Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-28 / 121. (2342.) szám

3 1930 május 28, s®«rda. T>RAGAI-Al\AGtARHrRLAI> U! nyugtalanság tőrt ki Indiában A mohamedánok a rendőrök ellen — Szfráikharcok Rangconban London, május 27. Bombay mohamedán megyédében tegnap súlyos összeütközésre került a sor a tüntető mohamedánok és a rendőrök között, mely alkalommal a rend­őrség kénytelen volt fegyverét használni. Két bennszülött meghalt, 21 megsebesült. ! A nyugtalanság állítólag úgy keletkezeti, hogy az egyik mohamedán kövekkel meg- j dobálta a rendőröket, mire ezek támadás-1 ba mentek át. Allahabadi jelentés szerint a felkelők tegnap Baapumál megkísérel­ték, hogy az egyik személyvonatot leve­gőbe röpítsék. Hat vasúti kocsi tényleg ki­ugrott a vágányokból, de a szerencsés vé- j letlen folytán emberéletben nem esett kár.! Rangoon, május 27. A United Press je-> lentése szerint a sztrájkoló kikötömunká- j sok és a sztrájktörők között tegnap heves j harcok dúltak, melyek számos emberáldo-: zatot követeltek. A halottak száma tegnap j óság 40-re emelkedett, de valószínűleg | még emelkedni fog, mert a 300 súlyos se­besült közül többen a halállal vívódnak. A United Press indiai különtudósitójá- nak bombayi jelentése szerint a mohámé- i dánok és az angol, valamint a bennszülött | rendőrség harca az egész éjszaka tartott és a reggeli órákban sem ért véget. A zen­dülés a város közepe táján a Bhendi-Bazár közelében tombolt a leghevesebben. A legújabb jelentések hárem halotról és 30 sebesültről számolnak be. 15 rendőr köny- nyebben megsebesült. A rendőrség meg­erősítésére a vidéki helyőrségekből csa­patokat rendeltek a városba. Máig kitudó­dott, hogy a mohamedánok minden indok nélkül megtámadták az egyik európai rendörörniestert, aki csapatóva] ellentá- madásba ment át.- ¥MAiS az evangélikus pispokválantás kérdésében a Sloyensk^ Bennlk május 16-án megjelent cikkér© Megjelent! | A „Nyitott Könyv" Prágai magyar költők Urai antológiája | 0aroas 3ános, Qyöry ®ezsö, I Szenes Srzsi, Űozári ®ezsö, I válogatott, legszebb versei Íízurányi Gászló, elöszaoáDal Az „Uj munka" kiadása. Bolti ára 25*— Ke ! előjegyzésben 20’— Ke j jj Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál: j | Wallentinyi Samu Rimaszombat, (Rím, Sobota) Nyár u. 5. í den lehető elkövetésére. Szlávik György dr. van olyan férfi, hogy ezt be is ismerje! Menjen el a cikkíró hozzá és kérdezze meg tőle. hogy igaz-e, amit állítok? Bizonnyal hamarább meg- i kapja tőle a feleletet, mint az az interpelláció, amelyet többed-magammal a közhatalom gya­korlásának kifogásolt módja miatt hozzá intéz­teim De a szóbanlévő járási főnököktől is meg­tudhatja a felvilágosító feleletet, mert a „bizal­mas, saját kezébe11 jelzésű belügyminiszteri megbízást, felhívást, rend el etet megkapták mind. Elképzelhető, hogy mint tanuk eskü alatt lesznek kötelesek ezek a járási főnök urak val­lani s akkor a legprecízebben bizonyított lesz Rimaszombat, május 27. A Prágai Magyar Hírlap hasábjain Cobrda Vladimír esperes úrhoz intézett nyílt levelemet közérdekből Írtam s annak minden pontját fenn­tartom ma is. Én úgy gondolom, hogy az erköl­csi kötelesség is valami. Akinek irtani a levelet, az nem válaszol. Hall­gat. Ez is jelent valamit. Legalább is annyit, hogy nem cáfolja meg levelem tényállításait és nem tud a hét feltett kérdésre igennel felelni. Majdnem bizonyos, hogy azért nem, mert jól tudja, vagy jól sejti a címzett, hogy azokat meg­cáfolni nem lehet, mert pontosan tudok bizo­nyítani. Azonban nyílt levelemre válaszol a Slovensky Dennikhen 1930. május 16-án Elő Sándor, akit nem ismerek & azt sem tudom kicsoda, akiről nem tudom megállapítani, hogy tényleg megbi- zott-e, vagy vélelmezett meghatalmazott-e, vagy fogadat!am prókátor? Hivatkozik arra, hogy aktive részt vett a püspökválasztási