Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-18 / 113. (2334.) szám

10 fpraraanr“—7------------------------------------------------------------------------------ - ■ - - — Ka

ssa város közgyűlése a kaszárnya- kérdéskén állást foglalt a nemzetvédelmi minisztérium szűkkeblüségével szeműén

Bonyodalom az iskola tervpályázata körül — A második dijat nyert Stéfán építész kapott megbízást a részlettervek elkészítésére

Kassa, május 18, (Kassai szerkesztőségünktől.) Kassa város képvi selőte s tülete

Sbutz helyettes-polgármester elnökletével tartotta folytatólagos májusi közgyűlését. Első pontként a Slovenská Banka bérleti szerződését tárgyalták, melyet a (közgyűlés egyhangúlag meghosszabbított. Az uj szerződés szerint 49.636 korona évi bért fizet a Sloren- ská Bauka. főuiocai helyiségeiért, tehát 4000 koronával többet, mint eddig. Elutasította a (közgyűlés a városi közúti viilamosvasuti rt. kérelmét az 1919—22. években befizetett 496.416 korona közlekedési adó visszafizetése iránt. Ellenben egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a vörös uralom alatt egyes városi tisztviselőknek fehér pénzben folyósított 11.400 korona előleget leírják. Ezután a Hennád szabályozásának kérdiése került napirendre. Az országos hivatal ugyanis a szabályozás költségeihez való hozzájárulást az eddigi 20 százalékról 25 százalékra akarja felemeltetni, ami 250.000 korona különböze- tét jelentene a város férfiére. A városi tanács javasolta az országos hivatal leiratának megíellebbezését, amit Fleischmann Gyula dr. éis Halmi Béla dr. felszólalásai után a közgyűlés el is határozott. Úgyszintén egyhangúlag szavazták meg a banktisztviselők részére 7200 négyszögöl épitőtelek eladását, valamint Nedibál Sztamiszlav műszaki tiszt részére 5000 korona jutalom folyósítását a (közel 5 milliós kaszámyaijavitási munkálatok terveinek elkészítéséért.

Hosszabb vita fejlődött ki a Masaryk-isko- la építési terveinek díjazása és á további részlettervek elkészítésének kiadása körül. A bíráló bizottság ugyanis, melynek Wixth Gyula műépítész volt. az elnöke, az első dijat Brebta Rudolf, a második dijat Stéfán József, a harmadik dijat pedig Tobek Sztani- szlav kassai építészeknek ítélte oda. A tanács az első díj nyertesének, Brebta építésznek javasolta kiadni a részlettervek elkészítését, amit a képviselőtestület nagy többsége ellenzett, mivel a második díj nyertese, Sté- fán építész terve sokkal sikerültebben oldotta meg az iskolaépítés kérdését. Wirtih Gyula is a tanács javaslata ellen szólalt fel s ellenezte, hogy Brebta építésznek adják iki a részlettervek elkészítését. Halmi Béla dr. kifogásolta. a bíráló bizottság döntését, amely Stéfán építész terveinek sikerültebb volta ellenére Brebta Rudolfot részesítette előnybe®. Javasolta a döntés megváltoztatását Stéfán József javára.

A képviselőtestület ezután tudomásul vette a bíráló bizottság döntését., mivel annak megváltoztatása már nem állott jogában, de a részlettervek elkészítését Brebtával szemben Stéfán építésznek adta ki nagy szótöbbséggel Tudomásul vették továbbá, hogy a szociális házat az eddigi 5 milliós tervek helyett 3 millió koronás költséggel építteti meg a város s az ujj tervekre az eddigi pólyáik között uj versenypályázatot írnak ki .Alsótőkés község azzal a kérelemmel járult Kassa városához, mint kegyúrihoz, hogy a község részére uj templomot, építsen, melynek költségeit nagyrés7Íben a község lakossága vállalja. A képviselőtestület kedvezően intézte el a kérelmet.

Hosszabb vitát eredményezett a Pesti-ut kövezésének kérdése a katonai raktároktól a báneai köztemetőig terjedő szakaszon. A kérdéses útszakaszt kanalízálni is kettene, ezért közel egy millió koronába kerülne ez a munka. A tanács javaslata szerint. írjon fel a város az országos hivatalhoz, ihogy szállítsák le a városi hozzájárulás összegéi, mivel állandó írtról van szó s ezt az összeget is osszák fe] három költségvetési esztendőre. Flei'sdhmann dr. feszöl alásáJban javasolta, hogy

80 százalékos hozzájárul ást IkeB kérni az

országos hivataltól,

ahol ebben a.z éltben egy millió korona fede zet, van közmunkáikra. A kövezés! munikiálatokat még ebben az esztendőben kell elkezdeni, hogy Kassa el ne essék a szubvenciótól.

TJgy határozott a képviselőtestület, hogy az úttest, feliét, kőkockával, felél, pedig aszfalttal kövezteti ki.

További tárgypon tiként a képviselőtestület elé terjesztették a kaszárnyák ügyében márciusban ittjárt míni'zferi bizottság jelenté

sét a kassai kaszárnyakérdésről. A miniszteri válasz megállapítja a kaszárnyák javításának jövőbeni módozatait, a város által kért kamatmentes kölcsönt, azonban megtagadja. Ám a kaszárnyák használatáért a jövőben magasabb bérösszeget fognak fizetni, amit visszamenőlegesen is folyósítanak a város részére. A jelenl egi rendőr igazgatósági épületet azonban felszabadulása után sem bocsátják vissza a város rendelkezésére, sőt az épületnek a magyar reálgimnázium részére kért FegyverMz-uocai szárnyát is csak azzal a feltétellel hajlandók átadni, ha a város megfelelő helyiségekkel rokontpenzálja a katonaságot. Ugyanez vonatkozik a Fő- ucc.a 94. számai kaszámyaépület. felszabadítására is. Seknec szenátor felszólalásában javasolja, hogy ha már uj kaszárnyák építéséről lenne sző, inkább építsenek egy uj reál- gimnáziiuroi épületet, mely célra ingyen telket ajánljon fel a város a Sokol-liget. Vizi- uccai sarkában az iskolaügyi minisztériumnak. Fleistíhmann dr. hozzájárult az indítványhoz, egyúttal kifogásolta a hadügyi korBabits Mihály harcokat vív mostanában.. Aki ösmeri őt, csodálkozik felette. HaHksza- vu, kicsit tanár osan feszes modorú, elnéző mosolyu férfi Babits Mihály, engedékenynek, 'Puhának látszik, nincsen látszólag uralkodó hajlama, csupa megértés.

És Babits Mihály valóban belekerült a magyar irodalom legzugóöb forgatagába, ennek a forgatagnak az élére, — nemcsak mint irodalmi tekintély, legelső lírikus és jelentős regényíró, — nemcsak mint egy előkelő irodalmi fórumnak, a Nyugatnak a főszerkesztője, hanem annyiban is, hogy a Baumgarten- díj főkurátora lett. Az ő akaratától függ tiz szegény magyar iró soráa, exisztenciája, kenyere minden évben.

Kényes és felelősségteljesen nagy feladat mindegyik pozíció külön-külön. Nagy érde- (kek forognak kodkán, 8—10 emberrel lehet jól. fenni és sok embert muszáj kihagyni. így aztán támadások középpon tjába kerül az író.

Erről beszélünk, amikor a napokban újra engedőimet kértem tőle arra, hogy kis dolgozó szobájának kömyvtornyai alatt elbeszélgessünk. Hosszú., félméteres szipka van a szájában, egészen térdéig ép ahogy ültében lógatja s a hosszú szipka végén egy szerény cigaretta. Mélyet szív belőle .mindjárt az első kérdés után s nyugodt tagoltságu a hangja:

— Kicsit túlságosan belekerültem a dolgokba — kezdte — s ha szabad őszintének lennem, hát kimondom: nem nagyon jól érzem magam ezek alatt a hercehurcák alatt Nem a felelősség miatt. Azt állom é» hittel vállalom- Például a Nyugat szerkesztését is vállaltam, áldozatot hoztam érte, nemcsak önzetlen munkával, hanem anyagi, áldozattal. Szívesen csinálom. De a túlsók nyilvánosság előtt való szereplés nincsen ínyemre. Jobb szeretnék meglwujiva dolgozni és szerkeszteni. Hiszen oly szép a mi munkánk.

— Itt, Pesten, nem lehel dolgozni. Folyton •események, gondok, kicsinyes tennivalók, bosszúságok, telefonhívások, levelek, kouife- .renciák, én kérem erre nem vagyok alkalmas.

Kivette a szájából a bosszú ezipkái, elégedett mosollyal mondotta:

— Menekülök vidékre, Esztergomba. Pihenni fogok egy kicsit. Munkával fogok pihenni. Kellemetlen dolgokkal ott nem fogok •foglalkozni. írni fogok és onnan fogom a Nyugatot, csinálni, az én dolgomat.

Kis szünetet tartott.

A Ny nógat tál ugyanis nagyon komoly terveink vauinak - mondotta. — Elsósodban közel akarjuk hozni a müveit magyar közön eéghez. Eddig inkább az íróknak volt fontos lapja a Nyugat, a közönség kicsit távol állott tőle. Pedig a magas irodalom szolgálata nem az, hogy oluniassufk, elidegenitsük magunktól a közönséget, örömmel állapítjuk meg, már rövid munkánk alatt is nagy gyóxnányzat rideg álláispomigáit Kassa, városával szemben, amit a város nem érdemel meg. A képviselőtestület ezután elfogadta a tanács javaslatát, mely szerint

a város megfellebbezi a hadügymimszté - idom válaszát.

