Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-17 / 136. (2357.) szám
^ Mai náMn(8 112 IX. évf. 136. (2357) szám a | l93C junius 17 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- A t i - • - J " 11 '1.: a../. Szerkesztőség: Prágaiig Panská ulice 12* évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, ** SZÍOZfGTISZKOl 6S VUSZLTISZKOI CL^QTIZGKI pCLTlOrC 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki _ , nn/jfiknj TI n niinnia c , _ Prága IL Panská ulice 12. Hl. emelet Egye* szám árm 1.20 Ki, vasárnap 2.—K£. FűOertesiItő:pOllllKOl napilUpjU Telefon 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki. DZUPANY! LÁSZLÓ ' SÜRGÖNYÖM; HÍRLAP, PRHHH. 1 tiacsek-itélet körül Maniu rontást minlsitereBmdtc ioth@rmiri SCároBir királyhoz intézett rewiiiis leveléről, a Habshure-restaii’áciőrőg, a ntezőgaiiisiii krízisről, a isidéiről és Pimrepárői nyilatkozott Mindenütt a régi álláspont - Bratianu GySrgy megbuktatta Bratianu Vintilát - Heves jelenetek a szenátusban és egy sajtófogadtatáson (sp.) Prága. junius 16. Az április 24.-én kezdődött belgrádi Ma- sek-pör meglepő Ítélettel végződött szoinj- aton délután. A tárgyalások alatt vigasztalan üzleteik kerültek napifényre, a megkínzott ádlottak leránitottá.k a leplet a zágrábi 3ndőrség balkáni brutalitásáról s arról az gyes maffiáról, amellyel bizonyos szerb kőik a horvát nép vezéreit feketére akarták enni. A szenvedélyes és szomorú leleplezé- nk után Európában remélni sem merte sen- i, hogy Marsok, akire a szerb kamarilla szem- ellátaibatóan pereaibot kiáltott, szabad emuként., törhetetlen tekintéllyel és politikai elfogásában megerősödve hagyja el a tár-: ralási termet, megpróbál tatásadnak sötét rinihelyét. Hogy mégis így történt, az volta- íppen az állam raison diadala, mely nem érte megkockáztatni, hogy a kierőszakolt arasztaló Ítélettel az utolsó féket, is levegye horvát nép elkeseredéséről és szabad folyást igéd jen annak a politikád szenvedélyesség- nk, amely a sűrűvérű és elszánt délszlávok izött bizonyára nem állít tvolna meg a vér a forradalom előtt A kor nagy politikai pőréiben külön rang éti meg a belgrádi Maosek-pört. Ez volt az te eset, amikor az állam raison győzött és y másgondo lkozáe u országrész véleménye lőtt nem követtek el erőszakot. Külföldi pél- ikon fölbuzdulva a szerb diktatúra szaba- Ini kívánt a horvát nép nagybefolyásu és yes vezérétől, s e célból fölhasználta az el- kdnálkozó alkalmat, hogy port akasszon a akába. A puska visszafelé sült el. A pör- k megrendezése a diktatúra legnagyobb kiölései közé tartozik s Macseket nem simít ország-világ előtt mint terrorista bánion ököt kompromittálni s megfélemlíteni ndazokat, akik a szerb szurony árnyékában horvát szabadság ügyéért küzdenek. A >rb kormány „imalgre lui" a belgrádi tárilóteremben nagyszerű szószéket állított a rvát ügynek, szószéket, amelyről nyíltan lehetett tárni a szerb diktatúra „umifiká- s“ m ódszereit, s amelyről a rettenti eteti en rasztvezér elmondotta a világnak, hogy a rvát nemzetet lehet gyötörni, de nem lehet rázAi. Az a két nyilatkozat, amelyek köaz egyik Trumbics ajkáról hangzott a másik Macsekéről, örökre törelmi súlyú marad és hosszú időre Ieszö- i a horvátok és a szerbek között urálié áldatlan viszony igazságát. Trumbics, a lő, az Európában leginkább ismert bor- politikus, Jugoszlávia egyik megalkotója békedelegátusa, leszögezte, hogy a horvát dóst nem lehet erőszakkal megoldani, mert Lek a kérdésnek rendezése csak akkor lesz ■leges, ha a horvát nép közreműködésével énik és a nemzetet minden tekintetben Iégiti. A vádlottból heroikus - gesztussal Hóvá átvedlett Macseik legelőször az ellen tazugság ellen fordult, hogy a szerbek a vátoikat magyar „rabszolgaság" alól sza- itották fel. A horvátok, hangoztatta Mali, nem voltak rabszolgák, megvolt histó- autonómiájuk, babár függő viszonyban ál- tak Magyarországhoz. Nekik minden bizony- 1 több szabadság volt az igényük s ezért iák el Magyarországtól s a szerb-horvát- Kvén királyságtól álmaik megvalósítását Iák. Ehelyett a legprimitívebb jogokért is íseredett harc támadt, mely Radics latnak és társainak lemészárlásával ért vé- Azóta a szenb diktatúra mindent elkö- hogy kéréssel, fenyegetéssel, most vé- e pör terrorjával Rádiós utódiját, Macseket Bukarest, junius 16. Maniu miniszterelnök tegnap fogadta a külföldi sajtó képviselőit. A Reggeli Hirlap munkatársa azt a kérdést vetette föl, hogy mi a véleménye a miniszterelnöknek Rofhermerenek a királyhoz intézett leveléről? Maniu láthatólag zavarba jött, de rövidesen föltalálta magát és azzal felelt, hogy a király nyomban válaszolni fog a levélre. A dolog érdemi részére vonatkozólag Maniu kijelentette, hogy a vasárnapi deklaráció alapján áll, amely Románia területi integritását hangoztatja. Egy ilyen revizió, amilyenről Rothermere lord levele beszél, újabb háborús veszélyt hozna. Mi békés együttműködésben akarunk élni szomszédain, kk^yi--t-jÍLondotta Maniu —, de a határok revíziójába nem egyezünk bele. A Habs- burg-kérdésről Maniu a következőket mondotta: Ebben az ügyben kategorikus válaszom van. Ottó nem léphet a magyar trónra egyénileg sem, és azért sem, mert azt a magyar törvények is tiltják. A Habsburg-di- nasztia restaurációját a leghatározottabban vissza kell utasítanunk. Fülöp Pál, a magyar követség sajtófőnöke, itt közbevette: Maniu miniszterelnök ur. téved, mert nincs olyan törvény Magyarországon, amely megtiltaná, hogy egy Habsburg- családtagot trónra emeljenek. A közbeszólás nyomán nagy zaj keletkezett s a helyzet izgalmas jelenetekben bővelkedett. A jelenlévők egyike azt kiáltotta, Hogy Romániában szintén detronizálták Károlyt s ma mégis király ... Maniu erre a közbekiáltásra azzal válaszolt, hogy Romániában mindez belső törvényeken alapult. Budapest, junius 16 Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Magyarország jelentése szerint a magyar külügyminisztérium felvilágosítást kért Fülöp Pál bukaresti magyar követségi sajtófőnöknek a Maniu kihallgatása során való szerepléséről. a rezsim támogatására bírja, ő azonban népével marad, ámbár propagandát nem csinált a külföldön. „Nem szükséges propagandát csinálni olyan eszméknek. — mondotta — amelyek, a kis gyermekek, a fiatal leányok, a munkás férfiak, a haldokló aggastyánok, az egész horvát nép szivében élnek." A horvátok számára, hirdette az egész világ előtt Macseik, nincsen szabadság szabad Horvátország, szabad Bosznia és szabad Vajdaság nélkül. Magsak Vladimír, a szerény zágrábi ügyvéd, ezzel a beszédével a volt horvát paraszt- párt vezéréből a horvát szabadság igazi hősévé lett. A bátor szavak hatása a népben sem maradhatott el. Egyre dinamikusabb rokon- szenv kísérte a nevetséges vádakkal lenémi- tarii kívánt fővádlottat, a horvát nép egyre határozottabban Macsek mellé állott s a szerb kamarilla, mely nem tudott megszabadulni a szellemektől, melyeket felidézett, kénytelen volt likvidálni a pör igazi céját és Macseket, a főprédát, szabadon engedni. A horvátok öröme határtalan. A nemzeti hős diadalmenetben fog Zágrábba visszatérni, minden állomáson ezer és ezer horvát várja. Nem elhamarkodott jóslás, ha azt hangoztatjuk, hogy Rt agráráliantefcnak egy frontba kell tSfflürülniOk Bukarest, junius 16. Maniu tegnapi expozéjában, amelyet a külföldi újságíróknak mondott, még a következőkről nyilatkozott: Kijelentette, hogy Románia Magyarországgal és a többi szomszédos állammal barátságos viszonyt akar fönntartani. Valamennyi állammail kereskedelmi tárgyalások folynak és valószínűleg eredményesen is fognak végződni. A legfontosabb kérdés a mezőgazdasági kérdés és jó volna, ha valamennyi agrárállam közösen foglalkozna ezzel a súlyos problémával. A gabonaárak jelenlegi mélypontját az okozza, hogy hiányzik a megfelelő organizáció a termények helyes értékesítésére. A továbbiakén Maniu kijelentette, hogy Románia a jövőben mindig állást fog foglalni az ellen, hogy egy Habsburg visszatérjen a magyar trónra. Ezen a téren a legcsekélyebb kísérlet is a béke megbontását jelentené. Érdekes volt, amit a román miniszterelnök a zsidókérdésről mondott. Az objektív szemlélőnek el kell ismernie — mondotta —, hogy a zsidók helyzete az uj kormány alatt rendkívül megjavult Romániában. Ma számos zsidó vesz részt a közéletben, de nemcsak ez a résztvétel jelenti a változást, hanem az is, hogy a kormánytöbbség propagandája következtében az atmoszféra megváltozott és a nép nem tekint többé ellenségesen a zsidókra. Az antiszemita tendenciák napról-napra csökkennek. A kormány a zsidó lakosságot védeni fogja és minden kihágást szigorúan megtorol, Maniu végül kijelentette, hogy hive Pán- európának és hisz Briand iniciativája sikerében. Az európai államok összefogásából Románia is sokat nyerne. A legyőzött államok száe félresikerült pör a horvátok uj, határozott politikája kristályosodási folyamatának megkezdését jelentette, mert a nemzet célt és elszántságot kapott, minit a francia demokrácia a Dreyfus-pöribeu. S a nagy példaadás, a világ éredlklődésének kivívása, lankadatlanná teszi azokat, akik a horvátok jogaiért küzdenek. A jugoszláv diktatúra politikája is fordulópontra jutott s az események hatása alatt kénytelen lesz taktikáját megváltoztatni, ami egyet jelent az eszeveszett szigor enyhítésével. Hogy ez megtörténik, sőt megtörtént, annak első jele éppen a szenzáció erejével ható fölmentő ítélet. Senki sem várta volna a bölcs engedékenységet a szerbektől. Valljuk be, hogy a fölmentés volt az egyetlen lehető és okos megoldás. A jugoszláv államhatalom észrevette az intő jeleket és tanult a körülményekből, amit mások sokszor elmulasztanak. Belátta, hogy a végletekig feszített erélv és brutalitás ártalmas. Szabadságharcok vezérelt elítélni, egv nemzet akarata ellen cselekedni olyan bűn. amelynek bünihődése, ha későn jön is, elmaradhatatlan. Igaz, hogy a horvát nép másfajta, mint a más, esetleg pumára az európai konföderáció óriási morális, politikai és gazdasági előnyt jelentene, de semmiesetre a határok megváltoztatását. Ha valaki Páncurópával ka.pcsolatabn a revízióra gondol, az eszme igy inkább háborút, mint békét hozhatna. Maniu szerint Románia őszinte, demokratikus politikát követ. Románia jogállam, ahol jogbiztonság uralkodik és igy a külföldi tőke kockázat nélkül jöhet az országba és részt vehet annak fölvirágoztatásában. A liberális párt pálfordulása Bukarest, junius 16. Bratianu György tegnap összehívta a liberális párt vezetőségét. Az ülésen a párt vidéki organizációi, amelyek Bratianu György mögött állanak, rendkívül nagy számban képviseltették magukat. A fiatal Bratianu György élesen kritizálta a párt vezetését és kijelentette, hogy a legújabb irányt Bratianu Vintila a párt akarata ellenére akarta a liberálisokra rákényszeríteni. Vintila Bratianu ezzel lehetetlenné tette magát, úgy hogy senki nem tekintheti őt többé a párt vezérének és uj elnököt kell választani. A szónok szerint Ferdinánd király és Jonel Bratianu halála óta az atmoszféra elviselhetetlenné vált és a pártok kölcsönös gyűlölködése elérte tetőpontját. Bratianu György szerint a liberális pártot összehívó pártvezérek hódolatteljesen tekintenek Károly királyra, akitől Románia felvirágoztatását várják. Bratianu Györgyöt lelkes éljenzés mellett a liberális párt vezérévé választották. Jorga lemondott egyetemi rektori állásáról Bukarestből jelentik: Jorga tanár az egyetem rektori állásáról ma lemondott. A hább népek s bizonyára nem hagyta volna cserben az elitéit vezért. Nem engedte, volna, hogy fait aecomiplit elé állítsák és hetek alatt nem feledkezett volna meg arról a felháborodásról, amely átrázita, amikor egyik vezérét jogtalan és azonnal megcáfolt vádakkal a vádlottak padjára hurcolták. Nem nyelt volna nagyot, amikor a marasztaló Ítéletet meghozzák, mert nem szokása, hogy cserben hagyja a zászlót. De erre nem került sor, mert a belgrádi bíróság és kormány belátta, hogy a marasztaló Ítélet még akkor is súlyos vétek és szörnyű következményekkel járó tett, ha az igaztalanul „hazaárulással" megbélyegzett vezér népét sikerül is erőszakkal ideig-óráig lekötni. A tövis ott marad a testben, s ha ki is húzzák, a stigmát nem lehet eltávolítani. A belgrádi bíróság a jövőbe nézett, a kiegyezést kereste s az erőszakot elvetette, amikor az igazságra hallgatott és fölmentette Macseket. E belátás bölcs vo’t és sok későbbi, bajnak elejét vette. Hányán tanulhattak "yjma Európában ebből az egyedül okos államférfiul ráeszmélés- bőil. »