küz­delemben, tehát a részesség felelősségét vin­dikálja magának. Azt mondja, hogy „ez egyszer Cobrdának nincs mit válaszolnia, de helyette válasz ólnak az összes kirohanásokra mások, vá­laszolnak az ev. egyház tagjai, akik aktive részt vettek a választás előtti küzdelemben11, s azt mondja, hogy a “válaszadásra ő is jelentke­zik, aki erre egy kicsit legitimálva is van“. lé­hát azt állítja,' hogy legitimálva van a válasz­adásra. Azt nem mondja meg, hogy mivel és ki­nek az érdekében, vagy kinek a felhatalmazása által van legitimálva. Nt. Cobrda esperes ur, vagy Szlávik belügyminiszter ur — mert az ő nevében is beszél — felhatalmazása adta-e a tollat az Elő Sándor kezébe? Szinte lehetetlennek tűnik fel előttem, hogy ez a két magas személyiség másra szorulna. De mivel olyan nagyon állítja a cikkíró, hogy egy kicsit legitimálva van és plurális majestetikus- ban is beszél, hát elhiszem neki a legitimációt 5 válaszolok az ő felhatalmazójának, illetve azoknak, akiknek nevében beszél. Ha ezt a felhatalmazást nem supponálnárn, nem is válaszolnék a Slovensky Dennik 1930. május 16-iki cikkére, mert különben igazán nem érde­kelne, hogy Elő Sándornak mi a véleménye. Én vele nem álltam szóba, tehát neki nem is ad­tam okot a válaszra és még kevésbé provokál­tam őt erre. A Ciliknek elsősorban a személyeskedő részét intézem el. Aki a nyílt levelemet elolvasta, tanúságot- tehet arról, hogy abban gorombáskodás, Ízlés­telenség, sértegetés, személyeskedés nem volt. Igyekezett a levél objektív lenni s úgy gondo­lom, hogy ezt el is érte. Tévedése lehet a levél­nek, de az bizonyos, hogy az igazság hite van minden sora mögött. A cikkíró azonban helytálló argumentumok hiányában személyeskedni próbál. „Kirohaná- sokrók1, „lamentációkról11, „jeremiádákrók1, „kverulamciáról11, „méregbe mártott toliról11 és arról beszél, hogy a Törköly-pártiaknak Cobr:'a régen a gyomrukban fekszik. Azt hiszem, elég ezzel szemben a tárgyilagos olvasóközönség ítéletére hivatkoznom annak bizonyítására, hogy ilyesmiket levelem nem tartalmazott. A cikkíró irásmodorát is ezen tárgyilagos olva­sóközönség megítélésére bízom. Annyit azon­ban minden mérsékletem dacára kénytelen va­gyok kijelenteni, hogy nem szorultam Elő Sán-; dór tanácsaira és kitanitásaira! Engem n* nyugtasson meg. nekem ne ajánlgasson semm'; semmiféle ismeretlen ember, mert ezt el nem ff gadom. A fenyegetésnek pedig állok elébe! Telivór valótlanság az az állítás, amit nem kellően érthető fogalmazással bár. de mégis I reám adr essz ált a cikkíró, amikor azt mond­ja: „az evangélikus szlovákokat kidobják az egyházközségből, megfosztják őket magától ér­tetődő jogaiktól, melyek az E. A. által bizto­sítva vannak nekik. Ez a köztársaság 11. évé­ben történik11. Ilyet én nem tettem és mivel a cikkíró itt többesszámot is használ, vélelmezett meghatal­mazottként kijelentem, hogy níT szlovenezkói evangélikus magyarok ilyet sose tettünk! A te­livér valótlanság után fűzött jogtalan kritikát tehát joggal utasítom vissza. A ,.hátorság“-oma.t, sőt „merészség“-emet aposztrofálja a cikk. Ez azonban engem teljesen hidegen hagy, mivel a> „bátorság“-omért. és a ,.merészség“-emért a felelősséget mindenkivel szemben vállalom. Ezek után pedig rátérek az érdemre, kihang­súlyozva. azt, hogy erre abban a suppositióban élve térek rá csak, hogy a cikkíró a nyílt leve­lemnek Címzettje, vagy a Belügyminiszter ur felhatalmazása alapján válaszolt nyílt leve­lemre! Én azt állítom nyílt levelemben 1. hogy a belügyminiszter, aki evangélikus és akit Szlávik Görgy dr.