Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-08 / 104. (2325.) szám

Ma* számunk 42 oldal %. Ma* számunk US oldal IX. évf. 104. (2325) szám » Csütörtök ■ 1930 május 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 KC: külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. K^yes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.—Ké Képes Melléklet ára havonként 2.50 Kt A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORQÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága lln Panská ulice 12, II. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága II- P,anská ulice 12. III. emelet. Telefon: 34184. SÜRGÖHYC1M: HÍRLAP, P R fl H R. A ifs@SÉség@k „Magna Chartába körül Grossdimid: A régi nyugdíjasok ügyének rendezése régi tartozási az államnak, amelynek eddigi halasztása semmivel sem sneifíiüi mulasztás 1 szenátus rövid vita után elfogadta a törvényjavaslatot - Grossdimid szenátor további küzdelmet jelentett be a régi nyasdijascfc igéének nmradéknéRnMi. teljes rendezéséért Eris: J8R9SS Az a céltudatos küzdelem, mely ma ma jd min­den Államban, ahol tekintélyes nemzeti kisebb­ségek laknak, karakterizálója a belpolitiká­nak, szükségessé teszi részben a kisebbségi öntudat kimélyitése, részben a küzdelem rend­szeressége érdekében, hogy magyar közönsé­günk szélesebb körben megismerkedj ki­sebbségi jog forrásaival, annak fejlődé • ‘-el és fejlődésének további jogszerű lehetőségeivel. Ismeretes, hogy a mu-t'század második fele és a huszadik század a nacionalizmus jegyé­ben hatott átalakítókig ugv az európai térkép­re, mint egyes államok belpolitikai viszonyai­ra. A nacionalizmus megteremtette az alapot a nemzeti államok kialakulására: amikor sok­szor ellentétes érdekeltségű dinasztiák és ha­talmak kénytelenek voltak vagy kitérni, vagy alávetni magukat az uj áramlatnak, amint az az egységes nemzeti Olaszország és Németor- szák esetében történt, vagy amint igen szem­léi tetően példázzák ezt a Balkán-államok az ö nemzeti öntudatra ébredésükkel és kivívott függetlenségükkel. A világháborúba már csak a monarchia és Oroszország mentek bele in­kább dinasztikus jellegű, mint nemzeti termé­szetű állami esttel és a világháború más vonat­kozásának kikerülésével nyugodtan megálla­píthatjuk, hogy nagy vonásokban a naciona­lizmus uralomra jutott logikája győzött. A monarchia nemzeti atomjaira bomlott széjjel, Oroszország is elvesztette más nemzetiségű területeit, az oroszokkal vérrokon., de mégis önálló nemzetiség jellegével bíró ukrán terü­letek kivételével. Miután azonban a világháborút békediktá­tummal likvidálták, a határok legtöbb helyütt mélyen benyúlnak más etnográfiai területre. A nemzeti elv tehát nem jutott érvényre meg­nyugtató, kibékítő és uj jövőt megalapozó mó­don: más oldalról azonban éppen az uj határ- rendezés. keresve a kiegyenlítés és békés jövő útját, a kisebbségi jog első kodifikálását ered­ményezte. A béke szerzői érezve, hogy a leg­több államban más nemzetiségű lakosságot is kebeleznek be, szükségesnek látták a béke- szerződésekbe megfelelő pontokat fölvenni, amelyek garantálják Wilson szavai szerint a kisebbségek jogát: ..Az uj és uj területeket nyert- államok szük­séges, hogy garanciát adjanak ellenértékűi el­ismertetésükért és kötelezzék magukat arra. hogy összes nemzeti jellegű kisebbségeiknek ugyanazon jogi és tényleges biztonságot nyújt­sák. mint