Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-28 / 121. (2342.) szám

2 1880 mája* 2g, mard*. A Pálffy-alapitván^ jövedelme Benes szerint a szlovenszkói magyarságot illeti meg A magyar fsisöház is elfogadta a párisi egyezményt — Bethlen szenzációs bejelentése a Pálffy-alapitvány ügyéről _______________________________________________________________1980 májai 2g, werda. vagyon fölött, a költségvetést az egyházi ala­pok bizottsága állította össze, nálunk ellen­ben az egyháznak a legkisebb befolyása sin- vesen ezekre az alapokra. A tanulmányi alapot a föloszlatott Jezsuita­rend egykori vagyonából létesítette Mária Teré­zia mint apostoli király. Ennek a vagyonnak az egyházi eredetét tehát nem nehéz bizony!- tana. Az egyházi vagyont a teljhatalmú minisz­térium rendelek értelmében a katolikus nagy­birtokok központi igazgatósága vette kezelésbe. Ennek elnöke Medveeky Károly, az akkori harcias apát volt, alcinüke. Slezák mérnök, tag­jai pedig Wagner dr., Gállá dr., Heróld dr. és Párák Imre. Érdekes — mondja a szónok. — hogy e bizottság egyes tagjai hatalmukat arra használták föl. hogy .,rendkívül nehéz munká­jukért" megjutalmaztassák magukat. Egyikük a.z ingatlanok bebiztositását biztosította magá­nak. amiért évente 370 ezer koronát fizettek. A másik — jóllehet közszolgálatban volt — ügy­védi megbízatást kapott, ami jónéhány ezer ko­ronát jelentett, számára, mert ő közvetítette a bérbeadást és ö készítette a bér-szerződéseket És e kettőn kívül különböző emberek, olyanok is, akiket a régi magyar bíróságok pénzbüntetéssel és szabadságvesztéssel súj­tottak uzsoráért, biztosítottak maguknak va­lamilyen alkalmaztatást. Egyes esetekben az igazgatósági tagok hozzá­tartozóit is megbízták különböző ingatlanok ke­zelésével. Gazdasági tisztek helyett botos ispá­nokat alkalmaztak intézői minőségben. És váj­jon kaptak-e ezek az urak főimöntvényt, kitől és milyen alapon? 1923-ban az iskolaügyi és a külügyminisztérium megegyezése alapján kine­vezték az úgynevezett fölszámoló bizottságot, amely átvette a vagyon kezelését. Ez a bizottság már nyolc éve likvidál és ed­dig még semmit sem likvidált. Titkos kezek akadályozták ezt a munkát a múltban és azt hiszem most is. Ezen még a mo- dus vivendi sem segített. MacMcsek végül követelte az egyházon elkö­vetett összes sérelmek orvoslását. A képviselőéiáz ülését Macháesek beszédének elhangzása után berekesztették és a külügyi vitát- ma, kedden délelőtt folytatták. A mai vita Prága, május 27. A mai vitában az első szónok Öhlinger német keresztény-szocialista volt, aki többek köpött utalt arra, hogy a kül­ügyminiszter expozéjában kiemelte a cseh­szlovák delegáció óriási munkáját és hogy a földrefonmot sikerült teljes egészében meg­védeni. Ezzel szemben a szónok megállapítja, hogy Magyarország a párisi konferenciát igen eredményesen aárta le, mert hosszú tárgya­lások után visszaszerezte teljes önállóságát és függetlenségét. Rámutat különösen Magyarország anyagi elő­nyeire, melyek a párisi egyezményből ered­nek. Az egész agráralap konstrukciója bizo­nyítéka annak, hogy a magyarokat most ez­zel az agráralappá akarják kártalanítani. Az egész vonalon csakis magyar részen lát­ható siker. Ezzel szemben Csehszlovákia csak egész jelentéktelen eredményt ért el a hágai konferencián. A szónok bejelenti, hogy pártja a párisi és hágai egyezmények ellen fog szavazni. El kell intézni a kisebbségi kérdést Kaffka német demokrata hosszabb beszé­dében jogi szempontból fejtegeti a párisi és hágai egyezményt és rámutat arra, ho-gv azt a 26 milliárd koronát, amelyről Benes expozéjában beszélt, az állam egyáltlában nem fogja megtakarítani. Elismeri Benes nagy munkáját, de kijelenti, hogy most a külpolitikai kérdések likvidá­lása után az országban belül is meg kell te­remteni a nemzetek békéjét, el kell intézni a nemzetiségek problémá­ját, hogy az állam minden polgárának érdekévé legyen az állam érdeke. Ha ezt a munkát Be­nes az országon belül is végre akarja hajtani, ugv pártja ebben a kérdésben támogatni fogja. M-ares cseh szociáldemokrata kijelenti, hogy a külpolitika eredményei, különösen a hágai és párisi tárgyalások eredményei teljesen ki­elégítik őt. Az eredményt ugyan nem lehet nagy Örőmrlvalgással fogadni, hanem csak meg kell állapítani, hogy ha Csehszlovákia egyszer kötelezte magát a fizetésre, úgy fi­zetnie is kell, bármilyen nehezére is esik. Ezután részletesen foglalkozik a Magyaror­szággal való viszonnyal és kijelenti, hogy a magyar demokráciának lesz a feladata, hogy a*. ottani kormányrendszert megváltoztassa és a mai kormányt is felelősségre vonja, hogy néhány magyar gróf és nagybirtokos érdeké­ben miért volt szükség a két állam közti vi­szonyt oly feszültté tenni. Örömét fejezi ki afölött, hogy Magyarország most már az op- lánskérdést nem fogja tudni felhasználni to­vábbi terveinek keresztülvitelénél. De azáltal, hogy Magyarország nem mon­dott |e a békeszerződés 250. paragrafusá­ról, attiiól lehet tartani, hogy esetleg újabb pereket zúdít szomszédaira. Ha a földreformot a törvény szavai szerint pontosan végrehajtották volna, úgy az ország- nak nem lett volna annyi kellemetlensége a Budapest, május 27. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jele ütése.) A felsőház, ma tár­gyalta a párisi egyezményt. Szíterényi József báró, Károlyi Gyula gróf és Berzevíczy Al­bert felszólalása után szólásra emelkedett Bethlen István gróf miniszterelnök, aki töb­bek közötl kijelentette, hogy prineipiális téren Magyarország eredmé­nyeket ért el, pénzügyi téren azonban áldo­zatokat kellett hoznia. Részletesen ismertette a tárgyalások során előállott helyzetet. Egy mérleg megvonásá­nak oly szempontból, hogy ki járt jól, Ma­gyarország vagy a kisamtant. egyáltalában nincs helye. Nem erről van szó. Hágában csak arról volt é? csak arról lehetett szó, hogy Magyarország fizessen és mennyit fizessen. Kijelenti, hogy tíz év óta a párisi tárgyalás volt az egyet­len pszihológáai momentum, amikor mcg­i Losonc, május 27. Impozáns keretek között és lelkes hangulat­ban folyt le vasárnap az, országos keresztény- szocialista párt losonci körzetének zászló szente­lése, A nevezetes ünnepélyen megjelentek Sziil- lő Géza dr. képviselő, országos pártelnök, Fo­dor Miklós képviselő, Wirth Gyula kerületi pártigazgató, g a párt számos vezető funkcio­náriusa és a magyar nemzeti párt kiküldöttei is­Már a kora reggeli órákban mozgalmas volt a váróé képe. A befutó vonatok nagy tömeg-e­ket ontottak a városba, amelyet a szinpompár, lovasbandériumok, több zenekar s a gyönyörű magyar