Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-28 / 121. (2342.) szám
88831,1 **d»ww«llí 1% *?>l#a&f IX. évf. 121. (2342) szám » Szerda 1930 május 28 Előfizetési án évente 300, félévre 150, negyed- A «,/£'■ • ril*ZÍn<ÍzkÓÍ ellenzéki nnrtnk Szerkesztőség: Prágait, Panská ulice 12. évre 76, havonta 26 Kö; külföldre: évente 450, ** SZLWenSZKOl CS rilSZiriSZKUl VUCnZCKL pUTlOK 11. emelet - Telefon: 30311. - Kiadóhivatal; félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt Fn^Prfip^ifi- politikai napilapja rr ■ ^ Prá9» IL Panskó ulice 12 Hl. emelet Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.-KC. roSStecKesZlŐ: t' ' ’’ r etetői Sxetrkes&Ö- Telefon: 34184. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ke. DZURANYi LÁSZLÓ FORGACH GÉZA SÖRGÖHYCIM HÍRLAP PRflHfi. 1 köztársaság hamupipőkéje (agy) Szlovenszkó országos választmánya legutóbb isméi foglalkozott egy belügyminiszteri leirattal, amely most már nem a belügyminiszter ium ille lé kés főosztályán ak a rendeletét, lianem a minisztertanács határozatát közli és az országos költségvetésből kerekszámban huszonkét millió korona kiadásnak törléséről ad kirí; mivel pedig Szlovenszkó országos költségvetése 280 millió kereteiben mozog, a törlés megközelitőén tiz százalékát jelenti á kiadásoknak. Az. országos választmány és korábban az országos pénzügyi bizottság eleget törte a fejét, hogyan tehessen eleget a minisztertanács akaratának és kénytelen-kelletlen meg is kísérelte a kiadások leszállítását, azonban a rendes kiadásokat öt millióval, és a beruházásokat — hidak, kórházak stb. építését — huszonkét millióval csökkenteni nem tudta. Szlovenszkó kétségtelenül a köztársaság hamupipőkéjének hálátlan szerepére van kárhoztatva, mert az erősen kedvezményezett, a fejlett közgazdasággal, vasúti és közúti hálózattal, magasabb kulturális és szociális nívójú berendezkedésekkel dicsekedhető történelmi országok aránytalanul nagyobb államsegélyekben részesülnek, addig Szlovenszkó országos képviselőtestülete és választmánya krónikus pénzügyi zavarok között alig képes kiteljesiteni az ország közegészségügyi, népjóléti, kulturális igényeit, nem is beszélve a beruházásokról, a kórházak, szociális intézmények, iskolák, utak létesítéséről és alapos megjavításáról. Huszonkét milliónak törlése az országos költségvetés beruházási részéből egyértelmű azzal, hogy a folyó évre előirányzott uj ut- épi lések vagy átépítések javarésze elmarad és a legjobb esetben a jövő esztendőben kerülhet napirendre. Könnyű a történelmi országok ultai mellett ilyen miniszter tanácsi törlések felett napirendre térni, ott az utak mintaszerűek, de a szlovenszkói úthálózat nagy része a legsürgősebb rekonstrukcióra szorul, hiszen tíz esztendeig senki sem gondozta azokat, miig az országos útügyi tanács milliókat épített be a történelmi országok utaiba. Ha Szlovenszkó nem lenne hamupipőkéje a központi kormánynak, úgy idegenforgalmának fokozása érdekében minél több beruházást engedélyeznének utakra, vasutak- ra, hiszen ez a legjobb befektetés, amint azt Olaszország, Svájc és a skandináv államok példája bizonyítja. Ahol a természeti szépségeiknek oly csodája van, mint a Magas Tátra, a dobsinai jégbarlang, a deméuyfal- vai és jászói cseppkobarlangok, ahol az évszázados kultúrának olyan pazar műemlékeit őrzik, mint a Szép ességen, ezt támogatnia. propagálnia kellene minden téren és minden eszközzel. Csakhogy, ha egy eső megmosta az utak nagyrészét, azon az autó nem tud járni, mert •sártengereken áthatolni igazán nem élvezete az idegennek, aki idejön pénzét -elkölteni. Itt vannak híres, nagy gyógyhatású fürdőink, sajnos azonban, hogy a központi kormányok ezeket csak forgalmi adótárgyaknak tekinti ahelyett, hogy azok hóna alá nyúlva az ország közegészségének szolgálatába állítaná. A szlovenszkói országos képviselet alkuba bocsátkozik majd a minisztertanáccsal és a huszonkét millió helyett hajlandó lesz tizenhárom milliót áldozatul hozni. A küzdelem azonban egyenlőtlen: a kormány rend el keAz egyházi birtokol „csendes szekularizál a képviselőház külügyi vitájában Machácsek képviselő elitéi: a kultúrharc fölidézőit - A német ellenzéki szösuskok I véleménye szerint csak Magyarország éri el sikert Másában és Parisban I ; Prága, május 27. A képviselőház külügyi ! vitájában hétfőn este Mackácsek Pál szlovák néppárti képviselő szólalt föl utolsónak. Ma- cbácsek a Szlovenszkói egyházi birtokok jogi helyzetének kérdéséi fejtegette s egy- házjogi alapon cáfolta Benes azon tételét, i hogy az egyházi javak állam tulajdont képeznek, melyet az állam csak haszonélvezetre enged át az egyháznak. — Szlövenszkón az államfordulat óta — mondotta többek között — az egyházi birtokok nagy része állami kezelésben van és az egyháznak a legkisebb befolyása sincs vagyonának vezetésére. A birtokokat Szlovenszkó teljhatalmú miniszterének 1919 augusztus 11-éről kelt 182-1919-65502 sz. rendeletével helyezték zárlat alá. I • 'v&w'i'íh Ez » hafl-ratótagm? székniarizáció már tizenegy esztendeije tart. Az államhatalomnak az egyházzal szemben tanúsít ott ... y.tíaríása nemcsak igazságtalan, hanem megalázó is a katolicizmusra. Az egyházi és állami hatalom nem egy eredetű és legfeljebb abban egyeznek meg, hogy hivatásuk teljesítésében anyagi eszközök igénybevételére vannak utalva. Az államnak anyagi forrásokra van szüksége, hogy föntarthassa a hadseregét, hivatalait s épületeket emeltethessen, a polgárok adót fizetnek, hogy fon tartsák az államot és ezzel közvetve, illetve közvetlenül biztosítsák a saját jólétüket. Hasonló a helyzet az egyházzal. Az Isten szolgálatának biztosítására, a papság és az egyházi élet fönntartására anyagi eszközökre van szükség. Az egyház önkéntes adókat hajt be híveitől s ha ebből vagyont gyűjt, jogában áll ezt kezelni is. A fehrianizmus és joeepih in izmus korában ugyan más vélemény alaíknlt ki, de ez a vélemény már elévült és jelenleg az a mérvadó, hogy az egyházi birtokok fölött a püspök hozzájárulása nélkül senki se diszponálhat. A 18. század óta a püspöki konferenciáik bizonyítják, hogy a katolikus egyház sohasem mondott le vagyonáról s ezt bizonyítják a múlt évszázadban és a legújabb időkben kötött konkordátumok is. A teljhatalmú minisztérium említett rendeleté az állam biztonsági és konszolidációs érdekeire hivatkozók. Azóta azonban már 11 óv múlt el, életbelépett az alkot mányi: örvény, amelynek 121. szakasza biztosítja zik, az országos képviselő testület deferálni kénytelen, mert nem rendelkezik az autonóm jogok legelemibbjével, a költségvetési joggal. Abban reménykedik, hogy az önkormányzati testületek pénzügyi támogatásáról alkotandó uj törvény keretében kivívja a Sztov-eaiszkót megillető részesedést. Hogy ez milyen nagy-fontosságú dolog, annál; bizonyítéka [lodzsának kassai beszéde is. amelyben valóságos ellenzéki húrokat penge! és kilátásba helyezi Szlovenszkó jo .minden polgárnak a szabad vallás gyakorlatot. Ha akkor szükség lehetett ilyen rendk-i- vü 1 i intézik edé sek re, ma már ilyesmire hivatkozni nem lehet, mert hiszen a püspöki méltóságokban olvan egyházi személyiségek ülnek, akik a régi magyar éra alatt szlovák meggyőződésűiké rt proskribálva voltak. A kormány nem Irivatího/ihaHk a LVII-1723. törvényre sem, amely arra vonatkozik, hogy ha egyes egyházi méltóságok viselői vagy más egyházi tisztviselők nem gondoskodnának a rájuk bízott templomok fönntartásáról s az egyházi ingatlanokat pusztulni hagynák, úgy jogában áll a magyar királynak, mint az egvlház főpatTónusának, zárlatot rendelni el a birtokra és a jövőd -fanét a templom és egyéb épületek fenntartására fordítani. Ez a törvény egész világosam kimondja, hogy erre egyedül az apostoli király, mint fő- patrnnus jogosult, nem pedig valamely teljhatalmú miniszter vagy bármilyen kormány. A zárlat csakis addig tarthat, amíg a kötelességmulasztást jóvá nem tették. A csehszlovák kormány magának vindikálta és reklamálta a főpatrónusi jogot, de ma, a Vatikánnal kötött megegyezés, a mo- dus vivendi után ez a kérdés már tárgytalan, mert e megegyezés negyedik szakasza pontosan körülírja mindkét fél jogait. Eszerint a Szentszék, mielőtt egy érsek, megyés püspök, coadjutor cum iure successio- mis és tábori ordinárius kinevezését eszközölné, közli jelöltjének nevét a Csehszlovák kormánnyal, hogy meggyőződjék afelől, nincs-e a csehszlovák kormánynak e választása ellen politikai természetű kifogása. A kormány a történelmi országokban a püspökök kinevezését teljesen átengedte a Szentszéknek és a Szentszék által kinevezett püspököket ordináriusoknak ismeri el. Szlövenszkón ezzel szemben még ma js három püspöki méltóság csak apostoli adminisztrátorral van betöltve. A teljhatalmú minisztériumnak harmadik érve, amelyben a magyar közoktatásügyi miniszter 1867 szeptember 29-éről kelt 11. sz. rendeletére hivatkozik, ugyancsak nem állja meg a helyét. E rendelet szerint a király főpatrónusi jogát bizonyos dolgokban átruházhatta a közoktatásügyi minisztériumra. A fenti rendelet azonban csak egyházi és tanulmányi alapokra vonatkozott, de nem érseki, püspöki, kptailani vagy egyéb egyházi vagyonokra. I szekularizáció gondolata a kultúrharc kezdetéi jelenti A kultúrharc a köztársaság egyetlen politikai pártjának sincs a programjában és ha egyesek a kultúrharcot mégis föl akarják idézni, úgy azt választóik megbízása nélkül teszik. Szlövenszkón, ahol a felekezetnélküliek a lakosságnak csak a 0.24 százalékát teszik, ez a töredék nem diktálhat. A királyok nem az állam tulajdonából, hanem magánvagyonukból adtak birtokokat az egyházaknak. Ezt olvashatjuk Anonyoirastól kezdve a legújabb történészekig minden történeti munkában. A csehszlovák földreform kapcsán a katolikus egyház óriási áldozatokat hozott. Az esztergomi érsekség földjéből eddig 11.410 katasztrális holdat, az esztergomi káptalamságból 6277-et, az esztergomi szemináriuméból 1896-ot, a zirci apátságéból 953-at, a nyitrai püspökségéből 1 6-000-et osztottak szét, azonkívül parcelláztak a besztercebányai, szepesi, kassai és rozsnyói püspökség földjéből is. A földreform, — úgymond —, ezen a téren is a leglelkiismereíisnebb visszaélés volt. Tekintetbe kell venni azokat a terheket, amelyeket az esztergomi érsekségnek és a Szloven- sz-kón székelő káptalanjának viselnie kell. Az itt elterülő vagyonból fog kialakulni a szlovák érsekség is. Az esztergomi érsekség szlovenszkó i vagyonát 48, az esztergomi káptalanét 37 patronátus terheli.' A megterhelés 1919 márciusában *279.708 kor. volt évente, ha ezt az összeget varolizáljulk, úgy a kegyurasági teher több, mint kétmillió koronát tesz ki évente. Véleménye szerint Magyarországnak az itt maradt egyházi birtokokért semmiféle kárpótlás nem jár(?), mert a terhek teljesen egyensúlyozzák az aktívát-. Az esztergomi érsekség plébániái közül négyszáz Szlövenszkón van és csak 80 esik Magyarországra. A vallási és főiskolai alapok a római katolikus egyház tulajdonát képezik, s a csehszlovák kormánynak nem áll jogában kezelni őket- A köztársaság létesítésével Szlövenszkón megszűnt a konkordátum állapota. Csehszlovákia uj állami alakulat és nem tekinthető a régi Magyarország vagy Ausztria bizonyos értelmű kontinuációjának. Az uj egyházi kódex nem ismer el újabb kegyúri jogokat, annál kevésbé főkegyúri jogot A légi rezsim vallás- és közoktatásügyi minisztere csak felügyeletet gyakorolt az egyházi százalékos pót a dók atárt megtoldja újabb 100 százalékkal és ezzel az adózók igája súlyosodig Azonban az országos önkormányzati testületek kilátásai mégis javulnak, log« alább is ezt remélik. Ez a remény azonban korai, mert a pénziügyiinmiszter nélkül bajos -számadást csinálni. Englis pedig nem kapacitálható és meg ném győzhető. Tgv tehát Szó venszkó remiéinysége az országos kiegyenlítési alap negyed részére a hamupipőkének királyfi-varasához hasonló* /i-gag gn :ay:y;- pg ' ± gaiért a parlamenti küzdelmet. Ebben azonban téved a cseihszlovákizmius apja: ha a kulisszák mögött elérhet valamit, úgy ez eredményt jelent, a parlamentben még Hodzsa kedvéért sem változtatnak a kormány- -és a bizottsági javaslaton. Az 1927. évi törvény, az állami adók korszakos törvényeinek kiegészítője. elég korán megéret! a növel Iá fásra. Englis remekműve csakugyan ugrás volt a sötétbe, mint arról annak idején szakemberek állapították meg. Az uj törvény a 200
