Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)
1930-06-12 / 132. (2353.) szám
1930 Június 12, csütörtök. —wnriwi Kibocsátották az első Young-kfiks&nt A hatalmak 340 miüió dollárt jegyeznek - felles megegyezés Parisban Párás, junius 11. Ma éjszaka az első Young-szerzödés előkészítését végző párisi emissziós konferencia az utolsó részletekben is megegyezésre jutott. Á hatalmak aláírták az emissziós szerződéseket. Az utóbbi időkben nagy nehézségeket okozott, hogy az amerikai bankok 10 százalékos jutalékot kértek a kölcsön átvételéért. Végül az amerikaiak megelégedtek 4 százalékkal, mág az európai bankok mindössze 2 százalékot kapnak. A kölcsönt a piacokon a következőképpen helyezték el: Németország 36 millió márkát jegyez, 98.29 millió dollárt, Franciaország 2515 millió frankot, Anglia 12 millió fontot, Holland 73 millió forintot, Olaszország 110 millió lírát, Svédország í 10 millió koronát, Svájc 92 millió svájci frankot. A kölcsön jelentéktelenebb részleteit Jugoszláviában és Portugáliában plasszirozzák. A kölcsön nagysága a költségek beszámításával körülbelül 340—345 millió dollárra fog rúgni. A kibocsátási árfolyam 90 százalékos. Ehhez járulnak az adók és az egyes országokként változó egyéb felárak. Franciaország a kölcsönt 98.25 százalékkal bocsátja ki és a 8.25 százalékos felárat a francia kincstár kapja meg ellenszolgáltatásképpen azért, hogy a kölcsönnek Franciaországban teljes aclómentességot biztosított A kölcsönt a jövő héten bocsátják ki, de minden nagyhatalomnak jogában áll a kibocsátást arra az időre halasztani, amikor jónak látja. Sitiié Géza eradmémres harca a népszövetségi ligák unidjánalK genfi kizevüGésén a kisebbségek állampolgárságáért és kultúrájáért A ligák legközelebbi kongresszusa Budapestet? ’ssz - A Szüli© Géza vezetése alatt álló ellenzék győz az illetőségi kérdésben - A nyugati hatalmak a kisantant-képviseiők akadékoskodásai ellen Pozsony, junius 11. Sziillő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő most érkezett vissza Géniből, ahol résztvett egyrészt a Comité Féderal de Cooperation Európáén ne gyűlésén, amelyen Loucheur, majd Emilé Boréi elnökölt és résztvett a nép- szövetségi ligák ezidei közgyűlésén is. A Comité Federal de Cooperation Européenne kimondotta, hogy szükségesnek tartja a gazdasági együttműködés teljes kapcsolatát. azonban mindaddig, amig a Briand-féle újabb javaslatra a kormányok véleményei és válaszai meg nem érkeznek és mindaddig, amig az interparlamentáris konferencia nem nyilatkozik, javaslatot nem tesz. Elfogadta azonban elvben azokat a nézőpontokat, amelyeket Joseph Bartbelemy a francia akadémia tagja tanulmányában a konferencia elé ti... Elhatározta, hogy Genfben európai információs irodát állít fel, amely a nemzetközi szervezetek között ápolni fogja az összhangot. A gyűlésen résztvett Thomas, a nemzetközi munkahivatal elnöke is. A népszövetségi ligák uniójának közgyűlését megelőzte mind a négy szakosztály ülése. A szövetségnek ugyanis négy szakosztálya van: nevelési, kisebbségi, gazdasági és szociális, valamint politikai és jogi. A nevelésügyi szakosztály fontos határozatokat hozott a nevelési korhatár tekintetében és összegyűjtötte azokat az irányelveket, amelyek alapján a népszövetségben egyesült államok tanügyi kormányzatait felhívja, hogy minő irányelveket illesszenek bele a tanrendekbe azzal a céllal, hogy a béke szellemét már az iskolákban csepegtessék bele az ifjak leikébe. A kisebbségi szakosztályban a kisebbségi panaszok tekintetében a bizottság megállapította, hogy öt esztendei munkának végre sikere lett és a népszövetség előtt a panaszok tárgyalási módját végre szabályozták, ami által sikerült elérni azt, hogy vége szakadt annak, ami eddig — sajnos — szokás volt, hogy a panaszokat egyszerűen félre Mték. Ugyanakkor a szakosztály kimondotta, hogy még távolról sincs elérve az a cél, amiért a népszövetségi kisebbségi szakosztályt megalkották, hogy a sérelmek tényleg orvosoltassanak is. Ugyancsak foglalkozott a kisebbségi szakosztály a hontalanok kérdésével, a kisebbségek helyzetével, az örmények Törökországban lévő vagyonának elkobzásával és Sir Napier azon javaslatával, hogy a hontalanok illetőségének megállapításával foglalkozó bizottság szabályzatát megalkossák. A gazdasági és szociális bizottság foglalkozott az ipari munkásság érdekében a gyer- mekkorhatár megállapításával, a rabszolgaság és kényszermunka kérdésével. A politikai és jogi szakosztály annak szabályozásával foglalkozott, hogy a népszövetségi paktum 19. szakaszát mikép lehet alkalmazni, vagyis miképpen lehet a békeszerződések ama részeit, amelyek az idő végre hajthatatlan okká tett, revízió alá venni és megváltoztatni. Palesztina tekintetében Angliának adott mandátumra vonatkozóan módosításokat nyújtották be és foglalkozott a bizottság az Ukrániában folyó vallásüldözéssel és terrorral is. ,, A négy szakosztály ülése természetesen bizalmas volt, hallgatóság gyanánt csak a meghívottak vehettek részt. A közgyűlés nyilvánosan folyt le és ezen resztvettek a sajtó képviselői és az akkreditált miniszterrezidensek is. A Legélénkebb volt — mint mindig — a kisebbségi ügyek tárgyalása és vitája, amelyen többiziben felszólaltak Bernsdorff gról, a volt amerikai német nagykövét, Kirchhoff német képviselő. Kunz osztrák egyetemi tanár, Van Oberbekke és Rolin belga egyetemi tanárok, Kyroff bolgár egyetemi tanár, Nash amerikai államtanácsos Hennessy volt francia miniszter, lord Dickinsoo, Sir Walter Napier, Pékár Gyula, Zichy Ernő gróf, Olaszország részéről Limburg államtanácsos Bak- ker Van Bőssé asszony, Stronszky lengyel képviselő, Balogh Artúr romániai szenátor, Bővet svájci egyetemi tanár, Csehszlovákia részéről Medinger Vilmos szenátor, és Sziillő Géza dr. képviselő. Jugoszlávia részéről Chachovich egyetemi tanár és természetesen a főtitkárság tagjai. Sziillő Géza az illetőségi kérdésről Nagyobb vita fejlődött ki különösen pünkösd első napján délután az illetőségi kérdés, valamint a kisebbségi jogok és kötelességek tárgyalásakor. Az illetőség kérdésében Giannini mellett Szüllő Géza dr. azt fejtette ki, hogy a bátortalanság, amellyel az illetőségi kérdéseket meg akarják oldani, már túl megy a határon. Elismeri azt, hogy az államok szu- verénitását respektálni kell, de újra rámutat arra, hogy amikor a népszövetség olyan államok ügyeibe szól bele, ahol erre jogosítva van, ott az állami szuverénitás sérelméről nem leket szó. Az Ausztriából és Magyarországból alakult utódállamok saját maguk akaratával a békeszerződésben garanciákat vállaltak az illetőség megadására, ennek eléget nem tesznek és ennek a reparációját a népszövetség nem vitte keresztül. Ily esetben a beleszólás nem beavatkozás az illető állam szuverenitásába. Ezt ilyen semmitmondó határozattal nem lehet megoldani, ahogyan azt az előadó javasolja és azt nem fogadja el. Ugyancsak ilyen értelemben beszélt Giannini olasz államtitkár, aki az előadói javaslatot olyan nagy kalapnak minősítette, mely alatt nincsen semmi. ErŐ3 vita után az ellenzék győzött. Az előadói javaslatot elvetették és újabb energikus javaslat megtételére hivták fel a jogügyi bizottságot. A kisebbségek kulturális szabadsága A kisebbségi jogok és kötelességek tekintetében a közgyűlés elé azt a javaslatot tette a kisebbségi bizottság, hogy az államokat kérjék fel arra, tegyenek eleget miudenütt annak az erkölcsi kötelességnek, hogy minden kisebbség a maga kulturális szabadságát megt e r em th e s se. A vitát ebben a tekintetben Sziillő Géza vezette, aki rámutatott arra, hogy a kisan- tant államai mesterségesen am etikáznak. A kisantant államai kötelezve vannak a kisebbségi szerződések által arra, hogy a kisebbségek kultúráját fenntartsák, azt előmozdítsák. Nem szabad a kisebbségek elnemzetlenitését erőszakkal, de szépszerével sem előmozdítani. Az utódállamok erre nézve ünnepélyesen kötelezettséget is vállaltak. Az amurikázás abban áll, hogy az utódállamok ki akarnak bújni kötelmeik alól, nem úgy, hogy azt mondanák, hogy nem akarnak eleget tenni kötelességeiknek, de szemforga- tással hangoztatják, hogy eleget tesznek a kötelmeiknek, de rámutatnak arra, hogy nem demokratikus, hogy csak ők legyenek kötelezve a kisebbségekkel szemben, a többi állam pedig ne legyen erre kötelezve és ezért el akarják halasztani kötelezettségeik teljesítését addig, amig a többi állam is nem vállal magára kötelezettséget a kisebbségeivel szemben. Újra felhívja tehát a közgyűlésnek figyelmét arra, hogy a kisebbségek védelme az utódállamokban nem halasztó hatályú feltételtől van függővé téve. Hozzájárul ahhoz, hogy minden állam kisebbsége védelemben részesüljön, de amig ez keresztül mehet, addig legalább azokat az államokat szorítják rá, hogy eleget tegyenek kötelmeiknek, amelyek ezt magukra vállalták. Erről a témáról élénk vita keletkezett. Mint a darázscsipéstől, úgy ugráltak fel a románok, a jugoszlávok, a lengyelek. Izgatottan tárgyaltak a csehekkel és különösen a lengyelek, jugoszlávok vitatkoztak a demokrácia nevében ez ellen a felszólalás ellen. Csehszlovákia kiküldöttei azt a taktikát követték, hogy maguk nem szólaltak fel, hanem társaikat engedték a tüzbe. A vita úgy fejeződött be, hogy az* eredeti javaslatot a holland részről .benyújtott módosítással elfogadták. Vita a budapesti ülésszak körül A gyűlésen érdekes volt, milyen módon igyekezett a kisantant megakadályozni azt, hogy eleget tegyenek Magyarország meghívásának és hogy a jövő közgyűlés Budapesten legyen. Feltételül szabták, hogy a gyűlés ne essék julius negyedikére, amely Trianonnak évfordulója és hogy a gyűlésen a kisebbségi kérdéseket ne tárgyalják. Ez ellen a feltétel ellen felszólalt a belga küldöttség részéről van Overbekke egyetemi tanár, Franciaország részéről Hennessy volt nagykövet és földmivelésügyi miniszter és Bernstorff gróf volt nagykövet, akik rámutattak arra, hogy Magyarország tudia, mi a nemzetközi Hiedelem, a magyar lovagiasságot sértő javaslatot még csak feltételezni sem szabad, amire a gyűlés egyhangúan elhatározta, hogy jövőre Budapest lesz a gyűlés színhelye. Estélyek és fogadtatások A gyűlések tartama alatt, természetes, hogy társadalmi egyesületek és társadalmi tényezők rendeztek fogadtatásokat és estélyeket. A genfi katolikusok köre pénteken este ebédet adott, amelyen Mac Cenny ült az asztalion mint házigazda, a háziasszony szerepét pedig Justiniani Bandi hercegné töltötte be. Az edédet követő fogadáson és tanácskozáson resztvettek az ir, francia, olasz, német, katolikusok és ezen résztvett Csehszlovákia részéről Szüllő Géza dr. képviselő is. Ugyancsak estély volt a Boissiér-palotában, ahol egykor lord Byron lakott és itt irta meg Ghild Harold regényét és a Don Juan egypár énekét. Az a szoba, ahol lakott, éppúgy van berendezve, mint abban az időben volt. Ugyancsak meg ovltak híva a résztvevők Géni városa tulajdonában lévő Villa Ariana-ba a köztársaság tanácsához, a z ónk hűi 1 az örményeket támogató delegációhoz Begninbe, ahol a menekült örmények gyermekeinek iskoláját amerikai és svájci alapítványokból tartják fenn. Valamint most először történt meg, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőit meghívta a népszövetség kisebbségi osztályának vezetője Ascarate követ, ahol Csehszlovákia német kisebbségét Medinger szenátor, a magyar kisebbségét pedig Szüllő Géza dr. képviselte. Kérjen mindenütt igSHÍg$@gag8S SjUSPO^fiCSRCáist Boroviiíkagyár, TrenSin. mmm Pilsudskit a siázad egyik legnagyobb emberének tartja Helyesli a román államcsínyt - Elkobozták a Robotnikot Varsó, junius 11. Grandi olasz külügyminiszter ma reggel a litván határ közelében fekvő Druskiendiki fürdőbe utazott, ahol meglátogatja Pilsudskit. Az olasz külügyminiszter tegnap fogadta a sajtó képviselőit és ismételten kijelentette, hogy Lengyelország és Olaszország között nincsen súrlódási felület és bízik a kedvező együttműködésben. Pilsudskit Grandi a század és a világ egyik legnagyobb emberének tartja, akit Mazzinihez vagy Garibaldihoz szabad hasonlítani. A román eseményeiket Grandi örömmel üdvözli, mert a régensség nem volt az államvezetés ideális formája. A legjobb, ha egyetlen férfi kormányozza az országot. A franciaolasz flottaszerződésről a külügyminiszternek az a véleménye, hogy Olaszország bámely pillanatban hajlandó folytatni a tárgyalásokat. A szocialista Robotnak tegnap azt irta Grandiról, hogy nem szívesen fogadott vendége Lengyelországnak. Ugyanakkor a lap a fasizmus bünlajstromát is leközölte. A Robotnik tegnapi és mai számát az államügyészség elkoboztatta. Már juiiut 1-től drágább lesz a vasút A fürdőidény idegenforgalmára súlyos csapást jelent a vasút drágítása Prága, junius 11. A cseh lapok értesélései szerint a vasúti személytarifának 20 százalékos emelését már julius elsejével életbeléptetik, hogy már az ezidei idegen- és turistaforgalmat is kiaknázzák. Ezzel a tarifa- emeléssel körülbelül 240 millió korona jövedelemre számítanak, amely összeget az álla. mi tisztviselők 13. havi fizetésének fedezetére és a régi nyugdíjasok járadékainak emelésére fogják fordítani. A munkásjegyeket ezen emelésbe nem vonják bele, mert a szocialista partok nem adják meg a hozzájárulásukat ehhez az emeléshez. A mai világgazdasági válság mellett a vasúti személytarifának olyan indokolással való fölemelése, hogy az idegenforgalmat és turistaforgalmat kiaknázzák, valószínűleg visz- szafelé fog elsülni, mert hiszen a nyári idényben minden ország épp arra törekszik, hogy különféle kedvezményekkel fürdőibe csalogassa a külföldit. E kedvezmények között első helyen a vasúti kedvezmények szerepelnek s most a csehszlovák államvasutak kedvezmények helyett magasabb személyi tarifát fognak szedni, amiáltal a csehszlovákiai fürdők idegenforgalma kétségtelenül szenvedni fog.
