Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-04 / 101. (2322.) szám

ptmmm

Í9S© május 4, vaeárn&p.

ló

POZSONYI 3aerkcssst5ség és kiadóhivatal:

Telefon 8787. Grösslíng-uec* 86/1.

KASSAI sserkesztőség; és kiadóhivatal:

Telelőn 4íí5. Ramaa-Bcea 6.

UNGVÁRI SBerkeaalőség és kiadóhivaíai;

Payiovies-ueea 2.

NYITRAI sserkesstőség és kiadóhivatal:

Method-tór 8.

*

VÍZUMOT Magyarorseágba^ Romániába, Olaszországba, Lengyelországba még ugyanaznap megszerez a Prágai Magyar Hiriap pozsonyi

kiadóhivatala,, Pozsony, OrössSing-ucca 86. L Nem szükséges & pénzt előre beküldeni, se összeget után vételezzük. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzéséi a prágai kiadóhivatal: Prága II., Panská ul. 12. III. ossközlt

❖

VASÁRNAP is megkapják a Prágai Magyar Hírlapot előli sétáink Pozsonyban, Kassán, Nyitrán, Losoncon, Léván, Komáromban, U agráron, Rimaszombatban, Érsekújváron, lg lóé, Eperjesen, Beregszászon, Besztercebányán, Selmecbányán, Zsolnán, Ipolyságon, Nagyszőllösön, Poprádon, Késmárkon, Dobsínán, Rozsnyón, Tornaiján, Füleken, Zselisen, Párkányban, Pőstyénben, Vágujhelyen, Nagytapolesányban, Gálszéesen, Dnnaszerdahe- iyen, mert a lapét nem postán, hanem kihordó alfáé kézbesítjük.

26345

Irta: KARINTHY FRIGYES

Elvégzés.

A komor foghász^vcnYm félkörben áSb&tták az őrök, mögdttttíc néhány kiváncsi: közönség. BeW, a ftd melleit rmsgányoi fmszlop, két durva lépcső magasságéiban — a bitója. Előtte, pár méternyire, kmszu tűzted, a bardtság- fctóan reggeli felhők alatt, — az asztalon néhány irat, tinketartó, a jegyző számára,

Kivonadmsk a hivatalos személyek.

MCA az ügyész, két fogalmazó, egy jegyző. Szóthrnul foglalják el helyüket az asztal meglett. A jegyző papírt tesz maga elé, az ügyész az iratokat nézi. A bitófa mellett, észrevétlenül, megjelent már a hóhér, pribékjeiről: szakavatott kézzel vizsgálják a felszerelést.

Az ügyész, szemüvege mögül, felnéz, aztán hangosan megszólal:

<—* Vezessék elő az elítéltet.

Két fogházőr tiszteleg, katonáson imáid. Csönd.

Két perc múlva, a fal fordulóján, feltűnik a menet, — hat őr között, gallér és nyakkendő nélkül, szőke fiatalember, ő is katonásan lép, mint a többi. Mikor közelebb jönnek, látni, hogy cigaretta van a kezében, nyugodtan szippant

Az elitéit.

A hat őr félfordulatot tesz, oldalt lép, — az elitéltei odaéüüiják az osztat elé. Most ott áll, egyenesen, kaptákban. Két slvJoot tesz még, aztán eldobja a cigarettát. Mosolyog. Vár.

Az ügyész feláll, ezében irat. Egyhangú, hadarna mormoló hangon olvasni lceod:

„A magas törvényszék nevében ... Ez és ez .. . igy és igy .... Mindezekért m elsőfokú bíróság . . . tízévi hivatalvesztés . . . kőiéi általi halál ... A másodf okú bíróság.- elutasította. . . minek következtében . . .**

Már két perce tart a felolvasás. De úgy látszik, vége felé jár.

„. . . minekután tehát a kegyelmi kérvényt is visszautaisittcdott, az ítélet végrehajtását az ügyészt ég huszonhatezerhár omszézwe gyom- ötös számú rendeletével elrendelte s ennek értelmében átadom elítéltet az igazság-szol...“

Ekkor. váratlan fordulat.

Az elitéit felemeli kezét.

Lázas moraj. Mi lesz itt? Ellenállás? Könyörögni akar életéért — vagy ráveti magát a hivatalos személyre? Vagy vadaim haTibail-an enunci étiét tesz?

Az ügyész idegesen torpan meg egy pillanatra.-— Mi az? . . . Mi az? . . .-— Bocsámat, — szólal meg az elitéit, tisztán csengő, rendkívül udvarias hangon, — ha volna szives . . . nem jót értettem . . . hányac k számú rendeletével?

Az ügyész belenéz az iratba.

— Huszonhatezerháromszé,''negyvenöt ....

Az elitéit összehúzza szemöldökét, mint mikor a diák magol.

— II úszóra hat . . . ezer . - . háromszáz- negyven-. Huszonhatezer... háromszáz... negyvenöt . . . Húszon . . . hatezer . . . háromszáz . . . negyvenöt . . .

Aztán, derült arccal, egy hasomMtíhalntlnnvl előzékeny gesztussal:

— Köszönöm. Párán cső-'jón folytatni, ügyész vr. Ott méltózbatett abbahagyni: átadom elítéltet . . .

— GrafológtbV üzn©térinkéi belyszüke miattit a jövő héten Soöaöhj'ülk:.

Egységes magyar helyesírás

Az egységes magyar helyesírás szálára és szabályai

Szerkesztette: Balassa József

Balassa szótára nagy szolgálatot tesz azoknak, akik az ly-t nem tudják megkríHön- iböztettná a ;j hangtól s ezért a ly-t bizonytalan, nyoiivérzékkei használják az Írásban (karoly—karaj, súlyt—sújt, megtfolyt—megfojt). A szótár — meggyőződtem — maradék nélkül fölsorolja az ly-t tartalmazó szarvaikat. Palróoországöan nesm igen van orré a segítségre szükség, mert mi vagyunk az egyetlen nyelvjárás, mely a kiejtésben ia tökéletesen, maradék nélkül elkülöníti az, ly-t éa a j-t

*

Egyszerűen tiudoanáaud kell vennüink, hogy az egy, lesz, eső, először szavakat továbbra is egyszerű mássalhangzóval kell irmmk, éppígy a kisebbet is. Az -ép és -kép a szavak végén egy, a szó közepén két jHvel szerepel, pk ekkép és ékképpen, ép és éppen. Az „egyéb" a rossz közhasználat dacára egy b-vel egyéb marad, ellenben, a kevésbbó a sok fed disznót győz elve alapján minden nyelvészeti logika dacára kevésbé alakra ao- ványodiik. Viszont le kell mondanánk a kettős b-ról azoknak is, akik az egyéb helyett egyéöíb-ire szoktak rá a „gyengébb" mintájára. Pedig ez nyilvánvaló tévedés volt , hasáén az egyéb tárgyi alakja nem „egyébbel", hanem „egyebét" egy ib-vefl.

Nagy zavar volt a mutató névmással együtt használt névutók írása körűi. Az Akadémia ezerint ez volt a helyes írásmód: a fölött, a mellett, a nélkül, a smatt, a végett, a helyett, e> köziben, e mögött, az iskolai helyesírás ezt összeírta: afölött, amellett sttx A sajtóban pedig ilyen alakok is voltak használatosak: alföldit, ammőgőtt, ahhelyett Balassa rendszere a középső Írásmód javára dönt, a más- saiihangzókettőzésmek tehát nincs helye. Kár, hogy az efölé, efelé alak mellett effajta, afféle, ekkép alakok is vannak. Ez fölösleges kompiikélása a dolgoknak. Mért kelljen a laikus magyarnak tudnia azt, hogy ebben a három szóban nem névutókkal van dolgunk b igy ezért lehet ezekben kettőzni a mássalhangzót.

*

'A földrajzi és tsceanevek írásánál az akadémiai helyesírástól eltérően elmaradnak a kötőjelek: Fekete tenger, Erzsébet körút,

Váci woca, Deák Ferenc uoca (csak az Akadémia szerint utca!) ,fiikor valamely útirányt több község, város vagy ország nevével jelölnek meg, mindig gondolatjelet kell alkalmazni kaposolójeMl, nem pedig kötőjelek Tehát igy: Füzesabony—Tiszafüred— Debrecen. Ha az útirányt vagy vonalat med- lékaeves megjelölésben tüntetik föl, akkor természetesem kis kezdőbetűket használunk: budapest—Pozsony—prágai vagy párizs— konstantinápolyi stb." Eddig ezt a napisajtó rendszerint igy irta: Budapest—Pozsony—

prágai.

$

ügy az akadémiai, mint a mostani egységes helyesírás is adós nekünk a cseh és szlovák nevek írásának kérdésével, illetve annak egészséges és féke nem érthető megoldásával.

