Prágai Magyar Hirlap, 1930. június (9. évfolyam, 124-146 / 2345-2367. szám)

1930-06-01 / 124. (2345.) szám

-tf MM SZéHUMK > KtPES HtTTB 28 OUUl Ara a tor®»a ^^i^{2345). szám » Vasárnap •. ': ■ 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, neqved- A ] j *• * 1 r' 11 >1 * »• , 7 Szerkesztőség: Prága B* Panská ulice 12, évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, *** SZlOZJ CTISZK ül CS TUSZÍTISZIÍOI SíLCJlZSÍCl tJOTtGrC ji^ emelet. — Telefon: 30311, —• Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 33 Kö. nfíJiiihni rtnniJnnifl , „ Priaa 1L, Panskí nllce U 1B, emelet Egyes szám ára 1.20 K5, vasárnap 2.--KC. Fősiceríesxtő: poUUKUt nufiuuftfu. .aentaS. Telefon, 3CM. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ki DZUKANYJ LÁSZLÓ POR&ACH GtZA SŰRGŐHYClMi HÍRLAP, PR AHA, II éjszakát v asy: munkás jő reggelt, m &ass && PL?y *1* f 6&IwtS9 6ViS! mi&s ©SWS$A»®Va LASSÍT Fritz .Miinek megrendítő írásában olvas­tam — <ruue]y tizenkét esztendő óta a legéle­sebb reflektor-sugárral világított rá a népek tragédiájára az állam trmmfusában — hogy boldogtalan az a gyermek, aki ma Közép- enrópábfn megszül étik. Hogy ebben a mo­dern heiódesi korban kétszeresen boldogta­lan és /igasztalan a Szlovenszkón születő gyermek sorsa, annak igazolására elegendő idéznem z agg Bodicky Mihálynak fóljajdu- lásét a Mrodnie Novinylen: „Tudjátok azt, hogy ha feltárulnának Amerika kapni, a szlovákságlak legalább a harmada’ el­menne!?*' ték, s ami megmutatkozott, az csak a régió­nak vagy a religiónak volt az értéke. Külö­nös nemzeti héroszok támadtak föl, egy-két- ötesztendős (fényes planétával s hirtelen alá- bukással, akikről nagy-sebtiben kellett orcá­kat elnevezni, hogy nevük egyáltalában .megmaradjon; héroszok, akik a legtöbbször heroikusán használták ki a történelemnek üzletre átváltott konjunktúráját s akik odáig mentek az elalkuvásban, hogy még a szlo­vák nemzeti individuum föladására is kétpe*- sek voltak. Gyarló emberek, nem egész em­berek, torzók, regi ónál isták és religion isták: ezek dugták ki félszegen fejüket a nagy idők hívására és ezeknek köszönhetjük azt, hogy idáig jutottunk. # Srobár és boldogtalan emlékű társai tra­gikomédiája után már rég legördült a füg­göny. De ami utánuk jött, csak stílusos foly­tatása volt annak az epochának, amely a szloveuszkői „teljhatalom** illúziójától a cen­tralizmus mai való eredményéig vezetett. Szlovenszkó szűzi völgyeiken a centraliz­mus faunjának jóllakott kacaja öblöget: nincs már egy érintetlen pont, sikerült min­dent alágyürnie, kultúrát, gazdaságot, nos, a politikai élet korrumpálása meg száz száza­lékon fölül sikerült. Hlinka tiszta nemzeti politikája — teljes csődben. Az ideálok lump órát porba verte a nagyszerű eredménnyel alkalmazott hatalmi kísértés, a nemzeti programot kompromit­tálta és derékbatörte a hároméves hatalmi exkurzió, amely Szlovenszkó számára ugyan csupán árnyékhatalmat jelen lett, de mégis elvégezte a hatalom, mérgével a teljes de- komponálást. Hlinka és pártja ma törött iránytűvel, teljesen tanácstalanul áll, a ter­mészettől adott nemzeti hanc egyenes vona­láról félrebicsaklott, nincs hite sem önmagá­ban, sem félrevezetettségükben meggyöngi- tett tömegeiben, autonóm ista programot me­legít föl és centralista mezőnyök felé takti­kázik, mert már nincs meg benne a meg­győződés és a misszió bátorsága. Nem mer hinni abban — és itt van Hlinka politikájá­nak legnagyobb tragikuma: — hogy régi politikai törekvéseit életté és valósággá ér­tékelheti át, hogy a Pittsburghban tegnap tizenhárom éve megfogalmazott Magna Charta a romantikus ideológiából a törvény élő betűibe öltöztethető át és nem látja, Abban * fojtogató depresszióban, amely Szlovenszk életére napról-napra súlyosab­ban nefh.ee-dik reá, lassan-lassan elmosód­nak a nemetiségi különbségek s a gazdasá­gi válság oucsán egyetemes erővel jelent­kezik az őlakos-probléma az érdekek kö­zös kíszolg.ltatottságával. A. különbség leg­följebb anno, hogy amiig a magyarság ros­kadozó vállt még a kisebbségi kereszt is terheli, addg a szlovák jelent vékony ere­ken itt-ott o kiválasztottak számára még- még táplálj:'a történelmi konjunktúra, de a jövő egytforr'.ím bizonytalan. Kis nemzőknek abban van a legnagyobb tragédiája, if a megpróbáltatásokban is ki­csinyek és psrőtelenek maradnak és gyér erőiket viss..vonással, klikk-érdekeknek a nemzet fölélhelyezésével paralizálják. A ssdovenszkói politikának tengelytelenségét is aibban kei látnunk, hogy mindmáig nem tudatosult boné a szlovenszkó! sors, nincs meg henne avalóeágifölmutatás (az első ilyen átfogó és oéhdaíos tett Tarján Ödön tanul­mánya volt),, minden szlovénszkói házban, minden szloynszkói fórumon fölszakadnak ugyan a seb<;, a Kárpátok alatt már egész tengere daga; a panasznak és a könnynek, de a panasz t? a könny passzivitásából nem lendül életre sémim i aktivitás, a fölismeré­sek konzekvepiák nélkül maradnak és ma is külön ufón jár a szlovák keserv é= a ma­gyar bánat, fjomom színjáték, amelyben a bábok nem libáik meg a drótot, amelyen rángatják őke I # Bodicky MübJy úgy fogalmazza meg, hogy 1920 óta a szvákoknak mint szlovákoknak nem voltak irg a maguk törvényhozóik: olyanok, akik i nemzet egészével törődtek volna. Mély és szoioru igazság. A szlovákságnak a mai napig hm támadt olyan fia, aki az egész nemzet1 küldetéeével lépett volna a porondra és a‘ alkalmas lehetett volna ar­ra, hogy megkutassa az uj utat, amelyen nincsenek vilípézeti gátlások és amely nem sorakoztat- föl az elválasztó osztály­érdekeket, híkm magasabbrendü harmó­niáira olvaszt s :?ident a főcélért: a nemzeti élet értékeinek tegmentéeeért s vele mind­azon értékek - igmentéseért, aanelyek a honi földön ez ^esztendő közös munkájával közös és megr ^ülendő értékekké váltak. Nem lehet r^’ nemzeti megújulás nagy megújító nélkiü^Cs a szlovákságnak —■ fáj­dalom — a ne. ^.históriai időiben nem volt meg a Mudron ^‘álja, a turócszenImártoni nagy hazafiak i ■ künn voltak a temető­iben, nem műt, ojzott meg egyetlen igazi s a történelmi i1- höz szabott kimagasló ér­initeMüliliaE is ;« m forradalmi mozgalom Megtámadták Kochinkina kormányzóját — lét halott, sok ssheshit Kommunista propaganda Párás, május 51. Lapjelentések szerint a francia Indokína belpolitikai helyzete nap- ról-napra romlik. Aa indiai függetlenségi mozgalom ée a kínai szabadságharcok ha­tása alatt Indokína lakossága is állandóan lázong a francia fennhatóság eflen. A kom­munisták évek óta sikeres propagandát fejtenek ki a nacionalisták kozott s külö­nösen a Parisban tanuló polgári ifjúságot sikerült megnyerniök. A benszülött paraszt- lakosságot is rendszeresen felkeresik a kommunista agitátorok és megnyerik a for­radalom ügyének. Tegnapelőtt Kochinkina tartományban njabb veszedelmes összeüt­közésre került a sor. A tartomány kor­mányzója inspekciói? utón volt s nyílt me­zőn kocsiját kétezer paraszt vette körül, akiknek magatartása egyre ‘ fenyegetőbbé vált. Bebizonyosodott, hogy a parasztokat forradalmi röpiratokkal lázáiották fel és agitátorok vezették kellő pillanatban a kor­mányzó elé. A kormányzó, akit egy osztag benszülött katonaság és néhány francia rendőr kísért, kezdetben békés utón akarta a tömeget visszavonulásra bírni, de a/roxkoT a helyzet egyre fenyegetőbbé vált, kiadta a rendeletet, hogy a katonák a nép közzé Jöjjenek. Két ember meghalt, többen sú­lyosan megsebesültek. Az incidens Somoly és Hanta városok vidékén történt. A fran­cia hatóságok számos forradalmárt letartóz­tattak. Másnap az incidens néhány mérföld­del odébb megbanéílőílött, de ez alkalom­mal a felizgatott parasztokat sikerült békés utón távozásra bírni. Lengyelország közvetít a kisantant és Magyarország között? Grandi társ©! üfja — Zalesks párisi tárgyalásai A lengyelek Páneurépe ítélteti Páris, május 31. Zaleski lengyel külügy­miniszter Párishan tartózkodik és tegnap megbeszélést folytatott Brianddal és Tar- dieuval. Aa államférfiak érintették az eu­rópai politikát érdeklő általános kérdése­ket, majd tegnap esti intim tanácskozásu­kon a legújabb német-lengyel határincidens ügyét tárgyalták meg. Lap jelentcsele sze­rint a határincidens hamarosan elintéződik és sem Lengyelország, sem Németország közvéleményében nem hagy tüskét hátra. Zaleski állítólag nagy lelkesedéssel nyi­latkozott Briand Páneurópa-memorandumá- ról. A Journal szerint a francia-lengyel diplomáciai tanácskozások legfontosabb ré­sze Grandi olasz külügyminiszter küszöbön álló varsói látogatásának előkészítése volt. A lap úgy tudja, hogy Lengyelország köz­vetíteni fog egyrészt a kisantant, másrészt Magyarország és Olaszország között. Gran­di látgatása ezzel a közvetítő munkával áll összeköttetésben és Magyarország állítólag Varsón át közeledik a kisántántlioz Grandi közvetítésével. Viszont Olaszország és Len­gyelország között bizonyos animotítás ke­letkezett, mert Olaszország az utóbbi idő­ben teljes határozottsággal átment a ver­sei! lesi békeszerződés revíziójára törekvő hatalmak táborába. Viszont Lengyelország­nak elsőrendű érdeke, hogy a versaillesi határok ne változzanak meg. Zaleski Varsó­ban kifejti Grandi előtt Lengyelország i»- tranzigens magatartását és egyúttal &*t a szolidaritást, amely a keleti nagyhatalmat Franciaországhoz fűzi. át 1 c: g|Q$r Ne fogadja el a lapot a mélynyomása 8 oldala^ képes melléklet nséiiklM

Next

/
Oldalképek
Tartalom