Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-08 / 104. (2325.) szám

Ma* számunk 42 oldal

%. Ma* számunk US oldal

IX. évf. 104. (2325) szám » Csütörtök ■ 1930 május 8

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. K^yes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kt

A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő.

DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORQÁCfí GÉZA

Szerkesztőség: Prága lln Panská ulice 12, II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II- P,anská ulice 12. III. emelet. Telefon: 34184.

SÜRGÖHYC1M: HÍRLAP, P R fl H R.

A ifs@SÉség@k „Magna Chartába körül

Grossdimid: A régi nyugdíjasok ügyének rendezése régi tartozási az államnak, amelynek eddigi halasztása

semmivel sem sneifíiüi mulasztás

1 szenátus rövid vita után elfogadta a törvényjavaslatot - Grossdimid szenátor további küzdelmet jelentett be a régi nyasdijascfc igéének nmradéknéRnMi. teljes rendezéséért

Eris: J8R9SS

Az a céltudatos küzdelem, mely ma ma jd minden Államban, ahol tekintélyes nemzeti kisebbségek laknak, karakterizálója a belpolitikának, szükségessé teszi részben a kisebbségi öntudat kimélyitése, részben a küzdelem rendszeressége érdekében, hogy magyar közönségünk szélesebb körben megismerkedj kisebbségi jog forrásaival, annak fejlődé • ‘-el és fejlődésének további jogszerű lehetőségeivel.

Ismeretes, hogy a mu-t'század második fele és a huszadik század a nacionalizmus jegyében hatott átalakítókig ugv az európai térképre, mint egyes államok belpolitikai viszonyaira. A nacionalizmus megteremtette az alapot a nemzeti államok kialakulására: amikor sokszor ellentétes érdekeltségű dinasztiák és hatalmak kénytelenek voltak vagy kitérni, vagy alávetni magukat az uj áramlatnak, amint az az egységes nemzeti Olaszország és Németor- szák esetében történt, vagy amint igen szemléi tetően példázzák ezt a Balkán-államok az ö nemzeti öntudatra ébredésükkel és kivívott függetlenségükkel. A világháborúba már csak a monarchia és Oroszország mentek bele inkább dinasztikus jellegű, mint nemzeti természetű állami esttel és a világháború más vonatkozásának kikerülésével nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nagy vonásokban a nacionalizmus uralomra jutott logikája győzött. A monarchia nemzeti atomjaira bomlott széjjel, Oroszország is elvesztette más nemzetiségű területeit, az oroszokkal vérrokon., de mégis önálló nemzetiség jellegével bíró ukrán területek kivételével.

Miután azonban a világháborút békediktátummal likvidálták, a határok legtöbb helyütt mélyen benyúlnak más etnográfiai területre. A nemzeti elv tehát nem jutott érvényre megnyugtató, kibékítő és uj jövőt megalapozó módon: más oldalról azonban éppen az uj határ- rendezés. keresve a kiegyenlítés és békés jövő útját, a kisebbségi jog első kodifikálását eredményezte. A béke szerzői érezve, hogy a legtöbb államban más nemzetiségű lakosságot is kebeleznek be, szükségesnek látták a béke- szerződésekbe megfelelő pontokat fölvenni, amelyek garantálják Wilson szavai szerint a kisebbségek jogát:

..Az uj és uj területeket nyert- államok szükséges, hogy garanciát adjanak ellenértékűi elismertetésükért és kötelezzék magukat arra. hogy összes nemzeti jellegű kisebbségeiknek ugyanazon jogi és tényleges biztonságot nyújtsák. mint a többséget, jelentő nemzeti lakosság élvez."

A békeszerződésekben és másterméezetfi megállapodásokban lefektetett kisebbségi jog garanciája kiterjesztetett és nagyobb biztoPitéket kapott az által, hogy a közben megalakult népszövetség, mint a békeszerződések garantáló fóruma, egyben garantálójává vált a kisebbségek jogának is.

Azon nemzetközi forrásokmányok, melyek kisebbségvédelmi intézkedéseket tartalmaznak és mint ilyenek a népszövetség garanciáját élvezik, a következők:

1. Az úgynevezett kisebbségi szerződések, melyeket Parisban a. békekonferencián Írták alá:

al Szerződés a szövetséges és társult hatalmak és Lengyelország között, aláírva Versail- lesben 1910 jun. 28.

•b) Szerződés a szövetséges és társult hatalmak és a Szerbek. Morvátok és Szlovénok királysága között, aláírva Saint-Germainben 1919 'zent. 10.

é) Szerződés a- szövetséges és társult hatalmak és Csehszlovákia között, aláírva 1919 szent. 10. St.-Germainben.

dj Szerződés a szövetséges és társult hatalmak és Románia között, aláírva. Parisban

1919 dec. 9.

e) Szerződés a szövetséges és társult hatalmak és Görögország között, aláírva Sevresben

1920 aug. 10.

2. Az általános békeszerződésekben mint különleges fejezetek szerepelnek:

Prága, május 7. Több mint tízéves nélkülö-; zés, Ínség, nyomor után ma végre jobb napok elé néznek a régi nyugdíjasok, akik egész! életüket a köznek áldozták fel s amikor meg-i érdemelt pihenésük idejét elérték, a világ-j bábéra áldozatai lettek. Az államfordulat óta | rendes nyugdíj helyett csak könyöradományo- kat kaptak. Pártjaink törvényhozói tiz év óta harcoltak a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáért. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő már évekkel ezelőtt dolgozott ki és nyújtott be a képviselőháznak egy erre vonat-, kozó törvényjavaslatot. Interveniált számtalanszor a minisztereknél, statisztikai adatokat gyűjtött és ezeket a pénzügyminiszter rendelkezésére bocsátotta. Hasonlóan interveniáltak igen sokan többi törvényhozóink is. Gróesehmid Géza dr. szenátor pedig a múlt parlamentben ugyancsak törvényjavaslatot nyújtott be a régi nyugdijasok ügyében. A kormánykörök ugyan kimondottan sohasem tagadták meg törvényhozóink jogos követelésének teljesítését,, de állandóan halogatták a kérdés rendezését. Most végre törvényhozóink fáradozását siker koronázta, mert a kormány a helyzet tarthatatlanságát belátva, benyújtotta saját törvényjavaslatát, amely ugyan távolról sem olyan kielégítő, mint amilyenek a magyar törvényhozók javaslatai voltak. Szűkkeblű ség, kicsinyeskedés jellemzi a kormány eljárását, de mindamellett a jelenlegi tarthatatlan helyzettel szemben mégis lényeges javulást jelent a régi nyugdijasok számára.

Grosschmid Géza beszéde

A szenátus tegnap délután kezdte meg a javaslat feletti vitát. A késő esti órákban felszólalt Grosschmid Géza dir. országos keresz- tényszocialista párti szenátor, aki beszéde elején rámutatott arra az égbekiáltó igazságtalanságra, amit a kormányhatalom tizenkét év óta a régi nyugdíjasok kai szemben elkövetett. Kiemelte a régi nyugdijasok, nyugdíjas tisztviselők állami és községi alkalmazottak, jegyzék, orvosok, tanárok,' tanítók nagy érdemeit.

A közért, a népért dolgoztak és életük alkonyán kénytelenek voltak nélkülözni, éhezni és nyomorogni, csak azért, mert a kormánykörök szükkeblüek voltak és csak most puhult meg a szivük e szerencsétlen veteránokon,

Grosschmid szenátor ezután a javaslattal magával foglalkozva a következőket mondotta: — Az előttünk fekvő, a régi nyugdijasok igényeinek rendezéséről szóló törvényjavaslat nem eléggé méltányos és hézagos is. Erre való figyelemmel kívánatosnak tartanám, hogy

minden félreértés elkerülése végett, a törvény szövegébe expressis verbis is felvétessenek a felekezeti tanítók, az óvónők pedig ne hagyassanak ki,

mert annak igazán nincsen semmi elfogadhaa) Az Ausztriával kötött békeszerződés 3. rész. 5. fej.-ben foglalt pontok: aláírva 1919 szept. 10. St.-Germam-en-Laye-ben.

b) A Bulgáriával kötött békeszerződés 3. rész. 4. fej.-ben foglalt pontok; aláírva 1919 nov. 27. Neuil'ly-sur-Seine-ben.

c) A Magyarországgal kötött békeszerződés

3. rész. 6. fej.-ben foglalt pontok; aláírva Trianonban 1920 jun. 4.

: tó indoka, hogy még a végi nyugdíjasok ke-j i /.ölt is' éppen ezen legeIhagyatottabbak és | j legszegényebbek igényeinek rendezése egy!

| külön törvény hozataláig elhalasz-tassék. . í — S zükk eb Ínségnek tartom és kicsinyes- i nek is a külföldön élő nyugdíjasok jövedelmének megcsorbitását. hiszem ennek az az indoka, hogy ezeÍrnek közvetett adói az államra nézve elvesztek, hogy úgy’ mondjam, nemzetközi vonatkozásaiban, az itt élő külföldi nyugdíjasok adóival van rekompenzálva.

— Különösen szűkkeblűnek tartom azonban a négy kategóriába való sorozást. A költségvetés tanúsága szerint szociális szükségletekre milliók mennek el. Olyan célokra, amelyeknél az ezen törvénnyel orvosolni kivárni bajok sokkal égetőbbek és sürgősebbek és

ezen éppen szociális szfempontbé* a legnagyobb méltánylást érdemlő, évek hosszú során át tűrő és szenvedő társadalmi osztályokkal szemben a takarékossági szempont sohasem volt és ma sem indokolható.

■A javaslat szerint a különben is sovány életlehetőséget biztosító nyugdíjhoz, illetve nyug- dijtöbbletíhez — csak a férfiakat véve tekintetbe — a folyó évben csak az 1865-ben és ezt előzőleg ízületiek jutnak, 1931-ben az 1866—1869-es évfolyamok, 1932-ben az 1870— 1874. évbeliek, 1933-ban pedig az 1875-ben é-s még későbben született egyének. Ez vonatkozik a leszúrni azokra is és így a köziben elhalt nyugdijasok özvegyei, illetve árvái, — akik között annyi sok nagyon nélkülöző s halaszthatatlanul támogatásra szoruló özvegy és árva van és lesz — minden igaz ok nélkül továbbra is nélkülözni, nyomorogni lesznek kénytelenek.

— Az államkincstár érdekeire is figyelemmel volt. de mellőzött törvényjavaslatom ennél sokkal méltányosaid) és célravezetőbb,

mert a folyósítandó n agy obi) nyugdíj, illetve ellátás közötti különbözetnek kifizetését három évre osztotta fel ugyan, de egyúttal minden nélkülözőn egyszerre óhajtott segíteni.

Ez a „segítés" pedig nemcsak méltányossághói folyó jótétemény, de egy élet munkájával szerzett jog és a békeszerződésekből folyóíag is régen esedékessé vált tartozása az államnak, amelynek eddigi kihúzása semmivel sem menthető mulasztás.

— Annyi nyomorgás és bizonytalanság után legalább annyi volna tehát kívánatos, hogy a későbbi kategóriákba osztottaknak betegség, halálozás esetén, nevelési célokra és a többi — évenként mindaddig, míg a törvény szerint reájuk kerül a sor, esetenként, kéthavi nyugdíj-részletnél nem kevesebb segély nyujtassék.

— Ha ugyanis az állami feleslegből jut ál-. Utólag bankok szanálására is, ha a leszerelési konferenciák idején és dacára minden évben számtalan millió megy el improduktív hadd) A Törökországgal kötött békeszerződés 1. rész. 3. fej.-ben foglalt pontok; aláírva Lau- sanneban 1923 jul. 24.

3. Mint különleges fejezetek szerepelnek más szerződésekben:

a) Lengyel—német megegyezés Felsősziléziát illetőleg. Megkötve Í922 máj. 15.

b) Megegyezés' a Momelvidéket illetőleg. Megkötve 1924 máj. &.

ügyi költségekre, mindig bőven van pénz reprezentációra, propagandára, akkor beszélni sem lehet arról, hogy az ilyen quasi becsületbeli tartozásra, e példaképpen hír te lenében említett jórészt felesleges kiadósok minimális redukálásával, ne lehetne erre is fedezetet találni.

— Minthogy azonban ez a törvényjavaslat, hiányossága és szükkeblüsége dacára, a jelenlegi immár tarthatatlan helyzettel szemben mégis némi haladás, azt a felhozott kifogások és kívánságok fenntartása mellett azzal fogadom el, hogy

e hiányok pótlásáért, a régi nyugadijasok. helyzetének további megjavításáért és a még igényjogosultak jogainak érvényesítéséért továbbra is küzdeni fogunk.

A vita befejezése

Ma délelőtt a szenátus folytatta a vitát, amelynek során Nentvieh cseh szociáldemokrata kijelentette, hogy a javaslattal nincsen megelégedve, mert annak sók hibája van, mindamellett az igazságosság szempontjából nagy haladást jelent, miért is azt elfogadja.

Kindl kommunista többszörös rendreutasi- lás közben a javaslat ellen foglalt állást. Hubka cseh nemzeti szocialista, Tesclmer német nemzeti szocialista, és Stöhr német agrárius felszólalásai utón véget ért a vita. Az előadók zárszavai után a javaslatot, valameny- nyi szenátor — a kommunisták kivételével— első olvasásban megszavazta.

Leszavazták a tábornokok nyugdijrendezését

A napirend következő pontja a tábornokok n y ugdijrendezéséről szóló törvényjavaslat volt. Ezt a képviselőház már a régi polgári koalíciós rezsim alatt elfogadta, a szenátusban azonban ennek tárgyalását a cseh soviniszta sajtó uszítása következtében folytonosan halaszfcgaíták. Most a monstrum-többség a bizottságokban abban állapodott meg, hogy a javaslatot elutatsitja. A vita folyamán Hil- genreiner német keresztényszocialista azt indítványozta. bogv a javaslatot utalják vissza a bizottságoknak s ha ezekben indítványát a többség el nem fogadná, ugy legalább fogadják el azt a határozati javaslatát, amellyel felszólítanák a kormányt, hogy a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról szóló törvény első paragrafusát a katonai havidíjasok érdekében jóakaratuan alkalmazza.

A névszerinti szavazásnál 91 szavazattal 12 ellenében ugy döntött a szenátus, hogy a javaslatot elutasítja. Ezután gyorsított eljárással második olvasásban is elfogadták a régi nyugdíjasok egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatot és 80 szavazattal 10 ellenében elutasították a tábornok-javaslatot. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés csütörtök délután 3 órakor lesz.

1. A népszövetségi tanács elé terjesztett ünnepélyes nyilatkozatokban foglalva':

a) Albánia nyilatkozata 1921 okt. 2-án.

b) Észtország nyilatkozata 1923 szept. 17-én.

c) Finnország nyilatkozata 1921 jun. 21-én.

d) Lettország nyilatkozata 1923 jul. 7-én. el Litvánország nyilatkozata ■ 192-2 máj.

12-én.

Az első pontban foglaltak a tulajdon kép-