Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-29 / 146. (2367.) szám

1980 Jaená&n 39, vasárnap 5 Hidi vásár a Hortobágyon Budapest, junius 28. Megszüntetik a Hortobágyot? Mintha szivén szúrtak volna, úgy hatott iáin a hír. Megyszünik a magyar Nemzeti Park. Egy város tudattalan önfeláldozásából volt ©unok az országnak egy természeti csodája, a Hortobágy. Ehhez hasonló nagyságú puszta csak az orosz, világban lehet. Nyugateurópában sehol. Természeti szépségét elmondani annak, aki hasonlót nem látott, nem leket. Hogy érti meg a késő nemzedék, ha azt mondom, hogy asztal sima terület oly távolságban, ameddig a szem ellát. Megrendítő, mikor az ember megáll a közepén s körülnéz. Az ősidők vég­telensége, komor vigasztalansága, amely azon­ban nem lehangoló, hanem fölemelő. Az em­ber először is nagyot lélekzik. Telesziyja a tüdejét szabadsággal, békességgel, tömör nyu­galommal. Az az érzés támad fel, hogy az ember s a Természet millióéves harcban nőtt egyre csak visszavettek ezekből a privilégiu­mokból. Még a legjobb volt, ha nem törőd­tek velük. Ha hagyták, hogy éljenek, ahogy tudnak. Itt van most is, a kormánynak eszébe jut. hogy a Hortobágy fen tartása Debrecen vá­rosának 60.000 pengőjébe kerül egy évben. Rá is írtak, hogy nem tűrik tovább. Hasznosí­tani kell a Hortobágyot. Jó, de azt nem olvas­tam, hogy a számlálatlan millió pengőket ki­utalták-e már, ami föltétlenül szükséges eh­hez a hasznosításihoz. Hidi vásár vian ma a Hortobágyon. Ha már el neon tudtam menni, lélekben ott vagyok. Látom a felhajtott sok szép marihát, lovat... Ha ugyan szépek ... Meg a sok csizmás kis magyart, akik ott télb-láb- nak. Vájjon hogy sikerül a vásár?... Van-e keletje a csizmának meg a modern ruhák­nak,.. Mert vége bizony a cifra szűrnek. Vége a saürszabók nemes iparának. Ha még a cifra ménest is megszán te tik, ki vesz ezentúl remekbe készült szűrt, ami az ipar­mű vészeinek olyan csodája, hogy althoz ha­sonló alig van a világon. A esi késnék ugyan már lemondtak régen a régi sziép népviseletről. Már a karámok­ban cs a cserén yekben- olyan kackiás mo­dern dámáik fotográfiái vannak felaggatva, mintha mind a pesti lokálokból kerültek volna oda. A ősi késnék s lányaik már egy­beszabott selyem ruhában élnek bent a vá­rosiban, mert az a modernség még nem érte el a Hortobágyot, hogy az asszonyok kijöt­tek volna lakni ide. Nem, itt nincs asszony­nak helye. Majd ha felszántják s apró tanyá­kat építenek, majd kijönnek a nők is. Vájjon mikor lesz? Kérdeztem legutóbb a szár adózó akácokat, akik tíz év, busz alatt sem bírtak meggyökerezni a szikkadt föld­ben, hogy örvendenek-e annak, hogy ősha­zájukból ide kerültek. Nem feleltek, ha csak feleletnek nem vettem a kora nyárban le- perdülő sárga leveleket. * Bizony fáj érte, fáj a szivem a szép Hor- tobágyért, amelyik úgy széip, ahogy van. Tavasszal buján és duzzadó fütengerrel, a nagy nyárban koipáran és rőt vörhenyeges színiben. Teimisz»cikkek szaküzlete Bel- és külföldi ütök npry raktára Teljes huro- zások éa javítások B. S. A. motorkerékpárok. Bárcxy Oszkár áruháza Telefon 177. jöanská-Bystxica. I elefon 177. I De télen-nyáron végtelenséggel s irdatlan gyönyörűséggel. A magyar sorsnak nincs ennél szebb szimbóluma. A noimád élet fejedelmi nagy­szerűsége ez. Még itt vian s neon is hiszem, hogy egy-kettőre meg lehessen változtatni. í)e míg itt van, mindenki zarándokoljon el s nézze meg, mert ennél rendkivülibb nincs ebben az országban semmi látnivaló. Menjenek ki a debreceniek is, mert ők sem látták. Nem is tudják, mi az az istenek cso­dája, ami az övék. Szeretettel s bálával köszöntőm a kósza délibábot, a vadkacsákat s a túzokokat, a méneseket s gallyakat, a pásztorokat és a debreceni cíviseket, akik annyi századon keresztül oly hűen és oly ékességes szép­ségben őrizték meg ezt a hatalmas kertet, a magyarságnak ezt a nemzeti kincsét. össze az örök istenséggel, a vad természet­tel. Madarak úsznak fent a levegőben. Pusztai madarak. Az ég tiszta, igy nyáron oly kék, semmi íelhő, semmi folt. Száraz és valami véghetetlen mélységű. Szédület és álomhoz hasonló érzés fog el s le kell dőlni, le kell heverni a száraz Kiben s bele kell borulni a léleknek ebbe a rettenetes nagy égbe, amely uralkodik s minden pórusunkat magához ra­gadja. v S az a csönd, ami itt van. A szellő halk muzsikája, a fűszálakat alig borzoló szél csön­des leh el let e. S. a délibáb. Ahogy ott villog, ott rezeg, ott szikrázik a horizonton. Az emberi szív megéled s jobbá lesz, ár­tatlanabbá és boldogabbá, mint valaha az életben. * Megszüntetik a Hortobágyot. Fel fogják szántani gőzekével. Ültetnek bele fát s vetnek bele kukoricát. A régi kö­röm magas, marhaharapta füvek helyett ter­mény az embernek. Iia ad a Hortobágy. Mert nem szívesen ad. A Hortobágy nagy ur. Az csak annak ad, akinek akar. Olyan, mint a szüzlány. Kényes és válogatós. Csak szerelemből. Legnagyobb része olyan szikes, hogy ezidő- szerint mezőgazdasági termelésre nem hasz­nálható. No'de arra való a mésziszap, ugy-e, hogv táplálja a földet. Bizony etetni kell. Drá­ga lesz még Debrecennek a Hortobágy koszt­ja. Pedig a debreceniek még az állatokat se igen szerették etetni, ha a Hortobágy szűkén adott. Láttam én a Hortobágyon a címeres bikákat a földön fekve s kisgyermekek simo­gatták a roppant szarvak tövén sarjadt bozon- tot, mint a két napos bociét. Ennivaló nem volt, azért gyengültek le a szegény állatok. A nyelvűket nem bírták kinyújtani az elébük tartott szénacsomóra. A debreceni cívis ugyan­is azt mondta, hogy azért hajtotta ki a Hor- tobágyra ükét, hogy ne legyik gond rájuk, nem azir, hogy odaki tlplájja a gazda ... Hát most már táplálni fogják a földet. Azt pedig jól tudjuk, hogyha a föld enni akar, nincs az Istennek az a pize, amit az meg ne tudjon zabáiul... Én csak ezt izenem a cíviseknek cserébe azokért a jő mondásokért, amiket idők folya­mán hallottam tőlük. * Ott hallottam példának fkáért 1915 őszén, amikor az első német katonai transzportot szállították keresztül, az állomáson, egy derék debreceni cívistől a következőket: — Mit szól, bátyám, a nimeiekhez? — kér­deztem tőle. — Nem baj az, ides uram, — mondta — hogy itt van, csak itt ne marad;jók 1 . . . Mert bölcs a debreceni cívis. Annál böl- csebb embert ebben a kis országban, sem ke­resztben, sem hosszában, bármerre járjuk, nem találunk. Lehet is bölcs, mert batszáz eszten­dőn át mgőrizni egy keritetlen várost, tiszta bölcsességgel, ahhoz bizony a legnagyobb dip­lomáciai érzékre volt szükség. Hajdanában a városoknak ezért volt jó, meri a kormányok a legnagyobb gonddal tö­rekedtek a városokat privilégiumokkal ellát­ni. Szabadságot adtak nekik a kereskedésre r az életre. A privilégiumokból gazdagul tak a régi városok. Újabb időkben a kormányok, mintha, csak mgsokalták volna, amit elődeik tettek velük. Hitelezői elől Németországba 300 lóerős harci gépem, teljes unilormisban egy csehszlovák pilóta-hadnagy Tegnap délelőtt felszállóit az oimüizi repülőtéren és Eresíauhan szállott le A dezertáló hadnagyot és a gépet kiszolgáltatják Csehszlovákiának ? Prága, június 28. Tegnap este BresJauiból ax a Mr érkezett Prágába, hogy a Breslau melletti gandaui repülőtéren teljes uniformisban egy csehszlovák repülőhadnagy szállott le, azonban leszállása oka felől alig lehetett valamit megtudni, mert a hadnagy nem beszéli a német nyelvet A hirt Prágában kétkedéssel fogadták 15 a cseh­szlovák távirati iroda ilyen formában adta le tegnap este: Breelauiból jelentik, hogy ma délelőtt- a Bre- slau melletti Gfandau repülőterén katonai repü­lőgép szállott le. A repülő azt állítja, hogy csehszlovák hadnagy és személyi okokból de­zertált osztagától. A repülőgépet a rendőrség lefoglalta s a re­pülőt ideiglenesen rendőri őrizetbe vették. Mint értesülünk, csehszlovák hadnagy szökésé­ről hivatalos helyen semmit sem tudnak. Eddig nem ismeretes, hogy milyen nevet mondott be az elfogott hadnagy, vallomását sem ismerjük. Ez természetesen semmiképpen sem zárja ki — Székrekedésnél, emésztési zavaroknál, gyomorégésnél, vértódiulásnál, fejfájásnál, ál­matlanságnál, általános rosszullétnél igyunk reggel éhgyomorra egy pohár természetes ^Fe­renc József “-keserű vizet. A belorvosi kliniká­kon szerzett tapasztalatok szerint a „Ferenc József-viz az ideális hashajtó minden jellemző tulajdonságát egyesíti magában. A „Ferenc Jó­zsef-kés erüviz gyógyszertárakban, drogériákban és füszerüzletekben kapható. azt a lehetőséget, hogy valóban a mi állampol­gárukról van szó. Az illetékes hatóságaink már elrendelték az alapos vizsgálatot. Eddig szól a csehszlovák távirati iroda teg­nap esti jelentése. Ezzel szemben a Breslauből magánsajtóirodák utján érkezett jelentések sokkal részletesebben számoltak be az esetről. A Wolff-iroda jelenté­se szerint a repülőt, aki a délelőtti órákban szállott le, nem csekély meglepődéssel fogadta a légi rendőrség, amikor teljes egyenruhában ug­rott ki a nehéz harci gépből, amelynek 300 lóerős motorja van. Azonnal közrefogták, hogy kihallgassák, akkor viszont kiderült, hogy alig töri a német nyelvet. Az esetről értesítették a rendőrséget és a Reichswehrt, amely elrendelte, hogy az esetet egyelőre titokban tartsák. A délután folyamán a politikai rendőrség kihallgatta a repülőt, aki előadta, hogy Olmützben állomásozott s repülőgyakorlat ürügyével szállott fel. Szökése okául azt hoz­ta fel, hogy személyi okok késztették a de­zertálásra. A rendőrség az esetről jelentést tett a német bi­rodalmi külügyi hivatalnak, amely érintkezésbe lépett a berlini csehszlovák követséggel arra vonatkozólag, hegy a lefoglalt repülőgépet ki­szolgáltassák Csehszlovákiának. Amennyiben kiderül, hogy a hadnagy csak dezertált s egyéb bűn nem nyomja lelkiismeretét, nem fogják kiszolgál­tatni a köztársaságnak. Breslau, junius 28. A Breelauba dezertált csehszlovák repül őhadn agynak személyazonos­ságát már megáll api witfcák. Az illetőt Sehor Kárclynak hívják és huszonhét éves. További kihallgatásánál eléggé valószínűvé tette, hogy valóiban személyi okok és pedig erős eladósodása és az a körülmény késztet­ték a szökésre, hogy abban a hiszemben volt, felettesei azért helyezték el csapattestétől, mert nem akarták előléptetni. Semmi jel nem merült fel arra vonatkozólag, hogy a hadnagy kémkedett volna. A repülőt ma átvitték a brekaui bírósághoz, ahol utlevélki- hágás címén fognak Ítélkezni felette. Prága, junius 28. A csehszlovák külügymi- nisztéi-ium tárgyalásokba fog lépni a birodalmi német külügyi hivatallal arra vonatkozólag, hogy a repülőgépet visszaadják. Egyúttal megkeresést intéznek a német külügyminisz­tériumhoz a hadnagy kiszolgáltatására vonat­kozólag is. Az érvényes egyezmények azonban kérdésessé teszik, vájjon a német kormány eleget fog-e tenni a két kérelemnek. Félhivatalos jelentés a szökésről Prága, jamáus 28. A csehszlovák távirati iroda jelenti: Sehor Károly, az olmützi má­sodik repülőezred 34 repülőrajának hadna­gya junius 24-én azt a parancsot kapta, hogy magassági repülést végezzen az „S 20“-va- dá szr épülő gépen. des katonai éveit szolgálta, megengedték, hogy pilótak iképzésben részesüljön. Sehor aktív repülőtiszt akart lenni. Mivel jó pilóta volt és mert egy felette ve­szedelmes helyzetben rendkívüli lélekjelen­létről is tett tanúságot, amidőn egy égő re­pülőgépet biztonságba helyezett repülés közben, meg is dicsérték. Mivel a tartalékos tisztiiskolát jó eredmény­nyel végezte el, megengedték neki, hogy ak­tív tisztként a hadseregben maradhasson. 1919-ben kellett volna letennie a katonai akadémia második évfolyamában kötelező repülő-instruktori vizsgát. Ennek a vizsgá­nak sikerétől tették függővé, hogy átveszik-e a hivatásos repülőtisztek státusába. Sehor azonban a vizsgától visszalépett. Később kivételesen megengedték neki, hogy 1930-ra halaszthassa vizsgáját. Olmützbe he­lyezték át, hogy közelebb legyen a mahrisch- veisskkircheni katonai akadémiához. Előbb az volt a feltevés, hogy Németországba a vizsgától való félelmében dezertált, azonban valószínű, hogy meggondolatlan tet­tének oka erndezetüen magánviszonyaiban és eladó­sodottságában keresendő. IHvlátszik, hogy hitelezői elől menekült eL Sehor — az olmützi lokálok törzsvendége volt Délelőtt 10 órakor startolt 12 órakor még mindig nem szállott le, ezért vizsgálatot indítottak annak megállapítására, vájjon a repülőgép nem végzett-e kényszer­leszállást. Sehor handnagynak 1924-ben, amidőn ren­dim iitz, junius 28. Sehor Károly szerfelett költekező életmódot folytatott 3 gyakranlátott vendége volt az olmützi lo­káloknak. Tegnap délelőtt 10 órakor magassági repü­lésre indult s ez tette lehetővé, hogy nagyobb mennyiségű benzint vegyen föl gépére. A ma­gassági repülések hosszabb ideig szoktak tar­tani s ezért nem keltett nyugtalanságét egvideig, hogy Sehor nem tért vissza. Csak később kezdtek rebesgetni dezerció-ról s késő este a repülőezred hivatalos értesítést is kapott már erről a prágai nemzetvédelmi minisztériumtól. A hirt azonban szigorúan titokban tartották. Kétévi börtönre ítélték Pangalost Athén, junius 28. A szenátus 49 szavazattal 20 ellenében elfogadta a Pangalos ügyében ki­küldött 'bizottság döntését, amely szerint Gö­rögország egykori diktátorát kétévi fogház- büntetéssel sújtják. Stafiss kétórás expozéja a Komintern kongresszusán Moszkva, junius 28. A kommunista pártkon­gresszuson Stalin jelentése teljes hét órát vett. igénybe. Stalin behatóan analizálta a szovjet­unió nemzetközi és belső helyzetét, valamint, a. párt- problémáit. A jelentése előterjesztése után Stalint viharos ovációban részesítették. Irta: MÓRICZ ZSIGMONQ 1EL1ZMT8 IIIEI.1 j .[ 1 Földes! Grétc úrnőt, parfümériánk vezetőjét Berlinben sz fe | Elisabeth-Arden-Salon rövid látogatása után beavatták ez g. | Elisabeth-Arden-Salon tudományos kezelésébe és autori- £• 3 zálták a helyes börkezelésben való tanácsok adására. Földesi « j Gréte úrnő szívesen ad hölgyeknek díjmentesen tanácsot a P szépség- és testápolásra vonatkozólag, 5. Egyedüli autorizált eyyed árusítás Bratialavában. W B»AE*FUMEiRIA f I ©. EM6EI | 5 SBATISIiAW^, fcfüyeraeis uccaG. % j Az Elisabeth-Arden szépséga’polásíró1 szóló könyvecskét Ű mindenkinek szívesen bocsájtjuk rendelkezésére. £§

Next

/
Oldalképek
Tartalom