ruhák tettek színessé és elevenné. Az ünneplő közönség a Tugári-téneu gyüleke­zett. A törvényhozókat Vida Gyula dr. körzeti pártelnök lendületes szavaikkal üdvözölte, majd Vida Ágneska Üdvözlő vers kíséretében dísze- virágcsokrot nyújtott át Sztlllő Géza dr. orszá­gos pártelnöknek, aki meghatottan mondott kö­szönetét. Ezután megindult a menet, legelői a lovas- bandérium haladt, utána egy zenekar, majd koszorusleányok és vőfélyek, a törvényhozók és a pártelnökség, azután festői látványt nyújtva egy virágokkal gyönyörűen feldíszített kocsiban dr. Vida Gyuláné zászlóanya és Riszner Eletta védnöknö, a kocsi körül fehérruhás leánykák zöld koszoruövet vittek. Majd a többi zenekar, a vidéki szervezetek küldöttségei és több ezer főre rugó ünneplő közönség következett. A me­net a föuccákon vonult fel a Wilson-térre, ahol Mi'halovics Gyula esperes-plébános ünnepélyes tábori misét celebrált, a mise végeztével meg­áldotta a remekbe készült fehér selyem-zászlót és nagy hatást keltve rendkívül tartalmas, ma­gas szárnyalásai ünnepi beszédet, tartott. Ezután dr. Vida Gyuláné zászlóanya meleg szavak kísé­retében átadta rendeltetésének a zászlót. nemzetközi fórumok előtt, örömmel venné, ha megvalósulna a külügyminiszter optimiz­musa a Magyarországhoz való viszony tekin­tetében. Pártja igazságos kisebbségi politikát akar folytat­ni és a kisebbségi kérdést rendezni akarja. Hruby kommunista a következő szónok, aki kijelenti, hogy Csehszlovákia, felszabad Hasáért 45 milliárd koronát fizet és ilyesmivel dicsekedni nem helyénvaló. Az egyezmények csak azért történnek, hogy egységes .imperialista frontot létesítsenek Szovjetoroszország ellen, E kijelentésre a hallgatóság köréből többen tapsolni kezditek, mire Rouduicky aílelnök erélyesen rendre- utasitóttá a karzatot és kiürítéssel fenyegette meg. Hmby ezután a hadsereg viszonyairól beszélt, miközben az elnök többször rcndreutasitotta. Kuliina német nemzeti párti véleménye sze­rint ezzel az egyezménnyel még nem likvidálták a háborút, hanem még csak legfeljebb megkezdették a likvidá­lást. A szónok azon a véleményen van, hogy a pá­risi egyezmény nem Csehszlovákia számára, hanem csupán Mag} arország számára jelent ered­ményt. egyezést lehetett kötni. Kétségtelen azon­ban, hogy a megegyezés létesítése el­sősorban Olaszország baráti támogatásának közsönhető. Hágáiból több presztízzsel jöttünk el, — mon­dotta Bethlen — mint amennyivel oda men­tünk és ez az ország külpolitikai helyzeté­ben nyereség. Azt mondják, hogy tehetsége? lett volna olyan megoldás, hogy' sem jóváté­telt, sem reparációt nem kell fizetnünk, ha ezzel szemben vállaljuk az optánsok kártala­nítását. Állítólag a párisi előzetes tárgyalások alkalmával tettek ilyen ajánlatot a Ideán tant részéről. Ezzel szemben tény az, hogy a kis- antánt részéről Parisban valóban tettek aján­latot oly értelemben, hogy Magyarország 1944-től—1966-ig1 külön felállítandó terv sze­rint reparációt fizessen. A fizetendő összeget súlyosnak tartom, — mondotta a miniszterelnök ele nem elvi­Az első zászlószöget. Szüllő Géza dr. országos pártelnök verte be a. zászlórudba mély hatása beszéd kíséretében: — Az országos keresztényszocialista párt nevében — mondotta többek között — átve­szem ezt a felszentelt zászlót. Az a szívós és