléses dobozban, selyem párnán nyugszik. Azt hiszem sohase hordta Franci bácsi. Amikor ezeket a tárgyakat nézzük, szánté extázisba jön Franci bácsi; rapazódibusan bele-bele kap egy-egy feüujult emlékbe, de izgatottságában egyet sem fejez he. Zsebében kotorász, kiváncsiam nézem, mi kerül onnét még ki Levél a királytól Lassan kivesz egy gondosan összehajtogatott és átkötött papircsomagot. Magam is kíváncsian turkálok a régi levelek, sürgönyök között. Mindjárt az első levél: Sági Balog Ferenc urnák Ipolyság. Kelt Sophia 1907. november hó 26-án. Az ő Királyi Fenségének a Bolgár Fejedelemnek felajánlott „Szentantali Emlék" cimü zeneszerzeményét a Fenséges Ur szépnek találta és örömmel elfogadta. „Legfelsőbb megbízásból küldöm ő Királyi Fensége köszönetét. Teljes tisztelettel: Paul de Cheoremomt caibinet titkár.*4 Kivánosiságom egyre nő, tovább forgatom a leveleket. Egy sürgöny akad a kezembe: Távirat, 1912 szept.. 10. Sági Balog Ferenc zenekarvezető, Ipolyság. „József főherceg ur ő cs. ős kir. fensége zene-szerzeményének hangjegyeit elfogadni és magas köszönetét nyilvánítani móltóztatott. Gróf Szapáry főudvarmes- ter." Újabb távirat: Balog Ferenc urnák zenekarvezető Ipolyság. Dringend. „Ma 3-án este hat órakor legyen a szentantali királyi kastélyban az egész bandával, hol ő Felségének fognak játszani Választ 6 felsége titkári hivatala." Régi gondtalan jó idők, boldog békeévek. Ismét egy sürgönyt emelek ki, széle szakadozott, erősem kopott. Franci bácsi erre a legbüszkébb. Távirat. Sági Balog Ferenc urnák zenekarvezető Ipolyság. Kelt Sophia 1912. aug. 26. „Uralkodásom huszonötéves jubileuma alkalmából kifejezett őszinte jókivánatait köszönöm. Hü emlékezetével nekem örömet szerzett. Ferdinánd." Mikor ezt a sürgönyt elolvastam, Franci bácsi szemei gyanúsan csillogtak és csak eny- nyit tudott mondani: — Ugye, ugye. Bizony Franci bácsi szép emlékek ezek, de a szép idők elmúltak. Keserves hétköznapok Franci bácsira is súlyos, keserves hétköznapok következtek. Hiába, fény után mindig ború szokott jönni. Ahogy az évek egyre szaporodtak, Franci bácsiról mindinkább kevesebb szó esett. A fiatalos energiákat, lendületet már kiadta magából, a keze egyre reszketősebb lett, nem keresték már többé a hi- res cigányt... A világháború alatt szorult helyzetében is csak a bolgár királynak köszönhette, hogy éhen nem pusztult. Sekkeket, leveleket szed elő kis csomagjából. A felirat mindengyiken ugyanaz: Privát Cassa Seiner Majestüt Ferdinánd I. Kanig dér Bulgárián. Wien I. Seilersitatte Nr. 3. Időmként 300—300 koronákat utaltak ki részére és a szentantali Coburg uradalomból telenként néhány öl tűzifát. Lassan, kíméletesen rakja össze a nyolcvan éves Franci bácsi drága relikviáit egy hosszú, változatos élet kézelfogható megmaradt emlékeit. Könnyezve búcsúzik a bires cigány, aki otthon már csak emlékeinek él és könybebo- rult szemmel nézi végleg szögre akasztott drága kincsét: a hegedűjét. Jámbrikus István. n Avarescu: „Nem mehetek egy haldokló apához azzal, hogy süssön bélyeget Ha homlokára“ Avarescu tábornok szenzációs leleplezései .Károly romén király hazahozatalának kísérleteiről Bukarest, junius 27. A® Indreptarea és a Guremkil szétszedni közli Áverésen tábornok szenzációs nyilatkozatát, amelyet a néppárt végrehajtóibizottsági ülésén tett Károly király hazatérésével és Ferdinánd király halálával kapcsolatosan. Nyilatkozatában a tábornok kijelenti, hogy a kormánya idején Ferdinánd király ki akart békáiul fiával. Ha nem jönnek közbe bizonyos -félreértések, sok minden másként történik és az ország sok rossztól megmenekült volna. Az 1926. év január 4-iki trónfosztó törvényt pedig maga az uralkodó semmisítette volna meg. 1926 nyarán Ferdinánd király Párásban találkozott Károly herceggel. A találkozásnak véletlen jelleget, adtak, de tulajdonképpen előre tervezett dolog volt. Ezen a találkozáson Ferdinánd király értésére adta a hercegnek, hogy lehetséges a haza.jövetele. Neon tudom pontosan — mondja A veresen — mi volt a beszélgetés tartalma, egyet azonban tudok: Ferdinánd király hazaérkezése után levelet kapott fiától 8 a levél tartalmával nem volt megelégedve. Áverésen megpróbálta a közvetítést az apa és fiú között, de hiába. Amikor a király súlyosan megbetegedett, a tábornok megbeszélést folytatott Bratianu Jonel akkori miniszterelnökkel és megkérdezte tőle, mit csinál, ha a király meghal és a herceg haza akar jönni. Megmondotta, hogy kellemetlen lenne, ha a fiút távol kellene tartani az apa halálos ágyától, különösképpen, ha az apa kirvánná látni. A megoldást abban látta, hogy Károly herceg szavát veszik, hogy nem politizál és csak mint a királyi család egyik tagja jön haza. — Isten ments — mondotta erre Bratianu. — Hyet nem tehetünk. — Akkor mit csinálunk — Kérni kell a királytól egy írást, melyben kijelenti, hogy a (herceg ügye lezárt kérdés. — Bratianu ur — válaszolta erre Áverésen — sajnálom, de ilyet nem tehetek. mehetek egjr haiti okló apához azzal, hogy süssön bélyeget fia homlokára. Bratianu erre kijelentette, hogy magas államérdek fűződik ehhez a kérdéshez és ezt nem lehet érzelmi szempontok alapján elbírálni. Averesou válaszában leszögezte, hogy nem. érez magában ehhez elég bátorságot. Felajánlotta ezzel szemben, hogy levelet intéz a herceghez és megkéri, ne jöjjön haza, mert jelenléte zavarokat szülne és kellemetlenségei . lehetnének. — Jő — válaszolta Bratianu — ez is egy megoldás. — Rendben van — mondotta Áverésen — de egy feltételem van, a király Írja rá: „Láttam, Ferdinánd." A veresen megírta és elvitte a levelet, a 1 k i ráiy pedig arra kérte, toogyjja nála, majd A lakosság lincsisangulata miatt a nemzeti gárda áll árt egy amerikai város fogháza körűi Raleigh (Északkarolina), junius 28. A város lakossága pár nap óta nagy izgalomban van, amelynek előidézőit, hét négert, a törvényszék fogházának celláiban őrzik. A négerek ellen az a vád, hogy erkölcstelen merényletet követtek el egy fehérbőrű leány ellen. A lakosság körében lincshangulat uralkodik, állandóan nagyobb tömegek táboroznak a fogházépület körül és a négerek kiadatását követelik. A helyzet tegnap fenyegetőre fordult és a kormányzó még az éjszaka folyamán a nemzeti gárda egy századát vezényelte ki a készülő lincsitélet megakadályozására. elolvassa és foglalkozik vele. Eltelt egy hét, de válasz nem jlött. A tábornok erre Mária királynéhez fordult, aki megígérte, hogy megkérdezi az uralkodót. A király válasza az volt: — Hagyjanak gondolkozni. A király jobban lett, s már szó volt arról, hogy Olaszországba utazik üdülni. A kezelőorvos ki-jelen tette, hogy három évi életet biztosit még neki. Ha ez beválik, akkor a király maga intézhette volna el a trón- utódlás kérdését, még pedig nagyobb meggondolással, mint ahogyan történt. Elkövetkezett 1926 junius 4-ike. Megszavazták a trómrtódlásrél szóló törvényt. A tábornok ekkor pártjának egyik karlista tagját megbízta, utazzon Parisba és kérje meg Károly herceget, hogy Írjon egy levelet apjának, amelyben közli, hogy szeretne hazatérni . A levél egyik példányát küldje el az uralkodónak, a másikat Averescunak Egy idő múlva meg akart jelenni a király előtt audiencián és meg akarta kérdezni, kapotté levelet. Ha igen, akkor hallgatott volna, ha pedig nem, meg akarta mutatni sajárt: példányát. Ezt a levelet nem küldötték el. Miért? Bizonytalan. Nemsokára rá meghalt a király. Averascu tábornok nyilatkozata további folytatásában elmondotta, bogv hét hónappal ezelőtt folytak a tárgyalások Bratianu Vintilával a liberális párttal való megegyezés kérdésében. A tábornok akkoriban megmondotta, hogy Károly herceg haza fog jönni, akár akarja a liberális párt, akár nem. Bratianu Vintila nem hitte ezt el. A megállapodás ezen a téren nem sikerült. A lipíószentiváni sakkverseny kiemelkedő eseménynek ígérkezik. Ma nyílik meg a liptó- szenti.vámi strandfürdő és ezzel az üdülőknek, meg a betegeknek egy újabb nagyszerű gyógyhely áll majd a rendelkezésükre. Lip- tószentiván azonban a modern idők szellemében sportközpont is kivan lenni és mindjárt első szezonjában két nagyszerű sportrendezéssel vonja magára a figyelmet. Mindkettő augusztus második felére esik. Augusztus 24-én Bárány István dr. Európa-rekordernek és a Kassai A. C. uszógárdájának részvételével érdekes uszőverseny lesz, ugyanakkor kezdődik a bét napig tartó országos sakkverseny, amelyen nyolc kiváló sakkozó fog küzdeni az Alacsony Tátra bajnokságáért. A A verseny vezetőség eddig a következő négy nevezést fogadta el: Flór. S. mester (Prága), Vécsey Zoltán dr. (Prága), Gombos Jenő mérnök, Pozsony 1928. évi bajnoka és Gubies Simon (Nyitra). Miután a verseny nevezési terminusa julius 10-én lejár, ajánlatos, ha a versenyen indulni kívánó sakkozók most már haladéktalanul beküldik nevezésüket Vécsey Zoltán dr. címére (Prága, II. Panská 12. II.)
