Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-11 / 107. (2328.) szám

1930 május 11, vasárnap.

9

KAZINCZY FERENC

száznegyvenesztendös riportja Kassa városáról, ahol temető és akasztófa fogadta az érkező utast

Amikor Kincses Kassa főterén még tsermelypatakoiska volt a legfőbb köztisztasági tényező A Fekete Sas „sok béna vendégfogadói nymphájja" — „A fejérnép szép" — A kutyákat öídöső hóhérlegény rémtettei a hetivásáron — A városháza olyan aranyos, mint egy „rátz templom"

A berlini kuruzslópör

Berlin, május 8.

(A P. M. H. berlini munkatársától.) Egy üvegcső csörömpölve törik szilánkká a bírói asztalon. Egy szikár, szakállas férfi arcán kigyulladnak az izgalom rózsái, homlokán kidagadnak az erek.

— A világ nyilvánossága előtt gondatlanságból okozott emberölésekkel vádolom Zeil- eist!

A tárgyalást vezető elnök udvarias szavakkal csititani próbálja Dr. Paul Lazarust, a berlini egyetemi tanárt, a röutgeuológja-sugáyzá- sok világhíres professzorát. Hiába. Az indulat mindig és újra elragadja, a tudomány viaskodik a babonával, ezer és ezer orvos tolmácsa most a vádlott, aki a nagy pör első pillanatától kezdve valóban vádlóként szerepel.

A csöndes folyóparti Tegeler Wegen, a Landgericht. egy kis termében folyik a már hónapok óta várt, újra és újra elhalasztott gallspachi pör. A ikörbefutó folyosókon ember ember hátán. Tulajdonképpen csak mi újságírók éí. még néhány orvos jutunk helyhez a .szűk teremben. A gallspaohi csodaorvos hívei és rajongói az uccán és a lépcsőházba.n „drukkolnak" mesterük, prófétájuk győzelméért.

A csak kiváncsiak azonban csalódottan fordulnak vissza: » csodadoktor maga nem jött el. Három ügyvédet küldött el maga helyett, két berlinit és egy bécsit. Különben csak a látszatot akarja megőrizni a mai tárgyalással.

Vádinclitványánsk legtöbb pontját szinte az utolsó napon visszavonta és most már megelégedne azzal is, ha a bíróság Lazarus profesz- szort eltiltaná gallspachi személyes tapasztalataira és a hamis müncheni diagnózisokra való hivatkozástól. A berlini egyetemi tanár volt tudniillik az, aki Paul Bohnheim berlini festő álnév alatt egy napot töltött Gallspachban a csodadoktor legendáshirü falujában és miután nem sikerült Valentin Zeileishez magához bejutnia, a müncheni Zeileis-fiókhoz fordult, ott különböző fájdalmakról panaszkodott, mire az intézet vezetője az állítólagos varázsvesszővel különböző — persze nemlétező — .betegségeket állapított meg. Gallspachi és müncheni tapasztalatai alapján indította meg azután Lazarus doktor elkeseredett offenziváját Valentin Zeil- eis és a kuruzsló orvos-fia, Dr. Fritz Zeileis ellen nagy orvosi szaklapokban, de a napisajtóban is, az emberiség veszedelmének, a legfőbb emberi javakkal könnyelműen szélhámos- kodó kuruzslónak bélyegezve Gallspach büszkeségét és így akarta kiprovokálni a ma lefolyt tárgyalást, hogy a tudomány fegyverével üssön rést a csodadoktor egyre növekvő népszerűségén. Terve nem sikerült teljesen. Zeileis az utolsó pillanatban kitért a nyílt összecsapás elől.

De nagy kérdés, hogy még más körülmények között is vájjon elérte volna célját a berlini tárgyalá.s. Zeileis rajongóit nem lehet hitüktől eltántorítani. Hiszen amikor a magából kikelt Lazarus az egyre izgatottabb hangulatban odakiáltott a csodadoktor védőjének:

— És ön hisz Zeileisben? Ön megbízna benne? Hozzáfordulna komoly baj esetén, vagy inkább valamilyen megbízható orvosspecialistához? — a bécsi ügyvéd méltóságteljesen kiegyenesedett és égnek emelt szemekkel re- begte:

— Igen, én hiszek benne. Magam is páciense voltam s Zeileis tüneményes gyorsasággal szabadított meg kínzó gyomordaganataimtól.

És mint a Lazarus tanárt képviselő ügyvédek, valamint a professzornak magának szavaiból kiderült, a megingathatatlan hitü bécsi jogásznak évente 150.000 társa van. 150.000 páciens járul a gallspachi csodadoktor elé és naponta 6000 márkát fizet a varázsvessző érintéséért. ugyanannak a Geissler-csőnek a simításáért, amelynek mását Lazarus professzor végtelen izgalmában odavágta a bírói asztalhoz.

Lazarus ügyvédei a tudomány egész arzenáljával szálltak síkra Zeileis ellen. Szerintük 1236 esetben derült ki, hogy a gallspachi metódus siralmasan csődöt mondott.

A hallgatóság soraiban óriási derültséget kelt, csak néhány helyhez jutott Zéileis-hivő pisszeg, amikor Bernstein dr. jogtanácsos megemlíti. hogy például két esetben rákos megbetegedésként, tumorként kezelt Valentin Zeileis két olyan kórtünetet, mely később jól kifejlődött ifjú honpolgárok világrajövetelével nyert természetes magyarázatot.

Az izgalom azonban akkor hágott tetőfokára, amikor a nagyhírű berlini tudós maga mondotta el védő-, jobban mondva vádló beszédét.

— Kern magamért küzdők, hanem a tudomány igazságáért, a világ összes betegeiért.

Azután beszámolt rettenetes tapasztalatairól. Mesélt egy béna asszonyról, akire pont .ezerszer bocsátotta rá Zeileis csodainstrmnen- tumának sugarait. Zeileis a kezelésben a leg- vaskosabb hibákat követi el, egyáltalában nincs tisztában a magasfrekvenciáju áramok alkalmazhatási lehetőségeivel és olyan betegségeknél is biztos hatást igér, ahol a tudomány megdönthetetlen megállapításai már eleve hazugságnak bélyegzi az Ígéreteket.

Végre fény derült a mai tárgyaláson a gallspachi csodadoktornak rejtelmes előéletére is. 1873-ban született Unterfrankenben. Először mint fémmunkás kereste kenyerét, azután teo- zóf iával kezdett foglalkozni, kikerült Indiába is és mint valódi, hamisítatlan indiai bölcs és yoghi került, vissza Európába, ahol gazdagon megnősült. Először Bécs közelében telepedett le és már jóval a háború előtt megkezdte —

(d. j.) Prága, május 10. Száznegyveneszten- dős riport Kassa városáról... A riport a magyar újságírás kezdetleges őskorának kezdetleges dokumentuma, de rendkívüli érdekességet ad neki az, hogy szerzője nem más, mint a magyar nyelvújítás későbbi vezére — Kazinczy Ferenc. A cikk a kassai Orpheus első számaiban jelent meg 1789-ben. A szerzőjének neve nincs föltüntetve, de az uti- riportázs folytatásainál már aláírja magát Széphalmy néven. Széphalom: ez Kazinczy kúriájának költői eufémiával hangzó neve s Széphalmy Kazinczynak ismert irói álneve.

A nyelvújítás atyja — bár ebben az Írásban még nem ujit nyelvet, — elég érdekesen számol be első kassái benyomásairól. Megütközik azon, hogy az első kép, amit az utas Kassa városából Sebes felöl jövet láthat: temető és — akasztófa. A Fekete Sasra nagyon bosszús, a kiszolgáló személyzetet bénának titulálja, a szobáját tömlöofájta szur- déknak. Érdekes, hogy a német kirándulók pontosságával pontosan leszámolja, hány lépés hosszú a Főút: 1070-nelk találja. Ellenben szörnyen örül, hogy a házak nincsenek nyílegyenes „sdhnungrad" vonaliban, mint ahogy akkoriban már bizonyos Friedrich nevű német hajszálig egyenes uccákkal kezdi szerinte csúfítani Berlin uccáit. Akkoriban még „tsermelv“ folyt a főuccán és nagy szolgálatot tett Kazinczy szerint a köztisztaságnak, mert a „tsermely" volt a városi szemét főeltakaritója. Megbotránkozik a kutya- öIdőző városi „hóhértogőny" piaci munkáján, a városházát aranyozása miatt olyan cifrának találja, mintha „rátz templom'1 volna. Az első éjszaka 12-ig billiárdozott s ez neki már „ójszakázás“-számba megy s olyan későn ébred utána, hogy a hetivásár már szét- oszlóban van, mire szétnéz a városban.

A levélalakban megirt utiriportot a Kassát nem érintő bevezető rész mellőzésével eredeti helyesírással adjuk közre, annyi módosítással, hogy a hiányjeleket (a‘ ki' ‘s) nem tüntetjük föl. És most átadjuk a szót Kazinczy Ferencnek.

Első levél

.. . Kassa. A vendégfogadó* Az Utsza

Kassa, jun. 19. d. 1789.

De előttünk a Város!--------Egy hegyszögbe

n fekszik az, körül-véve mindenfelől az apróbb vagy magasabb hegyektől, mellyek közzül az, a melly túl rajta mintéggy fél órányira emelkedik, leg-magasabb, és a Bétsi néma Barátokéhoz hasonlít, tsak hogy tetején semmi Klastrom nints, és hogy oldalait darabonként szán fogatják. Az enyészetre fekvő dombok gabonát, a keletre fekvék pedig bort termenek. Ezek közt a Város alatt lefolyó Hernád szép réteket mosott, s nintsen- is más felé Kassának semmi nyílása azon kívül, a mellyen én jöttem. A Város hossza a Ohauseével eggy lineában fekszik, s ez tsinálja, hogy az idegen Utazó, mig a Városba bé-nem ér, a kevély nagy Templomon s egynéhány tornyon kívül nem lát egyebet

hogy Lazarus dr. szavaival éljünk — később világhírűvé vált hókuszpókuszait. Ő maga — már tudniillik Zeileis — Gártner bécsi profesz- szornak persze egész más dolgokat mesélt múltjáról. Ez a mese azonban éppannyira igaz, mint Gallspach föllenditőjénék próféciái. Mégis, éppen fantasztikus valótlansága miatt érdemes a megemlítésre. Zeileis saját előadása szerint egy indiai fejedelmi család sarja, mely Kr. e. 300-ra vezeti vissza származását. Egy kobra- csipés csaknem halálát okozta, de egy csoda,- tévő fakir nyála megmentette az életnek. Különben már Marconi előtt elektromos hullámok

hanem tsak setét zsindelyezetet. — A külsőváros széles helyen, de nyomorult viskókból épül; s a min szemem nagyon fel-akadt az, hogy

az Utazó, midőn Kassa felé közelit, legelöl is akasztó-iát és temetőt lát.-------Ne

m lehetett volna é a temetőnek eggyik vagy másik óldalon helyet találni? — s be szép speetaculuma vólna a Chausséen kotsikázó Kassai Szépségeknek, ha közel hozzájok hóltt testek lebegnének a kötélén, s a Nap-enyészeti szellő dög-párát lehellne íeléjek.

Nyóltz óra után vala az idő, midőn Kassára bé-értem. Kotsisom a fekete sashoz vitt, azt állitván, hogy a Városban bent több Fogadó nintsen; s én meg-is nyugodtam rajta, mert az épület külső formája sokkal biztatott: de ójjon az Isten minden utast tőlle.

