Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-27 / 120. (2341.) szám

z 1980 májuLfi Tí, kedd. /. í * Megjelent! A „Nyitott Könyv“ Prágai magyar költők lírai antológiája Oaroas $ános, <3yöry <Dezsö, Szenes Srzsi, Oozári ®ezsö, válogatott, legszebb versei <Dzurcmyi fiászló, elöszaoáDal Az „Uj munka" kiadása. Bolti ára 25*-— Ke előjegyzésben 20*— Ke Előjegyzésben megrendelhető a megbízottnál: Wallentinyi Samu Rimaszombat, (Ríni, Sobota) Nyár u. 5. javak kérdésében Benes miniszter ur gondol­kozik, az sem szolgálja azt, hogy megértesse magát akár Magyarországgal, akár az itt levő katolikus közvéleménnyel. A külügyi bizottságban arra a kérdésre, hogy ez a párisi egyezmény vonatkozik-e azokra az egyházi javakra, amelyek Csehszlovákia terü­letén feküsznek, de amelyeknek javadajmaeai Magyarországon rezideálnaik ée hogy a modus vivendihen említett egyházi javakra kiterjed-e az agr árreform, vagy sem, — a miniszter ur egész érthetően úgy válaszolt, hogy a kor­mánynak az az álláspontja, hogy a Csehszlová­kiában levő egyházi javak tulajdonosa az állam és annak csak haszonélvezője az egyház. Ezt az álláspontot a miniszter ur, miut a kor­mány álláspontját manifesztálta. Ezzel szemben én egészen röviden idézem egyrészt az egyházi ügyekben illetékes kó­dexnek 1495. sz. kánonját, — ..Eeclesia catto- lica et apostolica sedes nativum jus habét !i- bere et independenter a civili potestate aequi- rendá, retinendi et administrandi bona tempo- ralia ad fines eihi proprios prosequendos“ —, amely világosan kimondja azt,, hogy az egyházi lárváik az egyháznak és nem az államnak a. tu­lajdonát képezik. De utalok ama is, hogy Benes miniszter urnák ez az álláspontja a volt Magyarországhoz tartozó egyházi javadalmak tekintetéhen tökéletesen ellentétben áll azzal a felfogással, amely az egész magyar közjo­got áthatja. „ 'A magyar közjogban egy különleges intézményt képez a Szent István koronájával megkoroná­zott királynak a főkegyúri joga, amelynek alap­ján mint apostoli király adományozta a püspöki istállóm okát, de ez annyira a királysághoz kö­tött intézmény volt, hogy ma, — amikor Ma­gyarországon király nincsen, — a főkegyúri jogot sem az államfő, sem a kormány nem gya­korolhatja, hanem a javadalmak és a püspök­ségek adományozása ég a püspökök kinevezé­se éppen az egyházi javak szempontjából a ró­mai Kúriát illeti meg. Amit tehát Benes miniszter ur mondott, az szöges ellentétben áll úgy a kánonnal, mint pedig a Szlovenszkó területén még érvényben lévő magyar közjoggal. Ezt itt kötelességem felemlíteni s rámutatni ar­ra, hogy ha ezen az állásponton van a miniszter ur, akkor a megértés Magyarországgal és az itt levő katolikus közvéleménnyel ki van zárva! A cseh néppárt antikatolikus programot támogat Amiket a miniszter ur mondott, az az etatiz- Touenak a példája, azonban nem tüdőm azt meg­érteni, hogy hogyan s mi módon tudja összegyeztetni az ő katolikus felfogásával és katolikus lelkivi­lágával Svetlik kanonok ur, Sramek kanonok | ur és az, egész cseh lidová strana azt, hogy I támogat egy kormányzatot, amely egyenesen olyat akar, amit az egyház jóformán anaté­mával sújt. Nem akarok itt foglalkozni Svetlik kanonok ur­náik Magyarország elleni kirohanásaival, dr- szükségesnek tartom kifejezésre juttatni azt, hogy az a magatartás és azok a szavak, amelye­ket 6 minden pozitív tudás nélkül jónak látott Magyarországgal szemben használni, egyáltalá­ban nem szolgálja azt az intenciót, amely az általa annyira támogatott Benes miniszter urat -— úgy látszik — eltölti, hogy szeretné a relá­ciókat a két nemzet között megjavítani. A müveit nyugat nem ostoba... Benes miniszter urnák csodálatos zsonglőr- tehetsége van. Berics miniszter ur tíz esztendő a Jatt megszokta azt, hogy nagyon ügyesen tud bánni a nagyhatalmak hiszékenységével, s ezek­kel éveken keresztül mindent elhitetett. A müveit nyugat azonban nem azért hisz, mert ostoba, hanem, mert becsületes. A mü­India nem akar megnyugodni Mohamedánok és hinduk véres harca Daccaban Patett letartóztatták — Végnélkül! támadások a séraktárak ellen Dacca, május 26. A Gangés deltájában fekvő Dacca városában tegnap súlyos ösz- szeütközésekre került a sor a mohamedá­nok és a hinduk között. A mohamedánok egy mohamedán holttestet találtak az uc- cán és feltételezték, hogy fajrokonukat a hinduk tették el láb alól. Ünnepi menet­ben végighordták a holttestet a városon és izgattak a hinduk ellen. Este súlyos össze­ütközésekre került a sor, mely alkalom­mal egy mohamedán újra megsebesült. A mohamedánok erre megtámadták a hinduk házait és fel akarták gyújtani azokat. A hinduk téglazáporral s bunkósbotokkal el­űzték a támadókat. Később a mohamedá­nok felgyújtottak egy hindu templomot, mert azt állították, hogy a hinduk megtá­madták az egyik mecsetet. Az éjszaka fo­lyamén több verekedés zajlott le, s reggel­re a rendőrség sok sebesült mohamedánt és hindut szállított a kórházakba. Ma pán- télautomobilos rendőrök gondoskodnak a rend és a nyugalom fentartásáról. Lomdoan, május 26. Untad!han tegnap dél­előtt letartóztatták Patelt, a dhiarsanai Gandhi önkéntesek vezetőjét. Száz hindu önkéntes tegnap újból megtámadta a wadalai só rak­tárt, de a rendőrök a támadókat heves kézi- tusa után elűzték. Az összeütközés folyamán 12 önkéntes megsebesült, köztük hét súlyosan. Ötvennégy önkéntest letartóztattak. A közeli városokban további 47 hindut fogtak el, akik lazítottak és állítólag ujabib támadást tervez­tek a sómezők ellen. Bombay, májius 26. A nyugalom Indiában nem akar helyreállani. A wadalai sótábort tegnap újból 83 önkéntes megtámadta és a rendőrség csak elkeseredett küzdelem után tudta őket elűzni. Webb Miller, az United Press Indiában tartózkodó külön tudósítója közlése szerint mértékadó európaiak uj prak­tikus módszereket dolgoztak ki a nyugtalan­ságok elcsittitására. Beavatott körök szerint a rendőrség idővel kénytelen lesz önvéde­lemből fegyverét használni, ha a hinduk elke­seredése nem csillapodik és a feszültség to­vább tart. Indiai konzervatív angol körök szükséges­nek tartják a bombayi kerületben az os­tromállapot kihirdetését. A legújabb hírek szerint a benszüilöttek tegnap az uharaghodai sóraktárakat is megtá­madták A moh abad közelében. A rendőrök el­űzték őket, az összeütközés alkalmából száz önkéntes megsebesült, köztük négy súlyosan. Az önkénteseket a helybeli parasztok támo­gatták. A küzdelem különösen akkor vált he­vessé, amikor a rendőrök megkísérelték, hogy a hinduktól visszahódítsák a zsákmá­nyolt állami sót. Rangúmban súlyos összetközésre került a sor a szar áj kóló dokkmunkások s a bevándo­rolt munkások között. A sztrájk öl ókat lovas* rendőrség támadta meg, de a munkások ügyes helyzetből szűnni nem akaró kőzápor­Igazán jó fogpasztát az ujjai közt szétdörzsölve — szemcsét benne nem érez. Az Odol-fogpaszta olyan finom, mint a vaj és olyan puha, mint a bársony. ral fogadták a rendőröket, úgyhogy lovaik megbokrosodtak. Később a rendőrök mégis diadalmaskodtak. Az ütközetben száz ember megsebesült. A város üzleti forgalma napok óta cseknem teljesen pang. veit nyugat feltételezi, hogy amit valaki ne­ki mond, „az igaz, mert ő mondja*, de jaj annak, akiben egyszer azután megcsalat­kozik! , Trükkökkel és mindenféle machinációval lehet sokáig politikát fenntartaná, az igazság lassan jár, de mindig jár, — és ifit van a katasztrófája minden küliszinpolitikáinak. Benes miniszter ur koncepciója kicsillan az ő jelentéséiből, amelyben az az érdekes, hogy egészen nyíltan beismer olyan valamit, amit a nyugati etika szempontjából jobb lett volna elhallgatnia. Azt mondja ugyanis, hogy a Magyarországgal szemben roló követelé­seknél sem Csehszlovákiát, sem Romániát, sem Jugoszláviát nem az a nézőpont ve­zette, hogy mennyi az ö reális követelésük Magyarországgal szemben, de az, hogy mennyivel tartoznak ők Magyarországnak az átvett állami javakért cs ezt tekintették zsinórmértéknek. Ezt a magatartását a kisántántnak a nagy- ámtánt ugyan most hon órába, s értékelte, de megváltozott már a magyán tán Inak a klis- ántánttal szemben való bizalma és a kicsiny ántáintnak a realitását már méskiép mérik, mint mérték azelőtt. Das ist dér Finch dér bősen Tat, az igazság jár, jár és meg nem áll soha! Benes „magyarbarátságá”- nak önző céljai A miniszter ur beszéde végén belpolitikát, is kever a külpolitikai jelentésébe, amikor Magyarországgal szemben hangoztatja a lo­jalitását és hangoztatja ezt az itt levő magyar kisebbséggel szemben is. Ha a régi beszédeit olvasom Benes mi­niszter urnák, meglep ez a béküiéikeny haing és keresem, mi ennek az indoka. Mert Be­nes miniszter ur soha indok nélkül nem cse­lekszik. És én nem tudom elhallgatni azt, hogy ennek az egész párisi likvidációnok és en­nek a mostani konciliáns magatartásnak vau egy célja. Ez a cél pedig az, hogy Benes miniszter ur meg akarja valósítani álmát: meg akarja teremteni Középeuró- pában a vámuniót Csehszlovákia fennható­sága mellett. K/A a vámuniót Magyarország nélkül meg­csinálni nem lehet. De addig, amíg Magyar- ország önérzetét folyton sértik, Magyaror­szág, mini. nobilisán gondolkodó ország, még csak szóba sem áll avval, aki őt önérzetében bántja. Magyarország olyan vámunióba nem me­het bele, amelyben alárendelt szerepet ját­szana. Erre kell tehát Magyarországot pre­parálni. És ezt a prepa nációi, — úgy láitam, — Benes miniszter ur kétféle módon igyekszik meg- csimáltni: egyrészt a magyar nemzeti hiúság legyezhet ésével, másrészt a magyar állam anyagi erejének a gyengítésével. Ezt a gyen­gítést lehet pozitív és negatív módon elérni, s én úgy látom, hogy Benes miniszter ur most, negatív módon igyekszik Magyaror­szágot gyengíteni és ezáltal megpuhitani. A mai nehéz pénzügyi helyzetben Magyar- ország rá van utalva, hogy adósságokat kon­tráikéi jón, de ezt csak akkor kapja meg, ha a párisi egyezmények az érdekelt államok által ratifikálva vannak. Mennél hosszabb ideig húzódik el a rati­fikáció, annál nehezebb gazdasági hely­zetbe kerül Magyarország s annál puhább lesz a váraszó vétség gondo­latának az elfogadására. Ezért én nem tudom egészen tisztán meg­látni, vájjon nem Benes miniszter ur Magyaror­szágot puhító magatartásának eredménye-e az, hogy Romániában elnapolták a parla­mentet s igy elhúzódik a ratifikáció. Kétszínű játék a magyar kisebbséggel De tovább ezzel nem akarok foglalkozni, mert hisz ez Magyarország belügye. Nekem mint az itteni magyarság képviselőjének azonban az a feladatom, hogy az itteni ma­gyarságnak az érdekeit vegyem számításba s reflektáljak arra, arait direkte a magyar kisebbségnek mondott Benes miniszter ur, aki mostani expozéjában kijelenti, hogy úgy fognak itt kormányozni, hogy mi magyarok a legnagyobb nyugalommal és bizalommal tekinthetünk a kormány jövendő működése elé. Hát, ha ezt az Ígéretet hallom, s számí­tásba veszem a kisebbségeknek itteni hely­zetét, akkor lehetetlen, hogy rá ne mutas­sak az ország srrine előtt, hogy milyen kétszínű játékot üz a valósággal itt a miniszter ur. Vegyük csak azt, hogy mennyi csendőrt tart fönn ez az állam, nézzük csak azt, hogy mennyi ezer és ezer rendőr dolgozik Szlovén- szkón, vegyük azt, hogy a detektávtestüle- tek milyen nagyok, s akkor látjuk, hogy itt olyan rendőráJkun van, amilyen ezen a területen Metternich óta nean volt soha, tehát ezért nem beszél itt senki, de nem azért, mintha itt nyugodt lenne minden nemzetiség! Ha nézzük azt, hogy a nemzetiségi békének a lehetősége abból áll, hogy minden fajta meg tudja tartani a maga nemzeti egyénisé­gét, nemzeti pszichéjét, nemzeti kultúráját, és vagyoni prosperitását, s ha látjuk azután azt, hogy ebbe az országba be nem engedik még a tudományos könyveket sem, ha azok magyar nyelven írattak s 1918. után jelen­tek meg Magyarországon, ha látjuk azt, hogy ide be nem engednek sem magyar újságot, sem magyar lapot, ha nézzük azt, hogy itt a magyar fajtának nincsen egyeteme, ha néz­zük azt, hogy itt a magyar fajtának nincsen kellő számban sem középiskoláid, sem gaz­dasági iskolája, sem gazdasági védettsége, ha nézzük azt, hogy az egész agrárreformnak a célja nem egyéb, mint a földbirtoknak a magyar kézből való átplántálása más, ide­gen fajta kezébe, ha nézzük azt, hogy az egész birtoktelepitési politika nem egyéb, mint a Dunavonalnak harcvonallá való stra­tégiai kiépítése, ha nézzük azt, hogy ebben •az államban extirpálm akarják a magyar léleknek minden tradícióját, múltját és meggátolni akarják minden tradícióját, múltját és meggátolni akarják minden jö­vendőjét, ha látjuk, hogy Szlovenszkóról több mint 200.000 ember vándorolt ki, köztük több mint százezer szlovák s hogy ezek he­lyett betelepítettek több mint 180 ezer cseh kolouistát, ha vesszük, hogy százötvenezer­nél több magyar menekült el innét, ha néz­zük a Levente-mozgalommal szemben való magatartását a kormánynak, amely mozga­lom pedig nem más, mint magyar Szokol, — akkor látszik az igazi Jánus-arca Benes miniszter urnák és ez az oka annak, amiért én szkepszissel nézem azt is, ami! Benes miniszter ur az itteni magyar kisebbség felé mond. Nem akarom a tisztelt Ház türelmét to­vább igénybe venni, de kijelentem klubom nevében, liogy a kormánnyal szemben való bizalmatlanságunk jele gyanánt az egyez­mény becikkelyezéséhez hozzá nem járu­lunk. Szül lő Géza ulán Knirsch német- nemzeti szocialista beszélt. Az ülés lapunk zártakor még tart. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom