Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-19 / 138. (2359.) szám
Ma! uAmiink 12 oldal Ma! nSamk 12 oldal ^ ^ <2359> Slám ' <aÍMrMk a 1930 ÍUnÍUS ^ *1 ■■ n«maMnaauaHBnuamM2aHaMnBaMaBaHHMwiaMBMaaaNMHBaR«uuM«adi"d*MMI'^^ Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed' évre 7£, havonta 26 Ke; külföldre t évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1,20 Ki, vasárnap 2.—K& Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prágáik. Panská ulice 12. 1U emelet. — Telefon: 30311. - Kiadóhivatal} Prága IL Panská ulice 12. Ili, emelet. Telefon: 34184. SORQÖNYCIMi HÍRLAP. PRflHft A Prágából nézett SEtirépa (§) Prága Európának középponti helyzetű metropolisa, éppen olyan messzire fekszik a Keleti tengertől, mint az Adriától és az Atlanti óoeán hullámaitól meg a Fekete tengertől való távolsága is majdnem egyforma. Ha négyszázötven kilométert gyalogolunk északra és délre, a Keleti tengerhez, illetve az Adriához érünk, mig ezerkétszáz kilométernyire fekszik Nantes és Várna vagy Odessza. Ezért a centrális helyzetéért mondják Prágát a kontinens szivének, ezégt ismerték fel már régen stratégiai helyzetének fontosságát, ezért mondotta Bismarck, hogy aki Prágáinak birtokéiban van, az egyúttal a (kontinensnek az ura is. A kontinens ügyeit másképpen szemléli London, Pári.s, Madrid, Róma, Konstantinápoly, Stockholm és Moszkva, mint a dnnaimenti két főváros, meg az aranyos Prága a Moldva partján. London a szárazföldi földgolyó központja, körülötte csoportosulnak legnagyobb résziben az összes szárazföldek, mig Ujzéland a vízi féltekének központjában van. amely féltekét kilencven százalékban az óceánok vize borítja. Ritter az ő teleológikus földrajzi felfogásában éppen Londonnak esen helyzetéből magyarázza Angliának az egész földkerekségre terjedő nagyhatalmi politikáját, azt a tényt,, hogy London a világ piaca lett és egy afrikai gyarmat sorsa sokkal jobban érdekli, mint az európai középállamok ügyei. A másik oldalon Moszkva ott épült az ázsiai steppék birodalmában és ez történelmi arcát az ősi kontinens felé fordítja. Az orosz Ázsiának legjobb gyarmatosítója és nem természetes, ha Moszkva szakítani akar ezzel az adottsággal és Nyugat- európa felé akar fordulni. Már Nagy Péter belátta, hogy Moszkvából nem lehet európai politikát csinálni és ezért alapította meg Szentpétervárt Nyugateurépa kapujában, a Balti tenger partján. A két véglet között vannak a központi metropőlisok: Berlin, Prága, Récs és Budapest és a nyugatról kelet felé haladó sorban Budapest az utolsó nyugat európai metropóli s-forma, amelynek lakossága meghaladja az egy milliót, a szintén egy millió lakosságú Konstantinápoly és Moszkva már más életforma. Ez a földrajzi adottság kell hogy visszasu- gározzék abban a különleges felfogásban, ahogy a középeurópai metropólisok Európa politikáját nézik. Ha Berlintől eltekintünk, a másik három állam kis ország, amelyek csak európai viszonylatban nyomnak a latban. Területre és népességre legnagyobb még Csehszlovákia, de ennek a lakossága összesítve sem haladja meg London és New- york népességét. Itt tehát nem szemlélhetik a világot globális arányokban, mint azt London és Washington teszi, itt nincs földközi- tengeri probléma, amely Rómát és Parist rivalizmusra hangolja, elsősorban a középeurópai kérdésekre kell a figyelmet fordítani. És éppen ezért, amikor Benes külügy- minisztérségének első ötéves periódusában a nagy világproblémákba avatkozott, közvetítőnek lépett fel Paris és London között, teljes mértékben túllépte a középeurópai államokra kiszabott külpolitika kereteit-s a nyugati hatalmak külpolitikájának feladatát vindikálta Prágának és közben a középeurópai kérdés elintézésére megfelelő formának találta a kisantant egyszerű kereteit, amelyet Magyarország elszigetelésének megszűnésével tartalommal már nem lehet kitölteni és amely történelmi feladatát már A magyar delegáció is reméli, hogy december 15-ig sikerül Csehszlovákiával a szerződési viszonyt újból rendezni Nicfcl treaghataimazott miniszter nyilatkozata a Prager Tagblattnak - A magyar delegáció a legnagyobb előzékenységet tanúsította a csehszlovák követelésekkel szemben - A tárgyalásokat Indusban Budapesten folytatják Prága, junius 18. A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalásokat, -elnapolták, mivel a .magyar delegációnak a régebbi megállapodás értelmében junius 20-án a románokkal kell megkezdenie a kereskedelmi tárgyalásokat. A magyar-csehszlovák tárgyalásokat júliusban Budapesten folytatják. Nickl meghatalmazott miniszter, a magyar delegáció vezetője, elutazása előtt a Prager Tagblatt munkatársának nyilatkozott a csehszlovák-magyar tárgyalásokról. Érdekes nyilatkozatából a következőket emeljük ki: — A Prágában néhány nap óta folytatott tárgy ásokon főleg azokkal a magyar követelésekkel foglalkoztunk, amelyeket a csehszlovák delegációnak azon követelésekkel szemben nyújtottunk át szerény ellen számlaképp, amelyeket Csehszlovákia a kereskedelmi szerződés revíziós tárgyalásai alkalmával előterjesztett. Jóllehet ezeknek a követeléseiknek teljesítése a magyarországi gazdasági életre mélyreható lenne, mégis tekintetbe vettük a csehszlovák kereskedelmi politika igényeit és olyan revíziót igyekeztünk megvalósítani, amely mindkét felet kielégíthetné. Már Budapesten sikerült a csehszlovák delegációt felvilágositanunk arról, hogy nem zárkózunk el a csehszlovák kereskedelempolitika szükségletei elöl és éppen ezért már első összejövételünkkor figyelmeztettük a csehszlovák delegációt, hogy kívánságaiknak egész sorát, ámbár agrárexportunk ös eh Szlovákia felé tendál, hajlandók vagyunk honorálni, azonban a prágai delegációt két nehézségre kell figyelmeztetnünk. — Az egyik nehézség abban rejlik, hogy Magyarország exportját legfontosabb cikkeiben kész dolog elé állították, amennyiben a csehszlovák delegáció hivatkozott azokra a törvényjavaslatokra, amelyek bizonyos tételeket abban az értelemben minimalizálnak, hogy ix&^Ait még szerződési tárgyalások utján sem lehet leszállítani, aminek következtében ezek vita tárgyát sem képezhetik. — A második nehézség abban rejlik, hogy lisztkivitelünk tekintetében (egész j lilszfMvitelünfc egynegyede Csehszlovákká- j ba kerül) kész törvény előtt állottunk, j amely már eleve lehetetlenné tette a l lisztvám szerződéses rendezésének lehető- S ségét, habár a csehszlovák delegáció tudomására hoztuk, hogy nem zárkózunk el a iisztvám mérsékelt emelése elől és pedig függetlenül a búza- és rozs vámoktól. A csehszlovák javaslat a lisztvámot a Észt bizonytalan áralakulásával hozza ö»3zelllilimil ■! ti— ■> ion 11 III llll'IHIMIIIMIIIIIHIIIII'llll I HM III —■■—■III III függésbe és igy a kereskedelmet megfosztja minden számítási bázisától s a. bizonytalan árfluktUüáeió következtében a lisztketreskedelem olyan bizonytalanná válik, hogy a kivitel úgyszólván teljesen megszűnne. Mi minden lehetőt elkövettünk, hogy megmagyarázzuk a csehszlovák delegációnak a nehézségeket, és reméljük, hogy az általunk teljesen tárgyilagosan felhozott argumentumok a másik szerződő fél mérvadó tényezőinél megértésre fognak találná és hogy Csehszlovákia részéről sikerül valamilyen kiutat találni. Ami az áilatvámoikat illeti, nem zárkózhatunk ©1 azon tény elől, hogy a hízósertés kivételével a csehszlovák importnál nem vagyunk első helyen érdekelve és az állat- vámok rendezése más szerződéses államokkal is megkönnyíti a munkát. — Arra a kérdésre, hogy mit tartok arról, hogy Csehszlovákia a szerződés felmondásához nyúl, azt szeretném megjegyezni, hogy az én felfogásom szerint annak idején, amikor a revízió kívánságát előterjesztették, a szerződés esetleges felmondásának bejelentésével talán presz- sziót akartak gyakorolni velünk szemben,, Erre azonban nem volt szükség, mert nem volt szándékunkban Csehszlovákia revíziós törekvéseinek ellenfállni, és a felbetöltötte, mielőtt bármilyen komoly konstruktív munkát végezhetett volna Közép- európa újjáépítésében. Prága egy idő óta belátja, hogy Csehszlovákia középponti földrajzi helyzetéből szükségszerűen áll elő az a kötelezettség, hogy középeurópai problémákkal kell foglalkoznia. A párisi egyezménnyel nagy lépés történt az eddig elintézetlen kérdések likvidálásában, az államférfiak azonban jól tudják, hogy ez csak kezdő, szerény bevezető lépés volt, amelyet nagyszabású állampolitikai cselekedeteknek kellene követniük, hogy az újjászületés tényleg meginduljon. Újabban kitűnő palládiumnak Ígérkezik a párisi csodaszer, Európa megszervezése, amelyet Briand propagál. Háromszáz évvel ezelőtt Sully agyából pattant ki az eszme, nem csoda, ha most is francia koponyából indul útjára. Prága készséggel áll a gondolat szolgálatában, Budapest és Becs szkepszissel és averzióval fogadja. Prága csak nyerhet az ügyön, a termelési és fogyasztási viszonyok konkrét megállapítása és szabályozása Pán- európa ke rétiében a súlyos krízist élő csehszlovák nagyiparnak hatalmas injekciót adna és a kellemetlen politikai kérdéseket elnyomná. A franciák publicistája, Sauerwein mester most utrakelt, hogy a különböző középeurópai államok felfogását megismerje Briand eszméjének ügyében. Első útija a Hradzsinra vezette, ahol Masaryk elnök felfogását tudakolta ki. Az elnök rövid interjújának keretében örömmel üdvözölte Pán- európa eszméjét éppen abból a szempontból, hogy a termeiéig és elosztás viszonyainak rendezése Középen répa gazdasági életét uij életre keltheti. Az elnök Prágáiból ítéli meg Európa helyzetét, felfogása nem pesszimisztikus, de azért óvatosságot ajánl, mert Prága már közel van Kelethez és mig Nyugaton Európa problémái lényegükben rendeződtek — miég a Saar-kérdésre kell utalnunk, amely 1935-ben lesz aktuális — addig Keleteurőpa tele van veszélyes kérdéssel. Valóban úgy van a dolog, hogy az a veszélyes zóna, amely a Balti tengertől az Aranyszarvig húzódik, még ma is tele van súlyos függő kérdésekkel, amelyek elektromos feszültséggel telítik meg a politikai atmoszférát. Ennek a veszélyes övnek határán pedig ott áll a nagy szfinx Oroszország, amellyel mint nagy ismeretlennél kell dolgoznia az európai politikának. Az elnök mostani interjújában ném említette fel a veszélyes zóna legfontosabb és legégetőbb kérdését, azonban egy nemrégiben elhangzott interjújában ő is világosan megjelölte a probléma lényegét, amely abban áll, hogy a kisebbségi kérdés a béke- szerződések és kisebbségi szerződések után sem oldódott meg. Közópeurópa lakossága a veszélyeztetett területen 120 millió lelket tesz ki. A kis nemzetek zónája ez, amelyben még a legnagyobbnak, a lengyelnek létszáma sem haladja .meg a 15 milliót, de sűrűn helyezkednek el egymás mellett a két-három milliós nemzetek. A békeszerződéssel úgy rendezték Európát, hogy a kalei- doszkópus néprajzi térkép zűrzavarába a politikai határok még nagyobb bonyodalmat hoztak. Mig a régi Európában a kisebbségi kérdés kisebb felületű volt, mert kevés hatalom területére szorítkozott, addig az uj államok megteremtése után megháromszorozódott a kisebbségi problémák felülete. Százhúsz millió emberből negyven millió került kisebbségi sorsra és ha egyéb me- mentó nem is volna, ez az egy szám elegendő arra, hogy figyelmeztesse Európát a kérdés rendkívüli bordereiére. A Páneurőpa- akciónak akadémikus jellegét Miasaryk elnök is megjelöli interjújában. Szerény véleményünk szerint ez az eszme valóban csupán a végső eredmény, a boltozat lehet, amelyet csupán biztosan megépített, szilárd alapokra lehet elhelyezni, különben össze- düléssel fenyeget. A premisszák most teljesen hiányoznak és bizonyos, hogy Briand eszméjét kevesebb szkepszis fogadná, ha a veszélyes öv nemzetiségi államaiban mindenütt olyan komolysággal láttak volna hozzá a kisebbségi kérdés megoldásához, amint az például Észtországban már évekkel ezelőtt történt. A történelmi fejlődést erőltetni nem lehet, de útját elősegíteni szükséges. Ez az ut világosan a kisebbségi probléma gyökeres, becsületes és humánus megoldásán keresztül visz a nagy'’ európai szolidaritás felé. Ami pedig ha meglesz, akkor — és ezt Masaryk írja az Uj Európa cirnü müvében — „a föderációk könnyebben jönnek Tétre, illetve akkor nem is lesz rájuk szükség, mert hiszen egész Európa egységes szellemben lesz megszervezve".
