Prágai Magyar Hirlap, 1930. május (9. évfolyam, 99-123 / 2320-2344. szám)

1930-05-11 / 107. (2328.) szám

1930 május 11, vasárnap. 9 KAZINCZY FERENC száznegyvenesztendös riportja Kassa városáról, ahol temető és akasztófa fogadta az érkező utast Amikor Kincses Kassa főterén még tsermelypatakoiska volt a legfőbb köztisztasági tényező A Fekete Sas „sok béna vendégfogadói nymphájja" — „A fejérnép szép" — A kutyákat öídöső hóhérlegény rémtettei a hetivásáron — A városháza olyan aranyos, mint egy „rátz templom" A berlini kuruzslópör Berlin, május 8. (A P. M. H. berlini munkatársától.) Egy üvegcső csörömpölve törik szilánkká a bírói asztalon. Egy szikár, szakállas férfi arcán ki­gyulladnak az izgalom rózsái, homlokán kida­gadnak az erek. — A világ nyilvánossága előtt gondatlan­ságból okozott emberölésekkel vádolom Zeil- eist! A tárgyalást vezető elnök udvarias szavak­kal csititani próbálja Dr. Paul Lazarust, a ber­lini egyetemi tanárt, a röutgeuológja-sugáyzá- sok világhíres professzorát. Hiába. Az indulat mindig és újra elragadja, a tudomány viasko­dik a babonával, ezer és ezer orvos tolmácsa most a vádlott, aki a nagy pör első pillanatától kezdve valóban vádlóként szerepel. A csöndes folyóparti Tegeler Wegen, a Landgericht. egy kis termében folyik a már hó­napok óta várt, újra és újra elhalasztott galls­pachi pör. A ikörbefutó folyosókon ember em­ber hátán. Tulajdonképpen csak mi újságírók éí. még néhány orvos jutunk helyhez a .szűk te­remben. A gallspaohi csodaorvos hívei és rajon­gói az uccán és a lépcsőházba.n „drukkolnak" mesterük, prófétájuk győzelméért. A csak kiváncsiak azonban csalódottan for­dulnak vissza: » csodadoktor maga nem jött el. Három ügyvédet küldött el maga helyett, két berlinit és egy bécsit. Különben csak a lát­szatot akarja megőrizni a mai tárgyalással. Vádinclitványánsk legtöbb pontját szinte az utolsó napon visszavonta és most már megelé­gedne azzal is, ha a bíróság Lazarus profesz- szort eltiltaná gallspachi személyes tapasztala­taira és a hamis müncheni diagnózisokra való hivatkozástól. A berlini egyetemi tanár volt tudniillik az, aki Paul Bohnheim berlini festő álnév alatt egy napot töltött Gallspachban a csodadoktor legendáshirü falujában és miután nem sikerült Valentin Zeileishez magához be­jutnia, a müncheni Zeileis-fiókhoz fordult, ott különböző fájdalmakról panaszkodott, mire az intézet vezetője az állítólagos varázsvesszővel különböző — persze nemlétező — .betegségeket állapított meg. Gallspachi és müncheni tapasz­talatai alapján indította meg azután Lazarus doktor elkeseredett offenziváját Valentin Zeil- eis és a kuruzsló orvos-fia, Dr. Fritz Zeileis ellen nagy orvosi szaklapokban, de a napisaj­tóban is, az emberiség veszedelmének, a leg­főbb emberi javakkal könnyelműen szélhámos- kodó kuruzslónak bélyegezve Gallspach büsz­keségét és így akarta kiprovokálni a ma le­folyt tárgyalást, hogy a tudomány fegyverével üssön rést a csodadoktor egyre növekvő nép­szerűségén. Terve nem sikerült teljesen. Zeileis az utolsó pillanatban kitért a nyílt összecsapás elől. De nagy kérdés, hogy még más körülmények között is vájjon elérte volna célját a berlini tárgyalá.s. Zeileis rajongóit nem lehet hitüktől eltántorítani. Hiszen amikor a