-nak hívnak, hivatalos hatalmával beleavatkozott az áv. ev. püepökvá- lasztáaba, utasította, megbízta a járási főnökö­ket, hogy vallásukra való tekintet nélkül kor­teskedjenek Cobrda Vladimír Nt. ur mellett és érdekében „minden lehetőt" tegyenek meg, 2. hogy a sárosi, abauj—zempléni, szepesi vá­rosi, tátraaljai, gömöri egyházmegyékben léte­ző rám. kát. járási főnökök, illetve ezen egy­házmegyékben és a kishonti egyházmegyében létező ág. ev. járásfőnökök, a belügyminiszteri utasításoknak, megbízásnak szótfogadtak és il­legitim módon és eszközökkel erőteljesen befo­lyásolták az egyes egyházközségek szavazóit, 3. a jegyzők, még az izraeliták is, á járási fő­nökök parancsára gyakoroltak „nyomást11 az egyes egyházközségekre és azok egyes befolyá­sos tagjaira és hivatalosan a Belügyminiszter nevével korteskedtek, 4. hogy Baradnán a pálinka győzött, amelyet a jegyző adott, 5. hogy a Cobrda-jelölő levélre távirati tilta­kozása dacára vagy meghatalmazás nélkül reá­irt ák egy esperes és más jelentős férfiak nevét Párás, május 27. A Quotidien ma közli Klissura dr. volt albán képviselő tiltakozó cikkét, amelyben az albán emigráns heve­sen kikel az olasz katonák állítólagos al­bániai garázdálkodása ellen. Rendszeres csapatszállitás ok ugyan nem történtek, ile az olasz önkéntesek egyre nagyobb szám­ban jelentkeznek az albán hadseregbe és fokozatosan el olasz ősi tják azt. Mivel Zogu királyt gyűlöli a nép, a hadseregbe alig jelentkezik önkéntes, és a király nagy ürömmel fogadja a jelentkező olaszokat. 'Írekkel ezelőtt néhány ..instruktor11 ér­kezett Olaszországból, hívőbb valamennyi altiszt olasz lett és ma a legénység köré­ben is sok az önkéntes olasz fasiszta. Az első olasz Holtaié fuga at az albánok meg­e hogy ennek meg tóvetsz tő hatása lehetett, 6. hogy az említett egyházmegyékben a járá­si főnök urak egyes lelkész urakat a kongnia elvonásával, nem megfelelő mértékű kiszolgál­tatásával fenyegették meg s akinek az állam­polgársága nem volt meg. megígérték, hogy meglesz, ha ő és az egyháza Öobrdára szavaz, 7. hogy a csehszlovák republikánus agrár párt beleavatkozott a püspökválasztásba és röpcéduláival a politikát alaposan belevitte az egyházi életbe. 8. hogy a „cseh11 nemzeti szocialista párt ugyanezt tette, 9. hogy a magyar es német nemzetiség elleni gyűlöletet is belevitték a püspök választásba. Ezen tényállítások egyikét se cáfolta meg Elő Sándor sem, de senki sem, sőt Elő Sándor a legtöbbet nyíltan ée cinikus magyarázattal beismerte. Az 1. pontra vonatkozólag a válasz az, hogy igaz, beavatkozott Szlávik György dr., de nem mint belügyminiszter, de mint evangélikus! Ennek cáfolata a Hanesz-féle levél, ahol a jegyző uraknak kifejezetten a belügyminiszte­ri megbízásra való hivatkozási, kérelem formájában adatik tovább a hivatalos megbí­zás, hogy a jegyző urak beszéljenek a nép leikével, hogy teljesítsék nemzeti kötelessé­güket és szavazzanak Cobrda Vladimír espe­res urra! « Kétségtelen és bizonyított tény tehát az. hogy a belügyminiszter hivatalbeli alantasának hiva­talos megbízást adott-. Mint lutheránus ezt nem tehette, mert csak mint belügyminiszter rendel­kezhetik a járási főnökökkel. Ez magyarázza meg, hogy a róm. kát. járási főnökökkel is rendelkezett. A hivatalos hatalommal való be­folyásolás legpregnánsabb esete volt alkalma­zásba véve, amit bizonyít a Hanesz-féle levél imperativusba fogalmazott következő passzu­sa: „az eredmény telefonon, vagy táviratilag ide közlendő11. De bizonyíthat ja Sziávik György dr. maga is azt, hogy ő tényleg mint belügyminiszter Haneszen kívül a sárosi, abauj—zempléni, szepesi városi, tátraaljai, a kishonti és a uömöri egyházme­gyékben lévő összes járási főnököknek kiadta a hivatalos megbízást a korteskedésre, a min- / c rémitósére történt, s Zogu az ünnepi lako­mán kényszerűségből kijelentette, hogy szívesen látná, ha az olasz hajóik többször is ellátogatnának az albán kikötőkbe. Zo­gu királyt az országban senki sem szereti és hivatalnokai is fel-fcllázadnak ellene. Négy hónap óta egyetlen hivatalnok sem kapott fizetést az országban. Az olaszok maguk is attól tartanak, hogy előbb-utóbb forradalom tör ki az elnyomott nép között. Mussolini mindenáron meg akarja tartani Albániát hűbéres államnak, mert kényel­mes terrénumnak mutatkozik minden im­perialista mauifeszfáoióra és a - nemre!vüzi közvélemény befolyásolására — írja végül a z a 1 bán emigráns. az igazság. De hát tegyék csak fel a kérdést, -akik nem akarnak nekem igazat adni, hogy hátha Szlá­vik György dr., aki evangélikus vallásai mi­niszter, nem mint miniszter avatkozott be a püspök választásba, miért kellett a beavatko­zását külön bizalmas járási főnöki levélben, vagy szóbe!i közléssel' és éppen a jegyző urakkal közölni? Hiszen a Cobrdát jelölő le­velet Szlávik György dr. is aláírta, hát abból is nyilvánvaló volt, hogy Szlávik György dr., a lutheránus kit akar? Miért kellett tehát „bizalmas, saját kezébe" jelzésű levéllel még külön értesíteni a sze­gény jegyző urakat arról, hogy mit óhajt Szlávik György dr., a lutheránus? Hát nem elég dolguk van nekik azzal, hogy mit mit csinál Szilávik György dr., a belügy­miniszter? Hát olyan nagy államtitok az, hogy mát csinál, vagy mit akar Szlávik György dr., nem a miniszter, de a lutheránus, hogy azt csak szigorúan bizalmas levélben lehet meg­írni? Vagy az valami tiltott, vagy helytelen és egyházi szempontból is kifogásolandó, el­ítélendő cselekedet volt, hogy Szlávik György dr., a lutheránus, a keleti egyházkerület tag­ja azokat a jogokat, amelyek őt, mint egyház­tagot az alkotmány szerint megilletik, gyako­rolja és azért erről csak suttogva, bizalmasan lehet a járási főnököknek a jegyző urakkal beszélni? Én úgy hiszem, sőt biztos vagyok benne, hogy én az igazat irtára meg ide vágói ag. A 2. pont alatti tényállításaim is igazak! A válasz e tekintetben meg sóm kísérli a cáfo­lást. Magától értetődőnek tartja, hogy más vallásuak is beleavatkozhatnak az ©tangói i - kus püspökválasztásba! Ellenben.. figyelmen kívül hagyja, hogy nem is arról van szó. hogy azt ki kell zárni, hogy valamely római katolikus lelkes ember, aki vagy azért, mert jó embere Cobrda Nt. urnák, vagy mert az ő nagyszerű egyházi munkásságát jól ismeri, vagy mert a nemzetéhez való hűségét nagyra becsüli, egy-két evangélikus ember előtt be­széd közben azt a véleményét nyilváníthassa, hogy jobb lenne, ha Cobrda Nt. ur lenne megválasztva püspöknek. Ezt -kizárni nem le­het. Itt is kell azonban, hogy bizonyos hatá­rok legyenek. De itt a római katolikus „já­rási főnökökéről van szó, akik mint járási főnökök, a hivatalos hatalm.uk latbavite.léve; korteskedtek. Itt ,a római katolikus azt jelen­ti, hogy az illető járásfőnök urnák semmi .egyházi érdeke sem fűződik ahhoz, hogy lei legyen az evangélikus püspök. Ellenben a „járási főnök" jellegnek ez nem közömbös, mert a járási főnök a hivatali főnökének, a belügyminiszterének kedveskedik akkor, ha megbízását, rendelkezését jól teljesíti, illetve a belügyminisztert haragítja meg, amikor megtagadja a hivatali engedelmességeit akkor, ha nem teljesíti a megbízást, s a következ­mény lehet egy „dicséret", valamelyes „ju­talom". vagy egy miniszteri diszkrét jog ré­vén történő áthelyezés. A római katolikus vallása az illető járási főnöknek egyik bizonyítéka annak, hagy il­legitim befolyásolás történik. De hát mi lehet az elkövetési cselekedete az illegitim befolyásolásnak? Ezt kimeríteni fel­sorolással néni lehet. De példának okáért egyet-egyet fel lehet említeni. Például azt mondják egy egyháztagnak, hogy nem fogja megkapni a ké-rl mezeit ital mérési engedélyi, vagy elvonják tőle a meglevőt, vagy nem kapja meg az állampolgárságot, nem kapja meg a kongruát, nem kap a csehszlovák ag­rárpárt és a járási főnök révén valamelyes Olaszország fokozatosan birtokába wesil az albán hadseregei? Emigráns „leleplezések** — Zogu éíiitóiagos nehézségei

Next

/
Oldalképek
Tartalom