Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)
1930-05-27 / 120. (2341.) szám
Mai számnak 12 oNSal Mai számunk 2* o!«8al IX. évf. 120. (2341) szám » Kedd - 1930 május 27 liK^fMIJII*l<lll*M"1M"^>^^1,,***,M“,"KiiTsnwmusvii*is*,^,r*iuinanr>uusnTW'mTrirmaruarii*iauri‘"^1PL,q‘*w'**~r*i^rur*TTnTr^^ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K& Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2,—K&. Képes Melléklet ára havonként 2.50 Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelői szerkesztő. DZURÁNY1 LÁSZLÓ ' FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II* Panská ulice 12. 11. emelet. — Telefon: 30311. — Kiadóhivatal; Prága U* Panská ulice 12. 111. emelet. Telefon: 34184. SÖRGÖflYCIM: HIRLRP, PRflHR. Szüllő: Mindaz után, ami itt a magyar kisebbséggel történt, szkepszissel fogadjuk Benes mostani barátságos kiült ütéseit Is I '■ S: ' ■ 1 • ÉffiPárjaink közfis klubelnöke a IcénvíseiőEsázban a magyarság ellenzéki álláspontlát tolmácsolta a kormány belső és külső politikájával szemben - Benes hágai és párisi poütikáiáaak alapos kritikája - „tesznek olyan helyzetek, hogy a csehszlovák állam érdekében állott volna, ha nem lenne precedens arra, hogy a nemzetközi megállapodások nem kötelezők és kikapcsolhatok** Prága, május 26. A képvi&előház ma délután gyönge érdeklődés mellett kezdte' meg a külügyi vitát. A képviselők nagy része ma még nem is érkezett meg Prágába, úgy hogy az előadók és a szónokok is úgyszólván üres padsorok előtt beszéltek. A mai ülésen kiosztották nyomtatásiban a képviselők által benyújtott interpellációkat, amelyek között szerepel Törköly József dr. két interpellációja, és pedig a keletszlovenszkói evangélikus kerületi püspökválasztás ügyében és a rimaszombati községi képviselőtestület feloszlatása ügyében, amelyeket lapunkban már részletesen közöltünk. Az ülést délután negyed négy órakor nyitotta meg Malypefcr elnök, és a ház elhatározta, hogy közös vitát indit a hágai és a párisi egyezmény fölött. Amikor Hnidek, a külügyi bizottság előadója, a szószékre lépett, alig volt képviselő a teremben, a kormány részéről pedig senki sem tartózkodott az ülésteremben. Szüllő Géza dr, gúnyosan kérdezte, hol vannak a miniszterek? Hnidek beszéde közben végre bejött a terembe Benes külügyminiszter és Bradács földmivelésügyi miniszter. Hnidek előadó részletesen ismertette a hágai egyezmény részleteit és annak jelentőségét. A költség- vetési bizottság előadója Macek szociáldemokrata volt, a párisi egyezmény előadója pedig Hrusovsky Igor cseh nemzeti szocialista. Hrusovsiky és Rypár előadók beszéde után megindult a vita, amelynek első szónoka Szüllő Géza dr. országos kér esz tény szocialista párti képviselő, pártjaink közös parlamenti klubjának elnöke volt, akinek beszédét nagy érdeklődéssel hallgatták úgy a cseh, mint a szlovák néppárt képviselői és maga Srámek miniszter is. Szüllő képviselő, amikor Svetlik magyarellenes támadásairól kezdett beszélni, a magyar beszédről áttért a szlovákra és szlovák nyelven fejtette ki álláspontját és csodálkozását fejezte ki afölött, hogy Srámek cseh katolikus néppártja egy olyan kormányban ül, amelynek külügyminisztere azt az álláspontot képviseli, hogy az egyházi birtokok állami tulajdont képeznek. A szlovák nyelven tett kijelentésekre élénk szóvita támadt Srámek, Hünka. Ma- liácsek, Hnidek. Fedor Miklós és a szónok között. Szüllő Géza beszéde Tisztelt Képviselőházi A napirenden lévő egyezmények tárgyalásánál az ellenzéki szónok helyzete nehéz, mert: ezt az egyezményt módosítani nem lehel. ezt a kormányt pedig az elfogadással támogatni még kevésbé lehetséges! Miagával a hágai egyezménnyel s az azután következő párisi egyezménnyel pénzügyi szempontból nem akarok foglalkozni. Foglalkozni akarok azonban magának az egyezménynek a politikumával. Ez az egyezmény egy kompromisszumnak az eredménye, amelyben nem egyenlő erőkkel kellett megküzdenie egy legyőzött államnak azokkal szemben, akik a győztes államok közé sorozzák magukat, jóllehet ezek között az államok között vannak olyanok, amelyek a háború megkezdésekor s a háború tartama alatt egy csatasorban harcoltak magával a legyőzött állammal. Ez az egyemény kényszerhelyzetből folyó befejezése volt egy olyan epochának, amelynek visszatérésétől az Úristen mentse meg az emberiséget. Mert az 1918. évtől számított béke nagyobb destrukció volt az emberi telkekre, mint maga a háború. A háborúban ugyanis az erők mérték egymással össze magukat s az erősebb győzött a gyengén. 1918. után azonban egész a mai napig nem az erők, de a cselszövések és olyan faktorok mérkőznek a világban, amely faktorok alapja nem az erkölcsi igazság, hanem erkölcstelen igazságtalanság! Ez az egyezség a nagyhatalmakra csak másodlagos, de ránk nézve eminens fontosságú nemzetközi aktus. Arra hivatott, hogy amiképp a Yoiing-plánum a nyugati nagy kérdéseiket oldja meg, úgy ez az egyezmény a keleti kérdéseket hozza nyugvópontra. Ezt a célt szolgálta a nagyhatalmak együttessége akkor, amikor .minden lehetőt megtett arra. hogy a kisántánt és Magyarország között véglegesen rendezze a háborús követeléseket, ob- ligációkat és kérdéseket. . A keleti egyezmények célja Tehát ez a hágai és párisi egyezmény nem cél, de eszköz arra, hogy az az atmoszféra, amely Középeurópára a háború után ránehezedett. megtisztuljon. De, ha egy helyiséget a mérges gázoktól meg akarunk tisztítani, akkor ennek egy módja van: az, hogy tiszta levegőt, tiszta napsugarat engedünk abba a helyiségbe, nem pedig, hogy újabb gázokkal telitjük meg a szobát. amely gázok talán immunizáló hatással lehetnek az előbbi mérges gázzal szemben, de viszont továbbra is más módon mérgező hatásúak. A keleti jóvátételi egyezménynek a célja az, hogy a Magyarország és a kisántánt államai között olyan légkör teremtessék meg, amelyben az itt élő népek egymást meg tudják segíteni abban az általános gazdasági válságban, amely egész Európára most ránehezedik. Én tehát azt keresem, hogy ez az egyezmény ebben a formájában szolgálja-e ezt a célt. Itt számításba veszek egy determináns tényezőt: azt, hogy Csehszlovákia nem balkánállam, s Magyar- ország sem balkánáliam. Ezeknek tehát meg kell talál ni ok a bennük levő összes fajták érdekében azt a módot, hogy együtt tudjanak élni. Már most nézem azt, hogy az a mód, ahogy azt ebben a szerződésben fikszirozták', utja-e annak, hogy ez a két állam: Csehszlovákia és Magyarország egymás mellett tudnak menni anélkül, hogy abból konfliktus származnék, vagy pediglen Benes miniszter urnák a magatartása nem gátolja-e meg a jövendő konszolidációt. Benes kompromittálta a döntőbíráskodást Ha figyelemmel kisértük a Hágában, majd Párisban folytatott tárgyalásokról kiadott kommünikéket, azokból világosan kiderül az, amit. Benes miniszter ur az ő Ceské Slovójában olyan nagy emfázissal hirdet s nem restell hirdetni, hogy „neki sikerült tiz évig a jogi tárgyalásokat elhúzni, vagyis neki sikerült kompromittálni a döntőbíróság intézke- déseit.“ Ha ezekhez a tényezőkhöz azután hozzáadjuk mint koefficienst Titulescuuak a szereplését az egész optánsperben, aki Amerika barátságát úgy honorálta, hogy egyszerűen „amerikázott" és elvonta biráját a tárgyalásokból, ha vesszük azt az ezerféle kifogást, reflexiót, húzást, halasztást, csűröst és csavarást, akkor látjuk azt, hogy Benes és Titulescu miniszter urak voltak azok, akik a döntőbíróságnak a mindenütt valló érvényesítését megakadályozták és magát a döntőbíróság intézményét lényegileg igazán kompromittálták. És én éppen ebben a magatartásban látom azt a hibát, amelyet ki kell, hogy élezzek itt s amelyre rá kell nyomatékosan mutatni. A momentán sikerért Benes miniszter ur kompromittálta magát az elvet s precedenst alkotott arra, hogy a döntőbíróságot a praktikusság övve alatt ki lehet kapcsolni. Amikor olyan büszkén hirdeti interjúiban I azt, hogy ennél az egyezménynél ..minden jogi álláspontot kiviilhagytak a megállapo-j Az egyik intenció, amely miatt nem tudok : hinni Benes miniszter ur megnyilatkozása őszin - I tőségébe®. De. nemcsak ez a magatartás az. dás keretén*4, akkor támadta meg szinte alapjaiban azt az épületet, amelyet 1919- ben és 1920-ban Saint Germaineben, Parisban és Trianonban felemeltek. Mert, ha a jogot a praktikusság örve alatt kiküszöbölik és pusztán a célszerűség szerint cselekszenek, akikor addig, amíg az erőviszony" náluk vau, lehet, hogy kedvezően ceeJ lekezenek, de letérnek az egyetlen útról, amelyen maradandót lehet alkotni, mert nemcsak a jusztitia, hanem a jus is az, amely a r ego o rum fundam entu m! Benes miniszter ur expozéjában úgy tünteti fel a dolgot, hogy ő mindent megtett Csehszlovákia szuverenitása érdekében, fenntartotta minden vonatkozásban a csehszlovák agrárreformot és nem érvényesült a nemzetközi szerződésben lekötött elv, amely az idegeneknek, az optánsoknak különleges elbánást nyújtott. Ez momentán siker. De, ha miajd fordul a kocka, — és a kocka mindig fordul, — lesznek olyan helyzetek, hogy a csehszlovák állam érdekében állott volna, ha nem lenne precedens arra, hogy a nemzetközi megállapodások nem kőtelezők és kikap- csolhatók. Az agrárreform Igazi arca Nem akarom a tisztelt Képviselőházat untatni azzal, hogy az agrárreformról bővebben tárgyaljak, de az bizonyois, hogy az agrárreform volt az Oka annak, hogy a magyar optáusok pőréket indítottak a csehszlovák állammal szemben és az agrárreform volt az, amely miatt tiz esztendeig a jóvátétel és az o plán skérd és összekötöttsége következtében Európa közepén az atmoszféra nem tudott megtisztulni. Mert az agrárreform itt mináliink nem abból az intencióból fakadt, amely intenció vezette a Gracchuisokat, vagy az Íreket, az agrárreformnak itt egészen más célja volt. Az egyik célját Benes miniszter ur maga fejtette ki, amikor kijelentette, hogy bosszú állás volt a cseh arisztokráciával szemben a Habsburgokhoz való átpártolás miatt, a másik célja pedig az volt, amit Hodzsa miniszter ur vallott be, hogy az agrárreform által a magyarok hegemóniája megtöressék Szlo- venszkón, s hogy a Duna mellett ennek örve alatt olyan pontok teremtessenek meg, ahol asszimilálni lehet a magyarokat és stratégiai pontokat lehet teremteni. Ezek az intenciók azok, amelyekért olyan szívósan ragaszkodott Benes miniszter ur a maga álláspontjához: az agrártörvények szuverén megtartásához, s ezért nézek én teljes szkepszissel azoknak a békedeklarációknak elébe, amelyeket Benes miniszter ur jónak látott a magyarságra! való megértés érdekében leadni. Amíg Benes miniszter urat és a kormányt ez a fentebb idézett intenció vezeti, hogy egyrészt abszorbeálja az agrárreform a köztársaságban a magyarságot, másrészt a nemzetközi befolyása mellett gyengítse Magyarországot, addig itt nem lehet meg az az egészséges atmoszféra, amely szükséges arra. hogy itt igazán a béke és a lelkek harmóniája legyen úrrá a népeken. amely Magyarországgal szemben Bene., miniszter urnák csökkent lojalitását jellemzi, ahogy az egyházi kérdésekben és az egyházi Benes álláspontja az egyházi birtokok kérdésében szöges ellentétben áll az egyház és Magyarország álláspontjával