Közel kelle egy fertályig várokoznom, mig a sok béna vendég-fogadói Nymphák, a konyhát üresen hagyván fülön fogva hozták- elő a Kellnert. Nem kaptam szobát az ut- szára, mert azok el-vóltak foglalva egyről

eggyig,

s eggy tömlötz fontja setét szurdékba vontam-meg magamat. —

— Parantsol valamit vatsorára Nagyságod? kérdé a Kellner, mihelyt a labomat a küszöbön bé-tevém. — Esznek itt Idegenek? — Ó számosán! — Mikor? — Fél óra múlva. — S kik? — Gavallérok s más ifjú emberek ő

Excellentziájától, a' Vármegyétől, s az Unter- Commisziótól. — Jó! én köztök eszem. — Elő-vettem páltzámat, s ki-mentem körül tekinteni a Várost.

Kassának alsó kapujától a felsőig és igy 1070 lépésnyire, eggy annyira széles utsza nyúlik-el, hogy azon a nagy Templom-is elfért, még pedig nem hosszában, hanem keresztül rajta. Szerentséjére a Városnak és minden jó Ízlésű Lakosinak nem Friedrich építette azt, (Friedrich egyenes lineában epitette az uj-Város utszáit Berlinben) és igy uitszája nem sdxnurgrad épült, hanem ir- regularis tsavargásu elliipsisre. — Centrum capita appono (ezt a fogadás formuláját a Vatsora mellett tanultam) hogy a Berlin egyenes utszáji akár-melly punctum visust válasszon a Néző rajta nem fogják szemeit úgy gyönyörködtetni, mint midőn Kassának felső kapujában meg-áll, s a házak falain égő lámpásokat szinte az alsó kapu körül lévő házakig ki-láthatja. —

A mi nekem első körül nézéssel leginkább tetszett, az a Város nagy utszáját két ágban keresztül folyó tsermely pata- kotska.

Úgy nevezem én is ezt a Kassaiak után, mert a mint a vatsora alatt tapasztaltam, ezek nem tudják hogy a Pataknak, melly a Bach- től jő, szintén úgy mint a Part a Borától, igaz magyar neve a tsermely. Mitsoda nagy szolgálatra van ez ha tűz támad! miilyen nagyra szemet' ki-hordásában.

De jaj annak, aki itt gyalog jár!

Az apró hegyes köveken, mert iHyen-nel van ki-rakva a Város, úgy elfáradtam már is, mintha egész nap homokban jártam vólna. A vatsora fellett, melly mind szegény,

diában lévő farakást.

Lazarus vádjaival szemben Zeileis lelkes védői arra hivatkoztak, hogy Lazarus tanár csak harminc-negyven percet töltött Gallspachban, Zeileisszel magával nem is beszélt és nem is volt alkalma Zeileis eszközeit tanulmányozni. Azok, amelyeket ő látott és amelyekre hivatkozik, csak másodrendű, fogyatékos instrumentumok, Zeileis tanitóeszközei és különben is a világ minden részében virágzó Zeileis-inté- zetek jogtalanul bitorolják a mester nevét, mert valódi és hamisítatlan, a minden betegsémáüd igen tsinatlan vólt, eggy ifjú Úrral jutottam banáttságos esmérettségbe. Ez az ifjfu B... Én úti Surtoutómban, a töíbbiek frisiro- zott fejjel, s a leg-ujjabb szabású fraiklkok- ban, ültünk az asztalnál, midőn B... eggy kis kurta arannyal ki-hányt, de tsak fekete bárány prémes ég-szim mentétekében, veres nadrággal, széles ezüst kardját t sör tét vén, jött közünkbe. Helyet foglalt, s olly küllőmön, magának-tulajdon tréfát indított, hogy még én is, a ki az egész asztalnál a sang froidot akartam gardírozni (hidegen ülni, nevetni s mások közzé egyeledmi nem akarni) édes nevetésre fakadtam. — Eggy pohár bor mellett lettünk Barátokká, s a kávé háziba vitt; hol mostan a Nemesség közzül senki sem vólt jelen. Három-négy asztalka körül egynéhány Canoellista ‘s Kalmár-legény kergette a Pagátot; én pedig B ... t eggy szál diáikéra bivtam-ki. Tizenkét óra szakaszta-el egymástól. — Aludj csendesen.

Második levél

Héti-vásár, Metzenzőfok. Élés drágasága, Physiognomiája s öltözete a Kassa körül lakó- zóknak, Hóhéríegény és kutya öldösés, Architecturai Ízlés

Kassa, jún 20 d. 1789.

Ma későn mén teán-ki az útezára, mert a tegnapi éjtszakázás után méljen el-aludtam, s azt annyival inkább sajnálom, mivel a héti-vásár, mikor a ki-sé tálás nékem eszembe jutott, már osztani kezde, és igy sokat nem láttam azok közül, a miket láthattam vólna. Tsak-nem fél-óráig tolongván a pá- lyinkát, vajat, tejet, tojást, zöldséget és gyü- möltsöt árúló külföldi Asszonyok közt, kik közzül sokaknak zsidós öltözete Nemzeteknek külömbözését nyilván mutatta, eggy vasat árűló Métzenzőfífel kezdettem beszél- leni. Ez már bé-xakodott vólt, s tsak azt várta hogy Kotsisea egynéhány zsák meg-vett gabonát hordasson-elő, s örült hogy mig emberei elő-kerültek, valakivel beszéllgethete. — lm ez az, a mit tőlle tudok. Abaújnak Szomólnok és Jászó közt fekvő hegyeiben fékszik mind Felső, mind Alsó Mettzenzőff. Ebben a két Helységben van az egész Colo- nia g három esztendővel ez-előtt még a Jászai Praemonstratensis Praelatus bírta, most a fundus Religionar.iushoz van vetve, * Cameralis Tisztek által administráltatik. Sovány határok elégtelen arra, hogy őket eltartsa, s e szerint a szegényebbek az esztendő nagy részét másutt tőltik-el, s árkok hányásával, óriással s zsindely-has ogatáss al keresik élelmeket, Bányájofk vasat és ezüstöt s rezet-is terem. Az Asszonyok Német Országból kihozott öltözetek nemeit ekko- rág-is megtartották: a Férfiak pedig setét

kék posztóból készűltt Magyar ruhákban járnak, de közönséges Nyelvek érthetetlen Né- mettség. — Tiszta levegőjük, egészséges forrásvizek, főképpen pedig a sanyarú élet és a munkásság őket izmos tagúakká, erőss egésséges emberekké tette. Hitelesen beszéli tetett előttem, hogy

eggy alsó-M ettzenzéfi születésű — — — a teli hordó bort, melly 180 itzéböl áH, felemelte, s belőlle jó kortyot ivott.

Kassa mindennémtü eleséggel bővölkfidik,

valamit kívánhatni. A Szikszó termékeny környékei, ide számlálván Borsodéak-is eggy részét, néki gabonát; a Zemplényi Hegyget gyógyító B-apparátus csak a mester birtokában van, csak Gallspachban működik.

Az ellentétes vélemények egyre szenvedélyesebben csapnak össze, az ügyvédek csatája egyre kíméletlenebb formákat öltött, a folyosókon és az uccán csaknem közelharcra került a sor az extatikus Zeileis-rajongók és az ellenséges tábor között, de a bíróság fölfüggesztette véleményét. Az ítélet kihirdetésére csak néhány hét. múlva fog sor kerülni. Lazarus addig is tovább akar harcolni Zeileis ellen. A küzdelem még nem dőlt el Berlin és Gallspach között. Ráskay László.

Nedves falak szárazzá tétele

„áramló levegő" módszerével.

Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz göztéglagyárak r. t. speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6.

segítségével Bécsiből lángralobbantott egy In-