„A nem latin betűket használó nyelvek (orosz, szerb, görög, török, perzsa, szan- szkr.il, japán stb.) és a román, horvát nyelv szavait a magyar kiejtés szerint kell átírni: cár, cáreviiQS, verszt, szultán, sejk, zsdvió, ciné mirntye ©tib." — írja Balassa az Akadémia szabálya nyomán. A cseh és a szlovák nyelvről nincs nála említés. De mivel e két nyelv betüxendszere épp oly mértékig latin, mint a bonváté, következtethető, hogy ugyanoly elbírálás alá is esik, mint ezek a nyelvek. Helytelen tehát az a szokás, hogy a cseh és szlovák szavakat félig átírjuk magyar betürendszer.re, félig pedig nem. Amily helyes, hogy a cseh népnevet nem „cedh“- mek, hanem cseh-mok írjak, épp oly helytelen, amikor a „azlovák“-ot „slová!k"~nak betűzzük le.

Ám a magyar helyesírás ezen pontja további, részletezettebb tisztázás alá tartozik és nem elég az ilyen általános elintézés. Hiszen emiatt tizenegy éve valóságos káosz uralkodik a csehszlovákiai magyar sajtóban. Könnyű az olyan szavaik leírása, melyekben nincsenek speciális csehszlovák betűik (é, i, í), pl. vy'bor, Tiso, Svehla, melyeknél ragaszkodunk az eredeti hetükhöz, vagy el lehet hagyni a csehszlovák ékezeteket anélkül, hogy a betű hangértéke megváltoznék. De mindjárt bekövetkezik ennek az átírásnak a csődje, műhelyet egy szóban összekerül az s meg az s, pl. HruSovsky s az ember nem tudja hirtelenjében, hogy Hnusovskyt vagy Ilnusovszkyt írjon-©, épp igy (Bafesaa szerint „ép így") nagy fejtörést okoz egy ilyen oiuninek a leírása, minit a „ftíMká Stráz", vagy „Prazsk^ Vecernik". Persze a dolgok mai állása szerint a leghelyeeebb teljesen a magyar főné titka szerint tani: Hru^sovszky,

Tiszo, Svehla, Rizaszká Sztrézs, Prazsgzky Vecsemik, amellett viszont fennáll ax a csehszlovák mimászteíri recdelet, mely a hivatalos iratokban a községek és hivatalok „leffordit- hatatlam" nevének a csehszlovák ortográfia szerinti írását követeli meg. KáT, hogy Balassa ezek előtt a kérdések előtt lehunyta a szemét.

♦

A* utj egységes helyesírás legnagyobb gyöngéje az idegen szavak írásmódja. Néhány példát rá.

Első a program szó. Görög eredetijének tövében két m van. Az uj helyesírás szerint csak eggyel írandó, éppeuugy, mint a telegram, diagram és sztenogram, fanograan, rádiogram. Ellenben: gramm, grammatika, grsBmméíőai. Vagy itt van az x használata: elixir, extra, fix, vexál, ezexuális. Ellenben, ki tudja mi okiból, már x betűvel nem Írható ez a pzó, hogy: hoanoszeksznális, szfinksz.

Hasonló következetlenség az x-uek gz-vel való helyettesítése ezekbe®: egzattált, egzá- men, egaokució, egzebvál, egzeTtárox, egzász- tád, egzisztencia, síimkor ezek mellett ilyen alakok i« vannak: exempkam, erotikus, exi- gencia. Mért ne lehetne ezt az utólűbd hármat is gz-vel inni?

Szokása a magyar nyelvnek, hogy az idege® szavak végén kettős másgajhangzőt használ, pl barokk, bagateH, blokk, öakk (asztal), brikett, hílölff, cinn, csekk, dokk, etikett, futball, marsall, kartell, molett, sikk, skicc, parkett, traccs, strucc, tarokk, tikett, íruoc, tuss, zsakett, épp ezért különös, amikor Balassásnál ilyenekkel találkozunk: barak, gróf (madár), snasz, trűk, baronesz, sel- Ink, menüet, típ stb„ amikor e szavaikat határozottan hosszai végniássaJhangzóval ejtjük. Ax otfhonogabb rendea-vous-t franciául árja ugyanakkor, amikor az akazsu-t magyarul, az opust latin helyesírással, a famuluszHt, hiátusz-t, oboluszt (obulue!) a kiejtés dacára magyar sz-szel. Szibériát ezentúl Szibi- riának (?) kell irni, a szobránjó-t szobrányé- niok (?), Augiast Augiiusnak (?), az aureotát atrreóMnak, a barkarollát barka rélának, a cizellál igét dzelál-tnak, az esszenciát eszenciáinak, Ezsaiás-Jt Szisajiásnak (?), a barettet barétnek (?), a fiakkerost fiákerosnak, a frivolt ír ivóinak (?), ezentúl a genny már csak geny és a seb gennyedése csak gonye- dés, holott a könny nem rövidül igy és ezentúl ás szabályszerűen könnynek fog íródni. A jászpis most már jászpisz lesz, az ichor íchor, a Kábakő Kaaíba, a melassz melász, a minus mínusz, a kazamatta kazamata, a keksz kéksz, a meningitisz meniogítisz, Osz- vald Oszváld (?), Báidhel csak Hadiéi (?), a rubel rúhel, a tohuvabohu tohuvabóhu (?), a tubus tubus, a gáláns ember gáláns és így tovább. Egyébként tájékoztatásul a következő megjegyezni valókat és furcsaságokat találni Balassa helyesírási szótárában: alássan (és nem alásan), alkímia (alkímia), aklámáéi ó (s nem akklamáció), akűmatizál (akklimatizál helyett), apellál (appellál), antant (antant), applanál (ha a többinél elmarad a lati no két „p“, itt mért nem marad el?), aprehendál, aprobáciő, áríboc (árbóe), ballón (ballon), bardhent (bartíhet), beljebb, Besza- rábia, biliárd (asztal), billiárd (csillag), cseri ot, detáj (détaál), dóoems (docens), éjszaka (éjtszaka és éocaka helyett), ernáj (email), éppenlbizony (?), fajansz (fajánsz h.), fautóm (fantom), gúnár (mért nem gúnár, mikor úgy mondják?), hadonáz (mért nem hadonázik?), hovahamarább (!), humusz (húimusz), húri, ichtioszanrusz (idhtiozaurusz), fetranszigens (mért nem intranzigens?), intervjuolná, isz- kiász (ischias), káosz (mért nem káosz?), karatyol (karaltyol h.), kirgiz (n. kirgiz), konszern i, mumpsz, málj-eszletikus (majeszte- tikus), müansz (mért nem nüánsz?), ozon (mért nem ózon?), ozsonna, öszvér, pad- maly, pagóda, pak'fon (n. pakiíong), paniszlá- mizmus, pánszláv, paróchia, parókia, parti, patronesz, pedigri, perrón, poén .(pont, poén), poént (csattanó), plébános, proiféoia (mért nem prófécia?), pucool, puding, regős (nem regös?), reöszál, rezólúciő, re/ón, ri- vall rivattgás (?), ellenben rivalgott, sablon, saocol szezón, eánsz, sápad, serif, silón, síma, skarlát, soviriista (mért nem soviniszta?), stájgerol (n. stájgerol?), stílus, stróman, süllyed, szalag, szardina (és nem szardínia hal), szatír, szatíra, Sxavója, szeánsz (ntecn

mmts&'ssm&m'jma&iiismaezssMB&miXtísmfMemm&MmMM&m

Pieífany sséssfürsSS mm gyúavszáliö

VeietB főorvos: br. Kouvvlrth Lmjsm. 90 tea- modamcbbül berandcjs«tt szobn, lakonta- iyok, társas Ivtlyir.éaek, clsirctuta konyha, dlétíts gyOgyk. áulyos beUsgak f«iv. Ösazas

győgyienyciök a házban. Mtór&éicoH árak. ProspaktustiRgyen. Táviratc^ Edén Pktfítany

szeánsz?) azeráj (n, szerály), szmóking (n. samoking), Szodoma (®. Sodorna?), szőlő (u. szőllő), pztanniól, szveter, tájfun, taiő®, talpalatnyi, téata (i), tinóra típ*» (1), trerőff, triaax, taotoáir, tusol .fess, ujok^f (Akadémia sz. újólag), tsjráz, útái, utolazor, vámpír, vélő, víjog (mért nem vijjog?).

Ez a néhány példa is eléggé matatja, hogy Balassa egységes helyefrirása nem is olyan nagyon egységes. De főképpen nem nagyon végleges. Darvas János.

— A Prágai Magyar Xlirk$ faái} ünnepe.

Dzurányi László föszerkesztőí újságíród jubileuma alkalmából a Prágai Magyar Hirfep ma, szombaton est© a prágai Páris-száMó külön.1 termében rendezett bankettem ünnepli A jubilánst a diszvacsora ©lőtt a lapváilafet szindikátusán ^.k, a szerkeextő&ágnek, a ki- adóhivatalnak, a nyomdaszeanéJ.yzeinek és a Prágában éló magyar íróknak szónokai űd- vözBk.

— Hlba%a?áíás. Május 14 száiamiksiak Péter Mihály református püspök gyászáról megemlékező első háróbe sajnálatos sajtóhiba csúszott be. A hír második é« harmadik Bóráiban olvasható „terócszentmártOBi ref. egy- házkcrülef' helyett természetese® ttsata- kmein ref. egyházkerület értoaxió.

— Haláloffiások. Boti János nyu^attaaxott pénzügyigazgató, miniszteri tanácsos, életének 71. évébe® folyó év május elsején rövid szenvedés után Málnapatakon jbbölétre aae®- dérült. — Hodínka Ernő dr. nyi^. tömény- széki bíró, érsekujvári ügyvéd csütörtökön váratlanul meghalt. Alig 52 éves volt. A köz- megbecsüléstb^i álló ügyvéd halála mély megdöbbenést keltett Érsekújváréit s általános részvétet mélyen sújtott özvegye és családja iránt.

— A komáromi k&toliku* egyháaá énekkar negyvenéves jubileuma. Komáromi tudósítónk jelenti: A Komáromi Katolikus Egyházi Énekkar jövő vasárnap tartja meg negyvenéves fennállásának jubileuniát, melyen Ma jer Imre dr. apátplébános, az egyesület egyházi elnöke ünnepélyes szeaitmisét celebrál, utána pedig a Majláth-iskola diszter- mében tartják meg a komáromi dalos egyesületek részvételével a jubiláris közgyűlést, melyen a megnyitó beszédet Majer egyházi elnök, az ünnepi beszédet pedig Herczegli István világi elnök tartja. Az est folyamán pedig hangverseny következik a katolikus Legényegylet színháztermében, melyet táncest fejez be.

— Házasság. Hajós Áhce, Hajós Józoef dr. losonci ügyvéd leánya és Sebestyén László, a Maros ciimii marosvásárhelyi napilap főszerkesztője háziasságot kötöttek. (M. k. é. h.)

— Az országos kbresztényssodalista párt ógyollni szervezetének tisztújító közgyűlése. Áz országos keresztónyszocialisfca párt ógyaüai szervezete vasárnap szépen sikerült tisztújító közgyűlést tartott, amelyen megjelent Turchá- nyi Imre dr. körzeti elnök, ölvedi János bank- igazgató, az érsekujvári szervezet elnöke "S Magyar László gazdatitkár, központi kiküldőit. Psenák Vendel megnyitója után Tnrchányi Imr>j

dr. ismertette a párt programját, amely minden őslakosnak érdekeit felöleli osztálykülönb.-? : nélkül. A párt nevében szereplő keresztény jelző fejezi ki legjobban azt az átfogó szeretet, amely a pártot megnyilvánulásaiban mimig vezette. Nagyhatású beszéde után megejtetta tisztujitást, melynek során elnök lett ismét Psenák Vendel, alelnök Dobcsányi Lajos, jegyző Psenák Menyhért, titkár Bachorecz József, pénztáros Kaszás József, ellenőrök Hulko L-t- ván éis Dolnik Kálmán. A tisztajitás után ölvedi János intézett lelkes buzdító beszédet a jelea- levökhöz, amelyben kidomborította, hogy a magyar mindig szaibadságszorető nép volt. Az élet jógái követeli az uj államkeretek között is i> e törekvés szolgálatában, áll mindenkor az országos keresztényszocialista párt. Nagy tetszést kiváltó beszéde után Magyar László beszélt a mezőgazdasági válságról és annak okairól. A magyar gazdák önerejükre vannak utalva s ezért szervezkedniök kell, hogy ax erői-, amelyet a magyar gazdatársadalom képvisel, súlya szerint érvényesiteni tudják. Hatásos fejtegetése után többen szóvá tették, hogy a gazdasági érdekszervek a műtrágya és a nemesített vetőmag kiosztásánál, valamint az állam áátai nyuj- tott segélyek kiutalásánál tervszerűen mellőzik a magyar gazdákat. Számos hozzászólás után megalakították a párt mezőgazdasági szerv özeiét amelynek elnökéül Gyurcsevics Mihályt, ah elnökéül pedig Bachorecz Józsefet választották

meg.

— Lloyd nyaralási akció: Grudo, Porto-ro- se, Riccione, Lido, Abbázia, Arbe. 14 nap elsőrangú penziókban mindennel,' utazással 1270 K—1460 K-ig. Kérjen nyaralási p-ros- peklusl. Lloyd utazási iroda, Kosioa, Korács ÜL (V ákuasbóly^g.)