magából kikelt Lazarus az egyre izgatottabb hangulatban oda­kiáltott a csodadoktor védőjének: — És ön hisz Zeileisben? Ön megbízna ben­ne? Hozzáfordulna komoly baj esetén, vagy inkább valamilyen megbízható orvosspecialis­tához? — a bécsi ügyvéd méltóságteljesen ki­egyenesedett és égnek emelt szemekkel re- begte: — Igen, én hiszek benne. Magam is páciense voltam s Zeileis tüneményes gyorsasággal sza­badított meg kínzó gyomordaganataimtól. És mint a Lazarus tanárt képviselő ügyvé­dek, valamint a professzornak magának sza­vaiból kiderült, a megingathatatlan hitü bécsi jogásznak évente 150.000 társa van. 150.000 páciens járul a gallspachi csodadoktor elé és naponta 6000 márkát fizet a varázsvessző érin­téséért. ugyanannak a Geissler-csőnek a simí­tásáért, amelynek mását Lazarus professzor végtelen izgalmában odavágta a bírói asztal­hoz. Lazarus ügyvédei a tudomány egész arzenál­jával szálltak síkra Zeileis ellen. Szerintük 1236 esetben derült ki, hogy a gallspachi metó­dus siralmasan csődöt mondott. A hallgatóság soraiban óriási derültséget kelt, csak néhány helyhez jutott Zéileis-hivő pisszeg, amikor Bernstein dr. jogtanácsos meg­említi. hogy például két esetben rákos megbe­tegedésként, tumorként kezelt Valentin Zeileis két olyan kórtünetet, mely később jól kifejlő­dött ifjú honpolgárok világrajövetelével nyert természetes magyarázatot. Az izgalom azonban akkor hágott tetőfoká­ra, amikor a nagyhírű berlini tudós maga mon­dotta el védő-, jobban mondva vádló beszédét. — Kern magamért küzdők, hanem a tudo­mány igazságáért, a világ összes betegeiért. Azután beszámolt rettenetes tapasztalatai­ról. Mesélt egy béna asszonyról, akire pont .ezerszer bocsátotta rá Zeileis csodainstrmnen- tumának sugarait. Zeileis a kezelésben a leg- vaskosabb hibákat követi el, egyáltalában nincs tisztában a magasfrekvenciáju áramok alkalmazhatási lehetőségeivel és olyan beteg­ségeknél is biztos hatást igér, ahol a tudomány megdönthetetlen megállapításai már eleve ha­zugságnak bélyegzi az Ígéreteket. Végre fény derült a mai tárgyaláson a galls­pachi csodadoktornak rejtelmes előéletére is. 1873-ban született Unterfrankenben. Először mint fémmunkás kereste kenyerét, azután teo- zóf iával kezdett foglalkozni, kikerült Indiába is és mint valódi, hamisítatlan indiai bölcs és yoghi került, vissza Európába, ahol gazdagon megnősült. Először Bécs közelében telepedett le és már jóval a háború előtt megkezdte — (d. j.) Prága, május 10. Száznegyveneszten- dős riport Kassa városáról... A riport a ma­gyar újságírás kezdetleges őskorának kez­detleges dokumentuma, de rendkívüli érde­kességet ad neki az, hogy szerzője nem más, mint a magyar nyelvújítás későbbi vezére — Kazinczy Ferenc. A cikk a kassai Orpheus első számaiban jelent meg 1789-ben. A szerzőjének neve nincs föltüntetve, de az uti- riportázs folytatásainál már aláírja magát Széphalmy néven. Széphalom: ez Kazinczy kúriájának költői eufémiával hangzó neve s Széphalmy Kazinczynak ismert irói álneve. A nyelvújítás atyja — bár ebben az Írás­ban még nem ujit nyelvet, — elég érdeke­sen számol be első kassái benyomásairól. Megütközik azon, hogy az első kép, amit az utas Kassa városából Sebes felöl jövet lát­hat: temető és — akasztófa. A Fekete Sasra nagyon bosszús, a kiszolgáló személyzetet bénának titulálja, a szobáját tömlöofájta szur- déknak. Érdekes, hogy a német kirándulók pontosságával pontosan leszámolja, hány lé­pés hosszú a Főút: 1070-nelk találja. Ellen­ben szörnyen örül, hogy a házak nincsenek nyílegyenes „sdhnungrad" vonaliban, mint ahogy akkoriban már bizonyos Friedrich ne­vű német hajszálig egyenes uccákkal kezdi szerinte csúfítani Berlin uccáit. Akkoriban még „tsermelv“ folyt a főuccán és nagy szolgálatot tett Kazinczy szerint a köztiszta­ságnak, mert a „tsermely" volt a városi sze­mét főeltakaritója. Megbotránkozik a kutya- öIdőző városi „hóhértogőny" piaci munká­ján, a városházát aranyozása miatt olyan cif­rának találja, mintha „rátz templom'1 volna. Az első éjszaka 12-ig billiárdozott s ez neki már „ójszakázás“-számba megy s olyan ké­sőn ébred utána, hogy a hetivásár már szét- oszlóban van, mire szétnéz a városban. A levélalakban megirt utiriportot a Kassát nem érintő bevezető rész mellőzésével ere­deti helyesírással adjuk közre, annyi módo­sítással, hogy a hiányjeleket (a‘ ki' ‘s) nem tüntetjük föl. És most átadjuk a szót Kazin­czy Ferencnek. Első levél .. . Kassa. A vendégfogadó* Az Utsza Kassa, jun. 19. d. 1789. De előttünk a Város!--------Egy hegyszög­be n fekszik az, körül-véve mindenfelől az apróbb vagy magasabb hegyektől, mellyek közzül az, a melly túl rajta mintéggy fél órá­nyira emelkedik, leg-magasabb, és a Bétsi néma Barátokéhoz hasonlít, tsak hogy tete­jén semmi Klastrom nints, és hogy oldalait darabonként szán fogatják. Az enyészetre fek­vő dombok gabonát, a keletre fekvék pedig bort termenek. Ezek közt a Város alatt le­folyó Hernád szép réteket mosott, s nintsen- is más felé Kassának semmi nyílása azon kívül, a mellyen én jöttem. A Város hossza a Ohauseével eggy lineában fekszik, s ez tsinálja, hogy az idegen Utazó, mig a Vá­rosba bé-nem ér, a kevély nagy Templomon s egynéhány tornyon kívül nem lát egyebet hogy Lazarus dr. szavaival éljünk — később világhírűvé vált hókuszpókuszait. Ő maga — már tudniillik Zeileis — Gártner bécsi profesz- szornak persze egész más dolgokat mesélt múltjáról. Ez a mese azonban éppannyira igaz, mint Gallspach föllenditőjénék próféciái. Mégis, éppen fantasztikus valótlansága miatt érdemes a megemlítésre. Zeileis saját előadása szerint egy indiai fejedelmi család sarja, mely Kr. e. 300-ra vezeti vissza származását. Egy kobra- csipés csaknem halálát okozta, de egy csoda,- tévő fakir nyála megmentette az életnek. Kü­lönben már Marconi előtt elektromos hullámok hanem tsak setét zsindelyezetet. — A külső­város széles helyen, de nyomorult viskókból épül; s a min szemem nagyon fel-akadt az, hogy az Utazó, midőn Kassa felé közelit, leg­elöl is akasztó-iát és temetőt lát.-------­Ne m lehetett volna é a temetőnek eggyik vagy másik óldalon helyet találni? — s be szép speetaculuma vólna a Chausséen kotsikázó Kassai Szépségeknek, ha közel hozzájok hóltt testek lebegnének a kötélén, s a Nap-enyészeti szellő dög-párát lehellne íeléjek. Nyóltz óra után vala az idő, midőn Kassára bé-értem. Kotsisom a fekete sashoz vitt, azt állitván, hogy a Városban bent több Fogadó nintsen; s én meg-is nyugodtam rajta, mert az épület külső formája sokkal biztatott: de ójjon az Isten minden utast tőlle. Közel kelle egy fertályig várokoznom, mig a sok béna vendég-fogadói Nymphák, a konyhát üresen hagyván fülön fogva hozták- elő a Kellnert. Nem kaptam szobát az ut- szára, mert azok el-vóltak foglalva egyről eggyig, s eggy tömlötz fontja setét szurdékba vontam-meg magamat. — — Parantsol valamit vatsorára Nagyságod? kérdé a Kellner, mihelyt a labomat a küszö­bön bé-tevém. — Esznek itt Idegenek? — Ó számosán! — Mikor? — Fél óra múlva. — S kik? — Gavallérok s más ifjú emberek ő Excellentziájától, a' Vármegyétől, s az Unter- Commisziótól. — Jó! én köztök eszem. — Elő-vettem páltzámat, s ki-mentem körül te­kinteni a Várost. Kassának alsó kapujától a felsőig és igy 1070 lépésnyire, eggy annyira széles utsza nyúlik-el, hogy azon a nagy Templom-is el­fért, még pedig nem hosszában, hanem ke­resztül rajta. Szerentséjére a Városnak és minden jó Ízlésű Lakosinak nem Friedrich építette azt, (Friedrich egyenes lineában epitette az uj-Város utszáit Berlinben) és igy uitszája nem sdxnurgrad épült, hanem ir- regularis tsavargásu elliipsisre. — Centrum capita appono (ezt a fogadás formuláját a Vatsora mellett tanultam) hogy a Berlin egyenes utszáji akár-melly punctum visust vá­lasszon a Néző rajta nem fogják szemeit úgy gyönyörködtetni, mint midőn Kassának felső kapujában meg-áll, s a házak falain égő lám­pásokat szinte az alsó kapu körül lévő há­zakig ki-láthatja. — A mi nekem első körül nézéssel legin­kább tetszett, az a Város nagy utszáját két ágban keresztül folyó tsermely pata- kotska. Úgy nevezem én is ezt a Kassaiak után, mert a mint a vatsora alatt tapasztaltam, ezek nem tudják hogy a Pataknak, melly a Bach- től jő, szintén úgy mint a Part a Borától, igaz magyar neve a tsermely. Mitsoda nagy szolgálatra van ez ha tűz támad! miilyen nagyra szemet' ki-hordásában. De jaj annak, aki itt gyalog jár! Az apró hegyes köveken, mert iHyen-nel van ki-rakva a Város, úgy elfáradtam már is, mintha egész nap homokban jártam vólna. A vatsora fellett, melly mind szegény, diában lévő farakást. Lazarus vádjaival szemben Zeileis lelkes vé­dői arra hivatkoztak, hogy Lazarus tanár csak harminc-negyven percet töltött Gallspachban, Zeileisszel magával nem is beszélt és nem is volt alkalma Zeileis eszközeit tanulmányozni. Azok, amelyeket ő látott és amelyekre hivat­kozik, csak másodrendű, fogyatékos instru­mentumok, Zeileis tanitóeszközei és különben is a világ minden részében virágzó Zeileis-inté- zetek jogtalanul bitorolják a mester nevét, mert valódi és hamisítatlan, a minden betegsé­máüd igen tsinatlan vólt, eggy ifjú Úrral ju­tottam banáttságos esmérettségbe. Ez az ifjfu B... Én úti Surtoutómban, a töíbbiek frisiro- zott fejjel, s a leg-ujjabb szabású fraiklkok- ban, ültünk az asztalnál, midőn B... eggy kis kurta arannyal ki-hányt, de tsak fekete bárány prémes ég-szim mentétekében, veres nadrággal, széles ezüst kardját t sör tét vén, jött közünkbe. Helyet foglalt, s olly küllőmön, magának-tulajdon tréfát indított, hogy még én is, a ki az egész asztalnál a sang froidot akartam gardírozni (hidegen ülni, nevetni s mások közzé egyeledmi nem akarni) édes nevetésre fakadtam. — Eggy pohár bor mellett lettünk Barátokká, s a kávé háziba vitt; hol mostan a Nemesség közzül senki sem vólt jelen. Három-négy asztalka körül egynéhány Canoellista ‘s Kalmár-legény kergette a Pagátot; én pedig B ... t eggy szál diáikéra bivtam-ki. Tizenkét óra sza­kaszta-el egymástól. — Aludj csendesen. Második levél Héti-vásár, Metzenzőfok. Élés drágasága, Physiognomiája s öltözete a Kassa körül lakó- zóknak, Hóhéríegény és kutya öldösés, Architecturai Ízlés Kassa, jún 20 d. 1789. Ma későn mén teán-ki az útezára, mert a tegnapi éjtszakázás után méljen el-aludtam, s azt annyival inkább sajnálom, mivel a héti-vásár, mikor a ki-sé tálás nékem eszem­be jutott, már osztani kezde, és igy sokat nem láttam azok közül, a miket láthattam vólna. Tsak-nem fél-óráig tolongván a pá- lyinkát, vajat, tejet, tojást, zöldséget és gyü- möltsöt árúló külföldi Asszonyok közt, kik közzül sokaknak zsidós öltözete Nemzetek­nek külömbözését nyilván mutatta, eggy vasat árűló Métzenzőfífel kezdettem beszél- leni. Ez már bé-xakodott vólt, s tsak azt vár­ta hogy Kotsisea egynéhány zsák meg-vett gabonát hordasson-elő, s örült hogy mig em­berei elő-kerültek, valakivel beszéllgethete. — lm ez az, a mit tőlle tudok. Abaújnak Szomólnok és Jászó közt fekvő hegyeiben fékszik mind Felső, mind Alsó Mettzenzőff. Ebben a két Helységben van az egész Colo- nia g három esztendővel ez-előtt még a Já­szai Praemonstratensis Praelatus bírta, most a fundus Religionar.iushoz van vetve, * Cameralis Tisztek által administráltatik. So­vány határok elégtelen arra, hogy őket el­tartsa, s e szerint a szegényebbek az eszten­dő nagy részét másutt tőltik-el, s árkok há­nyásával, óriással s zsindely-has ogatáss al keresik élelmeket, Bányájofk vasat és ezüs­töt s rezet-is terem. Az Asszonyok Német Országból kihozott öltözetek nemeit ekko- rág-is megtartották: a Férfiak pedig setét kék posztóból készűltt Magyar ruhákban jár­nak, de közönséges Nyelvek érthetetlen Né- mettség. — Tiszta levegőjük, egészséges for­rásvizek, főképpen pedig a sanyarú élet és a munkásság őket izmos tagúakká, erőss egésséges emberekké tette. Hitelesen be­széli tetett előttem, hogy eggy alsó-M ettzenzéfi születésű — — — a teli hordó bort, melly 180 itzéböl áH, fel­emelte, s belőlle jó kortyot ivott. Kassa mindennémtü eleséggel bővölkfidik, valamit kívánhatni. A Szikszó termékeny környékei, ide számlálván Borsodéak-is eggy részét, néki gabonát; a Zemplényi Hegy­get gyógyító B-apparátus csak a mester birto­kában van, csak Gallspachban működik. Az ellentétes vélemények egyre szenvedé­lyesebben csapnak össze, az ügyvédek csatája egyre kíméletlenebb formákat öltött, a folyosó­kon és az uccán csaknem közelharcra került a sor az extatikus Zeileis-rajongók és az ellensé­ges tábor között, de a bíróság fölfüggesztette véleményét. Az ítélet kihirdetésére csak né­hány hét. múlva fog sor kerülni. Lazarus addig is tovább akar harcolni Zeileis ellen. A küzde­lem még nem dőlt el Berlin és Gallspach kö­zött. Ráskay László. Nedves falak szárazzá tétele „áramló levegő" módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosítással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz göztéglagyárak r. t. speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. segítségével Bécsiből lángralobbantott egy In-

Next

/
Oldalképek
Tartalom