kitartó munka, amellyel pártunkat megte­remtettük és megszerveztük, újabb dicső állo­másához jutott el, amidőn ma ily impozáns keretek között Losoncon újabb tanúbizonysá­got teszünk arról, hogy egységes akarattal folytatjuk a harcot nemes eszméinkért Amint mi, magyarok és szlovákok ezer esztendőn keresztül ezen a földön testvérekként együtt éltünk és dolgoztunk, együtt örültünk és szenvedtünk s elődeink ezért a földért meg is haltak, úgy jelképezze ezt az együvétar- tást ez a lobogó. Ezer éven keresztül a ma­gyar és a szlovák testvériesen követték en­nek a zászlónak azt a jelmondatát, hogy „imádkozzál és dolgozzák*, s megőrizték ezt egymás Iránt való szeretetben és hűségben. Hálásan követjük dicső elődeinknek e jel­mondatban megnyilvánult nemes eszméit és küzdeni fogunk továbbra is azért, amit a szlo­vák úgy fejez ki, hogy „svomosf" és tovább­ra is azért fogunk dolgozni, hogy itt, ezen a földön mindenki megkapja a maga jogait és kenyerét. Isten tartson meg bennünket! A beszédet a közönség nagy lelkesedéssel fo­gadta. A következő szónok Fedor Miklós nemzet- gyűlési képviselő volt. — Szlovemszkó legészakibb részéről, a Zipser-földről, arról a vidékről jöttem ide, — mondotta, — ahol a Magas Tátra hólepte csúcsai az ég felé merednek és ahol a ma­gyar és a szlovák katonahonvéd 1848-ban selhetetlennek. Méltányosnak sem méltá­nyos, de a magyar közgazdaság el fogja tud­ni viselni. Elismerem, hogy az eredmények nem elégí­tik ki a követelések maximumát, de állítom, hogy bárki ül helyünkön, jobb egyezményt az sem köthetett volna. A miniszterelnök ezután a Páiffy-alapit- ránv ügyére tért át és kijelentette, hogy a tárgyaláson az a furcsa helyzet állott elő, hogy Benes a sílovenszkói magyar kisebb­ség nevében védte álláspontját és a*t erő­sítette, hogy wi alapítvány jövedelme az ottani magyarokat illeti meg. Magyarország szívesen hoz áldozatot a szlovenszkói ma­gyarság javára, csak fontos, hogy ezt az ígéretet valóban be is tartsák, amit ellen­őrizni a kormány kötelessége lesz. A miniszterelnök beszéde után a felsőház a párisi egyezményt elfogadta. j együtt ontotta vérét. Onnan indultam utáni­ra, ahol testvériesen együtt él a német, a j szlovák, a magyar és a ruszin, ahol akár palotában, akár kis viskóban, mindenütt két képet lehet látni: Krisztus képét és Rákóczi képét. A két kép közül az egyik a megvál­tási, a másik a szabadság eszméit juttatja eszünkbe. Azoknak a szlovák, magyar, né­met és ruszin testvéreknek földjéről jöttem, akik ma is együtt éreznek, együtt dolgoznak és sohasem szítnak gyülölteet vagy ellensé­geskedést. Amint a múltban is a szeretet tartott össze bennünket, úgy tegyünk foga­dalmat a jövőre vonatkozólag is a szeretet jegyében. Ez tartson össze bennünket, hi­szen maga Jézus Krisztus tanított arra, hogy szeressük egymást és segítsünk embertár­sainkon ! Ha tanításait követjük, győzni fo­gunk, mert az Isten velünk lesz. A magya­rok és szlovákok testvérisége nevében ütöm lbe a zászlóba a szöget. Meleg ovációval fogadott szavai után Sörös Béla ev. ref. lelkész, teológiai igazgató és !Kuszy Emil ág. ev. lelkész helyezték el a •záiszló'szögeket lelkes szavak kíséretében. Majd Grosschmid Géza dr. szenátor, Jabdo- niczky János dr. nemzetgyűlési képviselő és 'Aixingeir László dr. főtitkár ütött be a he­lyi elnökség nevében egy-egy aáiszlószöget. 'Ezután a vidéki szervezetek kiküldöttei he­lyezték el a zászlószögeket. Feltűnést keltett Orbán József naprégyi kisbirtokos költői len­dületű beszéde. Az ünnepség végén a menet a felvonulás sorrendjében elvonult a Kalmár vendéglőbe. ahol közebéd következett. A banketten több felköszömtő hangzott el. Vida Gyula dr. me­leg szavakkal üdvözölte a megjelent tör­vényhozókat és vendégeket. Giller János dr. 'tartomásnygyülési képviselő szívből jövő sza­vakkal tolmácsolta a testvér magyiar nemze­ti párt üdvözletét. Szüllő Géza dr. a két testvérpárt együttműködésére emelte poha­rát. ötletes felköszöntője rendkívül nagy tet­szést aratott. Majd Fedor Miklós beszélt. Jó­ízű humora derültségre hangolta az ünnepi ebéd részt ve vőiit. Az ünnepi ebédet hajnalig tartó, kedélyes hangulatú táncmulatság követte. A nagyszerű rendezés munkájában orosz­lánrésze volt Nagy Iván dr. körzeti titkár­nak, aki fáradhatatlan munkásságával nagy­ban hozzájárult az ünnepély sikeréhez. Végül kijelentette, hogy pártja nevében az egyezményt nem fogadja el. Cseh szónokok Myslivec cseh néppárti szkeptikusan Ítéli meg az általános helyzetet. Jobb volna, ha a hivatott állami tényezők Szva topluk cseh költő szavait, betartanák: ,.Higyjünk önma­gunknak." Az egyezményt elfogadja, bár nem elégíti ki teljesen. Nagy érdekldődést keltett ezután Stribrny képviselő beszéde, aki részletesen kifejtette azt, hogy még miniszter korában Svehla mi­niszterelnök vezetésével egy miniszterta­nács egyhangúlag kimondotta, hogy Cseh­szlovákia nem fog semmiféle összegeket fizetni, sem felszabaditási dij, sem egyéb címen, most azonban ettől az elvtől még1 el tértek. Azokat az -összegeket, amelyek az A és í! alapba befolynak, Csehszlovákia sohasem látja viszont, hanem Magyarország, illetve annak állampolgárai kapják. i Az egyházi birtokok kérdése nincs felvéve a párisi egyezmények egyikébe sem és a ka­tolikus pártok ügye, plégeicgtxliiek-e azzal, amit Benes mondott, hogy ez a kérdés a modus vivendi keretéiben lesz elintézve, mert hiszen a modus viveudit még a parla­ment elé sem terjesztették. Ugyancsak nincs elintézve a főhercegek birtokainak kérdése sem. .Stefiinek szlovák agrárius szerint a cseh­szlovák delegáció óriási munkát végzett. A magyarok erősen felkészültek a tárgyalá­sokra és ahol csak tudtak, igyekeztek anya­gi károkat okozni Csehszlovákiának, továb­bá erkölcsileg és politikailag ártani a szö­vetségeseknél Csehszlovákiának. A vita lapunk zártaikor még tart. A szenátus elfogadta ax egyezmánreket Prága, május 27. A szenátus plénuma ma délelőtt kezdte meg a külügyi vitát és már délután hat órakor be is fejezte. A vitában résztvettek Kovalik szlovák néppárti. Modra- csck cseh szociáldemokrata, Mikultisek Kommunista, uyek cseh nemzőii ...uijUrata. Jesscr német nemzeti szocialista és Hcllel' német szociáldemokrata szenátorok, majd a vita befojztével Benes külügyminiszter E felszólalt. Azután a szenátus is elfogadta úgy a hágai, mint a párisi egyezmény! Impozáns ünnepség keretébon folyt le a keresztényszociaiista párt losonci zászlőszentelése Szüllő Géza és Fedor Miklós méltatták az ünnep Jelentőségét Testvérpárjaink együttműködésének síjabb dokumentálása

Next

/
Oldalképek
Tartalom