Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-01 / 99. (2320.) szám

1930 május 1, csütörtök. ^PA<GMA\\ckAR-KTr&AE> Udrzsal cáfolja, bogi Gajdénak wiiéÉifi Ilii karában ki ifi! ififiai iiiiliiitáiilitaditt volna Prága, április 30. Gajd a ügyének a leg­felső közigazgatási biróság előtti tárgyalásá­Umm cikkek szakyziefe Bel- és külföldi ütök nagy raktára Teljes hurozások és javítások B.S A. motorkerékpárok Bérc? Oszkár áruháza Banská-Bygtrica — Telefon 177. val kapcsolatiban a hivatalos sajtóiroda az alábbi nyilatkozatot küldte szét a lapoknak: — Azon állításra vonatkozóan, melyet Gajda volt tábornok a legfelső közigazgatási biróság tárgyalásán tett, miszerint Udrzsal nemzetvédelmi miniszter annak idején ma­gáihoz hivatta Gajdát és neki a vezérkar ke­belében különleges politikai megbízást adott, hivatalosan úgy értesülünk, hogy Udrzsal akkori nemzetvédelmi miniszter az említett volt tábornokot semmiféle fontos megbízatással nem bizta meg s ilyen irány­ban semmiféle kezdeményezést nem tett. A szűkszavú nyilatkozatot megvilágítja a Gajdéhoz közel álló Poledni List, mely a cá­folathoz a következő kommentárt fűzi: — Ez a hivatalos cáfolat Gajda képviselő­nek azon állítására vonatkozik, hogy a mi­nisztérium őt három föladattal bizta meg, nevezetesen 1. megszervezni a vezérkart, egyben meg­szabadítani az osztrák velleitás októl s ki­vonni a francia misszió befolyása alól, 2. független légionárius szervezetet létesi- teni, 3. függeilenátenii a nemzet védelmi minisztériumot a pénzügyminisztérium és a külügyminisztérium befolyásától. A mi tudósításunk szerint — írja a Poledni List Gajda volt tábornok azt nem állította kimondottan, hogy ezzel & föladattal Udrzsal miniszter bízta volna meg. Egyébként meg­értjük, — fejezi be kommentárját Stribrny lapja, — hogy az ilyen állítás annyira kelle­metlen egy aktív miniszter számára, hogy kénytelen volt démontálni. E3CT!>iBJ»rVE33 SÍNES ELLENZI a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés féméirton való főimondását A külügyminiszter ulabb hírlapi nyilatkozata a párisi egyeaHgsyeh ííSsépearápal featisiáral \ Prága, április 80. Lenes külügyminiszter a Právo Lidu szerkesztője előtt nyilatkozott a párisi konferenciáról. Rövid nyilatkozatában a következőket jelentette ki: — A párisi tárgyalásoknak Magyarország szempontjából — különösen pénzügyileg — nagy jelentőségük van. A tárgyalás azon­ban magas politikai jelentőséggel is bir. Része a békénkéi ónak, a háború utáni vi­ták és porok likvidációjámak. A háborús szellem általános likvid adója. Lehet kriti­kát gy akorolni fölötte, de azt az egy érde­mét nem lehet elvitatni, hogy egész Kö zép- európát a megnyugvás és konszolidáció te­rén előbbre hozta és közvetlen következ­ményei lesznek elsősorban az összes közép- európai államok politikájának megváltoz­tatásában, utat egyenget a megértés és a gazdasági együttműködés felé. Ez vonatko­zik nemcsak a kisantantra, hanem Ausz­triára és elsősorban Magyarországra is. Ilyen értelemben kell megítélni ezt a meg­egyezést és üdvözölni kell nemcsak a ma­gunk és Magyarország, hanem egész Kö­zépen répa és Európa szempontjából is. A tegnapi minisztertanácson, mint már je­lentettük, Lenes beszámolt a párisi jóvátételi konferenciáról!. Expozéját a kormány egyhan­gúlag tudomásul vette. A vita folyamán kér­dést intéztek Lenedhez, mi a véleménye a Magyarországgal érvényben levő kereskedel­mi szerződés esetleges felmondása kérdésé­ben. Lenes azt a véleményét fejtette ki, hogy Magyarországgal barátságos tárgyalásokat kell kezdeni a szerződés revíziója céljából, különösen most, a párisi tárgyalások befe­jezése után kívánatos ragaszkodni ehhez a taktikához, miért a szerződés felmondása minden megegyezési kísérlet nélkül rossz vért szülne a külföldön. A minisztertanács elhatározta, hogy ebben az ügyben Lenes visszatérte után fog csak dön­teni. Lenes tegnap délben Genfbe utazott, hogy' részt vegyen a népszövetség biztonsági bizottságának ülésén, amelynek elnöke. Prá­gába valószínűleg május 10-ike táján té-r vissza. Az országos toa$itéiisze«ia!S$ta párt ii főtitkára átvette hivatalát Szüllő Sása aSIsmerása ás köszöneté Bühm szenátornak páríigazssiii mi6H§tié$áért Pozsony, április 30. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az országos- ke­resztényszocialista párt pozsonyi központjá­ban tegnap folyt le az országos főtitkári teendőknek átadása Aixinger László dr. ré­szére, akit Szüllő Géza dr. országos elnök az országos végrehajtó bizottság jóváhagyá­sával megbízott a főtitkári teendőkkel. Szüllő Géza dr. a központ egybegyült tisztikara és személyzete, előtt meleg szavakkal búcsúztatta Böhm Rudolf pártigazgatót. Utalt arra, hogy Böhm sze­nátor súlyos körülmények között vette át pártfőtitkári, illetőleg pártigazgatói teen­dőit, amikor válságban volt a párt egysé­ge. Azóta Böhm Rudolf megerősítette és kiegészítette a párt szervezeteit, négy vá­lasztáson vitte diadalra a párt lobogóját és öt éven át példás önfeláldozással, ön­zetlenséggel és fáradhatatlan munkabírás­sal szolgálta a párt ügyét. Most azonban törvényhozói tevékenysége a politika terére szólítja és ezért nem foglal­kozhat tovább a párt adminisztrálásával. Amidőn Szüllő köszönetét mondott neki ki­váló eredményes működéséért, azt kívánta, hogy a politika terén épp oly eredménydus legyen a működése, mint volt a párt igazga­tásában. Ezután Szüllő Géza dr. bemutatta Aixinger László dr.-t mint főtitkárt, aki felé teljes bizalommal fordul és felszólította a központ tisztviselőit, hogy mindenben támo­gassák öt. Böhm Rudolf szenátor szólalt fel ezután és kijelentette, begy a jövőben is fá­radhatatlanul fog küzdeni a párt céljaiért. Egyúttal megköszönte az országos elnök szép szavait. Majd Aixinger László dr. kérte a párt minden tényezőjének támogatását. Vé­gül Szüllő Géza dr. hivatalosan átadta a párt adminisztratív teendőit az uj főtitkárnak, aki május elsején megkezdi ebben a minő­sé gb e n n i üköd és ét. Wigleg égitestéi; i nyugdíjas tábornokok egyenjogúsítását Prága, április 30. A szenátus költségvetési bizottsága tegnap elutasította a nyugdíjas tá­bornokok fizetésrendezéséről. szóló törvény- javaslatot. Ezzel a törvényjavaslattal még a régi polgári koalíció jóvá akarta tenni azt az igazságtalanságot, amelyet azokkal a tábor­nokokkal elkövettek, akiket nem a rangjuk­ban vették át, hanem csakis ezredesi rangban nyugdíjaztak. A soviniszta és szociáldemok­rata befolyás következtében a szenátus foly- ton-foJyvást halasztgalta ennek a törvényja­vaslatnak az elintézését, mig tegnap a szociál­demokrata Novak képviselő a javaslat eluta­sítását indítványozta, mivel szerinte az uj nyugdíj tör vény életbe lép tetősével ez fölösle­gessé válik. Újabb véres rablázadás a columbusi iegyházban 9 A íegyorok sortiize 20 rabol megsebesített — Leverték a lázadást Columbus (Ohió), április 30. Az itteni fegyin­tézetben, amely a közelmúltban katasztrofális tűzvész színhelye volt, tegnap súlyos követ­kezményekkel járó fegyenclázadás zajlott le. A rabok betörték az ablakokat, összezúzták a berendezést és miközben a rombolást végezték, azt kiáltozták: — Ha ti nem romboljátok le ezt az ócska skatulyát, akkor majd megtesszük mi! Midőn a fegyŐTÖk fölvonultak és meg akarták fékezni a föllázadt rabokat, ezek el- baxrikadhozták magukat és megfenyegették őreiket, hogy aki közel megy a barrikádokhoz, azt agyonütik. Az őrök ekkor fegyvereikhez nyúltak, több sortüzet adtak le és golyóik busz rabot megsebesítettek. A további harcot a rabok kilátástalannak lát­ták és megadták magukat őreiknek, akik visszave­zették a lázadókat börtöncelíáikba. Minthogy a columbusi fegyházban az utób­bi időben sűrűn megismétlődnek a kisebb-na- gyobb zendülések, a kormány a lázadás leverése után „hadi­állapotot" léptetett életbe. Thomas fegyházigazgató, akit a rabok elkese­redetten gyűlöltek, lemondott és utódául Hambrich ezredest nevezték ki. A rabok azon­ban uj parancsnokukat sem fogadták szimpá­tiával s amikor rövid csillapító beszédet mon­dott nekik, elkeseredett kifakadások hangzot­tak el: „Hóhér, mészáros!" Az uj fegyházigazgató nem hagyta magát megfélemlíteni, hanem közölte a rabokkal, hogy az őrök a jövőben minden ellenszegülést, vagy engedetlenséget fegyverhasználattal fognak megtorolni. Ez az uj rend azonban mitsem változtat a fegyház elviselhetetlenné vált viszonyain, ame­lyek újabb zendülések magvát rejtik maguk­ban. IcMer osztrák kancellár Parisban nyilatkozott az ni olasz-magyar összekötő mmíml . Nincs stratégiai célja — Ausztria gazdasági programja — Scisober hoEnap Londonba utazik alpokon keresztül Klagenfurtból Grácba vezet és tetemesen megrövidíti az Olaszor­szágból Magyarországba vezető utat. Scho- ber tiltakozott az ellen a vád ellen, hogy az uj vasútvonal stratégiai célzatú lenne. Az osztrák tartományok évtizedekkel ez­előtt tervezték már ennek a gazdasági szempontból rendkívüli fontosságú vasút­vonalnak a megépítését és különösen Stá­jerország intézett megépítése érdekében demarsot demars után a bécsi kormányhoz. A munkát különben sem az uj külföldi köl­csönből finanszírozzák, hanem az érdekelt tartományok járulékaiból és a központi kor­mány segélyéből. Sokober végül bejelentette, hogy franciaor-. szági fogadtatása minden várakozást feliig múlt és rendkívül meg van elégedve a párisi eredménnyel. Érzi, hogy a franciák megér­tették az osztrák külpolitika intencióját és nem neheztelnek a római vagy a berlini lá­togatás miatt. Az osztrák kancellár holnap Londonba utazik, ahol mindössze 48 óráig marad. Angliából Ostendén, Frankfurton és Münchenen át visszautazik Becsbe. Még mindig kétséges, megszavazza-e pénteken a képviselőim? a mezőgazdasági javaslatokat Prága, április 30. A tegnapi miniszter- tanács két uj törvényjavaslatot fogadott el. Az egyik az uj kataszteri törvény, amelyet az igazságügyminisztérium dolgozott ki, a másik pedig a közkórházi jogról szóló javas­lat. Ez utóbbi törvény unifikálja az eddigi törvényes rendelkezéseket és a kórházjog elismerése a jövőben tisztán közigazgatási aktus lesz csak. A minisztertanács jóváhagyta az 1930-as csehországi, inorvaországi, szlovenszkói és r us zin s zik ói k öRségvetés eke t olyan formában, ahogy ezt a pénzügyi és a belügyminisztérium javasolta. A külügymi­nisztérium kérésére elhatározta a kormány, hogy tiszteletbeli konzulátust állít fel Málta szigetén. A gazdasági miniszterek jelentést tettek eddigi megállapodásaikról. Az állat­vámokra vonatkozólag végleges megegye­zésre még nem jutottak és ez ügyben még f 6§ GAZDASÁGOT S 2 itíndeztünk be hetenként | jj a tavalyi szezonban. Arra || Sj készülünk, hogy ezidén a? jj íj Ön gazdaságát is felsze- j| |i lelhessük. Szakszerűen, ji |j praktikusan és olcsón épi- pj jj lünk. Győződjön meg er- Ii röl prospektusainkból. íj F. CHVOJKA PRELOUC, Ü V__ _____________ te gnap délután is tanácskoztak. Tárgyalá­saik állítólag' kedvezően haladnak előre. A kormány kilenctagú politikai bizottsága a behozatali jegyrendszer kérdését tárgyal­ta. Az egyes kormánypártok által benyújtott módosítások közti áthidalást nem tudták megtalálni s igy az erre vonatkozó tárgyalá­sokat még folytatni fogják. A személyi bi­zottság az állami tisztviselők 13. hónapi fize­tésének a kérdésével és a bírák fizetésének rendezésével foglalkozott. A tárgyalásokat ezekben a kérdésekben sem fejezték be. A minisztertanács és a különböző kor­mánybizottságok tehát eddig csak másodrendű kérdésekben hoztak végleges döntést, ellenben a koalíció vál­ságát -opező komolyabb problémákban megegyezni nem tudtak s igy kérdéses, hogy pénteken a képviselőház végre meg- szave-za-e a mezőgazdasági javaslatokat, amelyek fölött a vitát már régen befejezték. Wallíö Atíiénfea utazott Budapest, április 30. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefoujelentése.) Walko Lajos kül­ügyminiszter a magyar-görög békéltető eljá­rás és választott bírósági szerződés aláírása végett a\ napokban Athénbe utazik. A szer­ződést Delphiben írják alá. ahol ugyanak­kor az ország felszabadulásának százéves^ évfordulóját is ünnejűik. Páris, április 30. Sohober dr. osztrák kan­cellár párisi tartózkodása alatt fogadta a Pe­tit Journal munkatársát, akinek érdekes in­terjút adott a középeurépái helyzetről. Kifej­tetté, hogy a keleti jóvátételek likvidálása Ausztria és szomszédainak viszonyát meg­szabadította azoktól a politikai akadályoktól, amelyek eddig késleltették a hőn óhajtott gazdasági együttműködést. Schober párisi ut­jának főcélja az, hogy előmozdítsa az osztrák közgazdaság kiépítésére szánt kölcsön megkö­tését. Ausztria 1925. óta kidolgozott és egysé­ges programmal halad a fejlődés utján. Há­rom évig tartott, amíg az alapvető nehézsé­geket sikerült kiküszöbölöd és a hitelezők végre megengedték a kis államnak, hogy megszerezze a programijának finanszírozásá­ra szükséges pénzösszegeket. Az osztrák újjáépítési program első része a telefonhálózat modernizálását, az útépí­tés megjavítását és főleg a vasutak rende­zését célozza. Ausztria az európai közleke­dés középpontjában fekszik s igy nagy súlyt kell helyeznie vas útjaira. Mint isme­retes, a bécsi kormány annak az uj vasút­nak a megépítését tervezi, amely a karszti

Next

/
Oldalképek
Tartalom