Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-18 / 137. (2358.) szám

PS3S1 SSAMMMBIK 15* M^"*——————————~—— ....— ----------------------------------- ■IMI ------- —i ............... ■mii .......iiiiti. mtmiint i■ nini tt nnna r r— ~i-----------vr ---------1 í r- t- ífiarw-iiii inain m mii mn mii mtmmmm m—1-------nrm-i-irw- m ^*i*" w”* \j»r.c.H3«xrninf nnrwii r im 1. ^nn.aMS-MeJO*^,- »,• rKj^luytL-l.'^.. Elő fizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- yi 1 .7 «• - * /'•• 77 '1 ' ' , 7 Szerkesztőség: Prága 11. Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Ki; külföldre: évente 450, ** SZIO'VGTISZkOI 6S rUSZlTlSZKÓl QllGTlZGrCl pGLTiOK. m emelet. — Telefon: 30311. —» Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6. nnlifiíeni nnr)iJanin ^ , Prága 1L, Panská ulice 17. 111. emelet Egyes szám ára 1.20 Kő, vasárnap 2.—Kd EosS.erkesStlŐ: • ^ Felelős ss.etkessUÖ> Telefon: 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kd DZURANYl LÁSZLÓ FORGACfí GÉZA SŰRGÖNYCIM HIRLfiP, P R tt H R ‘ iTSa1 !$!*£8«1SWS*0« Híl ©i€^®0 A Oesíké Slovo cimü prágai lap néhány nap ott cikket közölt: „A ezüevensakéi gazdaság készséges fejlődése" (ámen. Ez a prágai sajtóorgánum úgy él a köztu- ittban, hogy az a nemzeti szocialista párt vatalos lapja, amely közel áll a csehszlovák iMgym misztériumhoz s amelynek éppen ért bizonyos félhivatalos jelleget szoktak tu- jdonitani. Az emlitetft ciiklk címét olvasva, fellélekzik közel tízéves gazdasági válság súlya alatt skadozó szlovenszkói őslakos, mert a cím án ítélve nem is várhat egyebet a kiilügy- Lnisateirhez közel álló laptól, mint a kor- íny uj, az eddigi módszereket megtagadó zdasági politilkájánaik bejelentését. A gazdasági kérdésekkel foglalkozó, sőt ta- 1 animaik valamelyik ágából élő jóhiszemű ikoe joggal feltételezhette, hogy a majdnem hivatalos jellegű Ces'ké Slovo tudatja a köz- Tsaság népeivel, hogy a prágai kormány ismerte a Szlevenszkóval szemben alkal- izott gyanmaitpolitikának az állam szem- ntjából is káros voltát, restelli a történél- országoknál tizenötszörte nagyobb kiván- rlást és az eddigi módszerekkel szakítva gre megteszi azt, amit az államfordulat ín azonnal kötelessége lett volna Prágá- k megtennie: kiegyenlíti a termelésben és ékesitésben Szlovenszkó hátrányára szán- kosan fenntartott különbségeket á jámbor őslakos azt hitte, hogy a Ceské nvo bejelenti a vasúti fuvardíjaknak nem­ük átszámítását, hanem az eddig a szlo- iszkói termelés által elszenvedett és az el­üt évek folyamán milliárd okra szaporo dott suti fuvardíj túlfizetéseknek különleges ta- ák alkalmazása által történő leszállítását, iparos remélte, hogy a kormány végre kö_ 12 évi várakozás után biztosítja a szlovén­éi termelésnek az állami szállításokban ó részesedését. Joggal számított a mező- daság és iparnak nem most kezdődő, ha- n közéd 10 éve tartó súlyos helyzetében, gy a koalíciós kormány gondoskodik a szlo- iszkói termelés hiteligényeinek nemcsak a és igazság, hanem a jó erkölcs által isi gfcövetelt méltányos kielégítéséről. Jót lehettek olyan javíthatatlan optimisták őslakos testvéreink között, akik az elmúlt sk folyamán véres verejtékkel megkere- t és megfizetett adótöbbletek fejében a uaugyi kormányzattól a súlyos gazdasági vi- nyok folyamányaként méltányosságra és elemmel párosult jóakaratra számítottak. izeket azután alaposan kibáránditja a jdnem félhivatalos Ceské Slovo cikke. Ez a k Szlovenszkó közismert gazdasági bajai- egyáltalán nem vesz tudomást. Minden nak az oka szerinte, hogy az áHamfordu- idején az ipar Szlovenszkón nagyon fia­volt. Ezért érezte meg jobban az államfő r- at következményeit. De óvatosan megjegy- hogy nem volna azért helyes ebből arra étkeztetni, mintha az uj viszonyok ártot- volna Szlovenszkó iparának. Sőt szerinte ipari termelésnek néhány szakmában ta- íztalhatő csökkenése nem magyarázható a >venszkói gazdaság megromlott helyzeté- . A cikkíró szerint „Szlovenszkó és Ru- íszkő ipara jelenleg az erjedés álla-potá- 1 van, de az ipar azért nagy fejlődési lé­vőségekkel rendelkezik." „A lakosság élet- ója a köztársaság fennállása óta ezen tartó- nyakban lényegesen javul, a gazdasági élet gazdagabb formát kapott" — így mondja a Ceské Slovo. „Sehol sem látható oly határozottan, hogy mit jelent az állami önállóság, mint Szloven- szkón és Rhszmszkóban." ügy látszik azon­ban, hogy a cikkíró megijedt saját optimiz­musától, amennyiben a tények tudatosan, vagy tudatlanul hamis beállítását optimiz­musnak lehet nevezni és konstatálja, hogy az­ért volnának itt még bizonyos megoldandó „szállítási forgalmi kérdések." „A köztársaság idején ebben a tekintetben már sok történt, azonban még nem minden." „Ha a tervezett transzverzális vasút elkészül, akkor Szlovenszkó és Ruszinszkó közlekedé­si problémájának generális megöldúsát és a tarifák átszámítását sem lehetne halogatni." Ezeket hallva önként felvetődik a kérdés, hogy tulajdonképpen kinek íródott ezen cikk? Szlovenszkó ugyan, elég messze, vau Prágától, de azért közel 12 esztendővel az államfordu­lat után ott sem igen akad újságolvasó, aki ezeket a sületlen ostobaságokat beveszi. Hi­szen különösen választások idején vezető cseh politikusok, pártvezérek és miniszterek el szokták ismerni a Szlovemszkóval szemben folytatott gazdasági politika hibáit és meg szokták igémi azoknak az orvoslását. Szlo­venszkón pedig a kormánytáimogató törvény­hozókon, közjegyzőkön és maradékbirtokok tulajdonosain kívül alig találkozik ember, aki a Ceské Slovo álláspontját osztaná. A cikk írójáról pedig fel kell tételeznünk, hogy ha a köztársaság egyik legnagyobb, majdnem félhivatalos lapjában cikket mer ír­ni Szlovenszkó fejlődéséről, legalább annyira tájékozódik, hogy a cikkben foglalt állításo­kat csak rosszhiszeműen Írhatja .meg és csak célzatosan hallgathatja el a közismert igaz­ságokat­Ha a cikkíró valóiban ismeri a kormány szlovenszkóí és ruszinszkói gazdasági politiká­ját, úgy tudnia leéli, hogy itt gyarmatpolitika folyik, mely ezen országrészeket a történelmi országok javára az államfordulat óta a tiz- milliárdot jóval meghaladó -összeggel károsí­totta meg. Ha erkölcsi éraéke van az illető­nek, fel kell háborodnia azon, hogy a prá­gai kormányok még máig sem vonták le gaz­dasági téren a politikai változás konzekven­ciáit és nem biztosították Szlovenszkó és Ru­szinszkó gazdasági élete részére a termelés és értékesítésnek a történelmi országokéval azonos előfeltételeit. Mert ezt megadni er­kölcsi kötelesség s a legelemibb államférfiul előrelátás követelménye lett volna. Nem is akarok a mi kisebbségi különleges panaszainkkal előállni. Elég az összered- ményt szemügyre venni, amely a történelmi PÁWIK A MEWYORKB TÜlgBIEM A gazdaságivilágkrizis elérték a newyo fif€^€^Í€?Í IS Katasztrofális debonjnniitnra Amerikában Az árutőzsde halála — Támadásait ffieaver ellen Newyork, junius 17. A Wallstreetnek teg­nap ismét sötét napja volt. A kormány mindent megkísérelt, hogy a gazdasági krí­zist leplezze és feltartsa, de az értéktőzsde tegnapi pánikszerű összeomlása meghazud­tolta örökös szépitgetéseit. A tőzsdei pánik okai ez alkalommal nem technikai termé­szetűek és inkább abban az általános belá­tásban rejlenek, hogy a krízis sokkal ko­molyabb, mint a kormány vélte és feltar­tóztathatatlan. A részvényesek felhagytak azzal a reménnyel, hogy az ország gazda­sági helyzete az év végéig megjavul. Jel­lemző, hogy a bessz-mozgalom nem a bank és a tőzsdevilágból indult ki, hanem a kis­emberek köréből, akik mindenáron meg akartak szabadulni bizonytalanná vált pa­pírjaiktól. A megnyitás előtt a legtöbb pa­pír már 22 pontot vesztett tegnapi árfolya­mából. Különösen a bankpapírok zuhantak. A tegnapi sötét nap az amerikai nemzeti vagyon 5 milliárd dolláros veszteségét je­lentette. Több mint háromszáz fajta rész­vény a háború óta nem állt oly alacsonyan, mint tegnap tőzsdezárlatkor. 1929. novem­ber 11-ike óta a pánik nem terjedt oly ro­hamosan és megtörhetetlenül, mint tegnap. Ami még az értéktőzsdénél is veszedelme­sebb, az az árutőzsde katasztrofális hely­zete. A bessz nem annyira a spekuláció, vagy a bank és a tőzsdei manipuláció kö­vetkezménye, mint inkább az árupiac ka­tasztrofális leromlása és a túltermelés első veszedelmes jele. Az árutőzsdén a zabot 1913. óta nem jegyezték olyan alacsonyan, mint tegnap. A többi termény 1930-ban so­hasem zuhant a tegnapihoz hasonló módon. Egyedül a cink őrizte meg árfolyamát, sőt kissé emelkedett is. A Wallstrcet főbe­széd témáját Hoovemek az a bejelentése al­kotta, hogy az uj amerikai vámtörvényt ha­marosan aláírja. Egyelőre nem tudni, váj­jon a vihar, amely ezt a bejelentést követte, elmulik-e már, vagy a tegnapi pánik csak az általános bessz-hangu 1 atnak első kifeje­zése volt. Veszedelmes dolognak látszik, hogy az eladási inieiativát ez alkalommal nem a bankok képviselték, hanem a nagy- közönség, amelyet nem lehet szabályozni, vagy megállítani. A tavalyi óriási "bessznél az akciót a bankok yezették, úgyhogy aránylag könnyebb volt szembenézni vele és élét letompitani. A tőzsdei körök véle­ménye szerint az árak még nem érkeztek a mély ponthoz. A kongresszus kénytelen volt a tőzsdei pánikkal foglalkozni és Hamson, Mississippi demokrata szenátora, az amerikai kongresszusban szokatlan él­lel támadta Hoovér köztársasági elnököt, aki tudatosan megtéveszti a közvéleményt és álszenteskedik. Az üzleti világ elvesz­tette bizalmát az úgynevezett üzleti kor­mányban és a választók a legközelebbi vá­lasztásnál bizonyára Hoover ellen fognak szavazni. A franciák szerint Amerikával szemben csak Páneurópa segíthet Paris, junius 17. A párisi sajtó ieíhábo- j rodással veszi tudomásul, hogy az ameri- j kai szenátus elfogadta az uj vámbilt, mely lehetetlenné teszi, hogy ezentúl a francia áru az Egyesült Államokba kerüljön. A legtöbb lap azt követeli, hogy az egyönte­tűen elnyomott Európa közös választ adjon az amerikaiaknak és gazdaságilag teremtse meg végre az egységes frontot. A yen- keeket egyedül az európai gazdasági unió bírhatja jobb belátásra. A francia kereskedelmi hivatal igazga­tója fogadta az Oeuvre munkatársát és nyi­latkozott az amerikai vámbiHről, amely­nek véleménye szerint katasztrofális kö­vetkezményei lesznek a francia exportra. Franciaország legfontosabb exportcikkeit éri legsúlyosabban az uj törvény és éppen a francia exportcikkek vámtarifáját emel­ték fel. Nem valószínűtlen, hogy a közvé­lemény nyomása alatt a francia, kormány kénytelen lesz represszáliákra, vagy leg­alább megfelelő feleletet jelentő ellenrend­szabályok bevezetésére gondolni. Az igaz­gató szerint Amerika hatalmi helyzetét el­sősorban Európa gazdasági szctdaraboltsá- ga determinálja. Európa Amerika számára óriási piac, amely fölött éppen széttagolt­sága miatt könnyen uralkodhat. Ha Briand terve sikerül és az európai vámunió meg­valósul, ha létrejön Páneurópa, Amerika kénytelen lenne hamarosan takaródét fúj­ni. Az amerikai vámok emelése az álta­lános fegyverkezési politika alapelveinek megfelelően uj fegyverkezési versenyt je­lent gazdasági téren. Ez a fölösleges ver­sengés mindenkinek kárt okoz. Francia- ország a közeljövőben kénytelen lesz vám­tarifáját az amerikaihoz idomítani, ami ter­mészetesen nem maradhat következmény nélkül Európa többi országára sem. üal€l§i@m fféüti¥®falC5$ síéi fisáBMsSeecVás Irta: Tarján

Next

/
Oldalképek
Tartalom