a többséget, jelentő nemzeti lakosság élvez." A békeszerződésekben és másterméezetfi megállapodásokban lefektetett kisebbségi jog garanciája kiterjesztetett és nagyobb biztoPi­téket kapott az által, hogy a közben megala­kult népszövetség, mint a békeszerződések garantáló fóruma, egyben garantálójává vált a kisebbségek jogának is. Azon nemzetközi forrásokmányok, melyek kisebbségvédelmi intézkedéseket tartalmaznak és mint ilyenek a népszövetség garanciáját él­vezik, a következők: 1. Az úgynevezett kisebbségi szerződések, melyeket Parisban a. békekonferencián Írták alá: al Szerződés a szövetséges és társult hatal­mak és Lengyelország között, aláírva Versail- lesben 1910 jun. 28. •b) Szerződés a szövetséges és társult hatal­mak és a Szerbek. Morvátok és Szlovénok ki­rálysága között, aláírva Saint-Germainben 1919 'zent. 10. é) Szerződés a- szövetséges és társult hatal­mak és Csehszlovákia között, aláírva 1919 szent. 10. St.-Germainben. dj Szerződés a szövetséges és társult hatal­mak és Románia között, aláírva. Parisban 1919 dec. 9. e) Szerződés a szövetséges és társult hatal­mak és Görögország között, aláírva Sevresben 1920 aug. 10. 2. Az általános békeszerződésekben mint kü­lönleges fejezetek szerepelnek: Prága, május 7. Több mint tízéves nélkülö-; zés, Ínség, nyomor után ma végre jobb napok elé néznek a régi nyugdíjasok, akik egész! életüket a köznek áldozták fel s amikor meg-i érdemelt pihenésük idejét elérték, a világ-j bábéra áldozatai lettek. Az államfordulat óta | rendes nyugdíj helyett csak könyöradományo- kat kaptak. Pártjaink törvényhozói tiz év óta harcoltak a régi nyugdíjasok egyenjogú­sításáért. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő már évekkel ezelőtt dolgozott ki és nyújtott be a képviselőháznak egy erre vonat-, kozó törvényjavaslatot. Interveniált számta­lanszor a minisztereknél, statisztikai adatokat gyűjtött és ezeket a pénzügyminiszter ren­delkezésére bocsátotta. Hasonlóan interve­niáltak igen sokan többi törvényhozóink is. Gróesehmid Géza dr. szenátor pedig a múlt parlamentben ugyancsak törvényjavaslatot nyújtott be a régi nyugdijasok ügyében. A kormánykörök ugyan kimondottan sohasem tagadták meg törvényhozóink jogos követelé­sének teljesítését,, de állandóan halogatták a kérdés rendezését. Most végre törvényhozóink fáradozását siker koronázta, mert a kormány a helyzet tarthatatlanságát belátva, benyúj­totta saját törvényjavaslatát, amely ugyan tá­volról sem olyan kielégítő, mint amilyenek a magyar törvényhozók javaslatai voltak. Szűkkeblű ség, kicsinyeskedés jellemzi a kor­mány eljárását, de mindamellett a jelenlegi tarthatatlan helyzettel szemben mégis lénye­ges javulást jelent a régi nyugdijasok szá­mára. Grosschmid Géza beszéde A szenátus tegnap délután kezdte meg a javaslat feletti vitát. A késő esti órákban fel­szólalt Grosschmid Géza dir. országos keresz- tényszocialista párti szenátor, aki beszéde elején rámutatott arra az égbekiáltó igazság­talanságra, amit a kormányhatalom tizenkét év óta a régi nyugdíjasok kai szemben elkö­vetett. Kiemelte a régi nyugdijasok, nyug­díjas tisztviselők állami és községi alkalma­zottak, jegyzék, orvosok, tanárok,' tanítók nagy érdemeit. A közért, a népért dolgoztak és életük al­konyán kénytelenek voltak nélkülözni, éhezni és nyomorogni, csak azért, mert a kormánykörök szükkeblüek voltak és csak most puhult meg a szivük e szerencsétlen veteránokon, Grosschmid szenátor ezután a javaslattal ma­gával foglalkozva a következőket mondotta: — Az előttünk fekvő, a régi nyugdijasok igényeinek rendezéséről szóló törvényjavas­lat nem eléggé méltányos és hézagos is. Erre való figyelemmel kívánatosnak tartanám, hogy minden félreértés elkerülése végett, a tör­vény szövegébe expressis verbis is felvé­tessenek a felekezeti tanítók, az óvónők pe­dig ne hagyassanak ki, mert annak igazán nincsen semmi elfogadha­a) Az Ausztriával kötött békeszerződés 3. rész. 5. fej.-ben foglalt pontok: aláírva 1919 szept. 10. St.-Germam-en-Laye-ben. b) A Bulgáriával kötött békeszerződés 3. rész. 4. fej.-ben foglalt pontok; aláírva 1919 nov. 27. Neuil'ly-sur-Seine-ben. c) A Magyarországgal kötött békeszerződés 3. rész. 6. fej.-ben foglalt pontok; aláírva Tria­nonban 1920 jun. 4. : tó indoka, hogy még a végi nyugdíjasok ke-j i /.ölt is' éppen ezen legeIhagyatottabbak és | j legszegényebbek igényeinek rendezése egy! | külön törvény hozataláig elhalasz-tassék. . í — S zükk eb Ínségnek tartom és kicsinyes- i nek is a külföldön élő nyugdíjasok jövedel­mének megcsorbitását. hiszem ennek az az indoka, hogy ezeÍrnek közvetett adói az ál­lamra nézve elvesztek, hogy úgy’ mondjam, nemzetközi vonatkozásaiban, az itt élő kül­földi nyugdíjasok adóival van rekompenzálva. — Különösen szűkkeblűnek tartom azon­ban a négy kategóriába való sorozást. A költ­ségvetés tanúsága szerint szociális szükségle­tekre milliók mennek el. Olyan célokra, ame­lyeknél az ezen törvénnyel orvosolni kivárni bajok sokkal égetőbbek és sürgősebbek és ezen éppen szociális szfempontbé* a legna­gyobb méltánylást érdemlő, évek hosszú során át tűrő és szenvedő társadalmi osztá­lyokkal szemben a takarékossági szempont sohasem volt és ma sem indokolható. ■A javaslat szerint a különben is sovány élet­lehetőséget biztosító nyugdíjhoz, illetve nyug- dijtöbbletíhez — csak a férfiakat véve tekin­tetbe — a folyó évben csak az 1865-ben és ezt előzőleg ízületiek jutnak, 1931-ben az 1866—1869-es évfolyamok, 1932-ben az 1870— 1874. évbeliek, 1933-ban pedig az 1875-ben é-s még későbben született egyének. Ez vonat­kozik a leszúrni azokra is és így a köziben el­halt nyugdijasok özvegyei, illetve árvái, — akik között annyi sok nagyon nélkülöző s ha­laszthatatlanul támogatásra szoruló özvegy és árva van és lesz — minden igaz ok nélkül továbbra is nélkülözni, nyomorogni lesznek kénytelenek. — Az államkincstár érdekeire is figye­lemmel volt. de mellőzött törvényjavasla­tom ennél sokkal méltányosaid) és célrave­zetőbb, mert a folyósítandó n agy obi) nyugdíj, illetve ellátás közötti különbözetnek kifizetését há­rom évre osztotta fel ugyan, de egyúttal minden nélkülözőn egyszerre óhajtott segí­teni. Ez a „segítés" pedig nemcsak méltányosság­hói folyó jótétemény, de egy élet munkájával szerzett jog és a bé­keszerződésekből folyóíag is régen esedé­kessé vált tartozása az államnak, amelynek eddigi kihúzása semmivel sem menthető mulasztás. — Annyi nyomorgás és bizonytalanság után legalább annyi volna tehát kívánatos, hogy a későbbi kategóriákba osztottaknak betegség, halálozás esetén, nevelési célokra és a többi — évenként mindaddig, míg a törvény szerint reájuk kerül a sor, eseten­ként, kéthavi nyugdíj-részletnél nem keve­sebb segély nyujtassék. — Ha ugyanis az állami feleslegből jut ál-. Utólag bankok szanálására is, ha a leszerelési konferenciák idején és dacára minden évben számtalan millió megy el improduktív had­d) A Törökországgal kötött békeszerződés 1. rész. 3. fej.-ben foglalt pontok; aláírva Lau- sanneban 1923 jul. 24. 3. Mint különleges fejezetek szerepelnek más szerződésekben: a) Lengyel—német megegyezés Felsőszilé­ziát illetőleg. Megkötve Í922 máj. 15. b) Megegyezés' a Momelvidéket illetőleg. Megkötve 1924 máj. &. ügyi költségekre, mindig bőven van pénz re­prezentációra, propagandára, akkor beszélni sem lehet arról, hogy az ilyen quasi becsület­beli tartozásra, e példaképpen hír te lenében említett jórészt felesleges kiadósok minimális redukálásával, ne lehetne erre is fedezetet találni. — Minthogy azonban ez a törvényjavaslat, hiányossága és szükkeblüsége dacára, a je­lenlegi immár tarthatatlan helyzettel szem­ben mégis némi haladás, azt a felhozott ki­fogások és kívánságok fenntartása mellett azzal fogadom el, hogy e hiányok pótlásáért, a régi nyugadijasok. helyzetének további megjavításáért és a még igényjogosultak jogainak érvényesíté­séért továbbra is küzdeni fogunk. A vita befejezése Ma délelőtt a szenátus folytatta a vitát, amelynek során Nentvieh cseh szociáldemo­krata kijelentette, hogy a javaslattal nincsen megelégedve, mert annak sók hibája van, mindamellett az igazságosság szempontjából nagy haladást jelent, miért is azt elfogadja. Kindl kommunista többszörös rendreutasi- lás közben a javaslat ellen foglalt állást. Hubka cseh nemzeti szocialista, Tesclmer né­met nemzeti szocialista, és Stöhr német agrá­rius felszólalásai utón véget ért a vita. Az előadók zárszavai után a javaslatot, valameny- nyi szenátor — a kommunisták kivételével— első olvasásban megszavazta. Leszavazták a tábornokok nyugdijrendezését A napirend következő pontja a tábornokok n y ugdijrendezéséről szóló törvényjavaslat volt. Ezt a képviselőház már a régi polgári koalíciós rezsim alatt elfogadta, a szenátus­ban azonban ennek tárgyalását a cseh sovi­niszta sajtó uszítása következtében folytono­san halaszfcgaíták. Most a monstrum-többség a bizottságokban abban állapodott meg, hogy a javaslatot elutatsitja. A vita folyamán Hil- genreiner német keresztényszocialista azt in­dítványozta. bogv a javaslatot utalják vissza a bizottságoknak s ha ezekben indítványát a többség el nem fogadná, ugy legalább fogad­ják el azt a határozati javaslatát, amellyel felszólítanák a kormányt, hogy a régi nyugdí­jasok egyenjogúsításáról szóló törvény első paragrafusát a katonai havidíjasok érdekében jóakaratuan alkalmazza. A névszerinti szavazásnál 91 szavazattal 12 ellenében ugy döntött a szenátus, hogy a ja­vaslatot elutasítja. Ezután gyorsított eljárással második olvasásban is elfogadták a régi nyugdíjasok egyenjogúsí­tásáról szóló törvényjavaslatot és 80 szavazattal 10 ellenében elutasították a tábornok-javaslatot. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés csütörtök délután 3 óra­kor lesz. 1. A népszövetségi tanács elé terjesztett ün­nepélyes nyilatkozatokban foglalva': a) Albánia nyilatkozata 1921 okt. 2-án. b) Észtország nyilatkozata 1923 szept. 17-én. c) Finnország nyilatkozata 1921 jun. 21-én. d) Lettország nyilatkozata 1923 jul. 7-én. el Litvánország nyilatkozata ■ 192-2 máj. 12-én. Az első pontban foglaltak a tulajdon kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom