Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-18 / 113. (2334.) szám

hm satawa i képes RÉnti n ma. S&Q'Kk ^3W «. <Stjr ————————————————iim3i«iaiM3CTB»attTriJca-«naa^cg/-'.i,'<-iwiiiiiiii • ^jaanuajjnntTtK.nai— Ara * tom«a 1T3(23M)szén'*vasArna9*1980m6iusw F.lőfüretési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 K& Egyes szám ára 1.2© KÖ, vasárnap 2.—K£ Képes Melléklet ára havonként 2-50 Ki. A sziovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fős*erfces*íő: politikai napilapja FeUös aette*®: OXURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCfí GÉZA Szerkesztőség: Prága D, Panská uöce 12. H, emelet, - Telefon: 30311. — Kiadóhivatal: Prága &, Panská aliee 12, Hi. emelet. Telefoni 34184, sOrgőhycim: hírlap, prhhr, UJ VETÉS SZEN mv&z ftEURáNYR &J&S8LÓ Nem véletlen volt, hanem törvén szerűség, hogy a sziovenszkói magyar irodalom meg­tisztításának és megújulásának kérdéséről az elmúlt hónapokban sokat kellett Írni. Minden nemzet életének féltve őrzött kincse, megma­radásának és fejlődésének egyik legfőbb té­nyezője az irodalom, amely a logika illatosabb fegyver a nemzeti egyéniség megvédelmezé- sében s ezt a jelentőségét csak íölfokozaa a kisebbségi sors, amelyben a nyomtatott betű­ben megmutatkozó irás a nemzettest lélekzet- vétele s belső egészségének vagy gyönge só- gének kifejeződése. A sziovenszkói írástudóknak eddig talán az volt a legnagyobb bajuk, hogy részben nem tud a fosul t bennük eléggé az uj rendeltetés, de semmiesetre sem kovács olódoit össze so­raikban — már az egymást elválasztó nagy földrajzi távolságok miatt sem — az az egy­ség és harmónia, amelyre minden építő mun­kánál elsősorban van szükség. Szerv ezeke­mül állottak az írók és szervezetlen maradt az olvasóközönség is. A hibákat nem nyese­gette senki, hanem egy helytelenül alkalma­zott szintézis egy kalap alá vonta az erőseket és igazán tehetségeket a jószándéku dilet- táneokkak A megtörtént hibák nem egyének hibái voltak, hanem a helyzeté. De a hibák következtében mindenesetre hitelét vesztette a sziovenszkói magyar könyv s az egészsé­ges koncentráció és főleg a kritikai fórum hiánya teljes széthullással és elsorvadással fenyegette az .itteni magyar értékeket és iro­dalmi törekvéseiket. A válságot meg kellett oldani, a bajokat, gyönge régeket és betegségeket nyíltan föl kellett tárni: ezért volt szükség a sok írásra. Ki kelleti harcolni, hogy Íróink uj fórumot, irodalmi fórumot, kapjanak, ahol az eleven szó éa a közvetlen megnyilatkozás erejével megtörténik a nem-ibiába vitatott kérdések tisztázódása és megtalál ódik az az ut, amely az erők mitsem föladó becsületes összefo­gásával a tiszta irodalmi fejlődés felé vezet. A kivárd lépés a teljes mért élében sikerült: a Szenti vám Kúriában a sziovenszkói magyar irodalom megkapta a maga méltó fórumát, amely nemcsak a szükséges harmónia megte­remtésére bizonyul t hivatottnak, hanem lerak­ta a jövő munkájának fundamentumait is. Az irodalom kérdését tehát a mai nappal levehetjük a napisajtó harcos hasábjairól: í 'gvannak az uj utak és az uj belső fúrni- * rriok, ahol a tisztulás és fejlődés folyamata magának az irodalomnak a levegőjében me­het végbe s mi már csak e munkának leszü- rödéseiit és alkotásokban megnyilvánuló ered­ményeit ki vámjuk számon tartani. Mert hiisz- szük, hogy lesznek ilyen eredmények s a disputa zajának elül lével a csendes munka íróasztala fölé hajolnak a fejek, hogy komoly termést adjanak az első jóreménységgel in­dult esztendőnek s hogy az 1931. év Szent- iráni Kúriáján már gazdag és értékes könyve­ket sorakoztat föl a megkezdett szép fun­damentum emelésére. # A becsületes szándékú emberek megegye- *ése sohasem lehet nehéz s bár íróink ée publicistáink között egész kompiekszummá sokasodott föl az alapjában való sok félreér­tés, a kisebbségi sorssal járó széttagoltság, a keletkező uj nagy empóriumok és a — saj­nos — visszasorvadó régi kul tu rcentrumok küiöubö'/.ösége a fölfogásban és a célokban, j mindez, a sok különbség és félreértés elosz­lott és föloldódott abban a legfőbb parancs­ban, hogy a magyar irodalom érdekeinek emelkedett szolgálatát ma az erők tisztult kiválasztása és a kiválasztott erők legcélirá- nyosabb gyakorlati koncentrációja jelenti, amely fölötte áll minden — különben érde­mes — egyéni törekvésnek. Ez a koncentrá­ció adja meg azt a plattiformot. amelyen megmenthetjük irodalmunk eddig elért összes eredményeit, belső és organikus érté­keit, de reálisan számolva a ma adottságai­val, országos arányokra építjük át az eddig jobbára partikuláris munkát s ezen a Széles porondon biztosítjuk a 1 egszabadabb irodal­mi verseny lehetőségeit az újonnan föltörő tehetségek számára is. Tisztult légkör s a munka minden részletében a legtisztább iro­dalmi szemipontuság, európai kritika, euró­pai rangú könyvek,' amelyek azonban a ho­ni földben gyökerezettek, megtalálják — mert hiszen euélkül egy érdekes színnel len­London. május 17. A Daily Héráid genfi tudósítója autentikus részleteket közöl Briand Páneurópai memoorandumáról, ame­lyet a francia k ü Hí gyminiszter ma küM el az európai államok kormányainak- Holnap a memorandumot nyilvánosságra hozzák. Az angol újságíró információi szerint a memorandum 16 nyomtatott oldal terjedel­mű és előszóból, négy fejezetből és utószó­ból áll. Briand ajánlata szerint az enrópai hatalmaknak a népszövetség mintájára fö­derációba kell tömörülniük. A terv sém­in iesetre sem irányai a népszövetség ellen és nem akarja a népszövetséget helyette­síteni. Továbbá nem irányul az Európán kivüleső hatalmak ellen és nem helyezi kilátásba az Északamerikai Egyesült Álla­mok mintájára alakítandó Uniót. Mindösz- sze az európai reprezentációs ház megte­remtését tartja szükségesnek és az állandó európai titkárságot, amelynek székhelye Glenfben volna. A reprezentációs ház éven­ként választott elnököt kapna. Briand re­méli, hogy tervezett organizációja már 1931-ben megalakul. A francia külügymi­niszter véleménye szerint a memorandum az európai problémát minden oldalról megvilágítja, de a párisi kormány szívesen látná, ha az európai kormányok elmonda­nák megjegyzéseiket a tervről. Az előszó­ban Briand vázolja azokat az okokat, ame­lyek szükségessé teszik az európai államok föderációját Az első fejezet ajánlja, hogy a végleges szövetség megkötése előtt a ha­talmak kössenek küiön-külön előzetes pak­tumokat, hogy ezzel megkönnyítsék az ál­talános föderáció megkötésének munkáját. A második és a harmadik fejezet azokkal a módszerekkel foglalkozik, amelyek az Egyesült Államok alakítását megkönnyí­tik. Briand rámutat a nemzetek közötti politikai viszony ápolásának szükségességére és példákkal igazolja, mennyire hatékony­ává válna az enrópai unió a népszövetsé­gen belül. A negyedik fejezet technikai, fő­ne szegényebb az irodalom, — a kisebbségi élet sajátos lccal oouleurjét, lélekzetnyi kö­zelségből figyelik a népi kultúra hajszálerei­nek lüktetését s vele a magyar élet szociá­lis problémáinak egyedi jelentkezéseit, — egyszóval az itteni élet való, bű, igaz fölmu­tatását adják az irodalom eszközeivel. Az irodalmi koncentráció kérdésében sók érzékeny szempont jelentkezett, amely egy­formán fájó az Írás sziovenszkói és prágai munkásainak. Mert a megnehezült magyar sorsot és évszázadokon át kiépített értékeink végzetezerü hanyatlását kellett látnunk je­lentkezésükben: a széttagoltságban. De két­ségtelen az, hogy az irodalomnak — még a decentralizált irodalomnak is — egy főcent­rum ra van szüksége. íls — mint Szentiván- ban mondottam — vannak helyzetek, amikor az embernek mást mond a szive « mást az esze. A mai rohanó életben, almikor minden a realitás s a technika szabta uj életforgás törvényiéin épül, nekünk sem lehet vissza- menekülnünk a múlt klenódiwmai közé és a kegyelethez szabnunk életünk és munkánk tempóját. Nem lehet, mert nekünk különö­sen kötelességünk, hogy álljak a helyet és a A memorandum záró szavában Briand me­leg szavakkal fejezi ki bizalmát a sikerben és rámutat arra- hogy m európai népek mennyire kívánják Páneurópa megvalósítá­sát, amely áüampolitikailag is szükségsze­rűség. Géni, május 17. A Schweitzer Preestele- grapb a francia külügyminiszterihez közelálló körökből érdekes információkat kapott Briand külügyminiszter európai memorandumának, illetőleg kérdőívének tartalmáról- A kérdő­ivet magyarázó jegyzék vezeti be, amely után Briand kérdései következnek, amelyek 12 gépírásos oldalra terjednek. A kérdések ki­zárólag gazdasági, pénzügyi, mezőgazdasági, kereskedelmi és köziékedéstechmkai problé­mákra vonatkoznak. A fontosabb kérdések a következők: — Érdekében áll-e az egyes államoknak a széntermelés, a szénfogyasztás és a szénpia­cok felosztásának egységes európai szabá­lyozása? — Érdekében áll-e az egyes államoknak a kartell-ügy egységes rendezése? — Érdekében áll-e az egyes államoknak nagy európai ipari trösztök alakítása? — Milyen formában tartják keresztül vihe­tő nek az ilyen ipari trösztök megszervezését, vezetését és együttműködését? — Milyen módon gondolják biztoaitaaii eb­ben az esetben a fogyasztók érdekeit? — Érdekében áll-e az egyes államoknak közös termelő és eladási szervezetek felállí­tása a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó államokban? — Érdekében áll-e az egyes államoknak a vizumkorlátök teljes lebontása ? — Lehetségesnek tartják-e az egységes európai valuta megteremtését esetleg utazási esek kék formájába n ? — Kívánatosnak tartják-e, hogy az euró­pai államok egységes szerződést kössenek? versenyt s ne viősz.ahulljunk, hanem előre- men.jíünk, még ha nekünk százszorosán ked­ves régi foglalatok és hozzájuk ragaszkodó és fájdalmasan átplántálható emberek áldo­zatáról van is szó. Ezt az áldozatot meg kell hoznunk, hogy a belső tartalmat a maga tel­jességében megmenthessük és rajtaépithes- sük az újkor uj szintjét. Ezért kellett a szi­vünk szavának elhallgat tartásával eszünkre hallgatnunk, amikor az uj tömörülés jegeoe- sedési mag vaui a prágai magyar szigetet je­löltük ki. Amikor az élet törvényeinek pa­rancsára ezt kellett teamünk, egyben min­den bevált vezéri értékkel való szerves kap­csolatra is törekedtünk, olyan é%tes kap-\ csőlátókra, amelyek a Prágában folyó ma­gyar munkához közelhozzáik a sziovenszkói magyar életet, amelynek megtartásáért és fölemeléséért folyik voltaképpen a munka és amely csak akkor lehet méltó és ered­ményes, ha a szlovén szkói magyar életnek hű kifejeződése, azzal a hangos különbség­gel, hogy értékeit még teljesebbekké é« me sszebbzengőkké teszi. A Szenti váni Kúria kapái i bezárultak egy esztendőre. És mi ennek a három napnak a „európai tanács" formájában? ffl hatalmak állásfoglalása Páris, május 17. Briand memorandumá­nak hivatalos címe a kővetkező: „Az euró­pai unió kormányának megszer rezeséről szóló memorandum^. Az iratot a népszö­vetséghez tartozó valamennyi európai ál­lam megkapja.. Oroszország, Törökország, valamint az Európán kívül fekvő államok csupán betekintés végett kapják meg az okiratot. Briand arra kéri az európai álla­mokat, hogy julius 15-ig válaszoljanak, mert a francia külügyminiszter a népszö­vetség szeptemberi ülésszakáig összefogla­ló jelentést akar kidolgozni a felvetett problémáról. A* európai közvélemény nagy érdeklő­déssel várja a francia külügyminiszter me­morandumát- A helyzet szemmeííáthatóan kedvező és az akciót Parisból kellőképpen előkészítették. Henderson és Cnrtins dr. ismerik Briand tervét és máris megadták beleegyezésüket hozzá. A rajnai kiürítéstől sok függ és ha a franciák pontosan eleget tesznek a hágai megállapodásoknak, úgy Németország örömest elfogadja Briand ter­vét. Az északi államok sem gördítenek akadályt eléje, Dánia, Svédország máris azonosították magukat vele. A nehézségek leginkább Olaszország és Középeurépa ré­széről merülnek fel. Mint ismeretes, Ausz­tria egyike volt Briand memoranduma kez­deményezői nek, de a többi állam nem látja benne garantáltnak aspirációit. Minden at­tól függ, vájjon a középeurópai hatalmak megfelelő ellenértékét kapnak-e s főleg a kisebbségi probléma terén történnek « olyan koncessziók, amelyek egyes államok részére lehetővé teszik Kria-ml tervének el­fogadását. lóg gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi es közlekedésügyi problémákkal foglalkozik. Ne fogadja el a lapot a uiélytnyomásii 8 oldalas képes melléblei paélMil Briand páneurópai memorandumát ma nyújtják át az érdekelt hatalmaknak „Az európai unió rezsimiének megsz§r¥ezésérói széli mensranta 1931-re kész a „reprezentációs ház”? - A memorandum tartalma fa — Kívánatosnak tartják-e, hogy az euró­pai államoknak közös képviseletük legyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom