Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-18 / 113. (2334.) szám

2 legfőbb eredményét és áldását a nagyon fan­tom és sokszor csákóéin létérd ellííkél jelent­kező gyakorlati kérdések rendezésén fölül légiiéképpen alblban lártijiulk, hogy ez volt az első eset a kisebbségi sors lizieníkét eszten­deje alatt, amikor a magyar irás és a ma­gyar iró a nemzeti élet értékei között meg­kapta a maga külön rangját. Hogy méltó er­re a rangra, azt bízó nyitott a a tanácskozások emelkedettsége s az irodaiam ab szakit szem­per lj>a inak érvén yestlése. Németország és Oroszország! »«* ** ^ ■» sa *r eSliisiiiise ' I rapaltói szerződés nem hozta meg a várt politikai és gazdasági eredményedet — A szovjet ismét Kína és India felé orientálédik A Szentiivéni Kúria kapuján egy széthúzd és egymásra bizalmatlanul tekintgelő csaipat fordult be és egy testvéri szívben Összedöb- banó, egyimástéritö — és ami a legfontosabb: egyetakaró, uj dolgos hajnalok felé bizakod­va és dalolva induló kis sereg távozott. Szent-Ivány József és Szül lő Gézia — fele jb- hetetien jelenet, amelyet a pillámat örömköny- nyes erejével kellene oda vetítenünk minden szlovenszkói és niszimszikói magyar háziba! — a Szentiváni Kúria egyik estjén ,megértéssel, hűséggel és az igaz bajtársinsság megtalálá­sával kulcsolták át egymás kezét. Nagy pél­daadás volt ez mindenkinek, aki a szloven- s zik ói magyarságért a vezérekhez méltó fele­lősségérzettel és emelkedettséggel dolgozni akar. De példaadás volt a magyar kultúra, a magyar toll munkásai számára is, mert ben­nünket egyedül a testvéri összefogás tarthat meg és egyedül az együtemű, testvéri munka emelhet föl. Berlin, május közepe. (A P. M. FI. berlini munkatársától.) Kres- tinsky berlini orosz nagykövet estélyein még mindig megjelennek a legkülönbözőbb párt­állásai miniszterek, a német nagyipar vezé­rei még mindig éppúgy kézcsókra járulnak a szovjetdiplomata felesége elé, mint amikor akár Franciaország vagy Anglia berlini kép­viselete ad hivatalos szoárét. Sőt, hónapokon keresztül mindaddig, amíg nem érkezett meg Berlinbe Pacelli pápai nuncius utódja, a Vatikán Budapestről Berlinbe áthelyezett követe, Krestinskv látta el a berlini diplo­máciai kar dozsenjenek tisztét és felesége prezidiált a fogadtatásokon, mint a diploma­tahölgyek dozsenneje. Csak talán két hete értesítette a szovjet nagykövet a német kül­ügyminisztériumot, hogy Orsenigo, az uj pá­pai nuncius megérkeztével, illetve bemutató- látogatásával Hiudenburgnál, a dozsen sze­repe a tradicionális jog alapján, melyet a szovjet is elismer, ismét visszahárul a pápa delegátusára. A berlini német szovjetnagykövetség még mindig — legalább kifelé így látszik — re­zervált távolságban tartja magát a hepciás- kodó német szovjetbarátoktól, sőt vannak, akik a berlini kommunistáknak lassanként mérsékeltebbé val ómagatarfását egyenesen India iiiiiiiiifíiiitrtik ffi dhsrasanai kudarc után - Ulabh eráfeszitéseh Zavargások Belgauuhan London. május 17. SSKohtipwrbaa!, ahol m utóbbi oapekbaa nem toorténi semmi, m angolok elfogták a felkelők két vesénél és példásan megbüntették őket As egyi­kei hét, a másikai tízévi börtönre ítélték. í>harasamábam Naádu asszony vissmvo- nuMsa után száz önkéntes uj támadási ki­jeit meg m állaim séraktár ellen, abban a pillanatban, amflSfior a rendőrség leg­nagyobb réswe elhagyta a raktárépülete­ket. A hátramairadi * Mik mégte nüizték a támad ókat éc kfitene wm&Ksnt megeebeai- fcettek. Bombay, május 17, A United Press je­lentése szerint Belgáimban ujaJbb össroeűltkö- zés történt Gandhi önkéntesei és a rend­őrök között. Több felkelő megsebesült s a rendőrség 21 nacionalistát letartóztatott. A rendőrség meggátolta, hogy ai önkéntesek, egyik csoportja a váróéi tóraktárt megtá­madja. A rendőrök a nacionalistákat botok­kal szétkerget ték. Naidoi asezony osztagának száz önkéntese, mint jelentettük, újból megtámadta a dhara- sanai tóraldárt, de a rendőrök visszakerget­ték őkét. fvz önkéntesek