Heves vita fejlődött ki a továbbiak során a He mádban való ho mokszedési jog bérbeadása körül, amit a tanács évi. 18.000 korona bérért javasolt bérbeadni. Václavik dr. (cseh nemzeti szoc.) éleshangu felszólalásban kifogásolta azt a rendellenességet, ami a városnál uralkodik ezen a téren. A város az utóbbi két esztendő alatt a legminimálisabb jövedelmet sem tudta biztosítani magának a homok eladásából, pedig egyes vállalkozók s fuvarosok nagymennyiségű homokot és kavicsot fuvaroznak el állandóan a Hemád medréből. Súlyos visszaéléseket sejt a dolog hátterében, ezért egy bizottság kiküldését, kéri az ügy kivizsgálására. Vükovics tanácsos helyeselte a bizottság kiküldetését, mivel a vá.- ros a saját hatáskörében nem képes ellenőriztetni a homokeladást. Wirth Gyula a pályázat kiírásának s ezzel kapcsolatban az ajánlattételnek a helytelenségét kifogásolja s javasolja, hogy

a homokszedés ebben m évben maradjon meg a város háziik emelésébe® s csak jövőre adják bérbe.

Mivel a további felszólalások során a képviselőtestület tagjainak nagyrésze a bérbeadás mellett volt, azért 18.00Ó korona bérért kiadták a homokszedési jogot jövő év március 15-ig bezárólag Gerlev Géza. kassai fuvarosvállalkozónak és társainak.

A képviselőt estül et ülése ezzel véget ért.

gyulás állott, lt>e a betegnek látsző Nyugatnál.

Vidéki kirándulásokat csinálunk, úgynevezett. Nyugat-estéket, amelyek révén a közönségünk közeik érül hozzánk is. és a lapunkhoz js. Szlovenszkót is programiba vettük, de liát csak jövőre lehet arról szó, hogy a Nyugat vezető gárdája néhány nagyobb szlovén- szkói városban Nyugateestélyt rendezzen.

— Az izgalmak eleseudesedtek-e a Nyugat •körül? — kérdem.

— Az Ignotus-affér résziünkről be van fejezve. Amikor mi elindultunk s vállaltuk nehéz missziónkat, azt hittük, Ignotus belátja, hogy nem 'történhetett másként, mint ahogy történt, ha a Nyugatot életiben akartuk tarta- ■ ni. Sajnos, tévedtünk s olyan polémiákra került sót, ami fájt valamennyiünknek. Mi leltünk volna a legboldogabbak, ha elkerülhettük volna ezt a kínos diszharmóniát a nagy nyilvánosság előtt.

— Ma ott tartunk, hogy bizony támadja a Nyugatot a szélső jobboldal is és támadja a szélső 'bal is... Azt hiszem, ez a legegészségesebb helyzet s a legbecsületesebb irány. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy bizonyos kulturális egységei, teremtsünk a magyar li tora túrában, amire igen nagy szükség van.

Kicsit Fájdalmas arckifejezéssel folytatta:

— A támadásokat megszoktuk, az nem árt, nem baj. Ártottak-e vájjon azok a harcok, amelyek annakidején Ady körül és a Nyugat körül folytak oly nagy hevességgel? Nem jelentett az mást, mint hogy Ady volt és valaki volt.

— Most ugyanúgy támadnak engem, minden oldalról, mint. annakidején Adyt. Bennem csak azt. az érzést támaszíja fel, hogy valamit képviselhetek, ami fontos.

— Soha nem feleltem ezekre a támadásokra, raindezideig (bár ha szükségét: fogom érezni, nem fogok hallgatni), de ameddig jó idegekkel bírom a dolgokat, addig csak azt mondom, a harc maga nem rossz dolog, életet. jelent és fejlődést. Valósággal bizakodóvá tesz bennünket., hogy annyira és annyian támadják a Nyugatot. Kell, hogy sokat, jelentsen, amit érdemes ekkora ostrom alá fogni.

Csen derem kérdeztem ■'

— Az a nyugalom —- álnyugalom. Főszerkesztő Ur, vagy pedig igazán ilyen nagyszerű idegekkel s kedvvel csinálja a harcokat? Síifinte meglépő .. Ajz elgondolkozó, kesernyés mosoly, amely Bubi te niesszetékintő arckifejezésének legjellegzetesebb vonása, ismét elborította az arról. Kis szünetet tartott:

—- Ami a nyugalmai illeti, be kell vallanom, nem mindig vagyok képes arra, hogy •ilyen jó arcot mutassák. Sokszor fájnak, bántanak. indulatba hoznak rosszaságok s elten- ségeskedések. Be nyugtatom magam. Tudom, méri tudnom kél], hogy szükséges és

A harcban

Irta? Sándor Dezső

1980 májas 18, rasámap.

Válaszolni iái és nehéz

A* én kedvesem a fenyőizü patakokban mossa üdére csókjait és mig érte megyek, a zöld kavicsokkal porol durcásan.

Bakók

tiszta szemében piperén arcát mohával dugja be fülét, ha farkasok üvöltőnek ablakánál- Ég szolid ő, akár az álmunkban élő fehér galamb.

És az ü kedvese?

Vasé Lásáé,

hasznos a harc és a győzelem rRsfeis m

enyém lehet.

B aumgar ten.-dijr a tereken a diskurzust

— Most csend van körülötte. Nincsen semmi tennivaló. De ha az évfordulat (közeledik, nagy és kényes lesz a munka. toegmonika-. Igaz, meditáció főképpen, de azért rengeteg emberrel kell érintkezőn, megismerni kívánságokat, panaszokat, protektorokaí, Mindenkit meghallgatok, aki. hozzám fordul Nem vagyok az az ember, aki tudok és akarok el- zárkózni embertársaim elől, pláne irótár- sairn elől.

— Ezzel kapcsolatban is sok támadásiba® részesültem. A legjobb tudásom s leükiisme- retern szerint adtam ki nyolc írónak a dijat Sajnos legalább ötször, sőt tízszer annyi, akik ugyancsak igényt tartottak volna, nem kételkedem benne, hogy jogosan. Akik kimaradtak, engem szádnak. Vállalnom kell a szidást is.

Ezt kérdeztem:

— A Baumgartem-dájnak az a célja, hogy a létminimumot biztosítsa s a gondtalan munkát: tegye lehetővé olyan művészek számára, akiknek művészete nem népszerű a tömegek előtt. Az első év tapasztalata után megállapítható már, beváltották-e a kitüntetett írók a hozzájuk fűzött reményeket?

— Ezt nehéz megállapítani. Igen nagy ré= sze a jutalmazottaknak. beteg volt, amikor kapta, sőt épp ezért kapta. De ezeknél is ez a kis fellélekzés segíthette őket újabb nekifutáshoz, hogy újra kiérjenek az alkotás útjára. És különben is, az is fontos az írónál, hogy ne kelljen mindig Írnia.

—Hogyan átéli meg Főszerkesztő Ur a fiatal irógeneráció képességet?

— Nagyon nagy várakozásokkal. Sok kiváló tehetséget látok, jő dolgokat csinálnak, sajnos sok rosszat is. Jósolni nem lehet és nem is merek, de már néhány költő, esztétikus kezd egészen jelentőssé fejlődni.

Szlovénszkó iránt érdeklődtem.

— Figyelem és ismerem a szlovetusZkói írókat. Néhány nyilvánosságot kapott már a Nyugatban s többre sor kerti! még. legközelebb, azt hiszem, Fórbat Imrére kerül a sor. Olvastam kéziratos verseit, tehetséges ember tehetséges írásai, néhány verse rövidesen jönni fog.

vS végül min dolgozik Babits Mihály? —■ volt az utolsó kérdésem

— Regényt írok. Rövidesen befejezem, Esztergomban. Fantasztikus téma keretében a Tend, a béke, a pacifizmus problémáiról beszélek. Kicsit utópisztikus miliő, magyar vonatkozásokkal.

— A tenenciája?

— Változatlanul bízom, mert kötelességnek tartom, hogy bízzunk, a béke megteremtésének tehetőségében. Ugyanilyen kötelességnek tartom azt, hogy az író hirdetője legyen ennek a hitének. Annak, hogy az igazi béke állapota bekövetkezzék, annak legfőbb akadálya az, hogy neon hiszünk benne eléggé. Mihelyt, fenntartás nélkül h tezüuk benne, meg is leszl v

— Azt igyekszem kifejezésre juttatná s szeretnék ennek hirdetésénél szuggesztiven hatni minden olvasóra, hogy a béke nem ellen télé egyetlen nemzet érdekének sem s a teljes békének természetszerűen be kell következnie. Amint az egyes emberek rá.jöttek arra, hogy maguk ikiöcaött békéit kell teremteniük, hogy ne ököllel és fegyverrel és gyilkolással intézzék el konfliktusaikat, hauem bíró elé vigyék, amint az egyes, ember rájjött erre, úgy fognak a nemzetek is lassan ráébredni erre.

Ezek igen nyilvánvaló gondolatok, magától értetődő gondolatok, közhelyek, mégis szükséges őket folyton ismételni.

Nem lesz nagy regény. Vízió lesz. Milyen lehetőségek előtt áll az emberiség?... De ha annak leszek képes maradéktalanul kifejezést adni, ami bennem él ezzel a témával kapcsolatosan, úgy tán még nagy regény is tehet belőle ...

r