élelmiszert vettek magukhoz és ujjból letelepedtek a katonai fcordoa előtt, ahal a rendőrökkel farkassse- met nézve várják as, aUcataa* piUanatot a raktár mogtátoradátóra. I>©lpÍM, május 17. A legújabb jelentések szerint Németország, Anglia, Franciaország, Belgium, Svájpc és Ausztria kereskedelmi (kamarán figyelmeztették a textil ár iisokat, hogy ne küldjenek árut Indiáiba, mert nem vállalhatnak felelősséget az áru megérik evé­séért ée értékének megtéri léséért. Moszkva intésére vezetik vissza. Ezt épp oly kevéssé lehet bizonyítani vagy megcáfolni, mint az állítólagos ínerlini cseka működését, mely, mint feltételezik, a berlini orosz diplo­máciai képviselet keretében állána fenn és amelyet annakidején Kutjepoflf tábornok el­tűnésével is összefüggésbe hoztak. Tény az, hogy a nyilvánosság előtt a* orosz—német vi­szony szinte zavartalannak látszik és csali okkor merülnek fel német résaröl némi kételyek a szovjet barátságos szándékaival szemben, mikor az egyik adott esettel kap­csolatban a moszkvai sajtó — igy például a cservonetz-haimisitók felmentésénél — a hivatalos orgánumok vezetése alatt szidal- mi offenzivában tör ki a demokratikus né­met köztársaság ellen. Valójában azonban úgy áll a helyzet, hogy ezek a szidalmak sokkal őszintébbek, mint a nagykövetségi banketteken elhangzó udva­rias bőkok a német—-orosz baráti viszonyról, mely megszületése percétől kezdve inkább üzletbaráti, mini tényleg baráti viszony volt. Kétségtelen, hogy ma mindkét fél nagymér­tékben elvesztette a rapallói szerződésbe ve­tett optimizmusát és egyre gondolkozik azon, hogy vájjon fennáll-e még az az érdekközös­ség, amely ezt a szerződést inspirálta. Még próbálnak injekciókkal segíteni a beteg ba­rátságon; erre vall egy Moszkvából nemrégen érkezett szovjetdelegáció berlini tevékenysé­ge is, de nem valószínű, hogy a fejlődés tör­vényszerű menetét meg lehet állítani. Németország és Oroszország közeledése egykor úgy látszott, égés* Európára döntő kihatású les*. Ma ugyanezt lehet állítani a na|Hillói szerződő partnerek elhidegnJésé­Nyoic esztendővel ezelőtt, araikor a rapaMón szerződést megkötötték, a két féL Oroszország és Németország egyformán izoláltam állott. Nemcsak jobboldali fantaszták és baloldali túl­zóik, hanem még a demokratikus elemek is Kelet felöl várták Németország súlyos helyze­tének moegjavTriását. Németország nagyon ha­mar rájött, hogy Oroszország csak tőle követeli a* engesztelhetetlen álláspontot nyugati és kel­leti ezoraszédaávai szemben, mig a szovjet ma­ga mindent megtesz, hogy nemzetközi kapcso­lataik minél erősebb formában kiépítse. így te­hát a versaillesi békeszerződés elleni küzdelem­ben még csak Oroszország „morális“ segítségé­re sem lehet támaszkodni. A „szovietíbaráteá- gotu. amely Pár is és London felé épp úgy árad, mint Berlin felé, ma már nem lehet mumusként a nyugattal szemben felhasználni, sőt ellenkező­leg: Stresemann politikája egyre nagyobb ré­seket ütött Vemaile* zord paragrafusain­I-opni november elején kezdtek. Volt egy rövid idő,,néhány hét a banda éle­tében, mikor pénz. nélkül is kitünően mulattak. Az összejövetelek színhelye gyakrabban Tibor, néha Ábel lakása volt. Ábelnél, ha csendesen meghúzták magiakat s megvárták, míg a néni efezenderedik, fönn lehetett maradni néha éj­szaka is. Az első időben nem volt szükség já­tékaikhoz pénzre. Csak akkor következett a pénz, mikor kísérleteik és vállalkozásaik kivi­tele bonyolultabb eszközöket is megkövetelt. Béla volt az első, aki lopott. ö volt az, akik kifogást és magyarázatot ke­resett, tettét mentegetni, iparkodott. A lopásra nem beszélték reá, de mikor mentegetőzni, kez­dett, összebeszélés nélkül, egyszerre és vadul hurrogták. le. Béla az apa kasszájából harminc •koronát lopott, hogy megvehessen egy pár sö­tétbarna., kézzel dolgozott, duplatalpu félcipőt, melyet egy újonnan megnyílt cipész üzlet kira­katából kívánt meg. A cipőt megvette, elhozta Tiborhoz, s félórát sánták ált henne a szobában. Az uccára nem mert kimenni vele, mert rette­gett a gondolattól, hogy apjával találkozik, aki megláthatja lábán és talán érdeklődik a cipő eredete után. A házi viszonyok az apa nagy füszerüzleté- beii a háború vége felé, amikor a segédeket nagyjából már mind bevonták, s tanoncgyere- kek léptek az eladók sorába, megengedték, hogy Béla könnyűszerrel és föltünés nélkül emelhessen el az üzlet pénztárából kezdetben kisebb, később nagyobb összegeket. Délután, ha nz apa félóráját aludta, Béla észrevétlenül Ix'lénheí<’U az üzlet homályában az liviigkot- rcchc. almi az apa az iróas/.ful fiókjában a l<é zi|;biztá'-t lartolta. A napi hévéin! elég j"!cü!é­* l-éjnzel a nzer/.ő uj regényéből, m.Jy „A xr'inlr- lflk ci/rnen iriowl jeleni meg. i kény volt ahhoz, hogy az ellopott tíz-busz ko­rona föl se tűnjön. Béla gyorsan dolgozott. Különös ruhadara­bokat vásárolt magának. Kákabélű is volt. Egy sógora, a járásbiró, a háború harmadik eszten­dejében fölakasztotta magát, az ablakkilincsre, mert attól félt, hogy feleségével és gyermekei­vel éhen hal majd. A malomkerékszerü svájci sajtók, a keringek, búzával, burgonyával, rizs- zsel, szardíniával megrakott, pincék apósa üzle­tében nem nyugtatták meg, az éhhalál kény- ■szerképzete kitört rajta és családján. Béla, aki odahaza, az asztalnál és az üzletben, még a •szűkös viszonyok közöt-t, is turkálhatott az Ínyencségekben, nem lelte örömét az apai Ká­naán. finom falataiban. A lopott pénzen idegen fii szeresekhez ment, s ott vásárolt titokban ke­lettengeri keringet, szultánkenveret, szardíniát. és olajos riuglit, uzsoraáron, abból az árukész­letből, melyet az apa adott el nagyban a város kereskedőinek. Béla úgy félt az apjától, mint az egyszerű emberek az elemi csapásoktól. Neve említésére eksáppadt és reszketni kezdett. Prockauer ezre­des a banda elképzelésében úgy élt, mint a gö­rög végzet, mely váratlanul csap le és akkor mindent elpusztít, nyomában sima tér és füs­tölgő romok maradnak. De Béla apja e távoli Végzet mellett mintegy a köznapi, gyakorló sors volt, a drámaiság nélkül való, mindenna­pos baleset. Csontos keze váratlanul esett rá fiára, apró s nagyon erős ütésekkel, a szívbajos emberek hideg tettlegességével, akik métódiku- san. pofoznak, mert — családjuk érdekében — félnek fölizgatni magukat. Egy inasgyerek után egyszer szekercét vágott, a nagy bárdot, mely élével a svájci sajtokba merítve villogott a hosszú pult peremén. Sokáig csak Béla lopott. Arra is vigyáztak, hogy Béla egyedül költse el a pénzt. A lopott pénzen vásárolt élelmiszereket szemükláttára kellett fölfalnia. s a banda nem segített. Ernő szemben ült a tolvajjal, s szúrós pillantással, A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő ^ Diéta Az igrnnndi keseriiviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb füszerüzletben. 1*36 aaájh* 18, vMiihwip aSMBBW——UB—BMfl—wawg—aMBBBItfailiBB—awca A Locarnotaan megkezdett trt a Yoong-terve­zet ratifikálásával újabb fontos áflotnáslio* ért, másrésat pedig sem a lengyel, sem a né­met nacionalisták nem tudják megakadályoz­ni, hogy a két ogyraásrautalt szomszédonszálg viszonya is a nemrégiben elfogadott megegye­zések következtében lassan, de biztosan, im nem is barátivá, de legalább konciliánssá fejlődjön és az együttműködés lehetőségét megalapozza. Az orosz terveket mtodes a&gyinértéklben ve­szélyezteti. Németorezág megegye®ó»e a voftt ajntant-állnmokkal az idő folyamán kiépdti a* oroszok által kapitalistának nevezett államok egységes frontját és a mmimunDjra redo&áija Né­metország forradaimasitásának lehetőségét. Minit a Deutsche AEgemedne Zeitung egy cik­ke megemlíti, az európai konazoíidáció ktiNVnb- sen most érinti kelkanetlenül a szovjetet, midőa & Tuirksi-vonal — & tnrkesztán—száfeériai vas­út — megnyitásával ismét felmerült Kína. é> India megnyerésének terve. A két hatalmas or­szág — igy remélik Moszkvában — ha a szov­jet vezetése alá kerül, a szerv jelesemének meg- hóditott Ázsia millióival árasztaná el Európát. Ennek a reménykedésnek persze tápot adnak az indiai események is. A* európai államok baráti egysége aaonbam. keresztülihuzhatja mindezeket a számításokat, a fejlődésnek ilyen irányát pedig & harmadik internacionálénafe egész Európára kiterjedő há­lózata sem tudja megakadályozni A német—orosz eih ideg ülést a moszkva—ber­lini. telefonvonal megnyitásakor lezajlott esemé­nyek is jelezték. Az általános telefonforgalom a szóvjetintézkedéeek következtében csak nagy komplikációk után indulhatott meg úgy ahogy és ha Moszkva néhány nap után látszólag visz- sza is vonult, a kellemetlen impressziókat nem tudta elfelejtetni. De még talán a világpolitikai problémáknál ie súlyosabban esnék a latba a minden, szentí- memtaíizmustól ment gazdasági nézeteltéré­sek. Németország a rapallói szerződés megköté­sekor arra számított, hogy Oroszországból olcsó gabonák kedvező áron szállított nyersanyagot é,s a német- ipar produktív foglalkoztatására mó­dot nyújtó félkészitményeket- fog ka-pni, me­lyeknek ellenében ipartermékeket exportál majd a szovjetnek. Nyolc esztendő alatt egy ne jobban megmo át­kozott, hogy a saovjet magptartása a német várakozásokat nem elégíti ki. Oroszország gazdasági téren is offenzávába lépett: Ipar­termékeit dumping-árakosi próbálta a német piacra rákényszeri teuL A német gazdasági érdeketlségek, melyek ga.?-- daaági érdekeáket a világnézeti kfBöarbs^ek fölé helyezték, most kijózadouva kételkedni kezdenek a rapallói szerződés létjogosultságá­ban. A német sajtó legkÜJönJbözŐbb pár téli áeu lapjai, a-zok is, melyek lelkes örömmel üdvö­zölték annak idején a rapallói szerződést, most egyre kevésbé leplezik csalódásukat. Mindezek alapján szinte azt lehetne mondani, hogy gyakorlatilag már hatályát vesztette a rapallói szerződés. Egész Európát érdekli a kér­dés, vájjon meddig maradnak érvényben írott betűi. Ráskay László. mereven ellenőrizte, mig kidüledt pofával és dagadó szemekkel az utolsó falatot is fölhab- zsolta. A vásárolt ruhadarbokat Tibor lakásán rej­tette el. Tárgyakat is vett, egy kétcsövfi va­dászfegyvert, nagyon éles nagyitóüveget, óriá­si papírmasé földgőmböt, két bőrlábszárvédőt, finom szijjakkal, browningrevolvert. Mikor a biciklit vásárolta, melyre nem mert- fölülni .soha, mert nem is értett hozzá, s félt, hogy ismerő­sök látják meg s elmesélik az apának, elérke­zett a pillanat, -s dönteni kellett a raktár felől. A tárgyak fölszaporodtak. Tibor, ki maga is félhetett attól, hogy az ezredes egy napon ha­zaérkezik, nem merte már vállalni az orgazda­ságot. A tárgyakat el kellett takarítani vala­hová. Az első időben Bélával játszottak. Béla kínos vigyorral engedelmeskedett parancsaiknak. Két nap alatt nagyszabású tűzijátékot kellett ösz- sze vásárolnia, « a tűzijátékot estére bedobál­ták a folyóba. A jó ötletek Ernőtől származtak. Például az, hogy Béla lopjon hatvan koronát, s küldjön virágcsokrot a szerzetesrend prioTá- nak. A páter, mint a küldönc mesélte, az aján­dékot a legnagyobb megdöbbenéssel fogadta. Zavarában elpirult, esetlenül meghajolt, kezé­ben a csokorral, tétován áMt, a legnagyobb tá­jékozatlanságban. Ábelnél sokáig xnáot is játszottak, mint kár­tyát. Szenvedélyes .meséket adtak elő, végte­len hazugságokat. A történetet igy kellett kez­deni: „Ma délután a színház mellett mentem, mikor egy hajóskapitány jött szembe.*4 A város ezer és ezer kilométerre feküdt a tengertől. Most meg kelett indokolni a hajóskapitányt, hogyan került a városba és mit keresett itt? A csodálatos történetet, mely a hajóskapitány Üt- tartózkadásával kapcsolatban fölmerült, rész­letesen kellett fölépíteni, ellenőrizhető és való­színű valóság elemeiből, tanukkal, akik itt él­tek, ogy-két nerával arrébb, s bizonyíthatták az előadottak igazságát. A történet magva föl­fogj latat Ián volt. de részletei világosak és egy­szerűek. Négyesben jártók. Elfoglalták a jjfcrdML, M „.4 ZEND13LŐK“’> Ma: Márai Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom